Kelet-Magyarország, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-26 / 21. szám

XXII. ÉVFOLYAM, 21. SZÄM ÁRA: 50 fillér 19«.). JANUÁR 26. KEDD A kiműveli emberfők sokaságáért iskolájába, 186 ezren a kö­zépiskolák esti és levelező ta­gozatára, s mintegy 43 ezren folytatják munka közben a felsőfokú tanulmányokat. T ássuk a népművelés adatait: 1950-ben 2 millió 246 ezer kötet könyv­vel rendelkeztek a közműve­lődési könyvtárak, 1963-ban csaknem lő millióval, s egyet­len év alatt 41 és fél millió kötet könyvet kölcsönöztek. 1937—38-ban 9 millió 160 ezer példányban jelentettek meg könyvet. 1964-ben 44 milliót. A lakosság 1963-ban 722 millió forintot költött könyvre. A régebben jobbára kalendáriumokat olvasó falu­siak is 189 millió forintért vásároltak szépirodalmi, is­meretterjesztő és politikai könyveket. A rádióelőfizetők szám,, 650 százalékkal emel­kedett 1937 óta. A tv előf’ze- tők száma 1964 év végén 675 ezer volt. Ma már minden községben van mozi. s két esztendeje 3 millió 832 ezren látogatták a színházt előadáso­kat. 1935-ben 790 ezren vol­tai,- múzeumban, látogattak meg kiállításokat, 1963-ban pedig 4 millió 36C ezren... Még sorolhatnék az ön­magukban is szép, bíztató számokat. Legalább ennyire jelentősek azonban a müveit ség tartalmi változásai is. Is­koláinkban az egyoldalú hu­mán műveltséget a huszadik század követelményeinek meg­felelő természettudományos- humán műveltséggel váltjuk fel — mégpedig a marxizmus —ieninizmus tudományos tala­ján állva. Számunkra az igazi műveltséget nem. csupán az adatokat ismerők képviselik, hanem a tudás birtokában al­kotni is tudó emberek. A műveltség csatornáinak Ä még szélesebb megnyi­tásán napjainkban tovább fá­radozunk. Nem is olyan ré­gen született például határo­zat arra, hogy a hároméves szakmunkásképző iskolát vég­zett dolgozók továbbtanulá­sának, továbbképzésének meg­könnyítésére be nem fejezett középiskolákká kell nyilvání­tani az ipari és mezőgazda- sági szakmunkásképző iskolá­kat, s jelentős tanulmányi idő beszámításával ke1 ösztö­nözni a fizikai nrur:!:.írókat műveltségük gyarapítására. \ z emberfők sokaságának ' kiművelése a még bol­dogabb holnapért küzdő szo­cialista társadalmat segíti. Miként Lenin mondotta: „Az­előtt az emberi elme, az em­beri géniusz csak azért alko­tott. hogy egyeseknek juttas sa a technika és a kultúra minden áldását, a többieket pedig megfossz,, a legszüksé­gesebbtől — a művelődéstől és a fejlődéstől. Most ellenben a technika minden csodája. a kultúra minden vívmánya a nép közkincsévé válik és mostantól fogva az emberi elme és géniusz sohasem lesz az erőszak eszközévé, a ki zsákmányolás eszközévé." így lett a valóságban is a Széche- t nyi által megsejtett és a Le­nin szavaival pontosan meg- : fogalmazott műveltség és ha- 1 ladás elválaszthatatlanul ősz i szetartozóvá. Prágában összeül j a KGSl tanácsülése Egy héttel a Varsói Szerződés tagállamai po­litikai tanácskozó testü­letének konferenciája után e napokban a cseh­szlovák főváros kerül a nemzetközi közvélemény érdeklődésének közép­pontjába. Csütörtökön Prágában kezdi meg munkáját a Kölcsönös Gazdasági Segítség Ta­nácsának 19. ülésszaka. A január 28-án kezdődő ta­nácsülés legfontosabb témája a KGST Végrehajtó Bizottságá­nak beszámolója lesz, amely összegezi a szervezetnek a 18. ülésszak óta végzett tevékeny­ségét. Áttekintést nyújt a tag­államok hosszúlejáratú tervei­nek egyeztetéséről, az 1966— 1970-ig terjedő hosszúlejáratú kereskedelmi megállapodások ról és az árucsereforgalomról, a tagállamok közötti gazdasági kiegyenlítődés folyamatáról és más kérdésekről. A beszámoló alapján néhány speciális kér­dés is napirendre kerül, így például a specializáció és a kooperáció a gépiparban, az energiaellátás és a szállítási problémája a KGST-országok- ban, a Barátság olajvezeték to­vábbi építése, ezenkívül a szo­cialista országok gazdasági együttműködésének számos más kérdése. Prágában bejelentették, hogy a J9. ülésszak munkájában Al­bánia kivételével részt vesznek a KGST tagállamai, megfigye­lőkkel képviselteti magát Ju­goszlávia, valamint a Kínai Népköztársaság, a Kubai Köz­társaság és a Vietnami De­mokratikus Köztársaság. Március második félétől fizet a nyereseyreszesedést Az 1964. évi nyereségre- szedest és jutalmakat a vál­lalatok ebben az évben is. a korábbi évek gyakorlatá­nak megfelelően, a vállalati mérlegek ellenőrzése es jó­váhagyása után fizethetik ki. A nyereségrészesedési es jutalmazási összegek kiűze­tésére március második fe­lében es áprilisban kerül sor. Negyvenezer hőiden lesz szerződéses megtermelés A hónap vegru nu gltc/dik a veiüuiügral */.áüífá*át szerződéses magíogásra bor­Mindjobban szilárduló ha­gyománya van SzaboJcs-Szat- rnárban a szerződéses mag­termel tetésnék. Különösen egyes kiemelt növény félesé­geknél — magkender, fajta­borsó. babféleségek — szüle­tik országosan is elismert eredmény. Az elmúlt gazda­sági év termelési eredménye után 94 millió 265 ezer fo­rintot fizetett lei tsz-eknek, tszos-nek, egyéni termelők­nek a megyei magtermeltefé- si alközpont. E tekintélyes összeghez, utólagos elszámo­lásokként, elsősorban vetöburgonya tárolásáért még mintegy 2 millió forintot kapnak a termelőszövetkezetek. Az alközpont tájékoztatása szerint, az idei magtermelés­re a saerzódések kötése lé­nyegében már a felvásárlással egyidőben megkezdődtek. Eb­ben a gazdasági évben — a már bevált területi norma­tívónak megfelelően — 41 425 holdon 29 növényféleségből lesz a megyében szerződéses magtermelés. Egyes növényféleségre, il­letve azok inagvaira még lehet szerződést kötni. A hónap végéig az alközpont elfogad magkenderre, napra­forgóra, bokor- és karósbab­ra, lucerna, vöröshere mag­fogásra, sárgarépa hónapos- cetek és virágmagvakra szer­ződéskötéseket. Az idén fokozottabb gé­pesítés könnyíti a terme­lési, a magvak gyorsabb szál I ■ tha Jóságát. 10 uborkamagmosó gépel köl­csönöz az alközpont az ubor­kám a gtermesztéssel is foglal­kozó (szék részére, s emel­lett 4 babcséplő, nagy telje­sítményű mag válasz to gép is rendelkezésre áll. Utóbbit azok a közös gazdaságok ve­hetik igénybe, amelyek na­gyobb területen termelnek sót és szöszósbükliönyt. A következő napokban, hetekben a termeltető válla­lat körzeti felügyelői felkere­sik a szerződött tsz-eket, ter­melőszövetkezeti csoportokat és a termeléssel kapcsolatos szaktanácsokat adnak, s a he­lyi gazdasági vezetőkkel egyet­értésben kijelölik a szüksé­ges területeket. A vetőmagvak szállítása mar a hónap végén meg­kezdődik, s a korai ve­tést igénylőknek február közepére leszállítja az al­központ. Ezt követően, a vetési sor­rendnek megfelelően történik a minőségi vetőmagvak hely­színre diszponálása. (.Tudósítónktól) Az MSZMP Nagykallói Já­rási Bizottsága kibővített ülé­sen tárgyalta meg az 1965-ös járási intézkedési tervét. A kibővített ülésen részt vet­lek: Szilágyi Menyhért elv­társ, a megyei pártbizottság part- és tömegsziervezeti osz­tályának vezetője, Csepelyi Tamás elvtárs, a járási párt- bizotttság első titkára, a já­rási pártbizottsági tagok, a pártszervezetek titkárai, a járási tanács vb. .elnökhelyet­tesei és egyes osztályvezetői. Az intézkedési tervet Szabó István, az MSZMP' járási bi­zottság párt- és stömegszer- vezeti osztályának veaetője ismertette. Az intézkedési terv reszíe­Fock Jenőnek, a Miniszter- tanács elnökhelyettesének meghívására január 28—30 között hazánkban tartózkodik dr. Bruno Pittermann osztrák A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására hétfőn né­hány napos látogatásra ha­zánkba érkezik a Proletár tesen megszabja az 1965-ös gazdasági .