Kelet-Magyarország, 1964. november (24. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-01 / 257. szám
Jó szolgálat valamennyiünknek Már hagyományossá vált. hogy minden év végén a Hazafias Népfront kezdeményezésére, megrendezésre kerülnek a takarékossági napok. A takarékoskodók száma és a betétállomány évről évre jelentősen növekszik; mind több azoknak a száma, akik felismerik a takarékosság célszerűségét, helyességét. Megyénkben a takarékbetétesek száma 95 000, a takarékbetétállomány összege pedig meghaladja a 407 millió forintot, az egy évvel ezelőtti 85 000 fővel, illetve 273 millió forinttal szemben. A betétemelkedés elsődleges indítékait ismerjük. Az életszínvonal emelkedésével a lakosság megtakarításai növekednek, van lehetőség és cél a takarékoskodásra. Nagyobb beszerzések, beruházások, a kulturáltabb életre való törekvés törvényszerű feltétele az ehhez szükséges pénzeszköz összegyűjtése, aminek ésszerű, hasznos és biztonságos formája a takarékbetét. Ha a takarékosság egyéni hasznát vizsgáljuk, azt állapíthatjuk meg, hogy megyénk lakossága a takarékbetétben elhelyezett és a gépkocsi-nyereniénybetéttel rendelkezők — az 1964. évi eddigi három sorsoláson — 15 darab személygépkocsit nyertek. A pénzmegtakarítások takarékbetétben történő elhelyezése társadalmi szempontból is jelentős. Növelhetjük ezzel a nemzeti jövedelemből felhalmozásra fordítható hányadot, s az így jelentkező megtakarítást az egész társadalom érdekében hasznosíthatjuk. H„ ennyire nyilvánvaló a takarékosság egyéni és népgazdasági haszna, és ilyen szép eredményeket értünk el, miért szükséges ezzel széles körben és nagy aktivitással foglalkozni? A válasznál abból kell kiindulnunk, hogy alapvető célkitűzésünk a szocializmus teljes felépítése, ennek kap, csán a lakosság életszínvonalának állandó emelése, élet- körülményeink javítása, a jólét biztosítása. Mindezekhez szükséges a beosztó, takarékos élet, ésszerű gazdálkodás, a takarékoskodás is. Nagyon találó az a már közismert mondás, hogy a takarékos ember jobban él. Bár az elmúlt években hatalmas mértékben emelkedett hazánkban a takarékbetát-ál- lomány és a betétesek száma, van még tennivalónk. Ha ugyanis párhuzamot vonunk ebben a vonatkozásban hazánk és a többi szocialista ország között, azt láthatjuk, hogy az egy főre eső átlagbetét összege és a betétesek száma a lakosság számához viszonyítva nálunk általában még valamivel alacsonyabb. S annak ellenére, hogy a betétállomány emelkedésének üteme — országunk többi megyéjéhez viszonyítva — talán Szabolcs megyében a legnagyobb, az egy főre eső megtakarítás összege még elmarad az országos átlagtól. Egyetlen mozgalom, a takarékossági mozgalom sem alapulhat az ösztönösségen, s céltudatos nevelő munkával kell elérnünk azt, hogy a lakosság minél szélesebb tömegei ismerjék fel ennek hasznosságát. Megyénkben november hónap lesz a takarékossági napok ideje. Ebben az időszakban a Hazafias Népfront ösz- szefogásával valamennyi társadalmi és tömegszervezet segítséget nyújt a takarékossági mozgalom eredményeinek további növeléséhez. Hogy minél több dolgozó ismerkedjék meg a takarékosság előnyeivel, annak hasznosságával. S' ezzel jó szolgálatot tettünk embertársainknak. hazánknak egyaránt. Fehér Lajos elvtárs szabolcsi látogatásáról Nemes Imre. a Szabolcs Szatmár Megyei Tanács VB. elnökhelyettese Fehér Lajos elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökhelyettese — mint már jelentettük — október 29—30-án, Degen Imre elvtársnak, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetőjének társaságában Sza- bolcs-Szatmár megyében tartózkodott. A kormány elnökhelyettese és a vízügyi főigazgatóság vezetője a két nap alatt — a megyei párt- és tanács vezetőkkel folytatott tárgyalások és számos üzem meglátogatása során — megismerkedett Szabolcs-Szatmár megye mező- gazdaságának eredményeivel. Találkozott azokkaf a gondokkal is, amelyek — például a burgonya-, zöldség-, takarmány-, dohány- és gyümölcs- termesztésben — akadályozzák a gyorsabb ütemű fejlődést; amely elengedhetetlen feltétele annak, hogy Szabolcs mind nagyobb részt vállaljon speciális termékeivel az ország ellátásából. A megyei látogatások során Fehér Lajos elvtársnak és kíséretének első útja a nyíregyházi almatárolóba vezetett. A vendégek megismerkedtek az üzemmel, annak termelési feltételeivel. Megbeszélték a szabolcsi gyümölcstermesztés fejlesztésének a tárolással kapcso- atos kihatásait. Csütörtök délután a rohodi víztárolóhoz és a helyi Üj Élet Tsz-be látogattak el. Fehér Lajos elvtárs hosszasan elbeszélgetett a járás, a tsz vezetőivel a gazdálkodás helyes irányításának, a vezetés összhangjának a fontosságáról. Hangsúlyozta: nagyobb öntevékenységre van szükség a termelőszövetkezetekben, a járásokban ahhoz, \hogy jobban kihasználják heAz épület négyemeletes lesz. Egy-egy emeleten 19 három- szárnyas ablak, és az ablakokat fehér műkőbe ágyazzák. A homlokzati falat türkiszr- ■öldeskék nemes vakolattal vonják be és a nagy bejárati ajtókat fekete márvány burkolatú oszlopok fogják közre. A diákok kőlábazatos árkádsorok alatt sétálhatnak és gyönyörködhetnek majd a falakba spite tt dombormű vekben. — Ilyen lesz a kollégium épület — fejezi be a magyarázatot és hajtja össze a tervrajzokat Tornán Sándor művezető. Könnyű elképzelni, hogy a Nyíregyházi Felsőfokú Kertészeti* Technikum lesz a áros egyik legszebb és legmodernebb iskolakombinátja. Három ütemben Kavics- és homokhegyek tornyosulnak mindenütt, egy elkerített részén pedig zsalúzó deszkák tömege hever. Az építőipari . munkások egyresze még a felvonulási épületet készíti, másik csoport meszet olt. Az alapozási munkánál, illet- ve a kazánház és éttermi pince kiképzésénél kubikosok dolgoznak. Egy hónapja kezdték a munkát és az óriási gödrök már több mint 3 méter mélyek és elérték a kritikus oontot, a talajvizet. — A talajvíztől tudnak-e tovább dolgozni? — Hozzákezdtünk a talajíz szintsüllyesztéséhez. Egyenlő távolságokra vákuumkuta- kat fúrunk, a kutakat szívócsővel kötjük össze és kiszivattyúzzuk a talajvizet. A víz nem gátolhat bennünket a munkában. Ügy terveztük, év végéig 3 millió forint költségben födémlezárásig elkészit- iük a kazánházat, az éttermi pincét. Szerencsénkre az idő most nekünk kedvez. A 320 személyes kollégium konyha és étterem, tornaterem, előadó- és tanácskozó terem, i-onwtár, 43 millió forintba kerül. Az építkezést három ütemben hajtják végre, idén a földmunkát és a tereprendezést, jövőre a falak felhúzását, 1966-ban a szerelést és belső munkálatokat. Átadási határidő: 1966. május. Úi arculat, új szakemberek Az új iskolakombinát jelentőségéről a felsőfokú technikum igazgatóhelyettese, Horváth József mondott értékes adatokat. — Jelenleg csak a kertészeti szakon tanítunk. A nappali tagozaton kettő, a levelezőin három, évfolyam van. Ha megépül az. új iskolarész, akkor gépészeti tagozaton is megkezdjük a tanítást. Három évfolyamot indítunk és az azt jelenti, hogy évenként kétszer- annyi szakembert képezünk ki majd, mint jelenleg. Két év múlva az új iskolakombinát megépítésével megváltozik a Rákóczi út arculata. Jelentősebb azonban, hogy az új létesítmény nemcsak számszerű növekedést, de minőségi javulást is ad majd a mezőgazdasági szakemberképzésben. Mindkettőre nagy szükség van. Seres F.rnő lyi adottságaikat. Itt is, de útjuk másnapi első állomásán, Tunyogmatolcson is kiemelte: a víztárolóknak, a folyók holtágainak — mint a több km hosszú Szamos-ág — kotrása, kitisztítása nagyban növelheti az öntözéshez égetően szükséges tárolt víz mennyiségét. Emellett különösen a szatmáriberegi vizek hasznosításánál emelte ki a libatartás