Kelet-Magyarország, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-05 / 30. szám

xxn. évfolyam, 30. szám ÄRA: 50 fillér 1965. FEBRUAR 5. PENTEK Megyei parasztiíjúsági tanácskozás Nyíregyházán A termelőszövetkezetek, ál­lami gazdaságok, gépállomások KISZ-szerveteinek képviseleté­ben mintegy háromszázan vet­tek részt csütörtökön a pa­rasztfiatalok megyei termelési tanácskozásán. Ott volt né­hány tsz párt- és gazdasági ve­zetője is. A tanácskozáson megjelent dr. Szabó Gyula, a megyei tanács vb elnökhe­lyettese, Bacsu József, a me­gyei pártbizottság osztályveze­tő helyettese, Koncz Károly, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára. Diczkó Józsefnek, a megyei KISZ-bizottság első titkárának a megnyitó szavai után Havacs József, a KISZ-bizottság pa­rasztifjúsági felelőse tájékoz­tatta a megjelenteket az ifjúsá­gi versenymozgalom elmúlt évi eredményeiről. s azokról a megnövekedett termelési tenni­valókról, amelyekből a falusi fiataloknak nagyobb részt kell vállalniok a második ötéves terv utolsó esztendejében mint korábban. A tanácskozáson elhangzott beszámoló és számos felszólalás szerint több gazdasági vezető nem karolta fel eddig kellően az ifjúság egész­séges kezdeményezését a termelés fokozásáért, s több helyen a fiatalok ki­váló eredményét nem követte kellő elismerés, amely további lendületet adott volna munkájukhoz. Ez ko­moly mértékben hátráltatta a munkacsapatok, brigádok meg­erősödését, továbbiak szervezé­sét. A fiatalok elhatározták, hogy a szakmunkásképzésben nagy figyelmet fordítanak a gépesí­tésre, az öntözéses gazdálko­dásra és a növényvédelemre. Ezentúl védnökséget vállal­nak olyan fontos gazdálkodási ágak fölött mint a zöldség, do­hány, takarmányfélék és gyü­mölcs termesztése, a rét- és legelő, valamint a talajerőután­pótlás. A nyíregyházi és vásá- rosnaményi járás KTSZ-szerve- zetei a rétek és legelők gon­dozását teljes egészében elvál­lalták. A járási versenyekben kü­lönös gondot fordítanak a burgonyatermesztésre, a baromfihús és tejterme­lésre. Többen elmondották. hogy egyik gond az önálló ifjúsági brigádok szervezésénél a nö­vénytermesztésben a családi területlebontás, mivel szü­leik a vállalásoknál a fiatalok­ra is számítanak. Olyan elgon­dolás született ezzel kapcsolat­ban, hogy a szerveződő ifjúsági bri­gádok tagjai szüleiket is igyekeznek majd bevon­ni a csapatba, hogy meg­szüntessék a tavaly még tapasztalt nehézségeket. V A tanácskozáson több fel­szólaló fiatal bejelentette, hogy a tavaszi munkák megkezdé­séig olyan brigádokat szervez­nek* amelyeknek tagjai a szo­cialista cím elnyerését tűzik ki célul. S. A. ftTégysa;á%inrail85ái»dí forinttal g*} ara (»on ott ország; vagyona 2363-mal több az ipartelep, háromszor aürji a gyáripari dolgozó mint 1938-bao Megközelíteni a szolgáltatás országos szintjét Helyi iparpolitikai tanácskozás Nyíregyházán A helyi iparpolitikai tervek teljesítéséről, tapasztalatokról, és az idei feladatokról tanács­koztak csütörtök .délelőtt a já­rási tanácselnökök, szakosz­tályvezetők a megyei tanácson. Az értekezleten megjelent dr. Fekszi István, a megyei tanács vb. elnöke, dr. Fábián Lajos, a megyei tanács vb titkára, dr. ördögh János, a városi tanács vb elnökhelyettese. A tervek teljesítését Nemes Imre, a me­gyei tanács vb elnökhelyettese ismertette. Az iparpolitikai feladatok legnagyobb részét — mondotta az előadó — a szövetkezeti ipar és ezenbelül a kisipari szövetkezet végzi. — Megyénkben legnagyobb fejlődés a minisztériumi ipar területén következett be. A GET.KA és az Autó­fenntartó T 5 zt újtelep­helyeket létesített, s ezért term lését többszö­rösére tudta emelni. A inagánkisipari termelés érté­ke az elmúlt négy év alatt 18 százalékkal csökkent. Ennek egyik oka, hogy kevesebb a kisiparos. 1949-ben számuk ki­lencezer volt, 1964-ben pe­dig 2760. Természetes, hogy a szocialista ipar kiszorítja a kis­ipart, de a jelenleginél több kisiparosra volna szükség. A tanácsi ipar feladata a szolgáltatás megoldása; ennek ellenére az elmúlt évben ösz- szes tevékenységüknek csupán 4.1 százalékát fordították ilyen célokra. Az egy lakosra jutó szol­gáltatási érték messze az országos átlag alatt van. Szabolcsban a múlt év­ben 281 forint értékű szolgáltatás jutott egy la­kosra, szemben az orszá­gos 543 forinttal. Hiányok mutatkoznak az iparpolitikai beruházások telje­sítésében is. Tervünket mind­össze 60,1 százalékra teljesítet­tük. Ez elsősorban a kisipari szövetkezetekre vonatkozik. Hiba volt, hogy a tanácsok nem ismerték fel kellően a helyi iparpolitika lényegét. Ez a szemlélet lassan kezd meg­szűnni* s a járási tanácsok többször is önálló napirendre tűzik ezt a kérdést. 1963 őszén megalakult az iparpolitikai szakbizottság. A Hazafias Népfront, a Statiszti­kai Hivatal, a Nemzeti Bank és egyéb szervek bevonásával részletes felmérést készített megyénkről. Ennek hatása az idei tervek összeállításában már erősen érződik. Ajánlatos lenne, hogy járási szinten létrehoznának a me­gyeihez hasonló iparpolitikai bizottságot. A községi tanácsok pedig a községfejlesztési ter­vük összeállításánál gondolja­nak a szolgáltatás anyagi fede­zetére, helyiség biztosítására. Nagyobb öntevékenységre van szükség. Megyénkben 1300 külterületi település van. Ezeken a helyeken a szolgáltatás még nem megoldott. Az idén erre is feltétlenül gon­dolni kell. <bf) A felszabadulás 20. évfor­dulójának közeledtével a Köz­ponti Statisztikai Hivatal is •sorra felméri, hogy a 20 év alatt mennyit fejlődött, gyara­podott az ország. Hazánk a második világháborúban em- beráldozatokban és anyagiak­ban történelmének legna­gyobb veszteségét szenvedte. •Négyszázezer magyar pusztult el. a közvetlen anyagi károk értéke pedig elérte a 22 mil­liárd pengőt, vagyis a háború előtti 4—5 esztendő teljes nemzeti jövedelmét. Az inari üzemek kapacitása a felére csökkent, a járművek 80—90 százaléka elpusztult, vagy el­hurcolták. súlyos károk érték a lakóházakat, az állatállo­mányt. A rombadőlt ország helyzete reá Ms összehasonlítás­ra nem alkalmas, ezért a Központi Statisztikai Hivatal a háború előtti utolsó békeév és az újjáépítést követő 1949-es «esztendő adatai alapján, mérte ■fel 20 év fejlődését Emelkedett a jólét Előrehaladásunkat a leg- •szemléltetődben a nemzeti jö- védelem alakulása fejezi ki, amely előzetes adatok szerint 1964-ben 176 százalékkal magasabb volt, mint 1949- hen, s több mint három­szorosa az 1938. évinek. A nemzeti jövedelem 1949. óta évente átlagosan 7 százalékkal növekedett, három és félszer olyan gyorsan, mint a máso­dik világháborút megelőző 15 esztendőben. E fejlődés gyors üteme az ország vagyonát lé­nyegesen megnövelte és emel­te a lakosság jólétét Jelenleg 710 milliárd fo­rint értékű vagyona van az országnak, ennyi