év feladatait. Elő­írja, hogy a mezőgazdaság­ban erősíteni kell a tsz-ek, tszcs-ék szakvezetését. Ebben az évben fokozottabb figyel­met fordítanak a tsz-demok- rácia, a tsz-alapszabóly betar­tására: az alapszabály megis­merése végett négy esetben tartanak konzultációs okta­tást a tsz-vezetők részére. A termelési terv teljesítése érdekében a közös gazdasá­gok szakemberei részére nö­vénytermesztési, gyümölcs­termesztési és állattenyészté­si bemutatókat, tapasztalat­cseréket terveznek. A tervben meghatározott termelési fel­adatokat tsz-tagokra bontják, s az anyagi érdekeltség nö­velésére a korábbi években alkancellar. Az aikanceilárt útjára elkíséri Ausztria leg­nagyobb államosított ipari üzemei vezérigazgatóinak egy csoportja. (MTI). jának küldöttsége, amelyet Tullio Vecehietti. a párt fő­titkára vezet. (MTI). bevált premizálási rendszert alkalmazzak. Az intézkedési terv nagy gondot fordít a tömegpoliti­kai, a művelődési munka megjavítására. Ennek érde­kében megszabja a művelő­dési tanácsok, a TIT és más kulturális szervek feladatait. Ezenbelül is különös gonddal határozza meg a felnőttokta­tás teendőit; előírja, hogy a dolgozók esti iskoláját a ta­nyai településeken is meg kell szervezni. A pártvezetés erősítése ér­dekében az intézkedési terv előírja, hogy hatékonyabban kell ellenőrizni a gazdasági vezetést a párthatározatok végrehajtásában, fokozni a dolgozók nevelését, erősíteni a demokratikus centraliz­must, (a, b.) Dobi István üdvözlő távirata S. Radhaknsnanhoz, India köztársasági elnökéhez Dobi István, az Elnöki Ta- mából táviratban üdvözölte nács elnöke az Indiai Köztár- S. Radhakrisnan köztársasági saaág nemzeti ünnepe alkai- elnököt. (MTI). Kibővített ülésen tárgyalta a nagykállói járási pártbizottság az intézkedési tervet Budapestre érkezett a Proletár Egység Olasz Szocialista Pártjának küldöttsége Egység Olasz Szocialista Párt­Hazánkba érkezik dr. Bruno Pittermann osztrák alkancellár M űiden, kifejlődés, előme­netel, erő, érték és szerencsének legmélyebb sar­kalatba a kiművelt emberfő” — írta a Hitel-ben Széchenyi. Több mint egy évszázad kel­lett ahhoz, hogy e felismerést igazi cselekvés kövesse. A reformokért küzdő nagy ma­gyar politikus meglátta: a műveltség ellensége az ósdi­nak, az elavultnak. Az ész i tiltakozik az ésszerűtlen ellen, ezért akarta olyannyira a ; kiművelt emberfők sokaságát. A haladás ellenségei is érez- ( ték, sőt esetenként burkoltan be is vallották, a műveltség : — számukra — veszedelmes erejét. Karnis Gyula, a két világ- . háború közti ellenforradalmi rendszer hírhedt ideológusa például így fogalmazta ezt meg 1931-ben: ..Amint a gaz­dasági és társadalmi politika a gazdasági javak megfelelő termelése és igazságos elosz­tása felett őrködik, a kultúr­politikának az a feladata, hogy a művelődési javak he­lyes termeléséről és elosztásá­ról gondoskodjék, és ezzel a társadalmi egyensúlyt bizto­sítsa...” Nyíltan kimondta a Horthy-korszak kultúrpoliti­kájának lényegét: a társa­dalmi javak elosztása szerint kell részesíteni mindenkit a művelődési javakból is. Az ,,alsóbb” néposztályokat tehát olacsonvabb műveltségi szin­ten kell tartani, mert csak így lehet a „társadalmi egyen­súlyt” biztosítani. pontosab­ban: az ellenforradalmi rend­szer így próbálta a munkások és a parasztok elnyomását, alávetett helyzetét fenntartani. A Komis féle koncepciót * — és a hozzá hasonló­kat — persze sokan bírálták. Köteteket tennének ki a de­mokratikusabb kultúrpolitikára törekvők megnyilatkozásai, a népfőiskolákat követelő Mó­ricz Zsigmondi»] a kommunis­ta Földes Ferencig, aki ki­mondta, hogy a kulturális kérdéseket is esek társadalmi úton lehet megoldani, ^ megoldás lehetőségét a ' ' felszabadulás hozta macával. Ha most visszatekin­tünk a két évtized alatt meg­tett útra. elmondhatjuk, való­ban sokat tettünk n kiműveit emberfők sokasodásáért. Pél­dául az oktatással. 1937—38- ban, az utolsó békeévben, a tanköteles kon! gyerekeknek csupán háromnegyed része járt iskolába, míg napjaink­ban alig néhány tized száza­lékka' kevesebb, mint 100 százalékuk. Szinte földindulás volt a középiskolai oktatásban Is. Mi zen 1937—38-ban alig több, mint 52 ezren juthattak be a középiskolákba, az idén pedig 231 ezer fiatal jár gim­náziumba. technikumion és szakközépiskolába. És ugyan­ebben az időben 11 ezerről 49 ezekre növekedett az egye­temi és főiskolai hallgatók száma Pedig eddig csupán a nappali tagozatosokról szól­tunk!! gazán akkor mutatkoz­nak meg eredményeink, ha mindehhez hozzászámítjuk: jóval több mint 100 ezren iárwA a dolgozók általános

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom