Kelet-Magyarország, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-07 / 32. szám

Tudományos igényű vezetés szorosabbra fűzni a gyermek- védelmi felügyelői hálózattal. Megyénkben szép példája akad az örökbefogadásnak. 1904. végéig 516 gyereket fogadtak örökbe, illetve helyeztek ki nevelőszülők­höz. A vizsgálat leszűrte azt a ta­nulságot is. hogy a veszélyez­tetett gyermekek érdekében állami és társadalmi szervek egyaránt túlságosan óvakodva lépnek fel abból a helytelen szemléletből kiindulva, „ké­nyes dolog más családok életé­be beavatkozni.. Ez a szemlélet legveszé­lyesebb olyan esetben, amikor a veszélyeztetett­ség iszákosság, rendezetlen családi élet vagy durva bánásmód miatt áll elő. Az ilyen esetekben a gyerme­kek sorsa, életének alakulása a legbizonytalanabb és tág te­ret kap az erkölcsi züllésre. Effé-z'éaüavt téren már sokkal határozottabb az intézkedés. Ahhoz, hogy m°g határozot­tabb e'őretópés történjen me- gvénkben is a gyermek- és if- jú'á «védelemben. az állami támogatás mellett nagyobb támadaimi összefogásra van szükség. Bálint Lajos „Jlimudka, elült ézlietnéíL...!“ 150 000 fonni társadalmi munka Űj feliért on A megye legnagyobb közsé­gében Úifehértón 150 000 fo­rint társadalmi munkát vállal­tak a dolgozó parasztok. El­határozták, hogy a község le­gelőjét. — amelynek kiterje­dése csaknem ezer hold — fel­újítják és 21 000 forint értékű társadalmi munkával korsze­rűsítik. A földutak rendezését is önkéntes munkával veszik el. Kijavítják a csatornaháló­zatokat, kitisztítják az árko­kat. átereszeket és tavasszal, fásíüák a falu parkjait, tereit. A község dolgozó parasztjai összesen több mint húszezer óra társadalmi munkával já­rulnak hozzá faluiuk korsze- rűs'téséhez. szépítéséhez. A közsérfeilesztési alapot is jól hasznosítják. 129 000 forin­tot egv művelődési ház meg­építésére költenek, tízezer fo­rintból sportfelszereléseket vá­sárolnak. hogy ezzel is előse­gíthessék a fiatalok szórakozá­sét. A tanulni vágvó ifjúság számára i.s ló lehetőséget te­remtettek. 82 275 fortntot sza­vaztak meg ösztöndíj alapra. Ebből az összegből egy orvos, két mezőgazdász, egy jogász­hallgató és nyolc általános is­kolai tanárjelölt tanul. Tanyai kollégiumot létesítettek hosy a községtől távoleső települé­sekről a központi iskoláig — amelynek távolsága 8—10 kilo­méter — ne kelljen a gyerme­keknek a közlekedés nehézsé­geivel küzdeniük. Ez a kollé­gium bentlakásos. Nem a legideálisabb munka­hely. A £o'-u gra'itportól kor­mosak. az ablakokon ujjnyi vastagon ül a por. A csiszolók, öntvénytisztítók is 3—4 órai munka után porosak, kormo­sak. Ez az öntvénytisztító mű­hely sajátossága. De van egy másik, sakkal lényegesebb ol­dala is az ömtvényti ?ztí tónak: az emberek, akik éveket dol­goznak ott, eggyé kovácsolód­n.ok, összeszoknak, megszere­tik egymásit és munkájukat, egyúttal azt a pár négyzetmé­ternyi területet is, ahol nap mint nap, zn iban eltöltik éle­tük egy résiét „..beteg a gyerek...