Kelet-Magyarország, 1964. december (24. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-06 / 286. szám
Milyen gazdagok vagyunk? Találkozás Nyíregyházával GREIFSWÜLDBAN Idén valamelyest késett a tél, az első hó előtt másfél hónappal megkezdődött a fűtési szezon. Nehéz volna összeszámolni azokat a lakásokat, hivatalokat, ahol túl- fűtötték a szobákat s kiengedték a meleget az utcára. Megyénk szénadagja jelenleg naponta 200 vagon. Ha csak 5 százalékos megtakarítást érnénk el gazdaságosabb és célszerűbb fűtéssel, hat hónap alatt annyi szenet „foghatnánk”, amely- lyel Mátészalka valamennyi lakását fűteni lehetne egész télen át, de Nyíregyházán is fedezné a lakások szükségletét két hónapig. Nézzünk csak egy kicsit jobban utána, milyen gazdagok is vagyunk. Senki sem vonja kétségbe, — legfeljebb frázisnak véli, Ka hallja —• hogy öeszehason- lítatlanul jobban élünk, mint húsz évvel korábban. Szebben, igényesebben öltözködünk, fejlődik lakáskultúránk, jut művelődésre, szórakozásra, ha nem is mindenkinek egyformán». De jut, sőt még arra is, hogy a mindennapi kiadásokon túl a szabolcsiak immár 400 millió forintot tartalékoljanak a takarékbetétkönyvekben. Megváltozott az étkezésünk: már a falusi családoknál is vitamin- és kaló- riadúsabb ételek kerülnek az asztalra, a háztáji alapanyagokat konzervek, félkészételek egészítik ki. De kétségtelen.: vannak még kevésbé tehetős családok, s hogy a múltban szegény, ma jól álló nagy többség holnap még jobban akar élni. A gyorsan növő igények kielégítéséhez pedig holnap nem lesz elég a mai gazdagság. Nemcsak többet kell termelnünk, egyre fegyelmesettóibben kell takarékoskodnunk is ahhoz hogy holnap még nagyobb darab kenyeret, húst tehessünk az asztalra, még kényelmesebb legyen otthonunk. Miközben egyre több szó esik az üzemi takarékosságról, arról csak ritkán vitázunk: vajon a családok miként tartják szem előtt a takarékosságot maguk és tíz egész népgazdaság javára. Igaz, van elegendő kenyerünk — ha kellett, importból is biztosította kormányunk —, de gondoljuk csak meg, mennyi kiadást lehetne például mellőzni, ha nem kerülne a szemétbe egész szelet, olykor félkilós darab kenyér. Közismert a gázprobléma is: akadozik az ellátás. Mégis: vajon hány családnál határoztak úgy, hogy ezután nem lesznek feledékenyek s nem égetik feleslegesen a gázt? És milyen összeget tenne ki, ha egybevetnénk az üzemi konyhákon, a kollégiumokban indokolatlanul feldolgozott alapanyagok értékét. Nem elég tehát csak az anyagi nehézség pillanatában gondolni a takarékosságra, a jobb beosztásra. Sokezer családnál ez már szembetűnően érezhető. A. S. Egy délután a berkeszi íiúotthonban Berkeszen, a festői parkban elhelyezkedő, ízlésesen berendezett Vay kastélyban kétszáznegyven gyermek talált meleg otthonra- Nem kallódó emberpalánták. Társadalmunk féltőn óvja őket, Erős. öntudatos közösséget alkotnak. A nevelő tanárok, tanárnők, szülőt és jóbarátot jelentenek számukra. A fényképezőgép néhány mozaikot lesett el életükből, egy köznapi délután. Osztályokba, munkatermekbe kukkantott be. íme belőlük néhány: Studium a hetedik osztályban. SzanyJ IJSs'dő tanár, Hajit er Dezsőnek és Pusztai! Gábor nak segít a fizikalecke készítésben. Fogmosás. Közeleg a lefekvés. Tzgal más focicsaták a játékszoba as ztalaln, Foto: Hammel József 1933-ban valahonnan Észak- Németországból vándorútra indult egy nyomdászsegéd. Egy év nem sok, de annyi nem telt el azóta, hogy Eric Neuhaus kézhez kapta segédlevelét, de munkát hiába keresett, nem kapott. 