Kelet-Magyarország, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-24 / 20. szám
XXII. ÉVFOLYAM, 20. SZÁM ARA: 80 fillér 1065. JANUÁR 24, VASÁRNAP Budapest A felszabadult főváros húsz éve címmel most látott napvilágot a Központi Statisztikai Hivatal összeállítása. A jubileumi dokumentum beszámol arról, hogy Budapesten a lakások száma 1964. január 1-én 114 077-tel haladta meg az 1949. évit és elérte az 575 995-öt. Huszonnyolc új lakótelep nőtt ká a földből. Csupán 1957- től 1964 szeptemberéig több mint 80 000 új otthont adtak át a fővárosban. 1950 óta az összes beruházásoknak mintegy 33 százalékát építkezésekre fordították Budapesten. Csaknem 880 kilométerrel bővült 1950 óta a budapesti vízvezetékek hossza, s a lakásoknak mintegy 75 százalékát kapcsolaták be eddig a hálózatba. Csupán az Utóbbi hét esztendőben 90 százalékkal emelkedett a viUamosenergia-fogyasztás. Jelentős eredményeket hozott a közlekedés területén is az elmúlt két évtized. Kiépült a 34 kilométeres trolibuszhálózat, elkészült a csepeli gyorsvasút, s átadták rendeltetésének a valamivel több mint 11 kilométeres Uttörővasútat. Ezenkívül 1949 és 1963 között 195 kilométerről 343 kilométerre bővült a villamos- és 227- ről 527-re nőtt az autóbuszhálózat hossza. A budapestiek ma már több mint 6700 boltban és áruházban vásárolhatnak és 1778 étterem, eszpresszó, bisztró, cukrászda és más vendéglátóipari üzem között válogathatnak. A legutóbbi adatok szerint 721 ojcvos dolgozik Budapesten. A főváros mintegy 300 bölcsődéjében több mint 12 000 apróságról gondoskodnak, s az iskolai napközisek száma 1950 óta három és félszeresére nőtt és megközelítette a 45 000-ret. fiz ibrányi Petőfi Tsz csatlakozik a nyíregyházi Ságvári Tsz versenyfelhívásához Az ibrányi Petőfi Tsz csatlakozik a Nyíregyházi Sárvári Tsz felszabadulási versenyéhez. A Kelet-Magyarország 1965, január 22-i számában olvastuk a nyíregyházi Ságvári Tsz versenyfelhívását. A tsz vezetősége megtárgyalta és a tsz- tagság körében ismerteti a versenyfelhívást. Vállalásunknál figyelembe vesszük az 1965. évi népgazdasági tervet, amely kimondja: „az elmúlt évihez viszonyítva a mezőgazdasági termelést 1,5—2 százalékkal, a felvásárlást 5—6 százalékkal kell növelni.” Termelőszövetkezetünk nem tartozik az erős szövetkezetekhez, az elmúlt 4 gazdasági évben sok nehézséggel kellett megküzdenünk. Ennek ellenére tagságunk bizakodással tekint az új gazdasági év elé és az elmúlt évek lendületét túlszárnyalva kezdte az újévet Termelőszövetkezetünk legfontosabb célkitűzése a-mennyiségi mutatók teljesítése mellett a gazdaságosság fokozása, a minőség emelése, az áruértékesítési terv teljesítése. Az 1965-ös évben a mezőgazdasági termelést három százalékkal, az áru- értékesítést tervünket 5 százalékkal fogjuk emel- ■ ni. A munka végzése során nagy gondot akarunk fordítani a gépesítés minél jobb kihasználására, az anyagok takarékos fel- használására, a termelési kiülte ségek csökkentésére. Különös gonddal akarunk foglalkozni a takarmányházis megteremtésével, a búza, dohány, cukorrépa és az alma termésátlagának növelésével.-— Búzából 13, dohányból 8, cukorrépából 200 mázsa átlagtermést terveztünk az 1965-ös évre. Az öntözés nagyobb arányú felhasználásával növelni akarjuk a megtermelendő áruk mennyiségét és minőségét. Az öntözendő területet 1040 katasztrális holdra terveztük. Gyümölcstermelésben _ elsősorban almából — az exportminőség javítását tűztük ki célul. Az őszi szántást 100 százalékban elvégeztük, adottságaink az újévre biztatóak. — A korszerű termelési módszerek alkalmazásával terveinket teljesíteni fogjuk. Figyelembe vesszük, hogy a népgazdaságnak több húsra, tejre van szüksége. Állatállományunkat mennyiségileg is növelni akarjuk, különösen szarvasmarhánál és baromfinál. Tejtermelésünk alacsony szinten áll, baromfiállományunk minimális. Sertés- hizlalásnál az elmúlt évben is jó eredményeket értünk el, ebben a gazdasági évben négy kilogramm abraktakarmányból akarunk 1 kilogramm sertéshúst előállítani, illetve 8 hónapos korra biztosítani fogjuk a sertések 110 kilogrammos súlyát. Az idei gazdasági évben nagy körültekintéssel javítjuk a munka-, és üzem- szervezést. Különös gondot fordítunk az állami kötelezettségek, az exportfeladatok teljesítésére. A tsz-tagság anyagi ösztönzésére nagy gondolt fordítunk. A terveket minden brigáddal külön megtárgyaltuk. Alapnak tekintjük a megyei párt- és tanácsszervek premizálási javaslatait, alkalmazzuk a terület lebontását, a részművelést. Nagy gondot kívánunk fordítani a szocialista munkaversenyre, — a nők és fiatalok körében. — Ifjúsági brigádunk külön is vállalta 10— 10 katasztrális hold borsmenta, paradicsom művelését. Ezen terület tiszta bevétele a KISZ- «szervezet kulturális alapját fogja szolgálni, 1965. április 4-én ünnepeljük hazánk felszabadulásának 20 éves évfordulóját. Munkánkal akarunk hozzájárulni e nagyszerű évforduló méltó megünnepléséhez. Ibrány, 1965, január 24. • Kormány Ferenc tsz-elnök Szabó Gábor párttitkár Bácskái István KISZ-titkár Ülést tartott az országgyűlési képviselők megyei csoportja Az országgyűlési képviselők Szabolcs-Szatmár megyei csoportja szombaton ülést tartott. Az ülés napirendjén a mező- gazdasági szakpropaganda, az országgyűlés legközelebbi ülésszakával kapcsolatos megbeszélés és a képviselőcsoport munkatervének vitája szerepelt, A mezőgazdasági szakpropaganda tevékenység keretében megállapították, hogy a nyilvántartott II bemutató üzemben közel hetven alkalommal tartottak tapasztalatcserét. Túlsúlyban voltak a kertészeti bemutatók, s fontosságukhoz képest elenyésző volt az állattenyésztési és növénytermesztési tapasztalatcserék száma. Az értekezletek és más szaktanácskozások a mezőgazdasági propagandában, jelentős helyet foglalnak el. Tavaly 170 ilyen megyei és járási tanácskozás volt, amelyeken a megye termelési profiljának megfelelő agro- és zcotechni- kai módszerek ismertetése szerepelt. Az ismeretterjesztő előadások ifésztvevőinek a szárny ap utóbbi Időben évenként megközelítette a 200 #00-et. A tsz-V'fzetők és szakmunkások 23 mezőgazdasági szakkörben ismerkedtek meg a legújabb gazdálkodási módszerekkel. Igen fontos fórumai ezek a szakkörök a továbbképzésnek, éppen ezért szüksége«, hogy 1965-ben a tavalyi szakkörök száma megkétszereződjön. A megye felnőtt szakmunkásképzése megközelíti a tervezett ütemet: az 1964—65-ös évben 230 tanfolyamon 5000 dolgozó tanul. Gondok vannak a traktorosképzéssel részben amiatt, hogy néhány állami gazdaság nem szervezte, nem biztosította az oktatás feltételeit. Nagy nehézségek jelentkeztek az ifjú szakmunkásképzóshen. Itt a gondok véglegesen akkor szűnnek meg, ha a tervezett öt szakmunkásképző iskolát pár éven belül átadják rendeltetésének. Elgondolás született arra, hogy a gimnáziumokban is megoldható lenne a szakmunkásképzés. A mezőgazdasági szakkönyvek aránya — az összes fmsz-i forgalomban — öt év alatt megháromszorozódott. Több termelőszövetkezetben felfrissítették a szakkönyvtárakat, de még igen gyakori az elavult könyv. A mezőgazdasági verseny- mozgalomról a képviselőcsoport ülésén megállapították, hogy az utóbhi két évben fellendült, de gátolja a további, nagyobb arányú kibontakozást, például a szocialista brigádok létrehozását a verseny nyilvánosságának, a megfelelő propagandának az elhanyagolása. Egyébként — állapították meg — a termelési szakpropaganda, bár szélés körű, nem elég hatékony: sokszor a vezetők, szakemberek ellenél láeába ütközik. (S. A.) Gazdagodó ország Építőipari gépgyár épült Barcson. Képünk a gyár lakatos-szerelő műhelyét ábrázolja. 1964-ben kereken 10 ezerrel nőtt az egyetemek, főiskolák és felsőfokú intézetek hallgatóinak száma hazánkban. Képünkön: a Debreceni Agrártudományi Egyetem impozáns, 600 személyes diákszállója. A legmodernebb gépek állítják elő az oxigént az új győri üzemben. A gyár terme lése szinte az egész Dunántúl üzemeinek és városainak szükségletét kielégíti. Üj csőgyártó automatákat kapott a Duna! Vasmű. A gépek külső és belső hegcsz léssel készítik a spirálcsöve; két. Az új berendezés üzembe állítása felére csökkentett«' esőimportunkat. Az út elején JTigördült az első vagon Csepelről — jelenti az MTI —■ **■ elindult útjára, hogy Záhonynál átlépje a határt, s valahol Moszkvában és valahol Budapesten, vevők és eladók főkönyvébe egyaránt bekerüljön a megnyugtató szó; „átvettük”, „szállítottuk”. Elindult Csepelről a gyár idei első exportszállítmánya. E hír hallatán nyomban azt mondhatja a rá figyelő: ám rendben, elment az első vagon, de az igazi mégis csak az utolsó lesz, majd az, amelyet még december vége előtt megkap a rendelő. De figyeljük csak tovább a hírt. Csepelen — úgymond — a motorkerékpárgyárban jól felkészültek az esztendőre. Január első napjaiban ugyanannyi kész motort adtak át, mint december végén: minden napon százhúszat. Decemberben nem volt raktárfosztó, tartalék-felélő év végi hajrá, s ezért a januárt nem csellengéssel töltötték a szerelők. Dolgoztak, az alkatrészekből motor készült, számban elég, minőségben jó. S ha azt mondjuk: ez az esztendő legyen a takarékosság éve, ha meg akarjuk fogni az elpocsékolt munkaidő rostáján elhullott drága forintokat, mégiscsak vitáznunk kell az első vagon hírének hallatán válléM vonogatókkal. Elindult, elment ez a vagon, hírét követésre méltó példaként itt hagyta. Ötéves tervünk utolsó esztendejét kezdtük, « ha valamikor, most különös jelentősége van az előrelátó szervezésnek, a gazdasági gondosságnak, az okos tervezésnek, amely már ma holnapra, már az idén jövőre gondol. S hogy ez az első elment, abban kicsit sűrítve ott látszanak napjaink helyes gazdasági törekvései: a megfontoltság, a kötelességtudás — a felelősség országunkért, javainkért, holnapunké tMérföldkőnek nevezhetjük ezt az első vagont? Annak — de az út elején állónak. Az esztendő rendjében-mulasaval, bizonyos, sok-sok ilyen követ kell magunk mögött hagynunk Csepelen is és Szabolcs-Szatmárban is. De mindenki úgy van vele: erőt ad neki, ha elérte első állomását.
