Kelet-Magyarország, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-10 / 8. szám
Érdemes-e munkahelyet cserélni ? Emberek a hóesésben A legutóbbi években nőtt a munkaerővándóriás száma. Okkal. ok nélkül évente sok ezren keltek útra. s elindultak ..szerencsét próbálni”. Cókmóikjuk a munka- könyv és a reménység: ,,ott talán jobb lesz”. Mit is értettek ezen e> homályosan megfogalmazott félmondaton? Magasabb keresetet, jobb munkakörülményeket, gyors előmenetelt, olykor talán lalcást? S mit ki ptak a valóságban? Némelynek sikerült ezt. vagy azt elérniük de a zöm csalt figyelmeztető tapasztalattal lett gazdt’gabb. És mindezért elhagyták a mestert, aki be- , vezette őket a szakma rejtelmeibe, a barátokat, a begyakorlott munkát és sokszor az otthont is. Elindultak az albérletek — jobb esetben a munkásszállók — Mé. A közgazdászok megközelítő számításai szerint egy ember „váltása” — ki és belépése — az iparban átlagosam 5490 forint az építőiparban 1919 forint értékű termeléskiesést. okoz. E népgazdasági ágakban évenként mintegy kétmilliárd forintot jelentett a nagyszámú munkahelyváltoztatások miatt. A vándorlások által előidézett munkaidőveszteség — óvatos számítások alapján - megfelel 12—14 ezer dolgozo egy évi munkaidejének. Ezzel az erővel kétmillió tonna szenet lehetne bányászni, 70 ezer darab televíziót, vagy 20 ezer db. motorkerékpárt lehetne gyártani, A vándorlók 'több mint ökre« százaléka 1«—26 éves fiatal. Ezeknek a fiataloknak bizonyítani kellene, életet jövőt alapozni. Beilleszkelni az üzembe, megtalálni helyüket a társadalomban, családot alapítani. De vajon így le- henSi . BkV-év. alatt három gyáíban, és mindenünnen rossz szájízzel elköszönni! Az új, műhelyben — érthetően nem barátok fogadják az újonnan munkába állókat, más a hangúk!, más a hang. Lesik, kritizáljak a munkáját, a mozdulataik a szavait. Ha nem tataija meg a hangot, esetleg társtalan marad. A keresete is kevesebb, mert meg kell tanulni az új munkát, meg kell szokni az uj helyet. Az elemzések szerint ;e első hónapban az ú, munkásoknál a termelékeny- seg átlagosan 25—30 százalékkal kevesebb a korábbinál és csak a negyedik hónap végén érik el az: eredeti teljesítményt. Ennek megfelelően természetesen a keresetük áthat nemcsak a népgazdaság fizet rá a könnyelmű helycserére. És ehhez jönnek meg _ amikről a legtöbben csak késve értesülnek: a meggondolatlan kilépéssel jaró jogi következmények. A Munka Törvényköny új rendelkezései szerint az, aki kilép, elveszti , munkaviszonya folyamatosságát, nem kap jubileumi jutalmat, újra kezdheti gyűjteni szabadságához éveket, s egy éven belül az új üzem minden indoklás nélkül felmondhat neki. Hat hónapig nem jár neki szabadság. nem kaphat ennyi ideig munkaruhát, és személyi alapbére sem lehet magasabb, mint amennyi előző munkahelyén volt. Egy év után szerez jogot kedvezményes üdülésre. természetbeni juttatásra és betegállománya esetén ‘csak 65 százalékos táppénz illeti meg. Ha nem várja be a felmondási időt, egyik pillanatról a másikra kilép, vagy ha a társadalmi tanulmányi szerződésben meghatározott idő előtt megszünteti munkaviszonyát, vagy ha ugyanabban az évben kétszer, vagy még többször, vagy a következő esztendőben akárcsak egyszer is felmond, a jogszabály szerint úgy kell kezelni, mint akit fegyelmi úton bocsátottísk el. Mit jelent mindez? Megszakad a munkaviszony folyamatossága. egy éven belül a dolgozót indoklás nélkül ed lehet bocsátani új munkahelyéről. egy évig nem kereshet többet, mint előző évi átlagkeresete volt, ugyancsak ennyi ideiig nem kaphat munkaruhát, rendes szabadságra csak egy esztendő után van joga, két évig nem kaphat nyereségrészesedést és egyébb juttatást, sőt: a továbbtanulás esetére biztosított) útiköltség térítésben, tanulmányi munkaidőkedvez- ményben és a tanulmányi szabadság idejére munkabérben sem részesülhet. A vándormadarakat sújtják ezek az intézkedések. Azokat az embereket, akik bomlasztották a fegyelmet és a nemtörődöm felfogást vitték magukkal. Ha tudják. milyen jogokat veszítenek, akkor jobban meggondolják, szól adjanak-e azonnal a munkaügyi osztályra, v agy vállalják a nehezebb, de végeredményben az ésszerűbb feladatot: bebizonyítani, hogy érdemes a munkjaiiely a dolgozótársak megbecsülésére. Ehhez a törekvéshez segítséget nyujíj az új rendelet. Kimondja: -,A kilépő dolgozók esetében kétévi, a fegyelmi úton elbocsátottak esetében pedig hároméves folyamatos munkaviszony után teljes rehabilitációi kell biztosítani". Ennyi idő eltelte után a dolgozó minden jogát visszanyeri. — ha kiemelkedően dolgozik, akkor a szakszervezet- és a munkahelyi vezető együttes javaslatára ezt az időt meg is lehet rövidíteni —, sőt, kérelmére minden korábban figyelembe vett munkában töltött idejét is beszámíthatják, így vissz:nyerheti jogát a ledolgozott évek után járó pótszabadságra és jubileumi * jutalomra. Mindezek ismeretében újra felvetődik a kérdés: érdemes-e munkahelyet) változtatni? A válasz egyértelmű, a népgazdaság", a társadalom és az egyén szempontjából is: nem. ». K. Nehéz száz méter... ~ Tizenkét lakás az üres telken — A bitumenolvasztó „Benjámin" Hajnal óta apró, sűrű pely- hekben hull a hó a nyíregyházi utcákra, terekre. A járdákat, úttesteket, a kopasz faágakat, fehérre festette. Fehér süveget kaptak a város szobrai is. A Bessenyei téren frissen ásott árok húzódik. Az árokból itt is, ott is kibukkan egy-egy fej, egy- egy lapát. A Szanyi-brigád dolgozik.. Most egy hét. mádkor két nap... — Nagyon lassan haladunk mondja Bihari Béla — kemény, fagyos a talaj. Sza- porátlan a munka, nehéz a bitument vágni ilyenkor télen. — Itt nyáron kellet volna dolgoznunk — teszi hoazú Asztalos Miklós. Szemöldökéről letörli a hópelyheket, — Nyáron a Kisteleki utcán alkottunk... ott most is gyorsan tulnánk dolgozni. A nyolc fős brigád most egy hét alatt ássa ki a százméteres árkot. Máskor ez kétnapi munkája Szanyiék- nak. Az árokban 5—6 méterenként ás, lapátol egy-egy bri- gátítag. Prémsapkájukat belepik a fehér pelyhek. Az árok szélén gazdátlan lapát fekszik. Néhány perc múlva aztán előkerül a tulajdonosa. Lottószelvényekéi dobtam be — mandja a barna pufajkás fiatalember. Beugrik áss árokba, kézbevesz! lapátját és belemélyiti az ásóval meg- puhitotl földbe. — Kollektíván játszunk... — Mái' volt két hármasunk, temetjük az új év nagyobb szerencsét is hoz. Most különösen jól jönne egy „vastagabb” nyeremény — egészíti kií Bihari Béla. — Szanviék- nál márciusban várják az első kisbabát... ' Veieczkyék a .„gyutá »dobozban4* Alig száz méterrel közelebb a városközponthoz, a Széchenyi utca elején egy másik brigád dolgozik a hóesésben: Veieczky János brigádvezető és hat munkatársa az építőipari vállalattól. — Lakásokat építünk — mutat a mély, téglákkal kirakott hatalmas árokba Karászi József kőműves szakmunkás. — Most még csak a szigetelő védőfalakat húzzuk. Egyelőre nehéz elképzelni, hogyan lesz ebből emeletes ház. A mi szemünk előtt már gondolatban itt magasodik a tizenkét lakásos épület... Az idén szeretnénk befejezni., ha csak rajtunk múlna...! Veieczkyék munkahelye a Magyar Nemzeti Bank és a Vízügyi Igazgatóság egykor,! épülete között van.. Fehér köpenyes asszony érkezik — Olyan szűk itt a hely. mintr egy gyuiásdobozbán — mondja a brigádyezető — géppel nem is lehet ide beállni, pedig nagyon elkelne a gép segítsége. Egy-eg",\ anyagot így ötször-hatszoi átrakunk egyik helyről a másikra. Az építkezés közepéről szúrós szagú füstgomolyag ke- vereg a hópelyhek között a magasba. Berecz János. a brigád ..Benjáminja"’ rakja a tüzet a. katlan alatt: bitument olvaszt a szigeteléshez. > .ik í, ' — Június i óta dolgozom a vállalatnál — mondja'. — akkor jöttem haza. Pestről, Jobb. itthon, több pénzem marad... ! . Délelőtt fél lükkor . eher köpenyes asszony érkézik- m építőkhöz: Jakab Zoltánná. Keeében párától gyöngyöző bádogkanna és bögrék. . .. • — Gyertek . ' melegéctjünk egy kicsit - — hívja a brigád tagjait Veieczky --.'János. Egymás után belépnék a felvonulási épületbe. Berec* Jancsi jól, megrakja a katlanok alatt pislákoló tüzét és ő is megy-' az „Öregek* után meginni a Védőitalt, a- forró teát- : -■ r;... Szilágyi Szabóié* ZÁRSZÁMADÁS ELŐTT: Nagyecsedi készülődés A nagyecsedi Rákóczi Termelőszövetkezet a megye legnagyobb közös gazdasága, A szövetkezet a korábbi években sok szervezési és más gonddal küzdött: többek között — és főképpen — a tagok jelentős részét nehezen lehetett megnyerni arra, hogy ne csak közömbös szemlélője, hanem aktív részese legyen a közösségnek. Egy évvel ezelőtt próbálta először a szövetkezet átszervezett vezetősége közelebb vinni a tagokat a mindenkit érintő közös kérdésekhez: a zárszámadást megelőző időszakban minden egyes brigádban megbeszéléseket tartottak a lezárt esztendőről, mégin- kább a következő év tennivalóiról. Mint a tsz vezetői elmondták, azok az egy évvel ezelőtti beszélgetések nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy az 1964- es gazdasági évben — a kedvezőtlen időjárás ellenére — elérték a tagok tervezett jövedelmét. Az idén a nagyecsediek ezt a jól bevált módszert ..tovább finomítják. A közös gazdaság mérlege január közepére elkészül, s közben dolgoznak az idei termelési terven is. A tsz vezetői úgynevezett kis zár■ számadási beszámolót készrte- nek: az ebben lévő eredményeket. idei feladatokat megviiat- [ ják a hat növénytermesztési. : egy állattenyésztési és egy gé- ; pesíiési brigád gyűlésein a ve- i zelőkkel. A brigádgyűléseken elhangzott észrevételek és ja- vasiatok alapján, készül el a- zárszámadási beszámoló. Á bri- gádgyűléseken megvitatják as- anyagi érdekeltség alkajmazá- sának módját, az egyes növé- I nyéknél alkalmazható munka- i egységnormákat, a tervfelada- ! tők üzemgazdasági összefügg- géseit. A nagyüzemi szemléié . kialakítására nagy gondot för- : dítanak — elsősorban a be- . osztott vezetők körében. ~ . Ezért szervezték meg a függetlenített és a beosztott veze- tők tanácskozásait. í Az volt a tavalyi tapasztalat- hogy a brigádgyűlések után e- tagok jobb megértéssel és na- gyobb szorgalommal végeztéi . a munkát, de. ezeknek a vi- fáknak az igazi haszna a; volt, hogy tisztázódtak a tat gok egyéni és közösségi prob- i lémái. a zárszámadó közgyűlé i sen már kimondottan a „ho- I gyan tovább” kérdésével, a ko- s zös feladatokkal foglalkoztak s. a. CIKKÜNK NYOMÁN Elismerte hibáját és megjavította a csibenevelőt az É. M. Szabolcs-Szatmár megyei Építőipari Vállalata „Kinek a számlájára?” címmel a múlt év december 18-án a Kelet-Magyarországban cikket irtuink a nyíregyházi Ság- vári Tsz-ben megépített csibenevelő hibáival. kapcsolatban. Szóvá tettük, bogy a másfél millió forintos költséggel elkészült létesítmény műszaki hibák miatt nem üzemeltethető megfelelően, s ennek következtében 2000 csirke elpusztult, de ha sürgősen nem javítják meg akkor veszély fenyegeti a többi, több mint 360 000 forintot érő ba- " romfiállományt is. Hosszú ideig csak leveiez- 1 tek, a hibát megpróbálta az : ÉM. Szabolcs-Szatmár megye) Építőipari Vállalat, mint gene- rálkivitelező magáról elhárítani, vagy ha egy-egy jegy- > zőkönvvben eb smerte is ne- - melyiket, késett „ cselekvés örvendetes, hogy cikkünk nyomán azonnal intézkedtek, s hozzáláttak a hibák kijavításához. A cikk megjelenése után az I-es számú fóépítésvezetó- ség vezetője a szakemberekkel együtt alaposan megvizsgálták az épületet, s megállapították. hogy a bekövetkezett hibák abból erednek, hogy nem tervek szerint építették meg a csibénevelőt. Az előírt betonágy helyett csak egyszerű habarcsba építették be a légkondicionáló berendezéseket, s ezért szakadtak ki azok a falból. Az építőipari vállalat, elismerve hibáját, elrendelte, a légkondicionáló berendezések újjáépítését, új villanymotorok és ventillátorok beszerelését. Mindezt sajál költségeinek a terhére építette újjá. Nem fenyegeti most már veszély az értékes baromfiállományt. s az állatgondozó- nők egészsége sem kétséges. Tíz nap alatt végeztek a hibák kijavításával. A cikk nyomán elérte a Ságvári Tsz azt is, hogy az ugyancsak másfél millió forintos költséggel megépített 5000 férőhelyes tojóházat sem adta át az építőipari vállalat addig, amíg az átadás előtt észlelt hibákat ki nem javította. Korábban ugyanis arra hivatkozott a vállalat, hogy nincs ventillátora, villanymotorja, s ezek hiányában kénytelen átadni. Cikkünk után azonnal lett, s 16 berendezést be is szereltek, s megkezdődhetett az üzemelés ,, tojóházban, ahol menst 2066 pulykáról gondoskodnak. <t. k.) 1964-ben több. mint kétmillió darab különböző méretű ládát gyártottak a tlszalöki ládagyárban. Ifjúsági ralink acsapatok a baktalórántházi járásban A . járási KlSZ-brzottsag értékelte a járásban működő 14 ifjúsági brigád, munkacsapat munkáját. A legeredményesebb az Apagyi Állami Gazdaság baromfinevelő és gyümölcstermelő, a -levelek! • Dózsa- Termelőszövetkezet növénytermesztési és a -Nvírraadai Gépállomás traktorosbrigádjai dolgoztak. 20 000 csibe Az Apagyi Állami Gazdaságban 12 tagú brigád dolgozik a baromfitenyésztésben. A fiatalok 26 ezer csibét neveitek fel. Vállalták, hogy az állományt 2,5 százalékos elhullás mellett nevelik fel, ezzel szemben az elhullás mindössze egy százalék volt.. Vállalták továbbá, hogy 13 hetes korra 1 25 kilogrammos átlagsúlyt érnek el darabonként. Vállalatikat túlteljesít-!- ve 1,30 kilogrammos átlagsúllyal adták át a baromfit. A gyümölcstermelő brigád ugyancsak 12 fővel dolgozik, s 1650 termőfaegységű almást műveltek. Vállalásukban 116 kilogrammos átlagtermés szerepelt faegységenként. Ezzel szemben — jó munkájuk eredményeként — 173 kilogrammos átlagtermést értek el és exporttervüket tíz száza ékkai teljesítették túl. Kétszeres tervteljesítés A Nyírmadai Gépállomásul) 15 tagú ifjúsági traktorosbrigád dolgozik, akik „ tervezett 7961 helyett 16 501 normálholdat teljesítettek. A brigád tagjai közül különösen említésre . méltó eredményt érf M GS 35-ös gépével Szabó Ferenc: traktoros, aki a tervezett 337-tel szemben 1511 normálholdat teljesített. akad 448 százalékos .tervtúitaljeá* test ért el. A leveleid Dózsa Termelő- szövetkezet 45 fős ifi munkacsapata 62 hold dohány, 45 hold burgonya, 52 hold kukorica és 20 hold napraforgó termelését "Vállalta. Vállalásukét' — kellő szakmai irányítás mellett — jó- minőségben teljesítették. Dohányból 7,5,.burgonyából 50, kukoricából' 22,5. és napraforgóból 6 mássá* átlagtermést értek el. ' Minden brigádtag tanult Említésre méltó az. eredményük a termelési .költségéit csökkentésében. Burgonyánál 100. dohánynál 800, napraforgónál 156. és kukoricánál. forint volt , az előállítási, költség mázsánként. ; Á leveleid fiatalok összefogása nemcsak a munkában, hanem. a mindennapi életben is megmutatkozik Együtt művelődnek, szórakozna!;. Mindannyian részt vesznek szakmai oktatáson, nagyrészük hallgatója a 3 éves szakmunkásképző tanfolyamnak. ■ , . A járási KlSZ-rbizottság megállapította, hogy az ifjúsági munkacsapatok munkálja jó hatással van a járásban dolgozó többi - fiatalra is. ■ Ezt bizonyítja, hogy a Nyírmadai GépáKomá'on- már alakulóban van egy 112 tagú szerelőbrigád. A brigádban már •• megkezdték a vállalások kidolgozását. " ; K. B. 5