Kelet-Magyarország, 1964. december (24. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-06 / 286. szám

Milyen gazdagok vagyunk? Találkozás Nyíregyházával GREIFSWÜLDBAN Idén valamelyest késett a tél, az első hó előtt másfél hónappal megkezdődött a fűtési szezon. Nehéz volna összeszámolni azokat a laká­sokat, hivatalokat, ahol túl- fűtötték a szobákat s kiengedték a meleget az utcá­ra. Megyénk szénadagja je­lenleg naponta 200 vagon. Ha csak 5 százalékos meg­takarítást érnénk el gazda­ságosabb és célszerűbb fű­téssel, hat hónap alatt annyi szenet „foghatnánk”, amely- lyel Mátészalka valamennyi lakását fűteni lehetne egész télen át, de Nyíregyházán is fedezné a lakások szükségle­tét két hónapig. Nézzünk csak egy kicsit jobban utána, milyen gaz­dagok is vagyunk. Senki sem vonja kétségbe, — leg­feljebb frázisnak véli, Ka hallja —• hogy öeszehason- lítatlanul jobban élünk, mint húsz évvel korábban. Szebben, igényesebben öltöz­ködünk, fejlődik lakáskultú­ránk, jut művelődésre, szó­rakozásra, ha nem is min­denkinek egyformán». De jut, sőt még ar­ra is, hogy a mindennapi kiadásokon túl a szabolcsiak immár 400 millió forintot tar­talékoljanak a takarékbetét­könyvekben. Megváltozott az étkezésünk: már a falusi csa­ládoknál is vitamin- és kaló- riadúsabb ételek kerülnek az asztalra, a háztáji alapanya­gokat konzervek, félkészéte­lek egészítik ki. De kétségtelen.: vannak még kevésbé tehetős csalá­dok, s hogy a múltban sze­gény, ma jól álló nagy több­ség holnap még jobban akar élni. A gyorsan növő igények kielégítéséhez pe­dig holnap nem lesz elég a mai gazdagság. Nemcsak többet kell termelnünk, egyre fegyelmesettóibben kell takarékoskodnunk is ahhoz hogy holnap még nagyobb darab kenyeret, húst tehes­sünk az asztalra, még ké­nyelmesebb legyen ottho­nunk. Miközben egyre több szó esik az üzemi takarékos­ságról, arról csak ritkán vi­tázunk: vajon a családok miként tartják szem előtt a takarékosságot maguk és tíz egész népgazdaság ja­vára. Igaz, van elegendő ke­nyerünk — ha kellett, im­portból is biztosította kor­mányunk —, de gondoljuk csak meg, mennyi kiadást lehetne például mellőzni, ha nem kerülne a szemétbe egész szelet, olykor félkilós darab kenyér. Közismert a gázprobléma is: akadozik az ellátás. Mégis: vajon hány családnál határoztak úgy, hogy ezután nem lesznek feledékenyek s nem égetik feleslegesen a gázt? És mi­lyen összeget tenne ki, ha egybevetnénk az üzemi konyhákon, a kollégiumok­ban indokolatlanul feldolgo­zott alapanyagok értékét. Nem elég tehát csak az anyagi nehézség pillanatá­ban gondolni a takarékosság­ra, a jobb beosztásra. Sokezer családnál ez már szembetűnően érezhető. A. S. Egy délután a berkeszi íiúotthonban Berkeszen, a festői park­ban elhelyezkedő, ízlésesen berendezett Vay kastélyban kétszáznegyven gyermek ta­lált meleg otthonra- Nem kallódó emberpalánták. Tár­sadalmunk féltőn óvja őket, Erős. öntudatos közösséget alkotnak. A nevelő tanárok, tanárnők, szülőt és jóbará­tot jelentenek számukra. A fényképezőgép néhány mo­zaikot lesett el életükből, egy köznapi délután. Osztá­lyokba, munkatermekbe kuk­kantott be. íme belőlük né­hány: Studium a hetedik osztályban. SzanyJ IJSs'dő tanár, Hajit er Dezsőnek és Pusztai! Gábor nak segít a fizikalecke ké­szítésben. Fogmosás. Közeleg a lefekvés. Tzgal más focicsaták a játékszoba as ztalaln, Foto: Hammel József 1933-ban valahonnan Észak- Németországból vándorútra indult egy nyomdászsegéd. Egy év nem sok, de annyi nem telt el azóta, hogy Eric Neuhaus kézhez kapta segéd­levelét, de munkát hiába ke­resett, nem kapott. 1933 már Hitler Németországa: szocia­lista nyomdászsegédet nem vesz fel senki. Nem lehet A nyomasztó gondok elűzik őt otthonról. Egy lehetősége van: a „valcolás”, — vándor­lás. A valcolás A valcolás régi hagyomány a nyomdász szakmában. Jó do­log az, ha a fiatal szakmun­kás Világot lát, megismerke­dik munkahelyekkel, munka- módszerekkel, szokásokkal, — tapasztalatot szerez. Régi és szép hagyomány a valcolás. Most azonban nem hagyomány és nem szép szokás, hanem kényszer. Neuhaus számára menekülés. Elindul és útja Né­metországon át Csehszlováki­án keresztül Magyarországra vezet Először Gödöllőn áll meg egy időre. Látja a Jam­boree a cserkész világ-találko­zót. De ez n látványosság nem neki szól. Tovább kell vándo­rolnia, s Miskolcon át Nyír­egyházára érkezik. Nyíregyházán Az út Miskolctól Nyíregy­házáig nyolc nap. Az akkori nyomdászszabály szerint a vándormunkás egy napi val- colásért két pengőt kap a nyomdászszakszervezet kasz- szájából, s Fazekas János, a nyíregyházi nyomdászszak­szervezet elnöke utasítja a fiatal nyomdászsegédet Murcz- kó Károlyt, a szakszervezet pénztárosát, hogy fizesse ki Erich Neuhausnak a nyolc na­pi Vándorlásért, a nyolszor két pengőt. Ez megtörténik. De Erich Neuhaus Nyíregyházán többet is kap mint ezeket a kétpengőket; emberi fogadta­tást. barátságot. Még egy új fogalom: a kol- lekt. A szó minden bizonnyal a kollektíva kifejezésből ve­szi eredetét. Itt azt jelentette, hogy a nyomdász szaktársak, — ki-ki tehetsége szerint — egy kalapba dobták össze azt a kis pénzt, amit nélkülözni tudtak, amit a menekült ven­dégeknek, — ahogy ők mond­ták — a kundéknak adtak. Fazekas János ekkor már jól tudja, mit jelent a kény­szerű valcolás. Tapasztalatból tudja. Azt is tudja, mit jelent üldözöttnek lenni. Ö 1910-ben harmadmagával a direktórium tagja, s a Tanácsköztársaságot követő fehérterror idején ezért bebörtönözték és feketelistára tették. A feketelista azt je­lenti, hogy nincs számára munkaalkalom, kereset, ke­nyér, de a négytagú család meg azt jelenti, hogy nagyon kell a kenyér és minden fillér számít. Hogy eggyel kevesebb éhes száj legyen otthon, Faze­kas János valcol, vándorol, s a vaicolásért kapott kétpengő­ket hazaküldi a családnak. A kél polgármester felelősségérzet, Greifswaldba harc nélkül vonultak be a szovjet csapatok. Még egy ismerős Az idei őszön felkerestük a várost, s Nyíregyháza három évtized előtti vendégét, Erich Neuhaust Greifswald polgár- mesterét. S aki három évtized előtt megismerkedett váro­sunkkal, szívesen kalauzolja magyar vendégeit a mai Gre- iíswaldban. Aki Greifswald városával ismerkedik, elkerülhetetlenül találkozik Rudolf Petershagen ezredes nevével. Természetes, hogy róla is szó esik beszélge­tésünkben. — A volt városparancsnok ma Greifswald díszpolgára, — tájékoztat a polgármester. — Nyugdíjas? — kérdezzük. — Igen is, nem is —. így a válasz. — Petershagen ezredes ugyanis előrehaladott kora, nyugatnémetországi börtönévei következtében megviselt egészsége ellenére is rendkívül aktív. Sokat dolgozik. Felkerestük őt otthonában. Érdeklődtünk munkájáról. — Harmadik könyvemen dolgozom. Az első amit ha­zájukban is ismernek: A lel­kiismeret lázadása. Második regényem címe: Az élet nem kockajáték. Ezt figyelmezte­tésül szántam a német ifjú­ságnak. Munkában lévő har­madik regényem az 1923-tól a háborúig terjedő korszakot ábrázolja. Ügy érzem, hogy a téma hézagot tölt be a német irodalomban, mert ha a kor­szakról van is irodalom, ez többnyire a munkásosztályról és az illegális kommunisták harcairól szól. Regényemben viszont a német polgárok és nagypolgárok szerepelnek. Ezekről a részben letűnt ré­tegekről is beszélnünk kell, nézetem szerint mindkét né­met államban. Az irodalom eszközeivel is elő kell segíte­ni, hogy felismerjék a polgá­rok, hová vezet és hová vezet­het az út. Tenger öbölnél javítgatják a halászok. Most is fő kenyérkeresetük a halá­szat, valamikor a hering az életet jelentette nekik, majd csak úgy, mint ahogy nálunk az életet jelképezi a búza, vagy a rozs. S ha már a rozshoz érkez­tünk és a tengeröbölnél va­gyunk. keressük fel a terme­lőszövetkezetet, vagy ahogy itt rövidítik: az LPG-t. Nevét az öreg malomról kapta, amely évszázados műemlék. Régebbi műemléket is találunk itt a már említett, romjaiban cso­dálatos szépségű Eldena-ko- lostort. A fő termelési ág a termelőszövetkezetben a bur­gonya. — Éppen a napokban ISO vagon vetőburgonyát válogat­tunk ki — mondja Gerhard Helmut elnök — ezt már el ia küldtük Magyarországra. Re­méljük beválik önöknél is, a nálunk kitűnő fajta Amsei burgonya. Ha olyan jól bevá­lik, mint nálunk az önöktől kapott traktor a D 4—K, akkor kölcsönösen meg lehetünk egymással elégedve. Greifswald este Az ipari üzemeket nem ke­restük fel. A város polgár- mestere tájékoztatott arról, hogy bútoraik Európa-szerte kapósak, cementgyáruk van, no és természetesen hajójavító műhelyük. Mi viszonzásképpen beszámoltunk, ha nem is hajó­javító műhelyről, hanem a szabolcsi sajátosságnak meg­felelő konzervgyárról, almatá­rolóról, s 3 többiről, amit azonban nyíregyházi olvasóink nálunk is jobban ismemeic. Hátra volt még az esti Greifs­wald. ízelítő a kulturális élet­ből. A színháj előcsarnokában a heti műsorterv: szerepel raj­ta Schiller-dráma, új német vígjáték, klasszikus balett-est, s annak a hétnek két estéjén Verdi operája: a Rigoletto. Színház után a greifswaldi esték hangulatát a színház- épület zenés-táncos éttermé­ben is kóstolgattuk. A zene a szokásos: tánczene, olyan, amit sokan nálunk is jazznak mondanak. Élénk dalos és táncoskedvű, de nem harsány, nem rikító. A greifswaldiak kultúráltan, szórakoznak még akkor is, amikor magasra csap - kedv. Házigazdánk elkísért a ten­geröbölhöz. A greifswaldi ten­geri sportiskola parancsnoka távcsővel kutatja a tengert. Előbb csak távcsövön látni, nemsokára szabad szemmel is látható az iskola, sportvitor­lása, a niaga nemében Euró­pában szinte egyedülálló je­lenség, a Wilhelm Pieck ten­geri nagyvitorlás, öt napja vannak úton, a svéd partok alól érkeznek. Szemközt apró halászcsárda kis halászfalu. Az évszázados házacskák lapulnak. Itt így kell építkezni, mert a magas falak nagy támadási felületet nyújtanának a keleti-tengeri szeleknek. Az udvarokban karókra feszített halászhálók. Ha nem hajóznak ki, ezeket Az album képei Erich Neuhaus Greifswald tanácselnöke egy régi fény­képalbumot őriz. Együtt lapoz­gattunk benne. Láttuk a többi között a régi Nyíregyháza Ké­peit is, A városkép a fotó­kon nem változhatott, csupán fakult egy kicsit. A valódi vá­roskép, Nyíregyházáé színese­dett, élénkült. A régi albumba új képek kívánkoznak, a mai Nyíregyháza képei. Bán Béla—Vajda Márton. A szocialista brigád vezetők klubjának programja Sok a közös vonás a két ba- j rát történetében. Az egyiket, I a valeolást és a vele járó po- j liti'kai üldöztetést már megis­mertük. A történelem új feje- j zete egyben új fejezet ennek a i barátságnak a történetében is. 1 A kipróbált munkások 1945 után a város éiére kerülnek. Faze­kas János Nyíregyházán lesz , polgármester, Erich Neuhaus | meg Greifswldban ebben az j északnémet kisvárosban, j Mecklenburg tartományban. : Akinek pedig úgy tűnt. hogy ismerős ez német városnév, az jól emléksz k. Greifswald.>t sokan ismerik Magyarorszá­gon. Itt játszódott a történet a lelkiismeret lázadásáról, amit két év előtt a televízió kép- | ernyőjén ismerhettünk meg. ' Megtudtuk, a városnak nem kellett elpusztulnia, a fasiszta erőkkel szemben megóvta a Alig négy hónapja szer­vezte meg 3 szocialista bri­gádvezetők klubját a Nyír­egyházi Móricz Zsigmond Művelődési Ház. Az ország­ban Zalaegerszeg után a má­sodik megyszékhelyen alakult meg kísérletképpen a klub. Célja a város üzemeiben, ke­reskedelmi egységeiben és a MÁV-nól dolgozó szocialista brigádok vezetőinek kultu­rális képzése. A mintafoglal­kozásokon tanácsokat, segítsé­get kapnak a brigádvezetők a kulturális vállalások teljesíté­séhez. a brigádok művelődési programjának megszervezésé­hez. • A város 97 szóéi lista bri- j gádja közül eddig 20 brigád I vezetője vett részt rendszere- ; sen a havonta egy alkalom- i mai megtartott klubösszejöve- j teleken. A klub négy szak- I csoporttal tevékenykedik: vegyipari, általános-ipari, bőr­ipari, vasutas és kereskedel­mi munkaterületek szocialis­ta brigádvezetói vesznek részt a foglalkozásokon. Az eddig megtartott három klubesten szakmai kérdésekről, a szoci­alista brigádok eredményei­ről, egyes munkaterületek sa­játos problémáiról rendeztek vitát. A foglalkozások egyhar- mad része kötött program­mal, nagyrésze pedig szabad foglalkozással telik. A klub jövő évi tervében kirándulá­sok, irodalmi estek, színház- és mozilátogatások, filmanké- tok. műszaki filmbemutatók, szakíró-olvasó találkozók sze­repelnek. A művelődési ház tervbe vette hazai és külföldi szak- folyóiratok megrendelését, hogy ezzel is színvonalasab­bá tegye a szocialista brigád­vezetők képzését, <s*i->

Next

/
Oldalképek
Tartalom