1933 már Hitler Németországa: szocialista nyomdászsegédet nem vesz fel senki. Nem lehet A nyomasztó gondok elűzik őt otthonról. Egy lehetősége van: a „valcolás”, — vándorlás. A valcolás A valcolás régi hagyomány a nyomdász szakmában. Jó dolog az, ha a fiatal szakmunkás Világot lát, megismerkedik munkahelyekkel, munka- módszerekkel, szokásokkal, — tapasztalatot szerez. Régi és szép hagyomány a valcolás. Most azonban nem hagyomány és nem szép szokás, hanem kényszer. Neuhaus számára menekülés. Elindul és útja Németországon át Csehszlovákián keresztül Magyarországra vezet Először Gödöllőn áll meg egy időre. Látja a Jamboree a cserkész világ-találkozót. De ez n látványosság nem neki szól. Tovább kell vándorolnia, s Miskolcon át Nyíregyházára érkezik. Nyíregyházán Az út Miskolctól Nyíregyházáig nyolc nap. Az akkori nyomdászszabály szerint a vándormunkás egy napi val- colásért két pengőt kap a nyomdászszakszervezet kasz- szájából, s Fazekas János, a nyíregyházi nyomdászszakszervezet elnöke utasítja a fiatal nyomdászsegédet Murcz- kó Károlyt, a szakszervezet pénztárosát, hogy fizesse ki Erich Neuhausnak a nyolc napi Vándorlásért, a nyolszor két pengőt. Ez megtörténik. De Erich Neuhaus Nyíregyházán többet is kap mint ezeket a kétpengőket; emberi fogadtatást. barátságot. Még egy új fogalom: a kol- lekt. A szó minden bizonnyal a kollektíva kifejezésből veszi eredetét. Itt azt jelentette, hogy a nyomdász szaktársak, — ki-ki tehetsége szerint — egy kalapba dobták össze azt a kis pénzt, amit nélkülözni tudtak, amit a menekült vendégeknek, — ahogy ők mondták — a kundéknak adtak. Fazekas János ekkor már jól tudja, mit jelent a kényszerű valcolás. Tapasztalatból tudja. Azt is tudja, mit jelent üldözöttnek lenni. Ö 1910-ben harmadmagával a direktórium tagja, s a Tanácsköztársaságot követő fehérterror idején ezért bebörtönözték és feketelistára tették. A feketelista azt jelenti, hogy nincs számára munkaalkalom, kereset, kenyér, de a négytagú család meg azt jelenti, hogy nagyon kell a kenyér és minden fillér számít. Hogy eggyel kevesebb éhes száj legyen otthon, Fazekas János valcol, vándorol, s a vaicolásért kapott kétpengőket hazaküldi a családnak. A kél polgármester felelősségérzet, Greifswaldba harc nélkül vonultak be a szovjet csapatok. Még egy ismerős Az idei őszön felkerestük a várost, s Nyíregyháza három évtized előtti vendégét, Erich Neuhaust Greifswald polgár- mesterét. S aki három évtized előtt megismerkedett városunkkal, szívesen kalauzolja magyar vendégeit a mai Gre- iíswaldban. Aki Greifswald városával ismerkedik, elkerülhetetlenül találkozik Rudolf Petershagen ezredes nevével. Természetes, hogy róla is szó esik beszélgetésünkben. — A volt városparancsnok ma Greifswald díszpolgára, — tájékoztat a polgármester. — Nyugdíjas? — kérdezzük. — Igen is, nem is —. így a válasz. — Petershagen ezredes ugyanis előrehaladott kora, nyugatnémetországi börtönévei következtében megviselt egészsége ellenére is rendkívül aktív. Sokat dolgozik. Felkerestük őt otthonában. Érdeklődtünk munkájáról. — Harmadik könyvemen dolgozom. Az első amit hazájukban is ismernek: A lelkiismeret lázadása. Második regényem címe: Az élet nem kockajáték. Ezt figyelmeztetésül szántam a német ifjúságnak. Munkában lévő harmadik regényem az 1923-tól a háborúig terjedő korszakot ábrázolja. Ügy érzem, hogy a téma hézagot tölt be a német irodalomban, mert ha a korszakról van is irodalom, ez többnyire a munkásosztályról és az illegális kommunisták harcairól szól. Regényemben viszont a német polgárok és nagypolgárok szerepelnek. Ezekről a részben letűnt rétegekről is beszélnünk kell, nézetem szerint mindkét német államban. Az irodalom eszközeivel is elő kell segíteni, hogy felismerjék a polgárok, hová vezet és hová vezethet az út. Tenger öbölnél javítgatják a halászok. Most is fő kenyérkeresetük a halászat, valamikor a hering az életet jelentette nekik, majd csak úgy, mint ahogy nálunk az életet jelképezi a búza, vagy a rozs. S ha már a rozshoz érkeztünk és a tengeröbölnél vagyunk. keressük fel a termelőszövetkezetet, vagy ahogy itt rövidítik: az LPG-t. Nevét az öreg malomról kapta, amely évszázados műemlék. Régebbi műemléket is találunk itt a már említett, romjaiban csodálatos szépségű Eldena-ko- lostort. A fő termelési ág a termelőszövetkezetben a burgonya. — Éppen a napokban ISO vagon vetőburgonyát válogattunk ki — mondja Gerhard Helmut elnök — ezt már el ia küldtük Magyarországra. Reméljük beválik önöknél is, a nálunk kitűnő fajta Amsei burgonya. Ha olyan jól beválik, mint nálunk az önöktől kapott traktor a D 4—K, akkor kölcsönösen meg lehetünk egymással elégedve. Greifswald este Az ipari üzemeket nem kerestük fel. A város polgár- mestere tájékoztatott arról, hogy bútoraik Európa-szerte kapósak, cementgyáruk van, no és természetesen hajójavító műhelyük. Mi viszonzásképpen beszámoltunk, ha nem is hajójavító műhelyről, hanem a szabolcsi sajátosságnak megfelelő konzervgyárról, almatárolóról, s 3 többiről, amit azonban nyíregyházi olvasóink nálunk is jobban ismemeic. Hátra volt még az esti Greifswald. ízelítő a kulturális életből. A színháj előcsarnokában a heti műsorterv: szerepel rajta Schiller-dráma, új német vígjáték, klasszikus balett-est, s annak a hétnek két estéjén Verdi operája: a Rigoletto. Színház után a greifswaldi esték hangulatát a színház- épület zenés-táncos éttermében is kóstolgattuk. A zene a szokásos: tánczene, olyan, amit sokan nálunk is jazznak mondanak. Élénk dalos és táncoskedvű, de nem harsány, nem rikító. A greifswaldiak kultúráltan, szórakoznak még akkor is, amikor magasra csap - kedv. Házigazdánk elkísért a tengeröbölhöz. A greifswaldi tengeri sportiskola parancsnoka távcsővel kutatja a tengert. Előbb csak távcsövön látni, nemsokára szabad szemmel is látható az iskola, sportvitorlása, a niaga nemében Európában szinte egyedülálló jelenség, a Wilhelm Pieck tengeri nagyvitorlás, öt napja vannak úton, a svéd partok alól érkeznek. Szemközt apró halászcsárda kis halászfalu. Az évszázados házacskák lapulnak. Itt így kell építkezni, mert a magas falak nagy támadási felületet nyújtanának a keleti-tengeri szeleknek. Az udvarokban karókra feszített halászhálók. Ha nem hajóznak ki, ezeket Az album képei Erich Neuhaus Greifswald tanácselnöke egy régi fényképalbumot őriz. Együtt lapozgattunk benne. Láttuk a többi között a régi Nyíregyháza Képeit is, A városkép a fotókon nem változhatott, csupán fakult egy kicsit. A valódi városkép, Nyíregyházáé színesedett, élénkült. A régi albumba új képek kívánkoznak, a mai Nyíregyháza képei. Bán Béla—Vajda Márton. A szocialista brigád vezetők klubjának programja Sok a közös vonás a két ba- j rát történetében. Az egyiket, I a valeolást és a vele járó po- j liti'kai üldöztetést már megismertük. A történelem új feje- j zete egyben új fejezet ennek a i barátságnak a történetében is. 1 A kipróbált munkások 1945 után a város éiére kerülnek. Fazekas János Nyíregyházán lesz , polgármester, Erich Neuhaus | meg Greifswldban ebben az j északnémet kisvárosban, j Mecklenburg tartományban. : Akinek pedig úgy tűnt. hogy ismerős ez német városnév, az jól emléksz k. Greifswald.>t sokan ismerik Magyarországon. Itt játszódott a történet a lelkiismeret lázadásáról, amit két év előtt a televízió kép- | ernyőjén ismerhettünk meg. ' Megtudtuk, a városnak nem kellett elpusztulnia, a fasiszta erőkkel szemben megóvta a Alig négy hónapja szervezte meg 3 szocialista brigádvezetők klubját a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Művelődési Ház. Az országban Zalaegerszeg után a második megyszékhelyen alakult meg kísérletképpen a klub. Célja a város üzemeiben, kereskedelmi egységeiben és a MÁV-nól dolgozó szocialista brigádok vezetőinek kulturális képzése. A mintafoglalkozásokon tanácsokat, segítséget kapnak a brigádvezetők a kulturális vállalások teljesítéséhez. a brigádok művelődési programjának megszervezéséhez. • A város 97 szóéi lista bri- j gádja közül eddig 20 brigád I vezetője vett részt rendszere- ; sen a havonta egy alkalom- i mai megtartott klubösszejöve- j teleken. A klub négy szak- I csoporttal tevékenykedik: vegyipari, általános-ipari, bőripari, vasutas és kereskedelmi munkaterületek szocialista brigádvezetói vesznek részt a foglalkozásokon. Az eddig megtartott három klubesten szakmai kérdésekről, a szocialista brigádok eredményeiről, egyes munkaterületek sajátos problémáiról rendeztek vitát. A foglalkozások egyhar- mad része kötött programmal, nagyrésze pedig szabad foglalkozással telik. A klub jövő évi tervében kirándulások, irodalmi estek, színház- és mozilátogatások, filmanké- tok. műszaki filmbemutatók, szakíró-olvasó találkozók szerepelnek. A művelődési ház tervbe vette hazai és külföldi szak- folyóiratok megrendelését, hogy ezzel is színvonalasabbá tegye a szocialista brigádvezetők képzését, <s*i->
