Kelet-Magyarország, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-13 / 37. szám

rxn. ÉVFOLYAM, 37. SZÁM ARA: 50 fillér 1965. FEBRUAR 13. SZOM BAT Befejezte munkáját az országgyűlés Elfogadták az 1365. évi költségvetést Az országgyűlés pénteki ülésén folytatódott az 1965. évi állami költségvetés ről szóló tör­vényjavaslat tárgyalása. Az ülésen részt vett Dobi István, a nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár Janos, az MSZMP Központi Bizottságának el­ső titkára, a forradalmi munkás—paraszt kor­mány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, s a I áitikai Bizottság póttagjai, a Központi Bi­zottság titkárai, valamint a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több ve­zetője és tagja. Az ülést Pólyák János, az országgyűlés al- einöke nyitotta meg. Brutyó János: Bátran forduljanak a vezetők a dolgozókhoz a folyamatos munka biztosítá­sa az alapja. Csak az a vezető követel­heti meg a munkástól, hogy a törvényes munka­idő minden percét kihasz­nálja, aki maga is fegyel­mezett és gondoskodik arról, hogy az üzemben, a munkahelyen meg­legyen minden, ami az egyen­letes folyamatos és biztonságos termeléshez szükséges. Nehéz annak a vezetőnek fegyelmet tartani aki az egyik héten mér­téktelen „fekete” túlórát ren­del el. a másik héten viszont nem tud munkát biztosítani a dolgozóknak. Az öntudatos, becsületes munkások sürgetik, hogy min­denütt rend és fegyelem legyen a termelésben. Ezért fogadták megértéssel azokat az intézke­déseket is, amelyek a munka­erővándorlás megszüntetését és a munkafegyelem megszilárdí­tását célozzák. Elmondhatom: a dolgozók túlnyomó többsége helyesli a munka törvény- könyvének módosítását. Látja, hogy az új rendelkezés különb­séget tesz a munkahelyükhöz hű, fegyelmezett, valamint a munkahelyüket gyakran vál­toztató, saját egyéni érdekeiket a közösségi érdek rovására elő­térbe helyező, fegyelmezetlen munkások között. Ezért kérik, hogy a vezetés legyen követke­zetes, vonjon felelősségre mindenkit, aki vét az ál­lami, a munkafegyelem ellen, aki a nép vagyonát hanyagságból. rosszindu­latból, vagy hozzá nem ér­tésből rosszul kezeli, aki pocsékolja a reá hízott élő és holt munkát. Eleinte voltak, akik, mert nem ismerték teljes egészében a rendelkezéseket, aggodalmu­kat fejezték ki. Felhívták a figyelmünket, hogy a gazdasági vezetők nagyobb hatásköre esetleges önkényeskedésre is lehetőséget ad. A szakszerveze­tek minden üzemben, minden munkahelyen ottvannák és fokozott kötelességüknek tart­ják, hogy az önkényeskedők­kel szemben is fellépjenek. De ugyanolyan határozottsággal támogatnak minden olyan gaz­dasági vezetőt, aki helyesen alkalmazza a munkafegyelem megszilárdítását szolgáló kor­mányhatározatot. Azért hang­súlyozom a rendelkezések he­lyes alkalmazásának fontossá­gát. mert az elkövetett kisebb hibák is kedvezőtlen hatást válthatnak ki, gátolják a he­lyes elvek megfelelő érvénye­sülését. így például rendkívül károsak az olyan intézkedések, mint_ amilyenre az orosházi üveggyárban volt példa. A létszámcsökkentés vég­rehajtásakor többgyerme­kes családanyákat bocsá­tottak el elsőnek és csak Tímár Mátyás válasza Az elnök bejelentette, hogy a költségvetési törvényjavas­lat tárgyalásához több