Kelet-Magyarország, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-05 / 3. szám
73 000 ember munkájáról Tolnai József és szocialista brigádja a nyírbogdányi kőolajipari üzemben kiváló munkájával járul a termelékenység javításához. Hammel József felv. Gépesítés, termelékenység növelés jelentős beruházások az asztalos-, a bőr-, textil- és vasiparban a ktsz-eknél Akik figyelmesen tanulmányozták 1963-ös népgazdasági tervünket, láthatták: a termelés növekedését 70 százalékban termelékenység fokozásával kell elérnünk. Ez az • 1964-es eredményekhez képest löbb mint 20 százalékkal igényli az egy főre jutó termelési érték fokozását. Sokan kérdezhetik: van-e reális lehetőség ilyen felfutásra? Hiszen, ha a szabolcsi üzemeket tekintjük, első lá- lásra kitűnik, hogy az óévben is igyekeztek a munká- ' sok. Ez így igaz, ám mégsem megalapozatlan célt tűz elénk 1965. Éppen a múlt esztendei termelési tanácskozások mutatták meg. hogy mindenhol van még lehetőség az eredményesebb munkára. csak útját kell állni a gazdálkodási lazaságok — anyagpazarlás, létszámbujla- tás, újítások mellőzése stb — fegyelembomlasztó hatásának. A tervüket határidő elölt becsületesen teljesítő szabolcsi üzemek — kisvár- dai vulkán, nyíregyházi gépjavító, nyírbogdányi olajfinomító stb — mindegyikében felfedezhetjük a jobb munkaszervezés kísebb-nagyobb jelét. A gépjavítóban lerövidítették a házon belüli anyagmozgatást, új technológiai eljárásokkal csökkentették a gyártási időt, az Önköltséget, másutt — Kisvárdán — a selejt csökkentésében érték el a legszebb eredményt. Az ilyen rugalmas változtatások esztendei értéke milliókat tesz ki! Hosszú lenne számbavenni a kisebb üzemek, a kisipari szövetkezetek akcióit a jobb munkaszervezés érdekében. Találunk azonban közös vonást is az élenjáró üzemek munkájában: valamennyi helyen nagy gondot fordítottak a szocialista munkaversenyre, amely az egyéni vetélkedéstől a szocialista brigádmozgalomig a legkülönbözőbb formákat öltötte. Okkal hívta fel a szervezett magyar dolgozókat a Szak- szervezetek Országos Tanácsa néhány nappal ezelőtt a munkaverseny kiszélesítésére: ma- már kézzel kitapintható e mozgalom közvetlen anyagi haszna, amely az egyén pénztárcájában épp úgy érződik, mint a népgazdaság nagy kasszájában.. Nem kell a szomszédba mennünk példáért: annak a közel 800 szabolcsi brigádnak legtöbbje, amely az iparA vásárosnaményi járási biztosító p járás tsz-reivel, a szövetkezetek tagságával ön- szgélyező biztosítást kötött cs szeptember óta kéthetenként küldi el az önsegélyezési biztosításban résztvevők egy-egy csoportját Debrecenbe, a tsz- üdülőbe. Az üdülésben résztvevőket p járási mezőgazda- sági osztály és a tsz-ek vezeban és a mezőgazdaságban a szocialista cím .megszerzését határozta el egy évvel, fél évvel korábban, munkahelyének példamutató kollektívája lett. Az ő igyekezetük mindig az átlag fölött van, következésképpen: az eredmények fő részesei is ők! A tisza vasvári Alkaloidában épp úgy. mint a nyíregyházi cipőgyárban, a ruhaüzemben, vagy a vegyes szerelő ktsz- riél ezek a munkakollekti- vák vállalták és vállalják magukra a munka nehezét S hogy tisztességgel helyt állnak, abban nemcsak a közvetenül kifizetett magasabb bér játszik közre: része van ebben annak a természetes becsvágynak is, amely a versenyek mindenkori velejárója. Ezek a munkahelyi vetélkedések egyúttal ösztönzőleg halnak a szakmai műveltség gyarapítására is. hiszen könnyebben győz az, aki nagyobb értője annak, amit végez, látja az összefüggéseket és ennek birtokában képes megváltoztatni az elavult módszereket. Sajnálatos, hogy ezt a versenyt még nem mindenütt értékelik jelentőségéhez méltóan. Néhol a ..munka sajátos jellegével'’ magyarázzák, miért nincs náluk egyáltalán munkaverseny. Másutt szerveznek ugyan szocialista címért küzdő brigádokat, de megfeledkeznek minden verseny alapjáról, az egyéni vetélkedésről. így az üzemek jelentős munkáshányada szorul ki a versenyből. Elgondolkodtató az is, hogy több. munkaversenyben patinás múltú üzemünkben, még ma sem gondolnak a szocialista munka üzeme, műhelye kialakítására, pedig a magasabb rendű munkaverseny tömegesítésének ez a legjobb módja! Napokon belül kézhez kapják az üzemek az 1965-ös tervet. Szerdán tanácskoznak Nyíregyházán az üzemek igazgatói, főmérnökei, s még januárban összeül a Szak- szervezetek Megyei Tanácsának kibővített ülése a közvetlen tennivalók megbeszélésére. ahol 73 ezer szervezett szabolcsi dolgozó évi munkájáról tárgyalnak. A tervek birtokában mindenhol látni lehet, hol lesz szükség nagyobb erőfeszítésre. Már januárban ezekre a tennivalókra irányíthatják a mun- kaversenyt kezdeményező dolgozók figyelmét. A. S. tőségének javaslata alapján jelölik ki- Az utolsó turnus december 15-én Utazott el a járásból megérdemelt 10 napos pihenésre. Számos olyan tsz-tag van közöttük, akik még életükben nem lépték át a járás határát. Sánta Miklós, műv. ház. ig. Élménybeszámolók Huszonkilenc küldött képviselte Szabolcs-Szatmár megyét a KISZ VI. kongresszusán. A szabolcsi fiatalok az országos tanácskozás eseményeit a rádió és a sajtó útján figyelemmel kísérték, de sok helyen igénylik, hogy a résztvevők személyesen is mondják el tapasztalataikat. E kívánságnak tesznek elegei a megye küldöttei, amék-or élménybeszámolókat tartanak. Decemberben járásonként kb. egy-egy beszámoló hangzott el. A Kisvárdán, Mátészalkán és Nyíregyházán megrendezett háromnapos középiskolai KISZ-ve- zető tanácskozáson külön élménybeszámolókat tartottak. Ezeken 400-an vettek részt. Januárban és február elején járásonként tíz- 1 Ízen kettő, a megyében pedig összesen mintegy 100 élménybeszámolót tartanak. A szövetkezeti ipar‘ban is nagy jelentőségű a gépesítés. Üj gépek munkába állítása, a meglévők jobb kihasználása a termelékenység emelésével jár együtt. E feladatának hogyan tesz eleget a szövetkezeti ipar, erről beszélgettünk Asztalos András gépészmérnökkel. a KISZÖV műszaki csoportjának veaetőjével. Feltett kérdéseinkre a következőket mondotta: Az elmúlt évben több mint hárommilliót fordítottunk a munkák gépesítésére. Különösen a speciálgépek segítették a tervek túlteljesítését, a termelékenység emelkedését. A Kisvárdai Építőipari Ktsz vezetői például a nyolclakásos társasházak építésének meggyorsítására szállítószalagokat, habarcs- és betonkeverőket, darut és más kisgépeket állítottak munkába, azokat igyekeztek jól kihasználni. Ezáltal jelentősen lerövidítették a társasházak építési határidejét. — Természe'esen nem mindenütt tapasztalható a fegyelmezettebb munka, a gépek munkába állítása, azok jobb kihasználása. Még mindig előfordul, hogy egyes szövetkezetek nem élnek a gépesítés lehetőségével, nem igényelnek gépeket, vagy kevésbé törődnek a meglévők kihasználásával. Ezért