az épületek, gépek, félkész és készáruk, vagyis az úgynevezett álló- és forgó­eszközök értéke, kereken 400 miUl'rt forinttal több, mint a háborút megelőző utolsó békeévben. Ebbe a vagyonba azonban nincsenek beleszámítva a la­kosság személyi tulajdonában lévő értékek, amelyek több tízmiiHárd forintra tehetők. Közel ötmillió a kereső Az ország gazdagodásának a termelés nagymérvű növeke­dése a forrása. A magyar ipar ma 358 százalékkal többet termel, mint 1949-ben, ezenbelül azonban például a gyógyszeripar 48-szorosára, a műszeripar 23-szorosára, a hír­adástechnika 16-szorosára, a vegyipar, a gumi és műanyag, továbbá a bútoripar szintén több mint tízszeresére növelte termelését. A mezőgazdasági termelés 45 százalékkal fokozódott. Ezenbelül azonban sokkal gyorsabb ütemben növekedett a kukorica, a cukorrépa, a napraforgó, a lucerna és egyéb fontos termények termelése. A népgazdaság nagy összegeket költött beruházásokra, jelenleg £475 ipartelep dolgozik ha­zánkban. 2363-mal több, mint 1938-ban. A gyáriparban kö­rülbelül háromszor annyian dolgoznak, mint a háború előtti utolsó békeévben, * keresők összlétszáma pedig a legutóbbi felmérések szerint elérte a 4 790 000-et, tehát majdnem minden második ma­gyar állampolgárnak van köz­vetlen jövedelme. Kétszer akkora jövedelem Egyrészt a reálbérek növe­kedésével, másrészt a foglal­koztatottság állandó fokozódá­sával és a ,,borítékon kívüli” juttatások növekedésével lé­nyegesen javult 20 év alatt a lakosság anyagi helyzete 1964-ben a munkások és al­kalmazottak egy keresőre jutó reálbére 70 százalékkal volt magasabb, mint 1949-ben, és mint 1938-ban. A munkás és alkalmazotti népesség egy fő­re számított jövedelme azon­ban a valóságban ennél is nagyobb mértékben növeke­dett, ha figyelembe vesszük, hogy a családokon belül egyre többen dolgoznak. Ily modor. az egy lakosra jutó jöve­delem körű’belül kétszer akkora, mint 1938-ban. vagy mint 1949-ben. A parasztság jövedelme is je lentékenyen nőtt, bár még így is mintegy 15 százalékkal ala­csonyabb, mint a munkásoké és alkalmazottaké. Az egy lakosra jutó havi jövedelem egyébként (beleértve a csecse­mőket és aggastyánokat is), jelenleg átlagosan körülbelül 1200 forint, ennek egy részét azonban — mintegy 23 száza­lékát — nem pénzben, hanem borítékon kívüli juttatás, mint például nyugdíj, táppénz ingyenes egészségügyi ellátás, oktatás formájában kapják. Nyíregyházi konzervüzem Foto: Hammel Az idén összeül a magyar nők országom kongresszusa A Magyar Nők Országos Ta­nácsa Végrehajtó Bizottságá­nak legutóbbi ülésén bejelen­tették, hogy az idén összehív­ják a magyar nők országos kongresszusát. A kongresszust megelőzően gyűléseken újra­választják, illetve megerősítik a termelőszövetkezetek nőbizott­ságait, a községi, a városi, a vá­rosi kerületi, a járási és me­gyei nőtanácsokat. Az ülésen a továbbiakban elhatározták, hogy a magyar demokratikus nőmozgalom zászlóbontásának 2«. évfordu­lója alkalmából összegyűjtik a nőmozgalom két évtizedes te­vékenységére vonatkozó doku­mentumokat. Ezért az országos nőtanács kéri azokat, akik részt vettek a MNDSZ megala­kításában, közöljék címüket a nőtanács megyei, vagy orszá­gos szervezeteivel, g a birto­kukban levő dokumentumokai — tulajdonjoguk fenntartása mellett — kölcsönözzék a Ma­gyar Nők Országos Tanácsá­nak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom