Kelet-Magyarország, 1964. november (24. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-15 / 269. szám
Melyek a leggyakoribb válási okok? A Legfelsőbb Bíróság irányelvei a válásról Gödöllőn 140 millió forintos beruházással bővítik és korszerűsítik az agrártudományi egyetemet. Rövidesen Gödöllőre költözik majd Budapestről az agrárgépészmérniiki kar is. Az új diákszállón nemrég még dolgoztak, jelenleg már a diákok lakják a két és háromágyas, modern szobákat. Szászhalombattán 1967-ben már teljes üzemmel működik a hatsaáz megawatt áramot adó hőerőmű és az évi hárommillió tonna anyagot feldolgozó kőolajipari vállalat. És évtizedbe sem telik, a Dunakanyarban, Nagymarosnál felépül a nagy gát. A felduzzasztott víz az ország legnagyobb vízi erőművének turbináit forgatja majd. Az elmúlt két évtized a falu arculatát is átformálta. A megye 1 092 972 katasztrális hold földterületének több mint háromnegyedén 19 állami gazdaság és 194 tsz gazdálkodik. A maradék egynegyeden túlnyomórészt tszcs-k és a speciális szakszövetkezetek tevékenykednek). A terület fele szántó, de a kert, a gyümölcsös, a szőlő túlhaladja már a tíz százalékot, s az állattenyésztés is gyorsan fejlődik. Űj istállók, ólak, gépszínek épültek abból a 700 millióból, amelyet a tsz-ek 1961 és 1962 között beruházási segítségként kaptak. A megye mindjobban berendezkedik a valóban nagyüzemi öntözéses „zöldséggyártásra”. És csupán 1960-tól a módszeres telepítés 3547 holddal növelte meg a szőlő és 5818 holddal a gyümölcsösök területét. A kereskedelem egy évi adatai szintén fontos dolgokat mondanak. A tsz-tagok, munkások és alkalmazottak négy és fél milliárd forintért vásároltak csak a megye üzleteiben. (Vajon Budapesten menynyiért?) 14 434 elektromos gép és szerkezet, 7256 televízió. 2549 motorkerékpár és 658 magánautó — többek között erre is jutott a négy és fél milliárd- ból. És ami talán a legszebb az elmúlt két évtizedben: egy nagyon mélyről, nagy nyomorúságból indult tájrész, Pest megye ma már minden tekintetben igyekszik elérni a főváros szintjét. Murányi József A szocialista viszonyok kedvező lehetőségeket teremtenek a házasságkötésre és családalapításra. Ennek nyomán minden eddiginél magasabbra emelkedett hazánkban a házasságban élő felnőtt lakosság száma. Emellett azonban — s részben ezzel összefüggésben —■ a felbontott házasságok aránya is megnőtt. Az ENSZ demográfiai évkönyvének adatai szerint e tekintetben hazánk a múlt években a második—harmadik helyen állt világviszonylatban. Igazságtalan teher A második világháborút megelőző évekhez viszonyítva a felszabadulást követően jelentősen emelkedett a jogerősen felbontott házasságok száma. A válásoknak 15—20 éven belül bekövetkezett megháromszorozódása olyan feltűnő jelenség, hogy ennek okait sokan kutatják ma is. A házassági bontóperek elemzésé során kiderül: a jogerősen felbontott házasságokban szereplő felek között a városi lakosság aránya lényegesen magasabb, mint a falusié; Budapestre a válások mintegy 40 százaléka, a vidéki városokra 25, a községekre pedig 35 százalék esik. Mind gyakrabban fordul elő, hogy a feleségek felperesként lépnek fel, vagyis ők kiérik a házassági kötelék feloldását. Érdekes adatot mutat még az elemzés: a rövid ideig (2—3 év) és a hosszú ideig (20 éven felül) fennállott házasságok felbontási aránya is emelkedett. A bontóperek során a férfiak jelentős része elismeri a nők egyenjogúságát, de csak elméletben. Természetesnek tartja, sőt elvárja: a termelő- munkában részvevő feleség egyedül lássa el a háztartási munkát és a gyermekek nevelésével járó teendőket. A házasélet terheinek ilyen igazságtalan megosztása a feleségben olyan visszahatásokat válthát ki, amelynek önmagukban is elegendő alapul szolgálhatnak az egyetértés megbomlására. A feleség túlzott megterhelése előbb-utóbb odavezethet: „elhanyagolja” háztartását és a gyermek gondozását, mert képtelen mind a termelőmunkában, mind a háztartásban huzamosabb ideig teljes értékű munkát végezni. A férjek pedig ahelyett, hogy megfelelő részt vállalnának az otthoni munkából — kifogásolják feleségük munkáját. így aztán elkerülhetetlen az együttélés romlása, majd megszűnése. A válóokokról A szocialista erkölcsi felfogás nem vált még általánossá. A házassági kötelékben álló férfiak és nők gyakran felelőtlenül elhagyják családjukat, hogy másokkal lépjenek közös háztartásra. Nem kíséri kellőképpen a közvélemény rosszalása a házastársát, gyermekeit elhagyó házasfél magatartását. Sok esetben ezek a kapcsolatok a munkahelyen kezdődnek. Gyakori, hogy a férj a háztartási munkában és a gyermek nevelésében eltörődött feleségét fiatalabb munkatársnője kedvéért elhagyja. Gyakori válási ok a fiatalon, meggondolatlanul, kellő ismeretség hiányában kötött házasság is. A házasságot sértő magatartás miatt ugyancsak gyakran bomlik fel házosság. Sok házasság megromlásának az okozója az alkohol mértéktelen fogyasztása. Ha még van remény... A Legfelsőbb Bíróság a közelmúltban irányelvként szögezte le: „Népköztársaságunk jogi- és erkölcsi rendje védi és szilárdítja a házasság és a család intézményét. A házasságot azonban nem tekinti felbonthatatlannak, a reménytelenül megromlott, társadalmi rendeltetésének betöltésére alkalmatlanná vált házasság felbontását megengedi.” Nagyon fontos a kővetkező megállapítás is: „A házasságot komoly és alapos ok esetén bármelyik házastárs kérelmére fel kell bontani. Olyan egyedi ok azonban nincs, amelynek fennállása esetén a bíróságnak a házasságot minden további vizsgálat nélkül fel kellene bontania.” Az úgynevezett megegyezéses válásról így intézkedik a Legfelsőbb Bíróság: „A házastársaknak a házasság felbontására irányuló szabad, befolyásmentes, komolyan megfontolt, végleges elhatározáson alapuló közös akaratnyilvánítása a házasság felbontása szempontjából lényeges körülmény. Ha a házastársak az életközösséget megszakították, és az együvétartozást minden vonatkozásban felszámolták, az rendszerint a felek egyetértő válási szándékának megfontoltságára és véglegességére mutat.” Lényeges része az irányelvnek: „A bontást kérő házastárs kötelességsértő magatartása alapján is fel kell bontani a házasságot, ha az már véglegesen megromlottnak tekinthető, Ellenben, ha a másik házastárs a kötelességsértő magatartást megbocsátja és még van remény a házasság megmentésére — akkor a keresetet el kell utasítani.” A különböző szintű bíróságok már alkalmazzák a Legfelsőbb Bíróság fontos irányelveit. Polarimeter — a borhamisítók réme Mustba kevert répa — Kémcső Ordöngős optika A Dunai Cement és Mész mű már ontja a cementet. An nyit ad évente, mint az orszá g többi véve. cementgyára együtt Gábor Viktor felv. TÚL A MEGYEHATÁRON Pest megye s a főváros kertje Pest megye a felszabadulás után vette fel mai alakját. Megkapta a budai hegyeket, az Ipoly völgye is ide került, a déli részből pedig Bács— Kiskun megye lett. Pest megye nagyon mélyről indult húsz évvel ezelőtt. A tizenegy járás közül (a mai határokat nézve) talán ha kettőben, háromban nem „álmodott a nyomor”. Az 1945-ös tavaszon negyvenötezer cselédnek, nincstelennek osztottak földet* Az akkori hatszázezer lakosra (az 1938-as adat) évi kétezer halott csecsemő jutott. A féltucatnyi gyárban (már a háborús konjunktúra idején) 60 fillér volt a férfiak, 41 fillér a nő4c átlagos órabére. Kevesen érték meg a 60 éves kort, hiszen a mezőgazdasági napszám csak egyharmadát tette ki a majd két és fél pengős kórházi ápolási költségnek. De zárjuk le a múltat. Beszéljünk a jelenről, amely húsz év előtt felfalta a múltbéli nagy nyomorúságot. Pedig most jóval