Kelet-Magyarország, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-05 / 3. szám

II Szovjetunió kész megadni minden segítséget a betolakodók ellen Cromiko válasza a Vietnami Demokratikus Köztársaság külügyminiszterének Külpolitikai széljegyzet! Visszavonuló lieáiinenlian ?••• Í3 — egy dolgot világosan a Események sorokban A muzulmán világkong­resszus, amely 300 millió mo­ll ammedán képviseletében ta­nácskozott a Szomáli Köztár­saság fővárosában, több poli­tikai cs vallási jellegű hatá­rozatot hozott. A politikai ha­tározatok elítélik Izraelt, amely ellenséges politikát folytat az arab országok el­len, felszólítják Franciaorszá­got, adja meg a függetlensé­get Franci a-Szomálipartnak, felhívják Indonézia és Ma-, laysia vezetőit, barátságosan, békésen oldják meg vitás kér­déseiket. A1 Szalal jemeni elnök a kairói A1 Akhbarnak adott nyilatkozatában közölte, hogy rövidesen megtartják a jemeni országos kongresszust, ame­lyen a jemeni nép különböző rétegeinek képviselői fognak tanácskozni. A kínai országos népi gyűlés első ülésszaka a pe­kingi népcsarnokban megtar­tott záróüléssel hétfőn dél­után befejezte munkáját. A záróülésen részt vettek a kí­nai állam és párt vezetői, megjelent 2848 képviselő. Az Európai Szabadkereske­delmi Társulás az EFTA hét tagállama tíz százalékkal le­szállította az egymástól im­portált iparcikkek behozatali vámját. Ezzel az iparcikkek belső vámja 30 százalékkal lett alacsonyabb az öt évvel ezelőttinél. Kabiliában újabb húsz el- lcnforradalmár jelentkezett a hatóságoknál és letette a fegy­vert. Az elmúlt két hónap­ban az egykori felkelők cso­portosan adták meg magukat. Bántatlanul visszatérhettek otthonukba. Lcningrádban könyv jelent meg „Rakéta- és szputnyik- meteorológia” címmel, a Föld légkörének a Szovjetunióban, az Egyesült Államokban, Ang­liában, Japánhan és Olaszor­szágban rakéták és szputnyi- kok segítségével eddig vég­zett vizsgálatáról. Az indiai Bihar államban az utóbbi két hónap alatt ezer ember, köztük 49 gyer­mek halt meg himlőjárvány követkeatében. John Glenn, az első amerikai űrhajós sajtókonfe­rencián közölte, hogy vissza­vonul a katonai pályától és a jövőben nem vesz részt az űrhajózási programban sem. Január 3-án autóbaleset következtében elhunyt Szem- jon Koszberg. a szovjet re­pülőgéphajtóművek főkons­truktőre. Moszkva (TASZSZ): A szovjet külügyminiszté­rium hétfőn közölte azt a vá­laszt, amelyet Andrej Gromiko adott Xuan Thuy-nak, a Viet­nami Demokratikus Köztársa­ság külügyminiszterének táv­iratára. Gromiko válaszában hangsúlyozza, hogy a Szovjet­unió határozottan támogatja Dél-Vietnam lakosságának nemzeti felszabadító harcát. A szovjet kormány tel­jes mértékben osztja a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányá­nak nyugtalanságát „amiatt a helyzet miatt, amely az Egyesült Álla­mok agresszív cselekmé­nyei. a vietnami, laoszi és kambodzsai nép ügyébe való beavatkozás követ­keztében alakult ki Indo­kínában” — írja Gramiko. „A szovjet kormány követeli — hangzik az üzenet —, hogy az Egyesült Államok szüntes­sen meg mindenféle beavatko­zást Dél-Vietnam ügyeibe, von­ja ki onnan csapatait és fegy­vereit, tegye lehetővé a vietna­mi nép számára, hogy maga döntsön belügyeiről.” A Szovjetunió