és halgazdálkodás jelentőségét. Tunyogmatolcson a Felső- Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság ottlévő képviselői elmondották, hogy a matolcsi öntöző- fürt egy része mintegy kétezer holdon már jövőre lehetővé te-, szi az öntözést, s a nagy létesítmény elkészültével hétezer holdra terjed ki az öntözött terület. Ezáltal mód nyílik o nagytömegű takarmány termesztésére, a tej és hús előállításának nagyarányú fokozására. A Nyírlugosi Állami Gazdaságban az üzem vezetői az öntözéses és a nem öntözött gyümölcsös összehasonlító adataival ismertették meg a vendégeket. Az ott tartózkodó dr. Simon László, a Magyar Földrajzi Társaság főtitkára elmondotta, hogy kedvező eredményeket mutatnak a mélyfúrású kísérleti kutak, s az egyéb vízforrások mellett jelentős szerep vár rájuk a homoki öntözéses gazdálkodásban mind a szántóföldi növénytermesztésben, mind a gyümölcsöskertekben. Szeifert Gyula, a vízügyi igazgatóság főmérnöke néhány fontos adatot ismertetett az öntözéses termesztés jövedelemfokozásáról. A Nyirtassi Állami Gazdaságban például 63 hold öntözött gyümölcsös tiszta haszna meghaladta az egymillió !s00 ezer forintot a nem öntözött terület hozamával szemben. Laskodon 183 hold szántóföld öntözése több mint másfél millió forint tiszta bevételt biztosított. A vendégek megtekintették a nyírbogán Rákóczi Tsz korábbi — három holdas — és újabban épített — tíz holdas — dohánypajtáit. Megállapították, hogy az utóbbi igen célszerű megoldás a megye viszonyai között, s ezt a típust ajánlatos a továbbiakban is építeni. Péntek délután került sor a Nyíregyházi Konzervgyár megtekintésére, amely éppen a napokban küldte el külföldre a 400. vagon exporttermékét. Fehér Lajos elvtárs és a megyei párt- és tanácsvezetők a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság székházában összegezték a kétnapos látogatás tapasztalatait. A megbeszélés részt vevői indokoltnak tartották a szabolcsi vetőgumó és áruburgonya termesztés fokozása érdekében a szükséges hajtatóházak folyamatos megépítését, a burgonya- földek nagyobb arányú mü- trágyaellátottságát. A meglévő területeken a dohány minőségének a megtartása szükségessé teszi a pajtahiány fokozatos megszüntetését, s azt, hogy néhány éven belül valamennyi számottevő dohánytermesztő üzem rendelkezzen simítóházakkal. Nagy figyelmet kell fordítani a talajjavításra, a megye lápimész bányáinak jobb helyi hasznosítására. Célszerű megtalálni a módját annak is, hogy a termelőszövetkezetek a területükön lápimészből nagyobb arányban végezzenek talajjavítást saját földjeiken. Az elkészült tervek alapján ajánlatos az Ecsedi-láp vízrendezéséhez hozzákezdeni. _ A tanácskozáson nagy jelentőséget tulajdonítottak a megye öntözési lehetőségei minél jobb hasznosításának. Indokolt tovább folytatni a felszínalatti és felszínközeli vizek feltárásának kísérleteit, ugyanakkor nagyobb figyelmet érdemel a beregi-szatmári tájon a csőkutak üzemi építése. Alapvető, hogy Szabolcs-Szatmár megye az öntözésben felzárkózzon az ország többi területéhez, s e cél érdekében szükségesnek látszik megvizsgálni azt a lehetőséget, hogy a meglévő és majd épülő tiszai művek kedvező vízbiztosítása nyomán a megye több öntözővízhez jusson. De emellett — hangsúlyozták újra a tanácskozás részt vevői — igen fontos, hogy medertisztítással is fokozzák a holtágak és a tárolók, a csatornák vízbefogadó képességét. A nyíregyházi új .negyed ködését a 168 lakás fűtését el széntároló tetőzeténél Hudák varratokat hegeszti. ben rövidesen megkezdi műlátó központi kazánház. A György hegesztő az utolsó Hammel J. felv. Magyarországon megszüntetik a földesúri nagybirtokokat ... A nincstelenek földet kapnak Magyarországon! Azt mondják, otthon földosztás van... Szálltak a kétkedve fogadott kósza hírek, megbolydultak az emberek. S egy magyar megszökött a fogolytáborból. Haza, haza, veszélyeken át is mielőbb: jusson neki is a Tomcsányi-féle birtokból. Abból a földből, amelyiken dolgozott, s amiből sem az apja, sem ő nem mondhatott magáénak egy barázdányit sem. És jutott. Két hold. Nem több, mert sokfelé kellett elosztani. Amikor az ember megismeri élete álmának az ízét, hatalmasan megnő az étvágya. Földhöz több földet, barázdához barázdát! Gyűjteni, megragadni a újabb félholdakat, ha még akkora nagy is a konkurrencia, a licitálás. De a kis éhesek alul maradnak; a nagyobbak már korábban több helyet szereztek az asztalnál ... Kicsikarni a kevésből is a A TAQJELÖLT legtöbbet! Sikert Gyulának ez a megoldás maradt, mert a földszerzési harcban alulra került. Ö vette fel elsőnek a hátára a vásárosnaményi határban a dikonirtos permetezőgépet; az emberek hitetlenkedéssel vegyes csodálkozására. Előadásokat hallgatott, még politikaiakat is; megragadott mindent, ami neki, az ő földecskéjén haszonnal járt... és sanda-bíráló szemmel nézte a községben lévő maroknyi kis termelőszövetkezet tagjainak életét, gazdálkodását. A jót is, a rosszat is. Ez volt a nagy föld, az új nagybirtok, a nagy lehetőség. De ezért feladni az önállóságot? Nem! Majd évekkel később, ötvenkilenc tavaszán, a nagy mozgalmak előestéjén — Siket Gyula tagja lett a kis termelőszövetkezetnek. Ekkor jött rá: egyedül földet szerezni tovább már nem lehet, s újra napszámo« lenni nem akart. Villanások a későbbi évekből: Siket Gyulát a tsz-köz- ség elnökké választja 1960 tavaszán; egy megyei nagy tanácskozáson, rőt-barna0 báránybőr bekecsben a mikrofon előtt beszél az újdonsült elnök az indulás nehézségeiről, kétségeiről. Kétségekről, mert a tagok úgy ültették el a krumplit, hogy fele kilógott a földből. Mert kapálás közben a szomszéd jközségbeliek átkiabáltak: majd elintézik a tszcs-vilá- got Genf ben ...! Harácsolás kisparaszti szívóssággal — a közösnek. Annyi szarvasmarhát összevásároltak a Nyírben, hogy ma sincs több attól a tsz- ben. Az első kombájnaratás? Csináljanak bemutatót a gépállomásiak. De csak ingyen! Ma már nevetnek a dolgon... Erdősítés, gyümölcsfatelepítés. Az alma termése 1962-ben is, tavaly is száz mázsa fölött egy-egy holdról. Holdjára számítva 120— 130 kiló hús megy el a szövetkezetből évenként. A vásárosnaményi Vörös Csillag Termelőszövetkezet a járás egyik legjobb közös gazdasága. Együtt tették azzá a régi kis földéhesek és a középparasztok. A vásárosnaményi Vörös Csillag Termelőszövetkezet pártszervezete 1964 októberében taggyűlést tartott. Húsz esztendővel azután, hogy Siket Gyula, élete kockáztatásával hazament földet jussolni a falujába. Ennek a taggyűlésnek az egyik napirendje volt, hogy Siket Gyulát, kérelmére, a párt- szervezet felvegye-e tagjelöltjei sorába. A taggyűlésen Siket Gyula nem várta meg a legtöbb párttagban motozó kérdést: miért? miért most? — hanem szót kért: — Mindnyájan ismernek. Többen azt is tudják, hogy évekig semmi mással nem törődtem, csak azzal, hogy földet szerezzek. Aztán jöttek a mindenkit magukkal vivő változások, öt évvel ezelőtt úgy éreztem, kezdek olyan ember lenni, mint mindenki más, olyan, aki szívből egyetért életünk változásával. Ez megvolt bennem és erősödött, de amikor elnökké választottak, nem akartam, nem tudtam volna úgy a tagok közé menni, velük élni, ha valaki is gondolja: azért lettem párttag, mert elnök vagyok. — Közös munkánk nyomán életünk sora megváltozott. és egyre jobbá válik. Ma már, úgy érzem, nem mondhatja senki: azért, mert tsz-elnök... Idő kellett ehhez nekem is, a közösségnek is. A vásárosnaményi Vörös Csillag Tsz pártszervezete felvette tagjelöltnek Siket Gyulát, a vásárosnaményi Vörös Csillag Tsz elnökét. Samu András 1964, november 1, Új iskolakombinát a Rákóczi Négy emelet árkádokkal — A költség: 43 millió forint 3
