Kelet-Magyarország, 1964. november (24. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-11 / 264. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK/ SS. ÉVFOLYAM, 364. SZÁM ARA: 50 fillér 1964. NOYEMEER 11, SZERDA A háztáji A megye termelőszöveítke- aett gazdasagai négy évvel ko­rábban az áruértékesítésnek 60 százalékát adták, tavaly a mezőgazdasági termékeknek már valamivel több mint két­harmada került áruként a népgazdasági ellátásba. A ház­táji és más kisegítő gazdasá­gok részesedése 1961-ben 40, 1963-ban 32 százalék volt. Ez a csökkenő arány viszonyla­gos, mert 1962-höz képest nőtt a háztáji gazdaságokból érté­kesített áru mennyisége. Akkor, amikor a megye szarvasmarha, sertés és ba­romfiállományának többsége a háztáji gazdaságokban van, s jelentős területet foglal el a burgonya, a gyümölcsfélék, a zöldség, igen nagy figyelmet reléméi az állatok és a nö­vénytermesztés hozamának a növelése, és az, hogy a több termékből egyre nagyobb mennyiség jelentkezzen áru­ként. A baromfihús termelé­sében a nagyüzemek az utób­bi pár évben háromszor töb­bet adnak, mint a háztáji és kisegítő gazdaságok, de pél­dául a tojásnak, a hízott li­bának, a tolinak, méznek, a nyári gyümölcsöknek túlnyo­mó többségét ez utóbbiak ér­tékesítették. Épp ezért, nagyon lényeges, hogy a közös gazdaságok ve­zetői a következő gazdasági év előkészítése, a termelés megtervezése előtt fontossá­gának megfelelő komolyság­gal értékeljék az MSZMP KB 1964. február 20. határo­zaténak megállapítását: a tsz- tagok háztáji gazdaságait a közös gazdaságok szervesen kapcsolódó részének kell te­kinteni... Ahhoz, hogy ez valóban közösségi szemléletté váljon, szükség van a háztáji bizott­ságok létrehozására. A háztáji bizottság a tsz gazdasági és pártvezetőivel, a községi ta­náccsal, föídművesszovetke- zettel, más helyi tömegszer­vekkel a tél folyamán dolgoz­zák ki, s fokozatosan valósít­sák meg a háztáji gazdálko­dás segítésére vonatkozó leg­fontosabb terveiket. Több szatmári és nyírségi tsz pél­dájára hasznos felülvizsgálni a közös gazdaságokban annak ] „ lehetőségét, hogy a nagyüze­mi táblák megsértése nélkül minél több háztáji területet kijelölhessenek többéves vagy állandó használatra. A nagyüzemi gazdálkodási tervek szerves részeként kell beilleszteni a háztáji fogat- és gépierő szükségletét, és — figyelembe véve a kisegítő le­hetőségeket — nagyobb gon­dot fordítani a takarmányel- Látásra. A lédús takarmány­félék közül a takarmányrépa, tök jöhet különösen számí­tásba a háztáji megsegítésé­nél fő vagy köztesnövényként _ részes művelésben. A le­gelőterületek arányos megosz­tása a közös és háztáji szarvasmarha, sertésállomány részére ugyancsaS nagyon fontos. Csak néhány lényegesebb dolgot említettünk, de a ház­táji gazdálkodás segítése, vagyis a termelés fokozása igen sokrétű munkát igényel. A tsz-nek érdeke, hogy a csa­ládok házi szükségletének a kielégítése mezőgazdasági ter­mékekből egyre javuljon, de ugyanolyan fontos, hogy e kisegítő gazdaságok megter­melt fölöslegeikből egyre töb­bet értékesítsenek. S, A. Félmilliárd forintot költöttek a termelőszövetkezetek beruházásaira Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága A megyei tanács végrehajtó bizottsága november 10-i ülé­sén foglalkozott a termelőszö­vetkezetek fejlődésével, kor­szerűsödésével. Megállapította: évről évre emelkednek azok a költségek, amelyeket a közös gazdálkodás fejlesztésére r for­dítanak. Az idén 551897 000 forin­tot költöttek beruházások­ra, építkezésekre, gépvá­sárlásra és egyéb állóalapot növelő célokra. Ebből az összegből legtöbbet költöttek építkezésekre. 304 millió 642 000 forintot tesz ki az az összeg, amit 1964-ben a termelőszövetkezetek tanya- központjainak korszerűsítésé­re, a gazdálkodást elősegítő beruházásokra forditottak. 130 millió forintot költöttek gé­pekre. A nagyüzemek 456 traktor­ral, 17 tehergépkocsival és 5S6 pótkocsival lettek gaz- gabbak. Nagyjelentőségű, hogy a közös üzemek megteremtik a felté­teleit a korszerű állattenyész­tésnek is. Ezt a célt szolgálta, hogy a szövetkezeti építőbri­gádok 900 férőhelyes tehénis­tállót, 1592 férőhelyes borjúne­velőt 420 férőhelyes növendék­marha istállót adnak át az idén rendeltetésének. A Nyírségben, az Erdőhá­ton és Beregben, ahol baromfi- tenyésztéssel csalt a háztáji gazdaságok foglalkoztak eze­lőtt, egyre inkább rátérnek e tenyésztés nagyüzemesitésére. Ennek érdekében 50 000 férő­helynek megfelelő tojóházat építettek. A juhtenyésztésnek nagy ha­gyományai vannak Szabolcs­ban. Hogy az állományt tovább fejleszthessék 4800 férőhely­Kétezer holddal több kenyérgabona A megye termelőszövetkeze­tei már egy héttel ezelőtt tel­jesítették vetéstervüket, ke­nyér- és takarmánygabonák­ból. Az esős időjárás is jó ha­tással volt az őszi kalászosok­ra. A mag hamar kikelt és kö­zel 170 ezer holdon zöldell már az új növény. A mátészal­kai, kisvárdai, fehérgyarmati és csengeri járás 40 közös gaz­daságának határában még mindig vetik a búzát. A nagy­üzemek több kalászost akar­nak termelni, mint amennyit korábban előirányoztak, hogy az ideihez hasonló aszályos időjárás esetén is elegendő ke­nyérnek valót arathassanak. A tsz-ek már eddig több mint kétezer holddal vetettek be többet az előirányzottnál. A nyírségi községek határá­ban már araszosra nőttek a rozsvetések és könnyen elbúj­hatnak benne a mezei nyulak. A kövéren hajtott rozs és bú­zavetéseket meghengerezik, hogy elősegítsék a bokrosodást. A szépen fejlett kalászostáb­lákon a fagyok beállta után megkezdik a legeltetést, mert a tapasztalatok szerint a ju­hokkal megjáratott vetések bokrosabbakká válnak és na­gyobb termést hoznak. nek megfelelő hodályt építet­tek az idén. A beruházásoknál figyelem­be vették az ipari növények termesztési területének növe­kedését is. A legfontosabb ipa­ri növény, a dohány termőte­rületét évenként két-három- ezer holddal emelik a me­gyében, s hogy a termés jó mi­nőségben kerüljön a feldolgo­zó üzembe, nagyarányú járu­lékos beruházásra volt szük­ség. Tavaly és az idén összesen 8000 hold föld termését be­fogadó dohánypajtát épí­tettek a szabolcsi gazdasá­gokban. 736 vagon termény tárolására alkalmas magtár is átadásra kerül. A megye legfontosabb ker­tészeti terményeinek, a gyü­mölcsnek járulékos beruházá­saira nem fordítottak eddig kellő gondot. így minden év­ben problémát okozott az osz­tályozok, utóérlelők és táro­lók hiánya. Az idén 7 új gyümölcsosz- tályozoban dolgozhatták fel a termést. Sokkal többet törődnek ez­után az előcsíráztatott burgo­nyatermelés járulékos beruhá­zásaival is. Hogy nagyobb te­rületen foglalkozhassanak az eddiginél, ezzel a fontos korai terménnyel, 13 csíráztató há­zat építettek. Ezek a létesítmények, a ter­melőszövetkezeti gazdaságok társadalmi munka és anyagi hozzájárulása nyomán nem merítették ki a megyei építési keretet, s így lehetőség nyílt arra, hogy újabb 30 darab gyü­mölcsutóérlelőt, 19 gyümölcs- osztályozót, 78 víztárolót és 51 dohánysimítót is átadhat­nak rendeltetésének terven fe­lül. C. V. Idén kezdte meg működésé t a fehérgyarmati gimnázium. Foto: Hammel József. A mssgycsr kttlcfötfseg Brezsnyevnél Moszkva, (TASZSZ): A Moszkvában tartózkodó magyar párt- és kormánykül­döttség Kádár János vezetésé­vel november 9-én és 10-én lá­togatást tett Leonyid Brezs­nyevnél, az SZKP Központi Bizottságának első titkáránál. Brezsnyev és a magyar kül­döttség tagjai között szívélyes, baráti beszélgetések folytak le. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 47. évfordulójának ünnepségeire Moszkvába ér­kezett magyar párt- és kor­mányküldöttség Kádár János­nak, az MSZMP Központi Bi­zottsága első titkárának, a for­radalmi munkás—paraszt kor­mány elnökének vezetésével kedden délelőtt koszorút helye­zett el a Lenin-mauzóleumon. A koszorúzáson szovjet rész­ről jelen voltak. M. A. Le­szecsko, a minisztertanács el­nökhelyettese, Sz. T. Asztavin, a szovjet külügyminisztérium 5. európai osztályának vezető­je, A. J. Vegyenyin altábor­nagy. a Kreml parancsnoka és mások. A magyar párt- és kormány- küldöttség a koszorúzást köve­tően elhaladt a Kreml fala előtt, amelyben a nemzetközi kommunista mozgalom legkie­melkedőbb harcosainak, a Szovjetunió vezető államfér- fiainak hamvait helyezték el. ★ Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a kormány elnöke, valamint a szovjet fővárosban tartózkodó magyar párt- és kormányküldöttség tagjai, ked­den délután találkoztak a moszkvai magyar intézmények képviselőivel. KISZ küldöttértekezlet Nyíregyházán Kedden délelőtt az úttörő- házban tartották meg a KISZ városi küldöttértekezletét. Az értekezleten megjelent és az elnökségben helyet foglalt többek között Diczkó József, a megyei KISZ-bizottság első tit­kára, Murckó Károly, a városi pártbizottság titkára, a megyei párt vb tagjai, dr. Ördögh Já­nos, a városi tanács vb elnök- helyettese, Fazekas István, a megyei pártbizottság párt- és tömegszervezeti osztályának munkatársa, Nagy Zsigmond, a Ivárosi rendőrkapitányság veze­tője és Tárnái Imre, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke. Orosz Szilárd megnyitó sza­vai után Murvai Mihály városi KISZ-titkár számolt be az el­múlt négy év munkájáról. Elmondta, hogy fiatalságunk az őt megillető helyet foglal­ja el a város politikai, gazda­sági, társadalmi és kulturális tevékenységben. A szervezett fiatalok száma évről évre nő, egyre nagyobb a KISZ tömeg­befolyása a még KISZ-en kí­vüliek körében. Míg 1960-ban 95 szervezetben 3900 tag volt, ma már 222 szervezetben 8446 tag van. A kongresszusra készülés idején tíz szervezet ala­kult a városban. Többek között a TÜZÉP-nél. építőipari vállalatnál, kon­zervgyárban, tbc kórházban. — Az iparban dolgozó ifjú­munkásaink egyre aktívabban bekapcsolódnak a termelő munkába. A KISZ több helyen kez­deményezője annak, hogy a fiatalok széles körben megismerjék a vállalat termelési tervét. Igyekeznek szakmailag is fej- 1 lődni. A VAGÉP-nél, vagy a dohánygyárban igen nagy gon­dot fordítanak az időszaki munkások képzésére. A fiatalok nevelését hatható­san elősegíti az „Ifjúság a szo­cializmusért'’ mozgalom. 1961-ben a mozgalom négy követelményét 5290- en teljesítették, ez évben viszont közel kilencezer fiatal igyekszik megfelel­ni a feladatoknak. Egyre szélesebb körben bon­takozik ki a brigádmozgalom is. Ma már 145 ifjúsági brigád dolgozik több mint 1100 fővel a városban. A brigádok általá­ban jelentős vállalásokat tet­tek a termelési terv teljesítése érdekében. A Gépjavitó Vál­lalatnál például vállalták, hogy tervüket 110 százalékra teljesítik, hárman állami okta­tásban vesznek részt. 19-en pedig elvégzik a munkásakadé­miát. örvendetes tény. hogy a fiatalok egyre aktívabban kap­csolódnak be az újítómozga­lomba. Ez évben 60 fiatal 75 újítását fogadták el, s ez összesen 800 ezer forint megtakarítást jelent. Városunk fiatalsága az el­múlt négy év alatt az úttörők­kel együtt 488 ezer forint érté­kű társadalmi munkát végzett. Ez elsősorban a város fásításé­ban, parkosításában, a sóstól tábor építésében mutatkozott meg. Feladatunk, — fejezte be beszédét a városi KISZ-titkár — hogy neveljük ifjúságunkat a hazához, a néphez hű, öntu­datos nemzedékké. A küldöttértekezlet részve­vői ezután megvitatták a be­számolót, majd megválasztot­ták a városi KISZ-bizottság tagjait és a megyei küldötteket

Next

/
Oldalképek
Tartalom