Kelet-Magyarország, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-07 / 32. szám

Közelebb a középiskolához Hatvan különböző szakma — 20 tantermes ipari tanuló­ik óla épül a megyeszékhelyen — Ezer tanulóból egy bukott — Nagy jövő előtt álló iskolatípus 1883-ban létesült Nyíregy­házán az első tanonciskola: szabó, cipész és kőműves ina­sok voltak az őslakók. 1924-ig azonban nem volt önálló he­lyiség, ahol a szűkös tananya­got, a mesterséghez adandó pluszt a tanoncok megkapják. A napi fárasztó robot és az inasra váró házkörüli teendők után kevés eredménye maradt a tanulásnak. A szocialista iparitanuló-kép- zést 1950-től számítjuk, ekkor alakultak meg az MTH isko­lák. A* Idén lépett tizenötödik évébe az újrendszerű és tartalmú ipariíanuló-kép- *es: a nyíregyházi 110. MŰM iskola az utóbbi tíz évben ötezer fiatal szakmunkást adott a me­gyének, az országnak. Hatvan külörVöző szakmát oktatnak, s általában évenként 500 általános iskolát végzett fiatalt tudnak felvenni. Néhány évvel ezelőtt főként a gyenge tanulók jelentkeztek ipari tanulónak; Ma már s közepes és J6- rendűek mellett jeles és kitűnő tanulók is kérik felvételüket. 2100-an ta­nulják jelenleg a legkü­lönfélébb szakmákat. Négy tanteremmel bővült az utóbbi években az iskola, azonban így sem tudják kielé­gíteni az igényeket. Mivel megyénkben kevesebb tanuló jut a középiskolákba, mint másutt, néhány szakmá­ban többszörös a túl jelentkezés A divatos szakmák: a tv- és rádiószerelő, a gépszerelő szak­ma, ahol nem ritka a tízsze­res túljelentkezés. Hatvan me­zőgazdasági gépszerelőt tud­nak felvenni, de itt mindig megvan a tízszeres plusz; ta­lán éppen a kedvező kollé­giumi elhelyezés miatt is. Űj szakmák is születnek a szabolcsi ipar fejlődésével; Az idén huszonhat érettségizett fiatal nyerhet felvételt az iro­dagépjavító üzem, a gumigyár, az autójavító, , posta egyes szakágaiban. A mezőgazdasági gépsze­relő utánpótlás nevelésé­hez a megye különböző helyein. Kisvárdán, Tisza- szalkán, Tyúkodon, Máté­szalkán és Nagybállóban nyújt segítséget az ipari- tanuló-iskola, szakoktatókat küldenek0 az ok­tatáshoz. Aa épület tetején elektro­mos szélmérő műszert forgat a szél, s a szobában leolvas­ható az erdemény; „A szél­lökés 18 méteres, iránya pe­dig északkeleti”. A falon ba- rográf regisztrálja a légnyo- másérté keket. Péntek dél­előtt Nyíregyházán a tenger- szintre átszámított légnyomás értéke 765,1 milliméter. Felhőmérés fényszóróval Póka József, az időjelzőál­lomás vezetője telexgépen je­lenti az eredményt Budapest­re. Milyen a szélirány, hány fok a hőmérséklet, mennyi a talajhő, milyen a felhőzet? — Az adatokat óránként jelentjük, — mondja. — Bu- | dapesten rendkívül gyorsan í feldolgozzák. Az ország kü- I lönböző részeiből befutó ada­tokat 15 pere alatt értékelik, és továbbítják a világ min­den része felé. Ha elromlik a telexgép, itt a rádió. Sze­rencsére erre csak ritkán ke­rül son Amióta megszűnt a repülő­járat, valamivel könnyebb dolguk van. Ha jött az utas­szállító, együtt drukkoltak az időjárási viszonyok miatt: ha kedvezőtlen volt, a gép nem landolhatott. Léggömbbel mérték a felhőzet magassá­gát, éjszaka pedig fényszó­ró helyettesítette a léggöm­böt. — A felhőket különböző csoportokba sorolják. Pél­dául a cirus felhők 6000 mé­teren alul nemigen fordulnak elő. Hosszú évek során nagy gyakorlatra tettünk szert, s csak olyan felhőket mértünk, amelyeknél 5—10 méteres di- terencia is számított. Enyhe volt a január A reális megyei adatokhoz azonban nem elég az időjel- zőállomós munkája. Szinte D rága főorvos úr! Segít­sen rajtam, állítólag súlyos egészségi fogyatékos­ságaim vannak. Én nem. érzem, egyre többen figyel- pneztetnek, sőt az állítják, hogy ez már krónikus dolog. Nem tudom mi baj van a szememmel. Tetszik látni egészséges, nyílt tekintetű, és szép az én szemem. S mégis sokszor nem látok ve­le jól. Például mondják, hogy általában az ügyfele­ket, meg a kisebb beosztású dolgozókat nem látom meg. Azok intenek nekem, ka­lapot emelnek és én neadj isten nem látom őket... Ve kérem szépen főorvos úr! Ugyanakkor a feletteseimet valahogy és íve veszem. Segít­sen főorvos úr! A felettesei­met azonnal meglátom, messziről meglátom, és ezért tudok nekik köszönni, sőt minél magasabb beosztású, annál messzebbről már meg­látja az én két, különben úgy érzem egészséges sze­mem. Hogy példát mondjak: Kovács elvtársat a járási ta­nács elnökét 2—3 kilométer­ről látom, tisztán kiveszem az autóból, ahogy közeledik felénk. Bitesek bácsit, a hi­vatalsegédünket pedig egy­szerűen, mintha ! thatatlan lenne. Múltkor véletlenül Panasz egymásnak szaladtunk, any­agit láttam, hogy egy ember és makog valamit, de csak hosszasan jöttem rá, hogy ez a. Bitesek bácsi és a hangját még akkor sem hallottam... Drága főorvos úr és ez a másik dolog. A f ülem, az én fülem.. Azzal is baj van. le­gény koromban a kakas ku­korékolást meghallottam a másik faluból. Most időnként kihagy. Mióta csoportvezető vagyok, azóta észlelem. Ami­kor a beosztottaim valamit mondanak, szinte nem hal­lom, érzékelek valamit, hogy valaki mintha beszélne. de nem hallom, Ha néha felria­dok, akkor látom, hogy ni- csak a kis Tompa, vagy a Vargané ők mondanak vala­mit. De legtöbbször egyálta­lán nem is hallom meg. Ugyanakkor drága főorvos úr az osztályvezetőm hang­ját már a. folyosón világosan észleli a fülem. Messze a szoba bejáratától, pontosan minden szavát értem, ha va­Egy év alatt 170 milliú fo­rinttal emelkedett a gyógy­szertárak forgalma, s a vény­re kiadott és a szabadon be­szerezhető gyógyszerek együt­tes értéke összesen 2 100 00<i 000 forintra nőtt. Az emelkedés 1960 óta évenként átlag 10 százalékos. Az 1964. évi adatok tanúsá­ga szerint a legkeresettebb gyógy­szer változatlanul a Kal- mopyrin. Ebből a meghűléses betegsé­gek ellen használt lázcsillapí­tószerből a forgamli csúcs 1962 első negyedévében — az Influenzajárvány idején. — volt. amikor 2 900 000 doboz került forgalomba. A gyógyszer-statisztika ar­ról is beszámol, hogv tovább­ra is sok nyugtató és altató­szert vásárolunk, s elsósorbaa Budapesten van nagy keletjük. Elgondolkoztató, hogy ha nem is ilyen arány­ban, de ugyancsak jelenté­kenyen emelkedett a* élcnkítijszerek iránti ké­kesiét is. Városokban. — sót ma mát a falvakban is — sokan gyógyszerhez folya­modnak akkor is, amikor felesleges, sőt az egész­ségre káros. Ez vonatko- íik többek között * nyug­atokra és az élénkítősze­rekre H i Elterjedt rossz szokás például; hogy számosán este altatót vesznek be, reggel pedig él én kites ze,^ kel akarják fo­kozni munkaképességüket Csökkent a mezőgazdasági gépek ára Fan elég növényvédőszer — 39000 tonna műtrágya tavaszra sem tudjuk zavartalanul biz­tosítani. Főleg az a hiba, hogy olyan alkatrészek nincsenek, amelyek már évekkel ezelőtti* hiányoztak. Ezért van az, hogy egy-két alkatrész hiánya miatt nem tudják teljesen megjaví­tani a gépeket. Ezeket már je­lentettük a felsőbb szervek­nek. — Van néhány érthetett«! dolog is. Itt vannak például & hazai gyártású UE—28-as gé­pek. Ezeknek a legrosszabb az alkatrészellátása. Pedig eb­ből a géptípusból csak me­gyénkben 700 darab van. Me­gyénk' jellegéből következik, hogy tsz-eink és a növényvé­dő állomás jelentős motorc# permetező gépparkkal rendel­kezik. Mégis a Rapidto.x per­metezőkhöz szükséges alkatré­szeket két helyen tárolják. Egy részét mi biztosítjuk, a másik részét csak Pesten kapják meg a MEGÉV-től. Helyesebb len­ne, ha az ezekhez szükséges a ^önrészeket teljes egészébe» mi biztosítanánk. — Milyen lesz a ta­vaszi műtrágya ellátás? Megkapják-e idejében az üzemek? — Tervünk szerint az els® negyedévben 21 000 tonna nit­rogénműtrágyát biztosítot­tunk a mezőgazdasági nagy­üzemeknek. Ebből 20 000 ton­nát már meg is kaptak » tsz-ek, állami gazdaságok a ta­vaszi. fejtrágyázáshoz. A má­sodik negyedévben további 8700 tonna nitrogénműtrágyát kapnak, melynek a szállítás* folyamatosan történik. Ezeken kívül az év első három hónap­jában 6800 tonna foszfor- és 2000 tonna káliműtrágyát kap­nak a megye mezőgazdasági üzemei, amelyeknek a szállí­tása már megkezdődött. — Elegendő mennyisé­gű és minőségű növény­védőszer áll-e rendelke­zésre a tavaszi munkák­hoz? — Ami a tavaszi növényvé­delmi munkákhoz szükséges, abból elegendő mennyiségű é* minőségű növényvédőszerrel állunk a tsz-ek, állami gaz­daságok rendelkezésére. A gyümölcsfák ápolásához é* egyéb növényvédelmi mun­kákhoz raktárunkban vans fyümölcsfaolaj, kénpor, sárga­méreg, mintegy 6000 hold ku­korica vegyszeres gyomirtásá­hoz szükséges Hungazin, 58 ezer hold kalászos vegysze­res gyomirtáshoz elegendő Dikonirt. — Egy probléma van. A földművessaovetkezetek a ház­táji gyümölcsösök védelméhez szükséges növényvédőszerek megrendeléséről, még nem gon­doskodtak. Ez az ellátásban* de másban is nehézségeket okozhat F. K­Igaz, hogy kevesebbet, mint a múlt esztendőben, de az emlí­tett mennyiségből 132 UE— 28-as traktor lesz, és ezeket a mi talajviszonyainkon megfe­lelőbben tudják használni. Az első negyedévre tervezett 105 erőgép — 90 MTZ és 15 UE— 28-as — már a telepünkön van, s részt vehetnek a tavaszi munkákban. Csak a kiadásuk­kal van némi probléma Ezt is meg lehetne gyorsítani, ha tsz-eink rendelkeznének a vá­sárláshoz szükséges fedezet- igazolásokkal. A gépek kiszál­lítása annál is indokoltabb, mivel az idő most a legked­vezőbb a bejáratásukhoz. S ezt ki kellene használni. Kö­zölhetem az is, hogy a szállí­tási problémák miatt, még a múlt esztendei tervünkből el­maradt 60 darab MTZ traktor is megérkezett telepünkre amit tsz-eink már vártak. — Az erőgépekhez megvan­nak a szükséges munkagépek, s az időközben elhasználódot­tak pótlására is megfelelő készlettel rendelkezünk. — Ez év januárjában jelent meg az erő és a munkagépek, valamint az alkatrészek árainak csökkentéséről szóló rendelkezés. Mennyiben érinti ez mezőgazdasá­gi üzemeinket? — Ez a rendelkezés különö­sen jó hatással lesz a gépesí­tés fokozására, mert jól. gaz­dálkodó termelőszövetkeze­teink saját erőből például' ugyanazért az összegért több gépet vásárolhatnak. Minden­fajta erő- és munkagépeknek csökkent az ára. A munkagé­peknél az árcsökkenés általá­ban 50 százalékos. Eddig egy UE—28-as traktor ára 132 000 forint volt. Most 90 000 forint. Említhetem a keresett pótko­csikat is. A korábbi 56 000 fo­rint helyett most 24 300 fo­rintért vásárolhatják. Néhány példát a munkagépek közül. A D—385-ös műtrágyaszóró ára 31 000 forintról 14 400 forintra csökkent, s míg az FK—6-os kukoricavetőgép régebben 25 000 forint volt. most 10 800 forint. Vagy: a leginkább hasz­nált ekéknél az árcsökkenés 56 százalékos. Egy FE 240-es eke ára 11600 forintról 5100- ra csökkent. Az alkatrészeknél átlagosan 30 százalékos az ár­csökkenést , — Tudjuk, hogy az alkatrészellátással prob­léma volt eddig. Van-e, remélhető-e javulás? — Bár alkatrészekből a múlt év hasonló időszakához viszo­nyítva 10 millió forinttal ma­gasabb raktárkészletünk van, ennek ellenére is azt kell mondanom,, hogy lényeges ja­I vulás nincs, s nem is vár- i ható. Még a téli gépjavítást Megkezdődött a tavaszi me­zőgazdasági munkákra való 'készülődés a Szabolcs-Szatmár ! megyei AGROKER Vállalat- ! nál. Az 1965. évi terv kereté- i ben már megérkeztek a telep­re az első erő- és munkagép ] szállítmányok. A megrendelt i műtrágyák nagy része is elju­tott a termelőszövetkezetekbe, állami gazdaságokba. Gondos­kodnak a szükséges növényvé­dőszerekről is. Arról beszél­gettünk Balogh Bertalannal, a vállalat igazgatójával, hogy miből mennyit kapnak az első j negyedévben mezőgazdasági i üzemeink. — Néhány szükséges erőgép típusból, igy az UE—28-asokból hiány i volt megyénkben. Lesz e tekintetben javulás? Hány és milyen erőgé­pet kapnak tsz-eink, ál­lami gazdaságaink, s mi­kor? •— Ebben az évben, a terv szerint összesen 292 különböző erőgépet kapnak a szabolcsi tsz-ek, állami gazdaságok. mes iparitanuló-iskola Nyír­egyházán. Később 200 férőhe­lyes tanműhely és kollégium is épül. Sajnos, egyelőre még nem megnyugtató a helykije­lölés. A nyíregyházin kívül Má­tészalkán és Tiszavasvári- ban épülnek a jövőben új tantermek. Nemcsak a tárgyi feltételek erősödése várható, hanem az iskolatípus átalakítása is. A fejlődés sürgeti, jobban a köz- és szakoktatás szolgálatába álljon az iparitanuló-iskola. Várható, hogy a következő években kidolgozzák az új tan­tervét, s a követelményeket emelik a középiskolák irányá­ban. így sikerülne megszün­tetni a jelenlegi zsákutcát, s lehetőséget termetem arra, hogy aa ipari tanulók az is­kola elvégzése után idő- és tanulmányi kedvezményei foly­tathassák tanulmányaikat kö­zépiskolában. P. G. Régebben 5—6 százalékos volt a lemorzsolódás, sokan kimaradtak az iskolából. Je­lenleg ezer tanuló közül egy bukott, s ennek az egynek is mindenben segítenek, hogy befejezze az évét. Ebben az évben részt vesznek a tanulók az országos vetélkedőn, ahol a szakma ifjú mesterei mérik össze tudásukat, s a jó helye­zés révén lerövidül a tanul­mányi idő. Ezután nemcsak a harmad, hanem az első és má­sodévesek is részt vesznek a vetélkedőn. Megrendezik a re­mekművek kiállítását is. A tizenöt éves fejlődés elle­nére az iparitanuló-iskola csak nagy nehézségekkel tud eleget tenni a növekvő igényeknek, öt helyen folyik az oktatás, a nevelők „pendliznek”, hogy ne legyen órakiesés, nincs egy helyiség, ahol tantestületi megbeszélése­ket tarthatnának. # 1967. őszére készül el a ter­vek szerint az új húsztan tér­„A széllökés 18 méter, iránya északkelet“ Jelentés óránként — A felhők csoportosítása — A huszadik század lenmele&ebb tele és az idei Nőtt a gyógyszerfogyasztás Cv cv cj 250 millió tabletta nyugtatószer fogyott tavaly minden községben van csa- padékmérő-berendezés. Szük­ség van rá, hiszen előfordul, hogy Nyíregyházán derült idő van, Csengerben ugyanakkor esik az eső. Minden adatot gondosan feljegyeznek és őriznek. A számok sok érdekes dolgot árulnak el. — Mindenki örül, hogy viszonylag enyhe volt a ja­nuár. A középbőmérséklet mínusz 1,4 fokra alakult. A nyolcvanéves átlagot figye­lembe véve ez valóban eny­he. Viszont 1936-ban plusz 3,4 fok volt a januári közép­hőmérséklet Ez volt a „leg­melegebb” tél a huszadik szá­zad eddig eltelt időszakában. Szabolcsban a leghidegebb január 1893-ban következett be. A középbőmérséklet mí­nusz 11,6 fokra süllyedt. Vi­szont nem sokkal maradt el mögötte a múlt évi középhő- méirséklet sem. Meghaladta a mínusz 10 fokot. Bár Sza­bói csőt a szélsőséges időjá­rás megyéjének tartják, az országos értékelés szerint Bé­kés ebben megelőz bennün­ket. Ott a legnagyobb az elté­rés a legmelegebb és a leg­hidegebb értékek között. 12,891' Nyíregyháza A világon minden időjelző- állomást számmal látnak el. London 03.772, Budapest 12,840-es számmal szerepel a nyilvántartásban. A szakem­bereknek elég a számokra pillantani és tudják: 12.892-es számú állomás Nyíregyházén van. A huszonnégy'’ órás szolgá­lat alatt bőven van mit csi­nálni az állomás dolgozóinak. Óránként mérni az adatokat, s jelenteni Budapestre. Bár a rendszeres repülőjárat meg­szűnt, de időnként érkezik egy-egy sport, vagy mentő- repülőgép. Rádióval azonnal kapcsolatot teremtenek vele. és közük a leszálláshoz szük­séges adatokat. A prognózis elkészítéséhez nagyon fontosak a megyei | adatok. És 14 órakor a rádió i ismerteti a jelentések lénye- \ gesebb pontjait. —... Csenger, Mátésísalka és Tiszabecs kör­nyékén a hőmérséklet mí­nusz 5, mínusz 8 fokig süly- lyedt... <bf) Takivel beszél. Ha meg be­lép, mintha hangszóró szó­lalna meg, oly erővel veszi át a hangokat a fülkagylóm... j És ehhez kapcsolódik a kar- j madik panaszom. Nézze fő- ! orvos úr a gégémetÁ... én'| is érzem, hogy nincs semmi | látható baj vele de mégis! rendszertelenül működik. Ha ■ bejön hozzám valami kis; tsz-tag főorvos úr kérem j semmi panaszom az egészsé-1 gemre, nagyszerűen műkő-! dik. Óriási hangerővel, | mondhatnám kérem tudok kiabálni. Ugyanúgy a csopor­tom tagjaival. De ha már el- j nézést kérek, hogy így részle- j fezem, — talán jobban tét- i szik nekem tudni tanácsot; adni... Szóval, ha felettesem! jön, alig rezzen a gégémben { a hang. Halk és nyugodt a • hangom, Van úgy. hogy sej- ■mesen csobog. mini a kis' patak vize éjfélkor' egy nagy: erdőben. És főorvos úr ké- ' rém. ezek egyik pillanatról j . a ivávkre rrr kihagy-] vak. Bent vagyok Góliátnál,! a főmé mököutnél, susog a.\ hangom. Behívom Vargánál,1 a beosztottamat és erős, 1 nagyerejű a hangom. Könyörgök főorvos úr, ml lehet az én bajom? ». i.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom