Kelet-Magyarország, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-05 / 30. szám
xxn. évfolyam, 30. szám ÄRA: 50 fillér 1965. FEBRUAR 5. PENTEK Megyei parasztiíjúsági tanácskozás Nyíregyházán A termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, gépállomások KISZ-szerveteinek képviseletében mintegy háromszázan vettek részt csütörtökön a parasztfiatalok megyei termelési tanácskozásán. Ott volt néhány tsz párt- és gazdasági vezetője is. A tanácskozáson megjelent dr. Szabó Gyula, a megyei tanács vb elnökhelyettese, Bacsu József, a megyei pártbizottság osztályvezető helyettese, Koncz Károly, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára. Diczkó Józsefnek, a megyei KISZ-bizottság első titkárának a megnyitó szavai után Havacs József, a KISZ-bizottság parasztifjúsági felelőse tájékoztatta a megjelenteket az ifjúsági versenymozgalom elmúlt évi eredményeiről. s azokról a megnövekedett termelési tennivalókról, amelyekből a falusi fiataloknak nagyobb részt kell vállalniok a második ötéves terv utolsó esztendejében mint korábban. A tanácskozáson elhangzott beszámoló és számos felszólalás szerint több gazdasági vezető nem karolta fel eddig kellően az ifjúság egészséges kezdeményezését a termelés fokozásáért, s több helyen a fiatalok kiváló eredményét nem követte kellő elismerés, amely további lendületet adott volna munkájukhoz. Ez komoly mértékben hátráltatta a munkacsapatok, brigádok megerősödését, továbbiak szervezését. A fiatalok elhatározták, hogy a szakmunkásképzésben nagy figyelmet fordítanak a gépesítésre, az öntözéses gazdálkodásra és a növényvédelemre. Ezentúl védnökséget vállalnak olyan fontos gazdálkodási ágak fölött mint a zöldség, dohány, takarmányfélék és gyümölcs termesztése, a rét- és legelő, valamint a talajerőutánpótlás. A nyíregyházi és vásá- rosnaményi járás KTSZ-szerve- zetei a rétek és legelők gondozását teljes egészében elvállalták. A járási versenyekben különös gondot fordítanak a burgonyatermesztésre, a baromfihús és tejtermelésre. Többen elmondották. hogy egyik gond az önálló ifjúsági brigádok szervezésénél a növénytermesztésben a családi területlebontás, mivel szüleik a vállalásoknál a fiatalokra is számítanak. Olyan elgondolás született ezzel kapcsolatban, hogy a szerveződő ifjúsági brigádok tagjai szüleiket is igyekeznek majd bevonni a csapatba, hogy megszüntessék a tavaly még tapasztalt nehézségeket. V A tanácskozáson több felszólaló fiatal bejelentette, hogy a tavaszi munkák megkezdéséig olyan brigádokat szerveznek* amelyeknek tagjai a szocialista cím elnyerését tűzik ki célul. S. A. ftTégysa;á%inrail85ái»dí forinttal g*} ara (»on ott ország; vagyona 2363-mal több az ipartelep, háromszor aürji a gyáripari dolgozó mint 1938-bao Megközelíteni a szolgáltatás országos szintjét Helyi iparpolitikai tanácskozás Nyíregyházán A helyi iparpolitikai tervek teljesítéséről, tapasztalatokról, és az idei feladatokról tanácskoztak csütörtök .délelőtt a járási tanácselnökök, szakosztályvezetők a megyei tanácson. Az értekezleten megjelent dr. Fekszi István, a megyei tanács vb. elnöke, dr. Fábián Lajos, a megyei tanács vb titkára, dr. ördögh János, a városi tanács vb elnökhelyettese. A tervek teljesítését Nemes Imre, a megyei tanács vb elnökhelyettese ismertette. Az iparpolitikai feladatok legnagyobb részét — mondotta az előadó — a szövetkezeti ipar és ezenbelül a kisipari szövetkezet végzi. — Megyénkben legnagyobb fejlődés a minisztériumi ipar területén következett be. A GET.KA és az Autófenntartó T 5 zt újtelephelyeket létesített, s ezért term lését többszörösére tudta emelni. A inagánkisipari termelés értéke az elmúlt négy év alatt 18 százalékkal csökkent. Ennek egyik oka, hogy kevesebb a kisiparos. 1949-ben számuk kilencezer volt, 1964-ben pedig 2760. Természetes, hogy a szocialista ipar kiszorítja a kisipart, de a jelenleginél több kisiparosra volna szükség. A tanácsi ipar feladata a szolgáltatás megoldása; ennek ellenére az elmúlt évben ösz- szes tevékenységüknek csupán 4.1 százalékát fordították ilyen célokra. Az egy lakosra jutó szolgáltatási érték messze az országos átlag alatt van. Szabolcsban a múlt évben 281 forint értékű szolgáltatás jutott egy lakosra, szemben az országos 543 forinttal. Hiányok mutatkoznak az iparpolitikai beruházások teljesítésében is. Tervünket mindössze 60,1 százalékra teljesítettük. Ez elsősorban a kisipari szövetkezetekre vonatkozik. Hiba volt, hogy a tanácsok nem ismerték fel kellően a helyi iparpolitika lényegét. Ez a szemlélet lassan kezd megszűnni* s a járási tanácsok többször is önálló napirendre tűzik ezt a kérdést. 1963 őszén megalakult az iparpolitikai szakbizottság. A Hazafias Népfront, a Statisztikai Hivatal, a Nemzeti Bank és egyéb szervek bevonásával részletes felmérést készített megyénkről. Ennek hatása az idei tervek összeállításában már erősen érződik. Ajánlatos lenne, hogy járási szinten létrehoznának a megyeihez hasonló iparpolitikai bizottságot. A községi tanácsok pedig a községfejlesztési tervük összeállításánál gondoljanak a szolgáltatás anyagi fedezetére, helyiség biztosítására. Nagyobb öntevékenységre van szükség. Megyénkben 1300 külterületi település van. Ezeken a helyeken a szolgáltatás még nem megoldott. Az idén erre is feltétlenül gondolni kell. <bf) A felszabadulás 20. évfordulójának közeledtével a Központi Statisztikai Hivatal is •sorra felméri, hogy a 20 év alatt mennyit fejlődött, gyarapodott az ország. Hazánk a második világháborúban em- beráldozatokban és anyagiakban történelmének legnagyobb veszteségét szenvedte. •Négyszázezer magyar pusztult el. a közvetlen anyagi károk értéke pedig elérte a 22 milliárd pengőt, vagyis a háború előtti 4—5 esztendő teljes nemzeti jövedelmét. Az inari üzemek kapacitása a felére csökkent, a járművek 80—90 százaléka elpusztult, vagy elhurcolták. súlyos károk érték a lakóházakat, az állatállományt. A rombadőlt ország helyzete reá Ms összehasonlításra nem alkalmas, ezért a Központi Statisztikai Hivatal a háború előtti utolsó békeév és az újjáépítést követő 1949-es «esztendő adatai alapján, mérte ■fel 20 év fejlődését Emelkedett a jólét Előrehaladásunkat a leg- •szemléltetődben a nemzeti jö- védelem alakulása fejezi ki, amely előzetes adatok szerint 1964-ben 176 százalékkal magasabb volt, mint 1949- hen, s több mint háromszorosa az 1938. évinek. A nemzeti jövedelem 1949. óta évente átlagosan 7 százalékkal növekedett, három és félszer olyan gyorsan, mint a második világháborút megelőző 15 esztendőben. E fejlődés gyors üteme az ország vagyonát lényegesen megnövelte és emelte a lakosság jólétét Jelenleg 710 milliárd forint értékű vagyona van az országnak, ennyi az épületek, gépek, félkész és készáruk, vagyis az úgynevezett álló- és forgóeszközök értéke, kereken 400 miUl'rt forinttal több, mint a háborút megelőző utolsó békeévben. Ebbe a vagyonba azonban nincsenek beleszámítva a lakosság személyi tulajdonában lévő értékek, amelyek több tízmiiHárd forintra tehetők. Közel ötmillió a kereső Az ország gazdagodásának a termelés nagymérvű növekedése a forrása. A magyar ipar ma 358 százalékkal többet termel, mint 1949-ben, ezenbelül azonban például a gyógyszeripar 48-szorosára, a műszeripar 23-szorosára, a híradástechnika 16-szorosára, a vegyipar, a gumi és műanyag, továbbá a bútoripar szintén több mint tízszeresére növelte termelését. A mezőgazdasági termelés 45 százalékkal fokozódott. Ezenbelül azonban sokkal gyorsabb ütemben növekedett a kukorica, a cukorrépa, a napraforgó, a lucerna és egyéb fontos termények termelése. A népgazdaság nagy összegeket költött beruházásokra, jelenleg £475 ipartelep dolgozik hazánkban. 2363-mal több, mint 1938-ban. A gyáriparban körülbelül háromszor annyian dolgoznak, mint a háború előtti utolsó békeévben, * keresők összlétszáma pedig a legutóbbi felmérések szerint elérte a 4 790 000-et, tehát majdnem minden második magyar állampolgárnak van közvetlen jövedelme. Kétszer akkora jövedelem Egyrészt a reálbérek növekedésével, másrészt a foglalkoztatottság állandó fokozódásával és a ,,borítékon kívüli” juttatások növekedésével lényegesen javult 20 év alatt a lakosság anyagi helyzete 1964-ben a munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére 70 százalékkal volt magasabb, mint 1949-ben, és mint 1938-ban. A munkás és alkalmazotti népesség egy főre számított jövedelme azonban a valóságban ennél is nagyobb mértékben növekedett, ha figyelembe vesszük, hogy a családokon belül egyre többen dolgoznak. Ily modor. az egy lakosra jutó jövedelem körű’belül kétszer akkora, mint 1938-ban. vagy mint 1949-ben. A parasztság jövedelme is je lentékenyen nőtt, bár még így is mintegy 15 százalékkal alacsonyabb, mint a munkásoké és alkalmazottaké. Az egy lakosra jutó havi jövedelem egyébként (beleértve a csecsemőket és aggastyánokat is), jelenleg átlagosan körülbelül 1200 forint, ennek egy részét azonban — mintegy 23 százalékát — nem pénzben, hanem borítékon kívüli juttatás, mint például nyugdíj, táppénz ingyenes egészségügyi ellátás, oktatás formájában kapják. Nyíregyházi konzervüzem Foto: Hammel Az idén összeül a magyar nők országom kongresszusa A Magyar Nők Országos Tanácsa Végrehajtó Bizottságának legutóbbi ülésén bejelentették, hogy az idén összehívják a magyar nők országos kongresszusát. A kongresszust megelőzően gyűléseken újraválasztják, illetve megerősítik a termelőszövetkezetek nőbizottságait, a községi, a városi, a városi kerületi, a járási és megyei nőtanácsokat. Az ülésen a továbbiakban elhatározták, hogy a magyar demokratikus nőmozgalom zászlóbontásának 2«. évfordulója alkalmából összegyűjtik a nőmozgalom két évtizedes tevékenységére vonatkozó dokumentumokat. Ezért az országos nőtanács kéri azokat, akik részt vettek a MNDSZ megalakításában, közöljék címüket a nőtanács megyei, vagy országos szervezeteivel, g a birtokukban levő dokumentumokai — tulajdonjoguk fenntartása mellett — kölcsönözzék a Magyar Nők Országos Tanácsának.
