Kelet-Magyarország, 1964. december (24. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-13 / 292. szám
Szövetségi politikánk A felszabadulás után hazánkban a kommunista párt és a munkásosztály szövetségi politikáját a napirenden lévő feladatok határozták meg. Az ország függetlenségének biztosítása, a második világháború okozta károk helyreállítása és a nagybirtok felosztása volt a feladat. A „Föld, kenyér, szabadság!” jelszó hűségesen kifejezte a párt és a munkásosztály politikáját. Vajon az 1945-ös feladatok elvégzéséhez a munkásosztály kiket tudott szövetségesként megnyerni? A szabadság és a függetlenség kivívásában lényegében az egész magyar nép egységesen támogatta a kommunista pártot és a munkás- osztályt. A nemzeti függetlenségnek a munkásosztállyal együtt híve volt az egész parasztság, a kisiparosok és a kiskereskedők s a burzsoázia tetemes része is. Az újjáépítésben is maga mellé tudta sorakoztatni a párt vezetésével a munkásosztály a parasztságot, a kispolgárságot és az ipari tőkések jelentékeny részét. A munkásosztály földosztási programját támogatta az egész agrárproletáriátus a szegény- és a középparasztság. A kulákság nagy része, valamint az ipari és banktőke, mert a földosztás az ő vagyonukat nem csorbította, — ha nem is támogatták a nagybirtok elleni támadást, semleges magatartást tanúsítottak. A földosztásnak csak egyetlen következetes ellenzője volt: a feudális földesúri osztály. Ez az osztály a széles egységfront ellen azonban csak reménytelen harcot kezdeményezhetett volna. A földosztás végrehajtásával a munkás—paraszt szövetség megszilárdult. Az újjáépítéssel és az infláció sikeres leküzdésével a munkás- osztály a kispolgárság és az értelmiség szövetségét is erősítette. Időszerűvé vált a forradalom továbbfejlesztése. A munkásosztály 1946—47-ben és 48-ban lépésről lépésre megvalósíthatta a gyárak és a bankok államosítását. A gyárak és a bankok ál- mosítására is széles osztályszövetség alakult ki. A munkásosztály államosítási politikáját támogatta az egész dolgozó parasztság, a kispolgárság és az értelmiség nagyrésze. A nagytőke nem volt képes ellenállni, hiszen a már korábban megvert földesúri osztály szövetségesével is túlságosan kis erőt képviselt. Az 1345—48-as évek fő forradalmi feladatai is és az azok megvalósításához szükséges erő mozgósítása mutatja: ha a párt következetesen marxista -^leninista politikát folytat, a munkásosztálynak megvan a széles osztélyszövetsége. A párt szövetségi politikájának torzulása A felszabadulástól 1943-ig a párt a marxizmus—leniniz- mus segítségével az időszerű forradalmi feladatokat jól felismerte és azok megvalósításához a szövetségeseket is mindig megtalálta. Sajnos, nem ez történt az 1949—50-es években, amikor a párt irreális feladatokat akart megvalósítani. Az egyik legnagyobb hiba az 1950-ben megkezdett ötéves terv céljainak a megváltoztatása volt. A népgazdaság erején félüli beruházásai nem tették lehetővé a proletárhatalomnak azt, hogy az életszínvonalat is növelje. Ezzel a párt a népi demokrácia legfontosabb építő erejét, a munkásosztályt is megsértette. A munkásosztály sem érthetett egyet azzal, hogy gyakran a korszerűségi követelményektől elmaradó nagy beruházások miatt stagnált az életszínvonal, sőt időnként még csökkent is. A szövetségi politika legdurvább megsértését á Sztálin által megfogalmazott és Magyarországon is alkalmazott az az elmélet okozta, hogy az osztélyharc a szocia1964. december 13. Lizmus építésének időszakában szakadatlanul élesedik. Az osztályharc szakadatlan élese- dési elméletét a párt soraira is kiterjesztették. A sztálini elméletet „a gyakorlatban” is bizonyítani igyekeztek. A párt legkiválóbb harcosait kiagyalt bűncselekményekért börtönbe vetették, sokakat közülük brutálisan meggyilkoltak. A nagy koncepciós perekkel párhuzamosan az egyéb törvény- sértések ezreit követték el. Kulákokat és középparasztokat vetettek börtönbe, sújtottak súlyos pénzbírsággal, mert a „gazdaságukban" egészségre káros rendellenességet találtak. A személyi kultusz és a dog- matizmus a kispolgári szubjektivizmusból táplálkozott. Ez volt az oka a látványos nagy fordulatoknak, a baloldali elhajlásból a jobboldali opportunizmusba való átcsapásnak. A cikcakk politika teljessé tette a politikai bizonytalanságot és kedvező feltételt teremtett a népi demokrácia elleni támadáshoz, az 1956-os ellenforradalmi lázadás kirobbantásához. Az MSZMP kétfrontos harca A Magyar Szocialista Munkáspárt nagy érdeme, hogy a marxizmus—leninizmus elméletének alkalmazásával a jobb és baloldali torzítások ellen egyformán következetes harcot folytat. E harci módszer jellemezte a forradalmi munkás—paraszt kormány tevékenységét az ellen- forradalom leverésében és a nyugodt, konszolidált élet kialakításában. A város és a falu népe a tapasztalatok alapján meggyőződhetett arról, hogy a lenini párt állami és gazdasági vezetési elve érvényesülésével meggyorsul a szocializmus építése. Kibontakozott és fokozódott a munkásosztály termelő, alkotó kedve. Az 1958-ban megkezdett hároméves tervet a népgazdaság fejlődése és a társadalmi haladás javára a gyárak és a földek dolgozói túlteljesítették. A nyugodt, biztonságos életkörülmények ismét megszilárdították a munkás— paraszt szövetséget. A népi demokrácia fejlődésének a felismerése tette lehetővé, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusa kidolgozta a falu szocialista átszervezésének feladatát. A magyar parasztság tettekkel igazolta a pártnak ama értékelését, hogy a falu népe is felismerte: a mezőgazdaság felemelkedésének egyetlen megbízható útja van, ez pedig a közös nagyüzemi gazdálkodás. A termelőszövetkezeti átalakulás a vártnál is sokkal gyorsabban, történelmileg igen rövid idő alatt valósult meg. A párt politikájának alkalmazásával, a munkásosztály segítségével, a lenini önkéntesség elvének betartásával a magyar parasztság hazánk történetében az egyik legnagyobb forradalmi cselekedetét vitte véghez. Az osztálynélküli társadalom megvalósítása első lépesének a gazdasági és politikai feltételei megértek. A gazdasági feltétel az ipar, a mezőgazdaság és a kereskedelem szocialista jellege, a politikai feltétel az emberek gondolkodásában, tudatában bekövetkezett előrehaladás. Tizenhét esztendő alatt a munkásosztály egysége megszilárdult, a szocializmus irányításában és építésében nagy tapasztalatot igazolt. A talu népének megosztottsága lényegében megszűnt. A volt szegény és középparasztság', valamint az egykori kulákság a termelőszövetkezetekben együtt műveli a földet, tenyészti az. állatot. A közös munka eltünteti az itt-ott meglévő egykori osztályellentétet. Kialakulóban van az egységes termelőszövetkezeti paraszti osztály. A kisiparosokból és kiskereskedőkből álló kispolgárság is érzi a megbecsülést és többsége kötelességének tartja, hogy részt vegyen az ország gazdasági építésében. A letűnt kor volt uralkodó osztályának tetemes része is felismerte, hogy a proletárhatalom végleges. Az egykori földesurak, bankárok tapasztalhatják — ha a termelésben részt vesznek és nem folytatnak ellenséges tevékenységet — egyenjogú állampolgárságot élvezhetnek. A volt uralkodó osztály második generációja, amely már a mi rendszerünkben nőtt fel, a legtöbb esetben könnyen beleilleszkedik rendszerünkbe és hasznosan részt vesz a szocializmus építésében. A gazdasági építés ütemének gyorsítása és az ideológiai nevelőmunka a jelenlegi osztályharc legfontosabb része. A gazdaság gyors fejlesztése része annak, hogy a szocializmus bebizonyítja: magn- sabbrendű a kapitalizmusnál. Az ideológiai harccal pedig a még mindig létező, a burzsoá kispolgári nézeteket akarjuk véglegesen legyőzni. A harcnak e módszere azonban nem jár törvénysértéssel, az emberek igazságérzetének megsértésével és ezért nem lazítja a dolgozó osztályok közötti szövetséget, hanem segíti a népi egység kibontakozását. A népi egység megvalósítása nem öncél. Marxnak, En- gelsnek, Leninnek zseniális tanítása valósul meg akkor, amikor az osztályok közötti különbségek megszüntetésével meggyorsul és teljesen felépül hazánkban a szocialista társadalom. Lónyai Sándor Újabb 110 ösztöndíjszerződés a meg Ki tekinthető mezőgazdasági szakembernek? — Sok jó példa, és ahol többet tehetnének Évek óta napirenden van a mezőgazdasági nagyüzemek szakemberellátása, utánpótlása. Egyik jól bevált módszer a probléma csökkentésére, az 1962—63. tanévtől a társadalmi ösztöndíj bevezetése. Az elmúlt két esztendő alatt 57 fiatal szakember fejezte be így tanulmányait egyetemen, főiskolán és került — szerződése alapján — a megyébe, a pártfogoló termelőszövetkezetekbe. Ez év nyarán a megyei tanács mezőga-fiasági osztálya ismét felmérte a kínálkozó lehetőséget, különös tekintette! az olyan t?z-ekre, amelyeknél még n,em volt. vagy jelenleg nincs ösztöndíjas. A vizsgálat szerint a megyében 111 szövetkezeti gazdaságban van sürgősen szükség szerződéssel biztosított leendő szakemberre. Ugyanakkor hangsúlyózta a felmérés azt „ követelményt is, hogy az 1024-es kormány- határozat értelmében mezőgazdasági szakembernek elsősorban az egyetemet, főiskolát és felsőfokú technikumot végzetteket lehet tekinteni, s csak kivételes esetben a középiskolát végzetteket. Ez azt jelenti, hogy a szerződést elsősorban ennek a fokozatnak figyelmébe vételével ke'.l megkötni. A vizsgált termelőszövetkezetek túlnyomó többsége — éppen saját érdekében — él is a lehetőséggel. A szerződéskötések — az úi oktatási év kezdetétől — szeptembertől, ismét megkezdődtek. Ez ideig több mint 49 tsz kötötte meg a szerződést tanuló fiatalokkal, az Iskolák javaslata alapján. Ugyanennyinek az intézése folyamatban van. Előreláthatólag, a felmért szükséglet szerint fog alakulni a megyében az újabb társadalmi ösztöndíjasok száma, akikkel együtt már több százan Végzik tanulmányaikat szövetkezetek anyagi támogatásával. Különösen jól foglalkoznak ezzel a nyíregyházi, vásárosnaményi, tiszalöki. fehérgyarmati és a mátészalkai járásban. Még többet kellene azonban tenni a nyírbátori, bak- talórántházi járásokban. Már is sok példa van rá, hogy azok a közös gazdaságok fejlődnek egyenletesen, amelyekbe évente kerülnek újabb szak'- • vek. A fehérgyarmati Győzhetetlen Brigád Tsz öt ösztöndíjasa közül két főiskolát és egy felsőfokú technikumot végzett fiatal már elfoglalta és jól megállja helyét. A tsz további két ösztöndíjasa közül az egyik egyetemen, a másik főiskolán tanul. Hasonló jó példával szolgál a kislétai Rákóczi, tiszavasvári Zöld Mező, aranyosapáti Eéke és még több előrelátó tsz. ahol nem okoz gondot a megfelelő .^előember után való járás. S a fizetett ösztöndíj a biztosított szakember működésével rövid időn belül bőven megtérülhet. A. B. A mátészalkai Tejüzemben friss tejjel. A beérkezett kocsik lefejtésén dolgozik Szabó Sándor kocsikísérő. Minden szállítmány gondos vizsgálat alá kerül. Szarka Irma laboráns, nemcsak a tej minőségét, hanem a feldolgozás során szükséges laboratóriumi vizsgálatokat is előkészíti. Képen: étkezési túró zsírtartalmát vizsgálja. A szálkái üzemben gyártják a pogácsasajtot is. Lovász Károlyné dolgozik a sajtpréselőben. Naponta 105 községből futnak be a mátészalkai tejüzem szállító kocsijai a Egyik nap behívatott a főnök és szokatlan udvariassággal hellyel kínált. Teljesen önkívületi állapotba estem amikor titkárnőjének elrendelte: „Két személyre kérek feketét”. Majd kinyitotta a szekrényt, amit egyébként csak akkor láthattam, amikor egy-egy kedves ügyfél jelent meg, bonyodalmas ügyeinek tisztázása végett és reprezentálni kellett. Kinyitotta a szekrényt és rámutatott a nagyságrendben sorbaállított üvegekre: „Melyiket a sok közül”? — kérdezte. „A fehéret”! — feleltem. Megnyugtatásomra szolgáljon, hogy még ilyen állapotban is a szódásüvegre mutattam. „No, jól van, de ehhez egy kis kísérőt is. Nem árt ez, felfrissít egy kicsit.” Nagyon melegem lett. Magam előtt láttam a két poharat, azaz, hogy nem is kettőt, hanem négyet. Pedig még csak a szaga ütötte meg az orromat. Szédületes gyorsasággal végiggondoltam az elmúlt napok eseményeit: „Úristen! Mit tolhattam el? Mindén határidős ügyet időben elintéztem, a hitelem törlesztését — amelyből éppen van elég — befizettem. Igaz, hogy egyszer és pont ma elkéstem egy í percet és vétettem az 5 perces mozgalom ellen, vagy nem | csináltam kedvére valamit? 1 Talán a bélyeg, amit élféléjOicsérefef kaptam tettem elhozni? Minden bizonnyal ez az oka annak, hogy ittvagyok. Hiszen legnagyobb vétek az a bélyeg, az az átkozott bélyeg! Minek is találták ki ezt a szenvedélyt? Reszkettem és a kávé is ki- löttyent az új, csipkés térítőre, Meglepetésemre nyájasan azt felelte a főnököm: „Semmi az egész, kiviszi azt a hideg víz is”. Miután már másodszor is megkínált cigarettával, egy papírt vett elő, letette maga elé és megszólalt: „Jól figyeld, amit mondok, mert ez nemcsak számodra, de a hivatal számára is megtisztelő, amit ebben a levélben kaptál az udvariasságért, jó munkáért. Egy egész szokatlan ügyben hívattalak ide. Különösen szokatlan azért, mert rólad van szó. Képzeld! Egyik ügyfelünk levelet írt nekem és megkért, hogy dicsérjem meg azt a tisztviselőt, aki neki oly készséggel és udvariasan állt rendelkezésére. Szólt, és ezzel átnyújtotta nekem a levelet, mely dicséretemet tartalmazza. Hazamenve nem tudtam, hogy mondjam el feleségemnek az engem ért örömet. Miután mégis elmondtam, így szólt a feleségem: „Fiam — mondta — keresd fel aj öreget a lakásán és köszönd meg a jóságát, a levelet, amit írt, mert lehet, hogy ezért még jutalmat is fogsz kapni, s talán elő is léptetnek.” Ez utóbbi szavak annyira hatottak rám, hogy a kertkapuból szaladtam vissza a kalapomért. Lihegve álltam meg az ügyfelem kapuja előtt. A kapu nyitva, az udvaron és a lakásban azonban síri csend. Bekopogtam, válasz azonban sehol. Átmentem a szomszédba, becsengettem. Egy idősebb néni lépegetett elém, görbebotjára támaszkodva. — Mi járatban édes öcsém? — Ede bácsit keresem, beszédem volna vele. — Sajnos kedvesem ez nem megy, — szól lehangoltan — már egy hete elvitték szegényt a mentők Nagykállóba, — az volt a mániája, hogy a világ csupa jó emberekből áll, s ezt bizonygatta naponta tízszer is. Hol a vendéglátóipart, hol a KÖZÉRT-et, hol a televíziót, sőt még a rádió műsorát is dicsérte agy- ba-főbe... Nemes Gyula Hamme] József felvétel». 4