ragaszkodik ahhoz, hogy az Egyesült Álla­mok ne avatkozzék Laosz bel- ügyeibe. „A szovjet kormány véleménye szerint csupán a há­rom laoszi politikai erő meg­felelő megállapodásának ered­ményeképpen lehet megoldani Laosz belpolitikai kérdéseit’' — mutat rá Gromiko. A szovjet kormány állást foglal amellett, hogy minden előzetes feltétel nélkül hívjanak össze nemzetközi értekezletet, hogy megvitassák azokat az elodázhatatlan intézke­déseket, amelyek bizto­síthatják a békés rende­zést Laoszban. Berlin, (MTI): Vasárnap, a berlini Pas- sierschein-egyezményben elő­írt második látogatási idő­szak utolsó napján 50 000 nyugat-berlini lakos kereste fel az NDK fővárosában élő rokonait. Áss első, október- novemberi szakaszban 571 000, a most lezárult karácsonyi— újévi időszakban pedig 821 ezer, összesen tehát csaknem másfél millió nyugat-berlini polgár használta ki az NDK Gromiko levelében határo­zottan elítéli a Vietnami De­mokratikus Köztársaság terüle­ti sérthetetlensége ellen irá­nyuló provokációs amerikai cselekményeket. ..A Szovjet­unió híven a proletár interna­cionalizmus elveihez, nem ma­rad közömbös egy testvéri szo­Erhard kancellár megsza­kítja a Tegernsee partján töl­tött szabadságát, és kedden soron kívül minisztertanácsra ül össze a bonni kormány. A tanácskozás fő témája az a Washingtonból kapott felszó­lítás, hogy Bonn — mielőtt „kezdeményezést’’ sürgetne nyugati partnereitől a német kérdésben — előbb maga dol­gozzon ki olyan részletes ja­vaslatokat, amelyek amerikai vélemény szerint konkrét tár­gyalási alapként .szolgálhatná­nak. A kormány egyébként sürgős jelentést kért ■washing­toni nagykövetétől arról, va­jon miért reagált Washington ilyen hűvösen a Bonn által sürgetett kezdeményezés gon­dolatára. A Welt szerint Bonn.t különösen az nyugtalanítja, hogy Washington „ Szovjet­unióval folytatandó párbeszéd folytatását félti „ Bonn által sürgetett „kezdeményezéstől” és ezért olyan előfeltételeket szab — mint például a német keleti határok tisztázását — amelyekről jól tudja, hogy Bonn azokat nem fogja telje­síteni. „Bonnban nagy a csalódás amiatt, hogy az amerikaiak előfeltételektől teszik függővé a német kérdésben teendő té­pést” — írja vezércikkében a kormánypárti Bonner Rundsehau. Guttenberg báró a Bonner Rundschauban megjelent cik­kormánya és a nyuga'.'-berüni saenátus között megkötött egyezmény által nyújnot.t le­hetőséget hozzátartozóinak meglátogatására. A Passierschein-egyezmény még kéti időszakot irányoz elő a rokoni látogatásokra: egyet húsvétkor és egyet pünkösdkor. Az egyezmény azonban megkönnyíti a to­vábbi látogatásokban való megállapodást is. cialista ország sorsa iránt és kész megadni a Vietnami De­mokratikus Köztársaságnak a szükséges segítséget, ha az ag- resszorok merényletet meré­szelnének elkövetni független­sége cs szuverénítása ellen” — hangsúlyozza levelében a szov­jet külügyminiszter. kében azt hangoztatja: el kell utasítani minden olyan javas­latot, amely „az úgynevezett második német állam tényle­ges elismerésére irányul, mert ez az út a „romlásba vezet”. Guttenberg szerint súlyosan veszélyezteti a nyugati szövet­séget, ha az enyhülés ked­véért beletörődnék a status quo fenntartásába. A vezető CSU-potitikus emlékezteti Bonn nyugati partnereit: a bonni kormány annak idején azért csatlakozott a nyugati szövetséghez, mert ígéretet kapott, hogy a NATO kierő­szakolja majd az újraegyesí­tést. A nyugati szövetséget azonnal komoly veszély fenye­getné, mihelyt németek ké­telkedni kezdenének abban, vajon prob,lémáik a NATO- ban jó és megbízható kezek­ben vannak-e?” La Paz, (MTI): Mint már jelentettük, va­sárnap este La Paz-ban köz­leményt adtak ki arról, hogy p november 4-én megbukta­tott Paz Estenssoro elnök hí­vei az elmúlt hét végén ösz- szeesküvést szőttek a jelenlegi katonai junta megdöntésére. Oscar Quiroga Teran ezredes belügyminiszter vasárnap este kiadott nyolcpontos közlemé­nyében részletesen ismerteti az összeesküvést, amely egy La Paz környéki rendőrtiszti iskolában összpontosult. Vezetői rendőri egységeket és fegyvereket vontak oft össze. A hadsereg azon­ban gyorsan megszállta a tisztiiskolát és egyetlen puskalövés nélkül véget vetett az akciónak. A hírügynökségek már az­nap reggel jelezték: estére „fontos beszéd’’ várható. S valóban, január 3-án este — talán érdemes lesz feljegyezni a dátumot — Rusk amerikai külügyminiszter fontos dolgo­kat mondott az NBC rádió-te­levízióban. „Bizonyos feltételek mellett” — mondotta — az Egyesült Ál­lamok esetleg hajlandó kivonni csapatait Dél-Vietnamból, a vietnami probléma politikai úton való rendezésének része­ként. A külügyminiszteri mondat hosszú és — híven a diplomá­ciái óvatossághoz — tele ván kérdőjelekkel. „Bizonyos felté­telek mellett” „esetleg”, a ren­dezés „részeként” — csupa ho­mályos, ha akarjuk sokat sej­tető, ha akarjuk semmitmondó, a visszavonás lehetőségét is nyitva hagyva. Mégis a meglehetősen hatá­rozatlan mondat miatt Rusk beszédét fontosnak ígérték, el­hangzása után pedig valóban fontosnak ítélték a hírügynök­ségek. Néhány hónappal ezelőtt, a dél-vietnami szemleútján McNamara amerikai hadügy­miniszter még e szavakkal lel­kesítette a fogadására összete­relt helybelieket: „Vietnam muongnam”, ami azt jelenti: Vietnam mindörökre. Vagyis: az Egyesült Államok el van tö­kélve, hogy tüzön-vizen át ki­tart a saigoni rezsimmel együtt vívott háború mellett. S most, egy nappal Johnson elnöknek az unió helyzetéről szóló hagyományos beszéde előtt Rusk külügyminiszter — ha óvatos megfogalmazásban Ugyancsak megszánták két rendőrezred főhadiszállását. A bolíviai belügyminiszter szerint a junta elleni összees­küvésben polgári személyek is részt vettek. A közlemény több olyan politikust felsorol, aki állítólag külföldi illegális cso­portokkal állt összeköttetésben és azoktól kapott pénzt az összeesküvés támogatására. Politikai megfigyelők véle­ménye szerint a hétvégi vál­ság nem veszélyeztette René Barrientos tábornok katonai uralmát. Nem kétséges azonban, hogy a rendőrség és a hadsereg nem egységes, és a következő hónapokban újabb összetűzésekre tehet számítani közöttük. Emellett magún, „ hadseregen belül is van egy olyan cso­nemzetközi közvélemény érté­sére adott. McNamara „muong- nam”-ja mítosz, a „végső győzelem” ábránd, az Egyesült Államok már afelé tapogató­zik, hogyan fújhatna visszavo­nulót Dél-Vietnamban. Er a tapogatózás érthetően óvatos, hiszen Washington immár egy évtizede a tekin­télyét tette fel a vietnami játszmára. A saigoni rezsim azonban, amelyet csili., gászati összegekre rugó dollárinjek­ciókkal próbáit életben tartani, — a nyílt katonai beavatkozás ellenére js — megbukott. Még­hozzá — az egymást váltó-cse- rélő diktatúrák tanúsága szerint — többszörösen. Most tellát alighanem arról van szó: az Egyesült Államok a tizenkettedik órában, a végső összeomlás előtt, esetleg meg­próbálkozik egy utolsó tekin­télymentő akcióval. Mert a visszavonulás sem diadalmenet ugyan, de mégiscsak elviselhe­tőbb, mint a látványos vereség. Különösen, ha „bizonyos fel­tételekkel” próbálnak szépíte­ni rajta. Valójában azonban nem le­het kétséges, hogy a visszavo­nulás eshetőségének a meg- csillantása már önmagában is annak beismerése: az eddigi amerikai politika Dél-Vietnam­ban megbukott. Rusk beszéde után így most már csak az a kérdés, hogy vajon levonja e az ebből eredő következtetéseket az amerikai kormány, amikor csa­patai kivonásának feltételeit, a politikai rendezésre vonat­kozó elképzeléseit körvonalaz­port, amely Alfredo Óvandó Candia tábornok vezetésével szembeszáll az ajnöki tisztség­re pályázó Barrientos tábor­nokkal, a katonai junta veze­tőjével. A Pravda hétfői száma elemzi az Egyesült Államok bolíviai politikáját. Hangoz­tatja, hogy a „nagy furkós- botot” most az úgynevezett jószomszédsági politika váltja fel. Az agyonreklámozott sző­ve*-rég a haladásért prog­ram azonban ez ideig csak egy eredménnyel járt: to­vább nőtt az amerikai mcnop01iuir.sk haszna, o bolíviai dolgozók pedig még nagyobb nyomorban tengőd­nek. Ma rendkívüli minisztertanács Bonnban Az NSZK kormányát nyugtalanítja Wasliíngdon hűvös reagálása a német kérdésben Benn, (MTI): Másfél büIM ityugat-jierliiii látagatatt a (tasnahratüius Berlinbe za... Részletes jelentés Bolíviából a puskalövés összeesküvésről Fordította: Bába Mihály 44. És így feleltem magamnak: azért, mert a kelleténél töb­bet tud az ügyről. Tudja, vagy sejti, hogy ki a táma­dás szervezője, és retteg, hogy az igazság felderítése őt is belekeveri az ügybe. Ezután mér gyerekjáték volt kinyo­mozni a szép Zosia családi és társadalmi kapcsolatait. A „sápadt Wiktor” alakja meg­egyezett a nyomozás minden korábbi adatával. A biztonság kedvéért Kabátujj nak tucat­nyi fényképet mutattam, ezek között volt Wiktor képe is. Azonnal megismerte. Téved- hetetlenül megjelölte a bű­nöst. Aztán az útlevélosztályra mentem, hogy átnézzem az Ausztriába utazók névjegyzé­két. Samaszek nevét nem ta­láltam rajta. Tehát az Uta­zási Irodához fordultam, ahol tájékoztattak, hogy a Jugo­szláviába kirándulók Auszt­rián át utaznak. így gyor­sabb és közben Bécset is megtekinthetik. Ebből a moz­zanatból is látni lehet, hogy milyen ügyes volt a mi „sá­padt Nikó”-nk. Nem az Ausztriába, hanem a Jugo­szláviába indulók listájára íratta fel magát; Bécsben egyszerűen lelépett volna. — Stach, még egyet szeret­nék megtudni — szakította félbe az ügyész barátja sza­vait. — Ha már minden két­séget kizáróan megállapítot­tad, hogy Samaszek a „fehér gengszterek” utolsó láncsze­me Lengyelországban, miért vittél bennünket Zebrzydowi- eébe? Hiszen az ipsét letar­tóztathattad volna Varsóban is. — Ez igaz. Igen ám, de ak­kor mi lett volna a csekkel? Hogy megtévesszem őt és kényszerítsem a csekkel való kiutazásra, letartóztattam Ka- linkowskit. Ezáltal lehetővé tettem, hogy Samaszek az én embereimmel utazzon egy fül­kében. akik szüntelenül fi­gyelték. Innen az a kis komé­dia az ötven dollárral is, ami különben hamis. A „sápadt Niko” az utolsó pillanatig, még akkor is, amikor megje­lentek nála a devizael’enőr- zésre, biztos volt a dolgá­ban. Természetesen, nem volt nála semmiféle valuta, sem­miféle csempészáru. — Ebben az ügyben felül­múltad önmagadat — dicsér­te az őrnagyot az ügyész. — Mi történt Zosia Samasz- kównávaí? — kérdezte Halina Wilska. — Az ő ügyében még nem történt semmiféle döntés. A nyomozás során eddig nem állapítottuk meg, hogy szán­dékosan bűnt követett volna el. Wiktor Samaszek bevallot­ta, hogy nővére semmit nem tudott arról a telefonról, ami Zygmuntot a „Sejmowa” ká­véházba hívta. Samaszek azt állítja, hogy az ő kérésére te­lefonált egyik leányismerőse az ügyészségre. A lány azt hitte, csupán tréfás beugra­tásról van szó. A lány a tele­fonba szipogva, sírva beszélt, ez tévesztette meg Zygmuntot. — Ez pontosan így is volt —• bizonj'gatta Kalinkowski. Az a női hang eltorzított volt, de feltételezhettem, hogy az igazi Zosia sírva beszél. Hi­szen tudtam, hogy előzőleg milyen patáliát csapott neki a vőlegénye. — Mindenesetre, Samasz- kowna ellen fegyelmi eljárást indítunk hivatali titoksértés­ért. — És mi lesz a jutalommal? — kérdezte a kapitány, — A Zienkiewjcz éppen ma közölte velem: a jutalmat azok között osztják szét, akik közreműködtek Samaszek le­tartóztatásában és a csekk megszerzésében. Tehát min­denekelőtt Kabátujjról van szó. — Kabátujj? — csodálko­zott Kalinkowski. — Jan Napiórskinak ugyan­olyan jogcíme van a jutalom­ra, mint bárki másnak. Az ó vallomása vezetett bennünket a bűnös leleplezéséhez. Ter- mésztesen levonjuk a jutal­mából azt az összeget, amit „a conto” közvetlenül a „sá­padt Wiktortól” inkasszált be. De Kabátujj még így is jó néhány ezer zlotyt kap. Ez talán meggyőzi, hogy a bűnö­zés nem fizetődik ki; a becsü­lettel többet lehet keresni. — Nem vagyok meggyő­ződve arról, hogy Kabátujj megváltoztatja a nézeteit, de... — A jutalom egy részét — folytatta zavartalanul az őr­nagy — elosztják Valoców rendőrőrs tagjai között, akik összehoztak engem Kabátuj- jal, Jutalomban részesülnek a vámosok, a zebrzydowicei rendőrök és Samaszek két úti- társa is. Zienkiewicz ezredes egy ifjú hölgyet is felvett a listára. Hivatalos Indok: „sa­ját életének kockáztatásával akadályozta a bűnöst szökés közben." — Halinka tapsolt örömé­ben. — Jerzy, ezt a pénzt betét­könyvbe tesszük szövetkezeti lakásra. Mi a Véleményed? — És ön, őrnagy úr? — kérdezte az ügyész. — Hiszen ön is rajta kell, hogy legyen a listán. Mindenekelőtt önnek kellene jutalmat kapnia. — Nekem? Nekem az lesz a jutalmam, hogy egy fél esztendeig nyugodtan elkés­hetek az ebédről. — Ne beszéljen rébuszek- ban — nevetett az ügyész. — Ügy, ahogy mondtam — válaszolt az őrnagy — az én jutalmam éppen elegendő lesz arra, hogy egy televíziót vá­sároljak. A feleségem egy fél' esztendeig előtte fog ülni, minden műsort megnéz, és édesmindegy lesz neki, mi. kor megyek haza ebédre, va­csorára, s mikor nem^ VÉGE. 1965. január 5.

Next

/
Oldalképek
Tartalom