Kelet-Magyarország, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-21 / 68. szám
A szocialista brigádvezetők tanácskozása (Folytatás az 1. oldalról.) vetíen feladatainkat, továbbá általában követelményeket, írnak elő gazdasági munkánk hatékonyságának fokozására. Brutyó János beszámolójában ismertette ez évi feladatainkat, népgazdasági tervünk iellegét és számszerű előirányzatait. Az 1965. évből már több mint két hónap telt el. A terv végrehajtására irányuló gazdasági munkánk már túl van a kezdet szakaszán. De túl vagvunk-e a kezdet nehézségein? Egyenesben vagyunk-e már? Ezekre a kérdésekre a magam részéről határozottan nemmel tudok válaszolni. Ahhoz, hogy az éves tervet nemcsak mennyiségileg, hanem a gazdaságosságot jelző minőségi mutatók szempontjából is teljesítsük, egész éven át minden szinten és egyre javuló tevékenységre van szükség. Ez évi munkánk hivatott erősíteni szilárdítani a jővő évben kezdődő harmadik ötéves terv alapjait. Ehhez az élet sok területén a kialakult szemlélet megváltoztatására van szükség. Nagyon sokan teszik fel a kérdést: ebben az évben alacsonyabb tervezési előirányzatunk van, és az életszínvonal stabilizálását tűztük ki gyakorlatilag célul, de mit hoz a következő ötéves terv? Remélhetőleg sokkal magasabb termelési előirányzatot, sokkal gyorsabb fejlődést és az életszínvonal jelentős emelését. Meg tudtuk ismételni azt, amit erről a Központi Bizottság mondott: magasabb termelési előirányzat, ebből eredően magasabb életszínvonal csak úgy képzelhető el, ha az a szemléletbeli változás amire utaltam, valóban be is következik. A következő, években sem tervezhetünk úgy, hogy az álmainkat, a vágyainkat tervesítjük. Amilyen mértékben ebben a* évben javul a munkafegyelem, a termelékenység, a gazdaságosság, a minőség,: olyan mértékben van — hogy úgy mondjam — bátorságunk nagyobb erőteljesebb fejlődést előirni. Ismert, hogy különböző szinteken fellazult a fegyelem, gyakran megsértik a takarékosság elvét, a munka termelékenység nem alakult kielégítően. És hozzáteszem azt is, hogy sokan ezt az állapotot már szinte természetesnek tartották. Üzemi igazgatóink körében kialakult valami olyan szemlélet, amire as ember nem is tudja, hogy mit mondjon. Valahogy úgy gondolkodnak: van az üzememben mondjuk 300 ember, aki most fölösleges, de nem helyezem át, nem bocsátom el őket, mert hátha néhány hónap múlva szükségem lesz rájuk, nem törődve aazal, hogy más területen ezrével, tízezrével hiányzik munkaerő. Hasonló alapokon az ilyen igazgató háromszor annyi anyagot tart raktáron, mint amennyi szükséges lenne, nem zavartatja magát azzal, hogy ez az anyag más üzemekben hiányozhat. Az ilyenfajta, fejlődés ütemét fékező szemléletről vállalati vezetőinket nagyon gyorsan le kell szoktatnunk. A kormány már tett néhány intézkedést e szemlélet megváltoztatására. Azt hiszom, ezek az intézkedések nem lepték meg a dolgozókat. Sőt várták már a határozattabb fellépést, mert úgy vélték — és igazuk volt — hogy ezek a jelenségek akadályozzák a gyorsabb fejlődést és ennek következtében az életszínvonal emelését. A dolgozók inkább azt csodálták, hogy a kormány ilyen sokáig megtűrte a hibákat. Azt hiszem, igazuk volt, kormányzati szerveknek szerintem sincs ahhoz joguk, hogy sokáig elnézzenek olyan hiányosságokat, ame yek lassítják a népgazdaság fejlődését, fékezik az életszínvonal növekedését. A kormánynak — ahogyan ezt Kádár elvtá’rs az országgyűlésen mondotta — nem azért kell önkritikát gyakorolnia, mert ilyen intézkedéseket hozott, hanem azért, mert késő hozta. Intézkedéseinkkel kapcsolatban találkozunk olyan véleménnyel, amely szer.nt a szigorúság túlzott. Mások szerint viszont még szigorúbban kellett volna fellépni. A dolgozók túlnyomó része azonban megelégedéssel vette tudomásul pártunk és kormányunk intézkedéseit és már eddig is kinyilvánította. hogy egyetért azokkal és kész a végrehajtó ukon munkálkodni. Tudjuk, hogy egyesekét — jórészüket átmeoet leg — a rendelkezések anyagilag hátrányosan érintenek, de az intézkedések a népgazdaság, az egé.-z társadalom szempontjából feltétlenül szükségesek. Természetesen a rendelkezéseket meggondoltan, az emberiesség, szociális és egyéb körülmények messzemenő figyelembe vételével, törvényesség betartásával kell végrehajtani. Azok a döntések amelyek egyes rétegeket hátrányosán érintenek az elmúlt időkben már mind ismeretessé váltak. A szigorúbb munkaerőgazdál- kodásnak, a munkafegyelem betartásának, az indokolt normarendezés végrehajtásának, a takarékosség elve fokozott érvényesítésének, a gazdasági munka szerves részévé kell válnia. Ezek nem átmeneli, nem kampányfeladatok, hanem feltételei annak —, ismétlem — hogy a jövőben olyan intézkedések kerülhessenek előtérbe, amelyek tovább javítják a lakosság életkörülményeit. A különböző szinten dolgozó gazdasági vezetőkről szólva azt mondhatjuk, hogy általában megértették és magukévá tették a határozatok szellemét. Találkozunk azonban meg nem értéssel, óvatoskodással és azzal is, hogy csak félgőzzel teszik meg a szükségessé vált intézkedéseket. Az ilyen esetekre gondolva nagy türelemmel, de nagyon határozottan még egyszer hangsúlyozzuk: az állami vezetők kötelesek a kormány határozatait, rendelkezéseit végrehajtani. Állami határozatok felett nem lehet alkudozni, az állami fegyelem kötelező; csak az képezheti a vita tárgyát, hogyan lehet jobban végrehajtani a határozatot. Erről viszont érdemes vitázni. A dolgozók legjobbjai, az újért harcolni kész erők. a szocialista brigádmozgalom részvevői is joggal elvárják, hogy a vezetők következetesen szervezzék meg a végrehajtást. Arra van most szükség, hogy mindenki a maga helyén tudásának legjavát adja, s ne várjon valami csodaszerre, vagy csodatevőre a felvetett hibák kijavításában, hanem cselekedjék a kitűzött feladatoknak megfelelően, legjobb tudása, öntudata szerint. A jelenlegi időszakban ’ ő zekből következően sokkal élesebben vetődik fel a gazdaságosság, a termelékeny- seg, a takarékosság, a minőség, a műszaki fejlesztés szerepe. Gazdasági életünk fejlesztésének ezek a meghatározó jellemző vonásai nem időlegesek, hozzátehetem nem is újak. Nem most fedeztük fel őket. eddig is . sokat beszéltünk róluk, de nem idtuk tartósan biztosítani, hogy gazdasági tevékenységünk legfőbb tényezői legyenek. A jövőben — és ezt mindenkinek meg kell most már értenie — csak ezen az úton haladhatunk előre. Gazdasági munkánkat sémáktól mentesebben, nagyobb rugalmassággal, egyúttal nagyobb felelősséggel kell végeznünk. Ehhez az is szükséges, hogy minden szinten tovább emeljük a vezetés színvonalát. Amikor a vezetés színvonaláról beszélünk, nemcsak arra gondolunk, hogy az eddiginél jobban lel kell használni a tudományos eredményeket, lényegesen jobban kell hasznosítanunk a dolgozók kezdeményezéseiben rejlő lehetőségeket is. Az üzemi demokrácia körülményei között a dolgozók legjobbjainak kollektív tudása, tapasztala a számottevő erőként segíti a vezetés munkáját. A szocialista vezető erről az erőről nem mondhat le. Ezért is állítjuk követelményként a vezetők elé, hogy feladataik megoldására erőfeszítéseiket ne elsősorban újabb gazdasági eszközök megszerzésére, továbbá a dolgozók létszámának emelésére fordítsák — ennek úgyis korlátái vannak. Ha helyt akarnak állni, kötelesek erőiket a meglévő eszközök jobb felhasználására, a szervezettség növelésére, a belső lehetőségek teljesebb kihasználására összpontosítani. Rendszerünkből következik a szocialista demokratizmus fejlesztése. Meggyőződésűnk, hogy a szocialista brigádokkal való rendszeres véleménycsere könnyíti a vezetők munkáját, segíti a szocialista brigádok tevékenységét, előbbre vi. zi az egész kollektíva előtt álló fe adatok megoldását. A Központi Bizottság és a forradalmi munkás—paraszt kormány nevében még egyszer üdvözlöm a tanácsko. ás mindén részt vevőjét. Kívánok mindannyioknak és az önök által képviselt százezreknek sok s’keri '»«é?z?égét. (Hosszantartó, nagy taps) A ««ocia'isía lírlg1««! vezetők országos értekezletének felhívása Mi a szocialista brigádok, a szocialista munka műhelye, üzeme, vállalata és gazdasága címért küzdő kollektívák küldöttei országos tanácskozásunkon összegeztük a mozgalom sikereit, gondjait és mélyreható vita után egységesen megállapítottuk: a szocialista brigádmozgalom hatalmas erővé nőtt és terebélyesedett az elmúlt esztendők folyamán. Százezrek lelték meg a módját annak, hogy egymást segítve, az üzemi, vállalati élet gondjaiban osztozva ma már nagy részt vállalnak a termelés, a gazdálkodás feladataiból és az emberi sorsok formálásából egyaránt. Erőnk és kimeríthetetlen lehetőségeink tudatában fordulunk az ország dolgozóihoz, hogy hazánk felszabadulásának 20. évfordulóját eredményeink fokozásával ünnepeljük. Minden becsületes, az ország és népünk sorsáért felelősséget érző embert át kell hasson az a felemelő tudat, hogy húsz evvel ezelőtt nyílt meg az út, amelyről legjobbjaink álmodtak és küzdöttek, s amelyen immár két évtized óta haladunk: évszázados szolgaság után jóra fordult népünk élete, pártunk politikáját híven követve leraktuk hazánkban a szocializmus alapjait és dolgozunk a szocializmus teljes felépítésén. A nagy ünnep közeledtével felhívjuk dolgozótársainkat: még nagyobb lendülettel' és odaadással munkálkodjunk idei népgazdasági tervünk fő célkitűzéseinek valóra váltásáért. Tevékenységünk eredménye legyen a minőség javulása, csökkenje« a termelés költsége, emelkedjék a termelékenység. A szocialista brigádok hassanak oda, hogy .ki-ki érezzen nagyobb felelősséget munkájáért és közös erővel tegyünk meg mindent egész társadalmunk további felemelkedése érdekében. Takarékoskodjunk a munkaidővel, az anyaggal és szerszámmal, kíméljük gépeinket, az üzemek, a gyárak berendezéseit, hiszen sajátunk minden érték, a mi szorgalmunk és gondosságunk a közösség, az ország javát szolgálja. Váljék a szocialista brigádmozgalom es a szocialista munka műhelye,, üzeme, gazdasága címért folyó verseny jelszavává: ..legyen a minőség a brigád becsülete”, „a szocialista brigádok járjanak élen a takarékosságban”, „a szocialista bdgádok példásan tegyenek eleget exportkötelezettségeiknek”, „a szocialista brigádokat a szocialista munkaerkölcs és közgondolkodás jellemezze”. Mi, a szocialista munkakollektívák példamutatóan küzd- jünk a műszaki haladásért, a korszerű technika alkalmazásáért Továbbra is tevékenyen segítsük a szocialista brigádmozgalom, a „szocialista munka műhelye, üzeme, vállalata és gazdasága” címért folyó verseny fejlődését, színvonalának emelkedését. Terjesszük ki a szocialista brigádok, műhelyek üzemrészek vonzó hatását a mozgalom ma még kívülálló kollektívákra, az egész népgazdaságban, a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben is. Minden vállalatnál, intézményben, gazdaságban és üzemben legyünk példamutatók a fel- szabadulás huszadik évfordulója tiszteletére tömegesen kibontakozott szocialista munkaversenyben. Társadalmunk elismerése és megbecsülése kötelez ra, hogy mindenhol legyünk szószólói pártunk politikájának, segítsük e politika megértését és valóra váltósát. Erezzünk erkölcsi felelősséget a sorainkban dolgozó fiatalok tanításáért, munkára neveléséért, formáljuk és erősítsük politikai öntudatukat, emberi magatartásukat. Fordítsunk még nagyobb gondot magunk és társaink politikai, kulturális, szakmai műveltségére, sajátítsuk el a gyorsan fejlődő és változó technika, a tudomány támasztotta ismereteket. Kérjük és várjuk a párt, a szakszervezet, a KISZ és a gazdasági vezetők segítségét, útmutatását, hogy minden szinten közreműködhessünk az alkotásban, a sokrétű feladatok ellátásában. Igényeljük, hogy minden munkahelyen teremtsék meg mozgalmunk további erősödésének és fejlődésének feltételeit. Vegyék számba tevékenységünket és rendszeresen értékeljék munkásságunkat, buzdítsanak, segítsék megjelölni munkálkodásunk célját, hogy még gazdagabb, örömtelibb sikereket érhessünk el. Emeljük magasra a szocialista brigádmozgalom zászlaját, új munkasikerekkel köszöntsóik felszabadulásunk 20. évfordulóját. Nemzeti gyász Romániában Ljabb részvéttáv iratok Georyhiu-Gej halála alkalmából Bukarest, (MTI): Szombaton reggel egész Romániában nagygyűlések kezdődtek a pénteken elhunyt Gherghiu-Dej emlékére. A szónokok méltatják a Román Munkáspárt Központi Bizottsága' első titkárának húszéves pártvezetői tevékenységét. A Központi Bizottság címére megszámlálhatatlan távirat érkezik az ország minden részéből, valamint a baráti államok és testvérpártok vezetőitől. Az államtanács székházéban folynak az előkészületek Gheorghiu-Dej felravatalozá- sára. A nagyközönséget vasárnap délelőtt 11 órától bocsátják be a palota előcsarnokába. Gheorghiu-Dej elvtárs elhunyta után a párt- és állami vezetők gyászőrséget álltak az elhunyt holtteste mellett. és részvétüket fejezték ki a családnak. Leonyid Brezsnyev, Alek- szej Koszigin, Anasztasz Mi- kojan és az SZKP, valamint a szovjet kormány más vezetői szombaton látogatást tettek a moszkvai román nagykövetségen és részvétüket nyilvánították Sinu Titus ideiglenes ügyvivőnek Gheorhiu-Dej elhunyta alkalmából. Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke, Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke és Péter János külügyminiszter szombaton felkereste Romeo Miha l As- telleanut, a Román Népköz- társaság budapesti .nagykövetségének ideiglenes ügyvivőjét és a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanár..a. a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a forradalmi munkás— araszt kormány, az országgyűlés, az egész magyar nép nevében mély részvétüket fejez ők ki a Román Munkáspártot, a Román Népköztársaságot és népét Gheorghe Gheorghu- Dejnek. a Román Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, a Román Nép- köztársaság államtanácsa elnökének elhunytéval ért súlyos veszteség alkalmából. Részvéttáviratot küldött a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága, a Bolgár Népköztársaság n mzet- gyűlésének elnöksége és a minisztertanács. Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egységpárt. Köznonti Bizottságának első titkára, a Német Demokratikus Köztársaság államtanácsának elnöke. Jo- szin Broz Tito jugoszláv elnök. John Gollan, Nagy-Britan- nia Kommunista Pártjának főtitkára a Román Munkáspárt Központi Bizottságához intézett részvéttáviratot Gromiko visszaérkezett Moszkvába Moszkva, (TASZSZ): külügyminiszter, angliai hivatalos látogatásáról szombaton Andrej Gromiko szovjet visszaérkezett Moszkvába. Polgárjogi tüntetést szerveznek Alá barnában Ujcbb letartóztatások Montgomery (Reuter, AP, UPI, AFP): Alabama fővárosában folynak az előkészületek a vasárnap kezdődő Selma—Montgomery menet lebonyolítására, amely a néger vezetők várakozása szerint „minden idők legnagyobb déli állambeli polgárjogi tüntetése lesz”. Wallace kormányzó táviratban közölte Johnson elnökkel, hajlandó felszólítani Alabama állam nemzeti gárdáját a menettel kapcsolatos teendők ellátására, a kiadásokat azonban fedezze a szövetségi kormány. üjabb tüntetésekről és le' artóztatásokról érkezett hír. Selmában, a négerek szavazati jogáért folytatott harc egyik központjába mintegy 350-en gyűltek össze Smi- therman polgármester háza közelében. A tüntetők, akik között jónéhány fehér is volt, a fehér negyedbe akartak vonulni, hogy előkészítsék a fehérek és színesbőrűek tárgyalásait. A rendőrség a tüntetőket „saját érdekükben” őrizetbe vette. Johnson dokumentumot írt alá, amely felhatalmazza McNamara hadügyminisztert, hogy szükség esetén szövetségi csapatokat bocsásson rendelkezésre a selmái felvonulás biztosításához. Események sorokban y. Olaf király és a norvég kormány meghívására Joszip Broz Tito jugoszláv köztársasági elnök felesége kíséretében ez év május 10-től 14-ig hivatalos látogatást tesz Norvégiában. Ciro Humboldt Barreror volt bolíviai belügyminiszter megszökött börtönéből és menedékjogot kért a La-Paz-i brazíliai nagykövetségen. Humboldt az államcsínnyel megdöntött Estenssoro elnök kormányának tagja volt és a hatalmon levő katoni junta bíróság elé akarta állítani. Szíria ENSZ-megbízottja levelet intézett a Biztonsági Tanácshoz és ebben azzal vádolta Izraelt, hogy november 13-a óta ötször intézett támadást szíriai terület ellen 2000 főnyi tüntető tömeg vonult végig Koppenhága főutcáján a hadügyminisztérium elé, hogy átadja tiltakozó memorandumát nyugatnémet csapatok Dániába érkezése ellen. A tüntetők feliratokat hordoztak magukkal, amelyek elítélték a kormányt a hadgyakorlathoz a'ott hozzájárulása miatt. Szavalókórusban köttetették, hogy Dánia lépjen ki a NATO-ból. Varsóban pénteken aláírták az 1965. évre szóló lengyel—román árucsereíorgal- mi jegyzőkönyvi megállapodást. A két ország kereskedelmi forgalma az 1981. évhez képest az új szerződés értelmében 12 százalékkal emelkedik. A szovjet külkereskedelmi vállalat és az indiai k iolaj kooperáció képviselői Bom- bayban szerződést írlak alá, amelynek értelmében a 'Szovjetunió 1965 és 1966-ban 8Ö0 000 tonna kőolajat szállít Indiának.