az új tervévben kötelezően elrendeltük az üzemelési naplók veze-ését, s már a tervezésnél segítettünk, hogy az egyes profiloknak megfelelően sor kerüljön gépi beruházásokra. így például 3 autódarut, számos építőipari kisgépet, a kisvárdai és a nyíregyházi vas és fémipari ktsz részére új típusú, nagy teljesítményű esztergapadokat igényeltünk. LEVELEZŐNK ÍRJA: Tsz-tagok j utalom üdülése KISjÓ: SzUvc&zfcr ufóit A vonatot azért szeretem, mert a vonaton megnyílik a szív. Szűkebb hazámból térek vissza újév másnapján, elsőnek szállók föl a gyorsra és csaknem üres fülkét találok. Alig helyezkedem el, ismeretlen pár nyit be: van-e még hely? A házigazda otthonosságával mutatom, hogy éppen kettő, köszönik és sietnek a folyosóra — integetni. Oda- sanditok, vajon kinél voltak vendégségben, és rémülten kapom el a fejem. Rapcsányiék, akik az este névnapot ünnepeltek. Örök harag, ha megtudják, hogy itthon voltam, és nem mentem át. A váltókon csattog a kerék, amikor visszatérnek. — Jaj, csakhogy már megyünk — sóhajt az asszony. Csöndesen bólogat a párja, no, ezek remekül szórakozhattak Rapcsányiéknál. — Ez a szegény Olga úgy megvénült, mint az öreganyám — mondja a hölgy. — És azt hiszi, hogy ö még mindig egy kis Csocsoszán. Tipeg. — Jó háziasszony — vélekedik a férj. — Az — csilingel neje —, csak ma reggel a kávé petróleum ízű volt, a kalács meg mint a fűrészpor. És, ne haragudj, egy jó háziasszony nem adja flekken után rögtön a fagylaltot. Az éjfélkor jön. — A fagylalt jó volt — makacskodik a férj. — Hogyne. Kitűnő. Csak Olga egy kicsit fukar, és olyan kis adagokat mért, hogy mindenki röhögte. Háromszor vettem, pedig nem is szeretem és hizlal, de láttam, hogy olyan arcot csinál, mint akinek a fogát húzzák. — A vacsora ízlett, mindenki remek étvággyal ette. — Ette? Zabáitól A hasuk a mindenük és a pletyka. Pokol lehet itt, vidéken. — Olgáék jól élnek. — De miért? Mert Béla egy ökör. Úgy ugrál Olgának, mint a paprikajancsi... így az én Olgicám, úgy az én Olgicám... már a könyökömön jött ki. Papucs! — Nagyon szíves házigazda. — Ö igen, de láttad Olgát? Majd megölte szemével, hogy ne töltögessen folyton. — Kitűnő rizling volt. — Lehetett. A sógora a borforgalminál van, gondolhatod. Ezek itt vidéken nem szívbajosak ám... Mit gondolsz, miből van a kis Csekőnek autója? — Szép Skoda. — De miből, kérdem én, miből? Az ezerötszázból? Majd megmondom, mije lehet ezerötszázból. Anyag- beszerző! Gondolhatod, ahol ö beszerez... — Ügyesek. — Jgy más is tudna... panamista banda! — Jókedélyű társaság. — Bohócok!... Es az az undok Vilmoska! _ Helyes kis kölyök. — Csak egy kicsit vízfejű. Meg nyúlszájú, mint az anyja. És angolkóros. És milyen neveletlen. Megjegyzem bandzsít is... No és a Duci bácsi, az öreg majom... hogy is hívják?... Aki a felköszöntőt mondta és folyton koccintott. Egy ilyen vén salabakter, és mennyit iszik? És nem láttad? Valahányszor Juci, az a bestia kiment, mindig utána csoszogott. Minden nőnek bekukucskált a kivágásába a vén erkölcstelen. No, csalt nekem próbált volna a kedves Duci bácsi!... Hogy is hívják?... Hosszú, összetett neve van, rögtön megüt a guta, nem jut eszembe, mondd már! Miután a férj is hasztalan töri a fejét, nem állhatom tovább: — Bocsánat, asszonyom, hogy beleszólok, de szeretném kisegíteni. Az öreg majomnak a neve: doktor Hegyesi Szabó Tihamér. — ügy van! — kiált föl élénken a menyecske, majd gyanakodva fürkész: — Ismeri? — Az apósom. A Nagykállói Vas- és Fémipari Ki íz elektrosztatikus festékszóró berendezést kap, amely nemcsak a munka termelékenységét növeli, hanem nagy Jelentőségű az egészségvédelemben, az anyagtakarékosságnál is. Terveink között szerepel az asztalosipar, a bőr- és textilruházati ipar és a vegyes profilú k:sz-ek gépesítése is. — Ahhoz, hogy a szövetkezeti ipar megnövekedett feladatának — az 1965 évi terv 30 millióval magasabb — sikerrel eleget tegyen, felelősségteljesebb munkát kell végeznünk. Nagyobb igénnyel kell fellépni a gépkihasználás, a gondosabban tervezett anyagfelhasználás. a munkaidő jobb kihasználása mellett, a termelés minőségének fokozásáért. Csak a fegyelmezett munka eredményezheti 1965. évi terveink sikeres teljesítését. — fejezte be nyilatkozatát Asztalos András. d. BTSzé i er feat „Szót érteni a világgal” — így lehet a hírt. a Művelődésügyi Minisztérium most befejezett iskoláztatási statisztikájának egy mérföldkövet jelentő adatát összefoglalni. Szerény, egyszerű a megfogalmazás: több mint 700 ezer általános iskolás tanul idegen nyelvet. Hadd mondjak el egy történetet ezzel kapcsolatban. Egy hófúvásos téli eztán Vásárosnaményban szálltam ki, eddig visz a vonat, végállomás. innét — ..a világ háta mögé" —. Jándra gyalogosan juthat csak el az ember. (Busz is jár. ha jár, de oly nagy volt a havazás, a hóakadály, még a lovas- szán is nehezen vágtatott volna át a hó fagyos sáncain. Pedig Jánd volt az úticél, hajdani iskolatársam meghívására indultaim: elkerülve a pesti László gimnáziumból a kis tiszaháti Jándra került, családja van, 25 éve nem láttuk egymást, már rég itt az ideje, hogy felkeressem.) Éjfél utánra érkeztem meg. Lehunyt szemű ablakok, alvó, álmodó kis falu. Csak vendéglátóm ablaka volt világos. Nem, nem azért mert várt, — le is mondott érkezésemről — hanem mert levelet, leveleket írt Párizsba. Prágába, Düsseldorfba, Weimarba, Leningrádba. Képzeljem, meséli, a falu iskolásainak legújabb szenvedélye: a levelezés. Úttörők, akik az NDK-ban nyaraltak, barátságokat kötöttek; francia diákokkal velük a nyáron a Balatonon ismerkedtek meg, címet és jelvényt cseréltek, aztán az ifjúsági lapok segítségéve! — mert láz lett a levelezés —, mindenki címet, levelezőpartnert keresett. ,.S mindezt nekem kell lebonyolítanom. Nekem hozzák a leveleket, fordítsam le s megkérnek, válaszoljak is nekik.” Jándról, ebből a világ háta megetti kis faluból száz és száz baráti szót, s szívet visz a posta szerte a nagyvilágba. Mindez öt esztendeje volt. Most nyáron — a Tiszahá- ton tutajoztam lefelé —, ismét betértem a kis Jándra. Panaszkodik-e még barátom, tart-e még az a nagy levelezési láz? A láz talán még magasabbra szökött. „De már nem jönnek annyian hozzám, képzeld, az iskola elvette a kenyerem, ezek a fiúk, lányok már maguk olvassák külföldi postájukat és írják oroszul, németül, franciául leveleiket!” Öt esztendő ... Mérföldkő tehát a mostani jelentés: több mint 700 ezer általános iskolás tanul idegen nyelven. Szót érteni a világgal ... Nem érthetetlen már a posta jelentése sem: 30 millió üdvözlő, ünnepi lapot kézbesített, illetve továbbított már az ünnepek előtti héten is! A 30 millióból — ha csepp is a tengerben — több száz egy kis tiszaháti faluból indul s viszi a szív, a barátság szavait a nagyvilágba .. s K. Gy, 1965. január 5.