többen élnek itt, mint akkor. Az 1945-től eltelt majdnem 20 esztendő alatt itt Is ugyancsak — mint szerte az országban 1— minden megváltozott. A megye évről évre gazdagodott és gyarapodik. Olyasmivel is dicsekedhet, amivel egyetlen más megye sem: egyetemi faluja van. Gödöllő községben működik a sok külföldi ország tudósait is idevonzó agrártudományi egyetem. Ha azt nézzük, hogy az egyetem megyéjében régen az iskolák hat százalékában 8 hónapnál rövidebb ideig tartott a tanév, mert a gyerekeknek dolgozniuk kellett, hogy az iskolák 42 százaléka osztatlan volt, fele pedig csak részben osztott, akkor mindjárt másképp hangzik: egyetemi falu. A csecsemőket is beleértve, már 2,6 könyvet kölcsönöz és 8,2 mozijegyet vesz évente minden Pest megyei. Azoknak a száma is hatezren felül van, akik esti gimnáziumba járnak. Ma már minden tízezer lakosra 20,1 kórházi ágy jut, s ma nem 13 ezer, hanem 3397 emberre jut egy orvos. És a csecsemőhalandósági mutató országosan is kitűnő. Miből tudta mindezt a megye felmutatni? Az űj, a szocialista útra lépett ország támogatásából, amelyben természetesen az itt élő emberek erőfeszítései is benne foglaltatnak. A munkás és mérnök eredménye; a megye 136 ki- sebb-nagyobb üzeme csak a tőkés országok közül 44-be exportál. Még Kanadából és Ausztráliából is hoznak valutát a Pest megyei áruk. A Csepel Autógyár, a Váci Forte, a Gödöllői Ganz Árammérő és a többi üzem gyártmányai. Pest megye keresőinek majdnem fele fővárosi és a megyei iparból él. Ez az arány — az ipar és megye javára — állandóan javul. Vácott épült fel a Dunai Cement- és Mész- mű, az ország eddigi cement- termelését megduplázó óriás. A magyar bortörvény rendkívül szigorú rendszabályokkal őrzi világhírű boraink eredetiségét, természetes „erényeit”, és hamisításnak minősíti többek között a szeszfok, illetve a mustoknál a cukorfok növelését célzó cukrozást, még akkor is, ha nem jár együtt vizezéssel. A borászat fejlesztésével párhuzamosan egyre szűkülnek a bor- és musthamisítók spekulációs lehetőségei: ma már megbízható műszerek, vizsgálati módszerek állnak rendelkezésre, hogy az esetleges hamisítókat gyorsan leleplezzék. Az idén bőséges a szüret, viszont sokhelyütt korán kellett leszedni a szőlőt, s így a mustok természetes cukortartalma többnyire alacsony. Viszont a cukorfok lényegesen befolyásolja az átvételi árakat, ezért az állami pincegazdaságok különös gonddal ügyelnek arra, hogy mesterségesen felcukrozott must-tételek ne kerüljenek a készletekbe. A hamisítás leleplezését az teszi lehetővé, hogy a mustba kevert répa- vagy nádcukrot, másnéven szaharózt, vegyszeres próbával szinte pillanatok alatt ki tudják mutatni bármely pincegazdaságban: ( Diazouracil nevű vegyszer hatására a kémcsőbe helyezeti cukrozott must megzöldül. A vízzel hígított, majd cukorra: „kiegyensúlyozott” mustokbar esetenként még a víz szeny- nyezőanyagait, főleg a nitrátol is ki tudják mutatni vegy- elemzéssel. A már kiforrott borok esetében a Diazouracil teljesen veszélytelen a hamisítókra, viszont annál jobban rettegnek egy kis „ordöngős”- optikai műszertől, a polarimétertől. A vizsgált boron átbocsátott polarizált fény síkját ugyanis a természetes szőlőcukor és gyümölcscukor bizonyos szögben balra, az esetleges belekeveri répa- vagy nádcukor pedig jobbra fordítja el. Az elhajlás szögéből a hamisítás mértékére is lehet következtetni. A polariméter leleplező adatait aztán az Országos Borminősítő Intézet laboratóriumában vegy- slemzéssel ellenőrzik, s így a magyar bor hírnevét veszélyez^ tető hamisítók ellen — a pénzügyőrség intézkedésére —büntető eljárást indítanak. 1967-ben már teljes kapacitá«««l termel majd a szászhi lombatiai híerív' X A gépesítés n-gyfokú, az elsők közö áll Európában: a 690 megawatt előállítását hatszáza biztosítják.