képvi­selő nem kíván hozzászólni. A vitát lezárta és megadta a szót Tímár Mátyás pénzügy­miniszternek. — Megállapította, hogy a képviselők számos hasznos ja­vaslatot, figyelemre méltó ész­revételt, indítványt tettek, amelyek hozzá’ árulhatnak a munka javításához, feladataink Jobb teljesítéséhez. A miniszter eztán néhány felmerült kérdésre részletesen is kitért. Foglalkozott a pénzügymi­niszter a munkaerő-gazdálko­dással kapcsolatban elhangzott észrevételekkel is. Egyebek közt megállapította, hogy a normák felülvizsgálásá­val egyidejűleg érdemes és hasznos lenne számbaven­szerveknél meg kell vizsgálni, s a tapasztalható merevséget meg kell szüntetni. A minisz­ter indítványozta, hogy az or­szággyűlés mezőgadasági bi­zottsága tűzze napirendre a szarvasmarha-tenyésztés fej­lesztésének vizsgálatát, a he­lyes arányok kialakításának problémakörét. Javasolta, hogy vizsgálja meg a bizottság az öntözéssel összefüggő kérdése­ket : A pénzügyminiszter válasza után az elnöklő Vass István­ná szavazásra tette fel a költ­ségvetésről szóló törvényjavas­latot. Az országgyűlés az 1965- évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot általánosság­ban és részleteiben, az ere­detileg beterjesztett összegek­kel, egyhangúlag elfogadta. Szoviet kiiíöiitfSfB érheti Budapest felszabadulásainak 20. évfordulója iinneps.ge re Budapest felszabadulásának 20. évfordulója ünnepségeire pénteken szovjet küldöttség érkezett fővárosunkba. A kül­döttség az SZKP moszkvai vá­rosi bizottságát és Moszkva vá­ros tanácsát képviseli. Hazánk­ba látogatott a budapesti ünnep­ségekre: A. M. Kalasnyikov, a moszkvai pártbizottság tit­kára, I. M. Afonyin, altábor­nagy, L. V. Gyeribin, a moszk­vai városi tanács elnökhe­lyettese, V. V. Kovanov a moszkvai orvosi egyetem rek­tora, R. Sz. Sztrucskova, a Moszkvai Nagyszínház baleri­nája és G. 1W. Auloo, acélol* vasztár. , A küldöttség fogadására a Fe> rihegyi repülőtéren megjelent: Gáspár Sándor. az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a budapesti pártbizottság első titkára, Sarlós István, a Fővárosi Tanács VB elnöke. Szépvölgyi Zoltán, a budapesti pártbizottság titkára, Csikess József né, a Fővárosi Tanács VB elnökhelyettese, Kristóf István, az MSZBT főtitkára, a politi­kai, társadalmi, kulturális élet több vezetője. Megjelent G. A. Gyenyiszov, a Szovjetunió bu­dapesti nagykövete és a nagy« követség vezető munkatársai. Kegyeletes ünnepségen aratták fel a budai önkéntes ezred hősi halottainak síremlékét Budapest felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából pénteken kegyeletes ünnepsé­gen avatták fel a Farkasréti temetőben a budai önkéntes ez­red hősi halottainak síremlé­két. Az örök lánggal megvilá­gított márványeml ékműnél a fegyveres erők tagjai álltak díszőrséget. A több száz főnyi tömeg soraiban megjelentek az MSZMP Központi Bizottsá­gának, a tábornoki karnak, a fővárosi tanácsnak és a társa­dalmi szervezeteknek képvise­lői, jelen volt Sz. D. Zotov ve­zérőrnagy, a budapesti szovjet nagykövetség katonai attaséja is. A síremlék előtt katonpi díszegység tisztelgett. Á Him­nusz hahgjai vezették be az emlékünnepséget, majd Köteles Jenő altábornagy, a honvédel­mi miniszter első helyettese mondott beszédet. A többi kö­zött hangsúlyozta: harcaikban életre keltek népünk legszebb szabadságharcos hagyományai. A gyászlnduló hangjai mel­lett helyezték el ezután a meg­emlékezés koszorúit az emlék­műre. Kádár János parlamenti beszédének külföldi visszhangja Moszkva: A Szovjet Táv­irati Iroda, a TASZSZ rö­viddel Kádár János beszédé­nek elhangzása után részlete­sen ismertette a beszéd főbb pontjait. A jelentés kiemeld, a gazdasági eredményeinkről szóló részt, továbbá a Viet­nami Demokratikus Köztár­saság edlen intézett amerikai provokációkkal, a Varsói Szerződés tagállamadnak leg­utóbbi értekezletével, a NATO nukleáris terveivel foglalkozó beszámolót. London: A pénteki Times — bécsi tudósítójának jelen­tése alapján — ismerteti Ká­dár János beszédét, s első­sorban a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok­ról mondottakat emelte ki. New York: Az AP ameri­kai hírügynökség terjedelmes összefoglalót közöl a magyar miniszterelnök parlamenti beszédéről. Megállapítja: „Ká­dár nevetségessé tette azokat a nyugati találgatásokat, ame­lyek Brezsnyev szovjet párt­vezér múlt havi látogatása­kor kaptak lábra”. Prága: A Rudé Právó vas- tagbetűs szedéssel emeli ki az idei gazdasági feladatok­kal, Brezsnyev és PodgomiJ magyarországi látogatásával és a nemzetközi helyzettel foglalkozó részeket. Bécs: A Presse szerint Ká­dár hangsúlyozta: Magyaror­szág a békés egymás mellett élés elvének megfelelően a tőkés országokkal is normá­lis kapcsolatot óhajt, s pél­daként az osztrák és francia államférfiakkal való kapcsa latokat említette meg. Hamburg: A DPA nyugat­német hírügynökség terjedel­mes jelentésben számolt be Kádár beszédéről. Ebben szó esett többek között a tőkés államok „fellázítási” tervei­nek kudarcairól, a nyugati tőkés országokkal — elsősor- ban Ausztriával és Franci*" országgal — fenntartott kap­csolatok javulásáról. Párizs: Az AFP hírügynök­ség budapesti tudósítójának jelentését közűi a beszédről. Ebben a híradásban is szó esik a magyar—osztrák és magyar—francia kapcsolatok javulásáról, különös tekintet' tel az „európai Európa” eb méletére: és arra, hogy Euró, pába kilenc szocialista er> szag is beletartozik. közbelépésünkre vették őket vissza, s küldtek el hanyag, fegyelmezetlen munkásakat. Uj intézkedéseink lehetősé­get biztosítanak gazdasági ve­zetőinknek, hogy megszilárdít­sák a munkafegyelmet, s csök­kentsék a munkaerővándorlást. Ezt szolgálja a munkaviszony­ban töltött évek kedvezményes beszámításának lehetősége is. Mégis előfordul, hogy a válla­latok nem szívesen élnek ezzel. Valamiféle terhes munkának tekintik. Ezért felkérem az il­letékes minisztereket, hogy ha­tározottabban kísérjék figye­lemmel a kiadott utasítások végrehajtását. Ismeretes, hogy röviddel a szakszervezeti bizottságok meg­választása után létrehozzák a munkaügyi vitákban illetékes döntőbizottságokat. Feltétlenül szükséges, hogy a gazdasági vezetők e szervek törvényes működéséhez á megfelelő se­gítséget megadják, s a feltéte­leket biztosítsák. Sajnos, üzemeinkben, mun­kahelyeinken is vannak még dolgozók — nem is kevesen — akiknek bár felhívják figyel­müket, használják a bizton­ságukat szolgáló berendezése­ket, tartsák meg a balesetvé­delmi rendszabályokat, fittyet hánynak az előírásoknak. Rá­adásul a különböző szintű vezetők között is akadnak olya­nok, akik nem rendelik el, illetve nem tartják meg a balesetvédelmi red szabá­lyokat, <s ezzel balesetet idéznek elő. A költségvetés jó és megala­pozott. Minden részlete a nép, a dolgozók érdekeit szolgálja, teljesítése tehát kötelesség — mondotta. Szakszervezeteink mindent megtesznek azért, hogy becsü­lettel megfeleljének ezeknek, s hogy minden szervezett.dolgo'l tevékeny részvevője legyen a szocialista építésnek, a népünk jólétét, felemelkedését szolgáló célok megvalósításának. Bevezetőben közölte, hogy a röltségvetésí, elfogadja és az országgyűlésnek elfogadásra javasolta. Hangsúlyozta, hogy a szakszervezetek magukénak vallják, segítik, támogatják az 1965. évi terv feladatainak va­lóra váltását és tevékenyen részt is vesznek a végrehajtás sokoldalú felelősségteljes mun­kájában. Idei feladataink sikeres meg­oldása mind a gazdasági, mind a mozgalmi szervektől és ve- vezetőktől egyaránt szervezet­tebb, átgondoltabb és felelős­ségteljesebb munkát igényel. Azonban kizárólag gazda­sági intézkedésekkel, terv- utasításokkal és az anya­gi ösztönzéssel — bár ezeknek elsőrendű jelentő­sége van — nem oldhat­ják meg feladatainkat. Ehhez az eddiginél jobban kell a dolgozók öntudatára, alkotó kezdeményezéseikben rejlő tartalékokra, a szocialista mun­kaversenyre, ezenbelül is el­sősorban a szocialista brigád­mozgalomra támaszkodni. A párt és a kormány cél­jainak helyeslését bizonyítja a hazánk felszabadulásának 20. évfordulójára kibontakozó szo­cialista munkaverseny-mozga- lom is. A nemes versenyben élenjárnak a szocialista bri­gádok. amelyeknek száma már sok ézer — mondotta, majd né­hány brigád vállalását megem­lítve hangsúlyozta: tisztelet és elismerés illeti a kezdeménye­zőket, a szocialista munkaver­seny valamennyi résztvevőjét. A szakszervezeti mozgalom szívügyének tekinti a dolgozók kezdeményezéseinek felkarolá­sát és terjesztését. Szükségesnek tartja, hogy a vezetők minden válla­latnál, üzemben, munka­helyen bátran forduljanak • dolgosokhoz, megosztva velük gondjaikat, igényel­ve véleményüket, javasla­taikat. Beszéljék meg a dolgozókkal a helyi tennivalókat, azt. hogy mit várnak tőlük és a vezetők feladatait. Brutyó János ezután a taka­rékossággal foglalkozva hang­súlyozta: az 1965. évi terv meg­valósítása rendet, fegyelmet követel mindenkitől. Nemcsak a fizikai dolgozóktól, hanem a vezetőktől is. Különösen sok múlik a vezetőkön, annál is inkább, mert a fizikai dolgo­zók fegyelmezett, tervszerű munkájának, a zavartalan munkafeltételek megteremtése. ni azt is: hol vannak olyan munkakörök, állá­sok, amelyek megszűntei- hetők — anélkül, hogy azt a terme­lés a legkisebb mértékben is megsínylené. A mezőgazdasági beruházá­sokról szóivá Timár Mátyás rámutatott, a rendelkezésre bocsátott keretek felhasználá­sa terén sok még a hiba, a fogyatékosság. Hozzávetőleges számítások szerint példáui a műtrágyának mintegy 20 százaléka nem megfe­lelő helyre kerül, kárba- vész. Lényegesén javítható az ön­tözési beruházások kihasznált- sági foka i.s. A mezőgazdasá­gi épületek típusterveivel kapcsolatos problémákat mind a mezőgazdasági irányító szerveknél, mind a pénzügyi

Next

/
Oldalképek
Tartalom