“ A férfiak és asszonyok 12 órakor naponta a műhely kö­zepén terpeszkedő öblös dob­kályha köré telepednek. Ott­honról hozott ételek illata ter­jeng, beszélgetlek, nem egy­szer tréfálkoznak. A beszélge­tésben gyakori a komoly szó. — Mancika, elintézhetnéd, hogy kapjak valamennyi se­gélyt, mert nagyon beteg a gyerek. Az emberek Balogh Miklós­ra néznek és tekintetükkel azt is nyugtázzák, jogos a kérés. Miklósnak 3 gyereke van, a betegség pedig a legjobb csa­ládi pénzgazdálkodást is felbo­rítja. Mancikában, Farkas Ottóné- ban megbíznak. A mosolygós, mindig szolgálatkész asszony, ami tőle telik, megteszi az emberekért. Másnap már köz­ük Balogh Miklóssal: kap 300 forintot, menjen el érte a pénztárhoz. Mancika meós. Mint kislány került a gyárba még 1947-ben. 18 év alatt változatosan, színe­sen telt az idő. Asszony lett, kislánya született, meóssá ké­pezte magát, de a családi és munkaköri változás nem vál­^fagfarorssái 1965. február 1. Ki vezetheti a közgyűlést? A Legfőbb Ügyészség állásfoglalása Mezőgazdasági termelőszö­vetkezeteink szervezeti mű­ködésének gyakorlatában he- lyenkint észlelhető, hogy a közgyűlést nem az elnök, vagy helyettese vezeti, hanem úgy­nevezett „közgyű ési" elnök, esetleg a vezetőségen is^ kí­vülálló személy. Az is előfor­dul, hogy közgyűlési elnök­ként a szövetkezet rendes tag­jainak körén is kívülálló sze­mély — általános iskolai igaz­gató, községi tanács végrehaj­tó bizottságának elnöke, stb. — jár el. Ez a gyakorlat, te­hát a szövetkezettel rendes tagsági viszonyban nem álló személy közgyűlési, elnöki fel­adatkörben való eljárása, mint a Legfőbb Ügyészség ál­lásfoglalása határozottan rá­mutat, nem egyeztethető össze az érvén.vben lévő törvényes rendelkezésekkel. A .termelőszövetkezet elnö­kének kizárólagos közgyűlési elnökségi jogköre és feladat­köre ugyan nem állapítható meg a jogszabályokból, kö­vetkezésképpen nincs kizárva az a lehetőség, hogy a köz­gyűlést nem az elnök, hanem más személy vezeti. Figyelemmel azonban arra, hogy e megbízatás, illetve fel­adat a termelőszövetkezet, legmagasabbszintű, legszéle­sebb hatáskörű vezető szervé­nek tör\‘ényes és alapszabály- szerű gyakorlása, csak a szö­vetkezettel rendes tagsági vi­szonyban álló személytől vár­ható el és követelhető meg, továbbá mivel az előírásom szerint szavazati joggal is ren­delkeznie kell, nyilvánvaló, hogy közgyűlési elnök csak a szövetkezettel rendes tagsá­gi viszonyban álló személj) lehet. A közgyűlési elnöki megbízatásnak törvényesnél! és alapszabályszerűnek kel! lennie. A gyermek-és megyei tapasztalatai A JNépi Ellenőrzési Bizottság vizsgálata került nehéz anyagi helyzetbe, gyerekükről nerii tudnak gon­doskodni. Megyénkben hat gyermek- otthon működik. Mivel a férő­hely korlátozott, sokka! na­gyobb szerep hárul a társa­dalmi szervekre, intézmények­re. A KISZ például 416 alka­lommal telt hathatós Intézke­dést az ifjúság védelmében. Azonban a vizsgálat legfőbb tanulsága mégis abban van, liogy a gyermekvédelmi mun­ka zöme nz államigazgatási szervekre hárul. A széles körű társadalmi segítség a megelő­zésben hiányzik. Sajnos, ma még mind az ál­talános mind a speciális gyer­mekvédelmi intézmények te­kintetében a gyengén ellátóit megyék közé tartozunk. Férő­hely hiányában r veszélyezte­tett és rossz körülmények kö­zött élő gyermekeket csak kis­mértékben tudiuk megfelelő környezetbe juttatni. Jelentős és eredményes az az erőfeszítés, ami az is­koláztatás területén a Um« názinmok, szakiskolák, ta­nyai kollégiumok, az in­tézmények férőhelyeinek növelése érdekében törté­nik. A gyermek- é- ifjúságvéde­lemben nagy szerepük van a gyámhatóságoknak. Általában gondosan, körültekintően vég­zik munkájukat. Sajnos több helyen más munkával is meg­terhelik a gyámügyi előadó­kat, ami elveszi fi «vei műket a tényleges munkájukról. A másik: nem kapnak megfelelő társadalmi támogatást. Helyes volna például munkájukét A Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálatot folytatott a gyermek- és ifjúságvédelem gyakorlati megvalósulásáról, az állami szervek és gyermek- otthonok ez irányú tevékenysé­géről. Milyen tapasztalatokat és további feladatokat szűrt le a széles körű vizsgálat? Az egyik tanulság: az utóbbi években kedvező irányban halad az ifjúság­gal való törődés, a veszé­lyeztetett és magukra ha­gyott gyermekekről való gondoskodás. Lehetővé tette ezt a szélesebb társadalmi megalapozottság és az állam fokozottabb gondos­kodása. Másrészt — talán a társa­dalmi közbelépések eredmé­nyeként több az államilag gondozott gyermek. A növeke­dést vizsgáivá megállapították, hogy míg országos viszonylat­ban az erkölcsi okok — válás, rendezetlen családi élet — miatt kerül legtöbb gyermek állami gondozásba, addig megyénkben első helyre az anyagi okok kerülnek. A gondozásba vett gyere­kek mintegy 30 százaléka ezért kerül gyermekott­honba. Sok közülük cigánycsalád gyermeke, akiknek életszínvo­nala elmarad az átlagostól. Mivel ezek a legnépesebb csa­ládok. sok gyerekről nem tör­ténik megfelelő gondolkodás. A harmadik tényező: a megyé­ből sok az eljáró munkás. Eleinte hetenként, kétheten­ként jártak haza, később egy- részük teljesen elszakadt a családjától. Emiatt több család három hétig tartó egesznapos tanfolyamot. A tanfolyam ve­zetésére érdemes felkérni a korszerű vezetéssel foglalkozó legjobb közgazdasági szakem­bereket. A speciális szaktudás­sal rendelkező közgazdászok segítségével havi egy-két elő­adással és vitával is megold­ható „ vezetőképzés. A vezető- képzésnek jói bevált módsze­re a kisebb csoportokban ren­dezett konzultációs vita. A vezetői tudás fejlesztésé­nek mindenképpen nélkülöz­hetetlen része az önképzés. A különböző tanfolyamok csak általános és előre kidolgozott témák feldolgozását oldhatják meg. A vállalati vezetés jövő­beli igényeivel lépést tartani a rendszeres önképzéssel lehet. Végül még egy kérdés: Kik ismerkedjenek meg a tudomá­nyos igényű vezetéssel? Szinte mindenki. A jelen és a jövő vezetőin kívül az egész válla­lati kollektívát érdemes be­vonni a vezetési feladatok megoldásába. A szocialista tár­sadalomban az alkotó erő ki­bontakozásának fontos ösztön­zője a dolgozóknak a vezetés­be vató bevonása. Minél köze­lebbről és behatóbban ismerik a dolgozók a vezetés által meg­jelölt feladatokat, annál aktí­vabban tudnak annak megva­lósításában részt venni. Lónyai Sándor lően történjen. Vajon e cél el­érésére mit szükséges tenni? A legjobb eredménnyel dol­gozó vállalati igazgatók és a gyári vezetéssel foglalkozó köz­gazdászok egyformán a tanu­lást, a továbbképzést, a leg­jobb tapasztalatok általánosí­tását ajánlják. MIT ÉRDEMES TANULNI? A kérdésre teljesen átfogó választ nem lehet adni, hiszen az üzemek személyi és objek­tív lehetőségei, feladatai el­térnek egymástól. A jelen és a látható jövőbeni feladatok a vezetés számára számos fel­adatot adhatnak. A termelés közismerten mindinkább ösz- szefonódik a tudománnyal. E valóság igénye, hogy a válla­lati igazgatás tervszerűen sa­játítsa el apparátusának tudo­mányos . irányítását. A tudo­mányos vezetési készség elsa­játításával lehet az egész ap­parátust a legésszerűbben Tnozgatni és az intézkedéseket olyan alapossággal kidolgozni, hogy annak szükségességét szinte mindenki tudatosan el­fogadja. A szocialista vállalati vezetés tudományos ala­possággal ismeri a dol­gozók szakmai képességeit és vele együtt a munka vég­zésének összes körülményeit. Az effajta vizsgálat és értéke­lés átfogja a szellemi és fizi­kai. az adminisztratív munka­köröket. Mindenütt — az ad­minisztrációs szervekben is — rendkívüli jelentősége van an- , nsk, hogy a dolgozók munka- feltételei (munkaeszközök, be­rendezések, helyiségek) meny­nyire biztosítják a rendszeres jó munkát. A munka legoptimálisabb végzéséhez hasznos tanulmá­nyozni például az üzemi kol­lektíva kor szerinti megoszlá­sát is. Alapos kutatómunkával meg lehet találni az időseb­beknek és a fiataloknak azt a legjobb arányát, amelynek a megközelítése a legkedvezőbb a termelés végzéséhez. A MINDEN KÖRÜLMÉNYEKRE KITERJEDŐ vállalati vezetés alaposan elemzi dolgozóinak kulturális továbbképzési lehetőségét. — Igyekszik a vállalati intéz­ményi kollektívát úgy alakí­tani, hogy annak tagjai az uta­zással ne veszítsenek szabad idejükből. (A napi két-három órás utazás fárasztó, rontja a munkás szellemi és fizikai ké­pességét, és elveszi az időt, a kedvet a szórakozástól, tanu­lástól, a felfrissüléstől.) A dol­gozók munka- és egészségügyi körülményeinek tudományos alapon yaló irányítása nem­csak a dolgozók szociális hely­zetét javítja, hanem egyszer­smind a vállalati gazdásági eredményességet is messzeme­nően fokozza. A korszerű vállalati Üzem- gazdasági ügyvitel megszerve­zése ugyancsak a legfontosabb feladatok közé tartozik. A biztonságos, gyors döntés csak akkor lehetséges, ha a veze­tés tudományos igényességgel kiatókítja a gazdasági ügyvi­telt és így a jó áttekintés bir­tokában hozza határozatait. A vállalati irányításnak el­ismert szükséglete a gyors és megbízható információ a szak­mai' eseményekről, a legújaSb szabadalmakról, a tudományos kut-tásokról. a fogyasztók Vár­ható igényéről, stb. A megbíz­ható. gyors és könnyen átte­kinthető inforomációs szolgá­lat létrehozásáért érdeme-? ta­nulmányozni a bevált módsze­reket. A GYÁRAK, GAZDASÁGI INTÉZMÉNYEK vezetési színvonalának növe­lése számos módszerrel oldha­tó meg. A nagyobb vállalat (vagy több közepes és kisebb üzem közösen) szervezhet két­Az iparilag fejlett szocialista é.> kapitalista • országokban nagy technikai előrehaladás tapasztalható. A technikai fej­lődésben óriási szerepe van a tudományos kutatásnak, amely mindinkább közvetlen részesé­vé válik a termelésnek. A vi­lág országaiban közvetve vagy közvetlenül többmillió tudós és ' kutatómérnök működik együtt a gyakorlati szakembe­rekkel a technikai fejlesztés ütemének gyorsításáért. Száz­millióra tehető a nyilvántar­tott tudományos művek száma és ebből több mint 20 millió a szabadalom. A Magyar Nép­köztársaságban is tízezernél többen végeznek kutatómun­kát és vesznek részt a világ technikai előrehaladásában. A TUDOMÁNY ÉS A GYAKORLAT számos esetben máris teljesen közel került egymáshoz, hogy szinte összefonódjék vele. A modern kémiai üzemek felna­gyított tudományos kémiai la­boratóriumainak nevezhető. S fordítva az is állítható, hogy a korszerű nagy tudományos ku­tatóintézetek laboratóriumai gyáraknak is tekinthetők. A tudományos kutatómun­kával összefonódott termelés az automatizálás, az ipari üze­mek vezetését is átalakítja. Az egykori vezetés, amelyben a tekintélyen alapuló fegyelem volt a lényeg, már nem ele­gendő. A rutinvezetés ma már mérhetetlen anyagi és erkölcsi károkat okozhat a népgazda­ságban! A mai üzem vezetésének fel­adatát az igazgató csak akkor tudja megoldani, ha a vezető­apparátus segítségével jól is­meri a fogyasztók igényeit, a technikai lehetőségeket, a vál­lalat egész személyi állomá- nvat és az iparágban végzendő tudományos kutatás fő útjait! AZ ÉLET MIND SOKOLDALÚBB, bonyolultabb feladatainak meg- oldás„ a gyárak igazgatóitól igényli a vezetés színvonalá­nak emelését. Különösen ott mutatkozik a vezetés korsze­rűbbé tételének a szükségessé­ge, ahol több üzemegységet, tízezernyi dolgozót, vagy ép­pen kiemelkedő magas szintű műszaki feladatokat oldanak meg. A nagyüzemekben — de gyakorta a kisebbekben is —• a termelés szervezésének, vég­rehajtásának, a gyártmányok értékesítésének közvetlenül az igazgató által egy személyben történő irányítása lehetetlen. E körülmény ismeretes, de a vezetési szervezettség kisebb, vagy nagyobb mértékben még nagyon sokszor elmarad a kö­vetelményektől. Gyakorta ép­pen a vezetésbeli fogyatékos­ságból, emberi hiúságból, — látástól vakulásik tartó kisebb ügyek intézése, az elaprózott­ság közepette — nincs idő ar­ra még gondolni sem, hogyan is lehetne másképpen, jobban vé • : az irányító, sokoldalú L. ékeiiyrcget. Fonák dolog: nc;n marad idő a vezetésre! Az ipari és egyéb gazdasági intézmény vezetői sokoldalú feladattal küszködnek. Több­ségük elfogadhatóan jól, vagy éppen kiválóan megállja a he­lyét. De az eredményeket gya­korta túlterheltséggel 'érik el. Ez nem jó, egészségtelen. A lövő igényeinek sem felel meg. A vállalatnak és az irányitó- r.ík is érdeke a vezetés olyan módon való megszervezése, hogy az általában törvényesen megszabott munkaidőben a növekvő igényeknek megfele­tozíatta meg jellemet. Manci­ka az maradt, aki volt: min­denkihez közvetlen és jó, és társadalmi munkás. Szakszer­vezeti bizalminak. társadalmi ellenőrnek választották. A dobkályhánál, ahol ő is ebédel, már nem egy alkalommal megkérdezték tőle: — Nem fárasztó a boltok < ellenőrzése, és mit szól hoz- j zá az urad? Csábítás, téliszalámival — Fárasztó, de hasznos munka. A legtöbb üzletben becsületesek az eladók, ellen­ben akadt már olyan is, hogy disznóhús helyett juhhúst mért és űzelmeit egy rúd téliszalámi felkínálásával akarta eltussolni. Hogy senkit be ne csapjanak, hogy ilyen esetek ne forduljanak elő, az nem csak nekem, mindenki­nek érdeke. A férjemnek meg nem lehet panasza. Ha késő­ig maradok el, későn fekszem és korán kelek, de elvégzem a házi munkát, törődök a gyerekemmel. Farkasné ezüstérme A kályha mellett a segély, az üdülés és egyéb szociális ügyeken túl sok szó esik a munkáról is. A temperöntödé- ben 14 tonna alapanyagot akarnak 1965-ben megtakarí­tani. Farkas Ottóné munka- verreriyt szervez. Az egyik kormos arcú munkás nevetne, de komolyan jegyzi meg: — Mancika, véled tűzön­vízen át. Nem ok n éküli a népszerű­ség, és Farkas Ottóné nem ok nélkül kapta decemberben a szakszervezeti munkáért érem ezüst fokozatát sem. Seres Ernő

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom