Kelet-Magyarország, 1964. november (24. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-19 / 272. szám

Több lenni a csavarnál Az egyik nyíregyházi üzem vezetője az elmúlt időkben csak úgy vett fel munkásokat, ha azok írásban adták, hogy nem kérnek olyan beosztást, amely tanulásukban segítheti őket. Az üzem vezetőjét olyan meggondolás vezette, hogy a tanuló munkások felborítják az. üzem termelési rendjét, ne­hézségeket okoznak a több­műszakos üzemelésben. Nem ismeretlen ez a felfo­gás másutt sem. A napokban pedagógusok beszélgetésének voltam tanúja. Olyan emberek­ről van szó, akik nem tudják le a napi gondokat azzal, hogy kilépnek az intézet kapuján. Nem tartoznak azok közé, akik „letanítva1’ a megfelelő óra­számot, otthonukban kertet ás­nak és jószágtartással foglal­koznak. Bárha ezeket a peda­gógusokat is meg lehet érte­ni — védte őket az egyik be­szélgető tanár, — hiszen van köztük, aki a heti ötven órát is végigküzdi a katedrán, ötven órán át megfeszített agymun­kával dolgozni hetente ifién nagy teljesítmény, nem csoda, ha az ilyen ember betüundort kap és igyekszik fizikai tény­kedéssel frissíteni magát. Nos,, a pedagógusok nagy megterhe­lése ellenére sokan vannak kö­zöttük, akik a „kapucsukás" után sem nyogadhatnak. Egyi­kük a történelem kedvelője, szabad idejében kutat, búvár­kodik, tanulmányokat ír, mási­kuk az irodalomtörténet nagy alakjainak élete után nyomoz, vagy a népi szép hagyományok felderítését és rögzítését végzi, tanulmányozza a jelenkor iro­dalmát, szenvedélyesen keresi a bennük rejlő értékeket és hibákat, vagy éppen a művé­szettörténet jegyében ismerke­dik megyénk építészeti, képző- művészeti emlékeivel, s ezekre igyekszik felhívni a figyelmet. Nem szólva azokról, akik ma­gát a művészetet, irodalmat, ■ -gy épp a sportot művelik magasabb fokon. Mindez tehát plusz, kétségtelen plusz saját tevékenységükben. De vajon, Margittal — választás után BEMUTATKOZIK: Hamvai Margit, a nagyhalászi Petőfi Tsz KISZ-titkára. Könnyen indul a beszélgetés. Meglep, hogy alig múlt tizenkilenc éves, és mégis olyan anyás­kodó szeretettel tud beszélni a fiatalokról. Nemrég választották KISZ- titkárnak. Sokáig töprengett: hogyan is kezdje a munkát? Az újjáalakult KISZ-szervezet feladatokat keresett, ahol ere­jét megmutathatja. A titkár pedig kutatta azokat a segítő társakat, akikkel együtt lehet alkotni, a fiatalok szórakozási és kulturális igényeit kielé­gíteni. AZ ELSŐ LÉPÉSEK nehe­zen indultak. Szinte két tűz közé került. A fiatalok egy- része továbbra is a véletlenre akarta bízni a KISZ életét. A másik része pedig túl radi­kálisan akart elbánni a néha magukról megfeledkezett fia­talokkal. Mert itt is akad egy­két „vagány”. A vita azzal zárult, hogy az első lépést a klubesték szervezésével kez­dik, ahol a KISZ-en kívüli fiatalok is részt vehetnek. Ez jó alkalom lesz arra, hogy közelebb hozzák egymáshoz a Hátatokat. A művelődési házban ott­honra találtak. A korábban vásárolt rádió, lemezjátszó megfelelt az indulásnak. De hanglemezük nem volt. Beve­zették a klubtagságot és a be­vételből lemezeket vásároltak. Kezdetben csak néhányan, ma viszont már száz-százötven fiatal is részt vesz egy-egy klubesten. Ha néha akad is egy-két rendbontó, a fiatal lány megnyerő tekintettel, ba­rátsággal, de ha szükséges ha­tározott fellépésével tiszteletet parancsol a többi fiatal ér­fi ők pVtpfi — Sokszor olyan jól érzik magukat, hogy nehéz őket ha- zaküldeni. MAGÁRÓL KEVESET BE­SZÉL a titkár. Annál többet mondanak el róla a fiatalok. Például azt: rendszeresek a vezetőségi és a taggyűlések. A fiatalok asztalok mellett társasjátékkal szórakoznak, könyvet olvasnak, táncolnak. S akik esti iskolában, vagy technikumban tanulnak, itt Fák cset}élt róna tő vek a nyíregyházi főutcákon 66 000 000 a város jövő évi költségvetésére Ij^abb egymillió a közvüágifásra mint 5,4 milliót fordítanak az általános iskolai napközi ott­honok fenntartására. Egy gyermek ellátás., egész évben 3150 forintba kerül. Félezer népszerű tudományos előadás Megyénkben évről évre emelkedik a középiskolákban továbbtanulók száma. Nyír­egyházén 61 gimnáziumi osz­tályban összesen 2135 tanuló folytatja tanulmányait. A je­lentkezés egyre n agyőbe, ezért indokolt, hogy úiabb 3 gimnáziumi és 5 szakközépis­kolai osztály beindítását en­gedélyezzék. A Nyíregyházán, de főleg a város külterületén folyó is­meretterjesztő előadások iránt igen nagy az érdeklődés. Kü­lönösen lemérhető ez a tanja- Világban és a tervneiűs ö '.tke- zetekben. Az előad. ;;ok költ­ségeire 77 ezer forintot irá­nyoztak elő, ami az ez évihez viszonyítva némi emelkedést mutat. Sokkal lényegesebb azonban, hogy a tervező r elő­adások számát 363-ról 500-ra emelték. Több. mint 500 gimnáziumi tanuló, 630 tanulószobás és 128 externátusi diák e helye­zéséről,' élelmezéséről kell gondoskodni 1965-ben. A ki­adások összege 5,4 millió to­rint, mintegy 30 százaiékial több az ez évinél. A nagy fel­futás elsősorban a tanú ószo­bás, de főleg az extern át ősi diákok létszámemelkedéséből adódik. B. F, Elkészült a Nyíregyházi Vá­rosi Tanács jövő évi költség- vetése. Gazdasági, szociális kulturális célokra több, mini 66 millió forintot fordítanak Ez az összeg 8.6 százalékkal magasabb, mint az ez évi volt A hatalmas összegből 9 mil­lió forintot biztosítottak olyar feladatok megoldására, ame­lyek tovább emelik város un! esztétikai képét, szebbé válhat nak az utak, parkok, korsze­rűsödik a közvilágítás. Tizenhét utca korszerű fénnyel Parkok és utcák fásitásárE közel 150 ezer forintot fordí tanak. Űj évelőket telepíte­nek á Rákóczi, Búza és ; Vasvári Pál utcákban, ötezei rózsát fognak elültetni e Széchenyi úton és a Dózsí György utcán. Cserjét telepí­tenek a Bethlen utca északi és a Szarvas utca mindké' oldalán. Jelentős összeget for­dítanak a kerti padok, lánc­korlátok és parkkerítések játszóterek felszerelésére Mintegy félmillió forinto fordítanak a Petőfi kert kor­szerűsítésére. Nyíregyháza lr utcájában korszerűsítik a köz­világítást, ami 1 millió 80 ezei forintba kerül. Általánosan ismert Nyíregy­háza közkútjainak állapota Gyengén adják a vizet., gyak ran meghibásodnak. Bár £ végső megoldás a közművesí­tés lesz, addig is a köxkutal fenntartására 180 ezer, felújí tásukra pedig 100 ezer forin­tot fordítanak. Városunk 16 napközi Ott­honos óvodájábein 1076 gyer­meket helyeztek el. 1985-ber újabb 74 gyermekkel bővü aí éllátottak száma. A neve­lésükre, étkeztetésükre fordí­tott összeg több, mint 4,í millió forint. 216 ezerre: több, mint ez évben volt. Egy napközis évi ellátása: 3150 forint A költségvetési előirányzal ötödrészét, 12 millió forintot az általános iskolák szükség­leteinek fedezésére fordítják A 8831 beiratkozott tanulói 248 tanulócsoportban oktatjáK Egy főre eső összeg ez évber 1256 forint volt, s ez jövőre 1348 forintra emelkedik. Több lókra nagy szerep vár. A gond, a munka a., jövőben csak szaporodni fog. Újjászer­vezik a tánccsoportot, a szín­játszó gárdát és megindítják az ifjúság politikai oktatását. Hamvai -Margit már gazdag tapasztalatokat mondhat el a KISZ megyei küldöttgyűlésén arról, hogyan találtak maguk­ra a nagyhalászi fiatalok. B. L. írják meg a házi feladatot — segítenek egymásnak. Margit később egyetemre szeretne menni. Azt tartja: a tanulás ma már létkérdés. örül neki, hogy szép számú tsz-fiatal jár szakmunkáskép­ző tanfolyamra és a kihelye­zett kertészeti technikumi osztályba. Szükség van erre azért is, mert a tsz háromszáz holdas gyümölcsösébe a fiata­ték, hogy plusz munkájuk mindinkább megbecsülést nyer intézeteikben, s hogy panaszuk már inkább a múlté. De vajon, így van-e ez mindenütt a me­gyében? És vajon, így van-e ez min­den munkahelyen? Mert ilyen , lelkes „különcök” nemcsak a , pedagógusok között vannak, ] épp úgy találkoztam már ilyen ( szenvedélyes agronómusokkal, , termelőszövetkezeti elnökök­kel, tanácselnökökkel, mér­nökökkel és orvosokkal, ; munkásokkal, brigádvezetők- ; kel, egyszerű tsz-tagokkEÜ. ■ Ezeknek az embereknek legna- - gyobb értéke, hogy akarnak ' többet nyújtani. Akarnak : többnek lenni a jól olajozott : csavarnál, s a fogalmat nem lehet többé így gépi fogalmak közé szorítani. Mert mondhat­nánk, hogy épp szikrák kíván- , nak lenni, amelyek nélkül egyetlen jól olajozott motor sem indul, de a hasonlat sze­gényes. Az az agronómus, aki szenvedéllyel keresi termelő- szövetkezetének jövő útját, s nemcsak a napi feladatok meg- i oldására törekszik, hanem a ! holnapokat készíti elő, talán i épp az öntözés bevezetésével, amit egyébként elleneznek , azok, akik még nem értik meg. , vagy azzal, hogy dúsan termő , gyümölcsösök ma még csak álomképét kergeti, de akaratá- . ból holnap valóban dúsan tér- : mő gyümölcsösök népesítik be 1 a homokot, — ez az agronómus nemcsak szikra. És nemcsak ' jól olajozott csavar. Több en­nél. Alkotó ember. Ez nagy rang, ha rangként ítéljük. De mindenképp meg­becsülendő a törekvés, pluszt adni. És plusz az is, ha egy munkás tanul az üzemben, plusz a rajongó tanár „kü­löncködése”, plusz az agronó­mus reális álmodozása és sok­sok más plusz is van, hál’ isten­nek, egyre több plusz van. Ezek a pluszok lesznek egy­szer társadalmunk természetes, megszokott hétköznapi tettei. Sipkay Barna pluszként jelentkezik-e sző­kébb, iskolai, intézeti munká­jukban? Egyes iskolai vezetők nem szívesen figyelik az effaj­ta tevékenységet. Meggondolá­suk hasonlít az üzemvezető gondolkodására. Valami olyan kívánalom merevíti meg őket, amelyet így lehetne összefog­lalni: „Itt nincs szükség kü­löncködő emberekre, itt egy jól olajozott gépezet van, s a megfelelő csavar kell csupán." Jól emlékszem középiskolai óráim némelyikére. Nem aka­rom magbántai volt és tisztelt tanáraim emlékét, kiknek egy része már örökre megpihent. De emlékszem kínos és elvisel­hetetlen órákra, amiket az una­lom lengett be és a kétségbe­esett igyekezet, hogy megért­sük az anyagot. Mert a tanár úr semmit sem adott a könyv­ben közölteken kívül. És em­lékszem olyan órákra is, ame­lyeket átfűtött valami megne­vezhetetlen forróság, amikor életre kelt a tanult anyag, a könyv sovány csontozatára lelkes tanárunk szavai nyo­mán hús rakódott, szövetek képződtek. Hiába csengettek, mi odaragasztva ültünk to­vább, mintegy az új ismeretek káprázatában. Kétségtelen, hogy nem lehet mindenki „különc”, lelkes rab­ja valamilyen „bogárnak”, szenvedélyes kutatója és köz­lője valaminek, túl a tanköny­vek anyagán. De bocsásson meg nekem, aki megbocsáthat érte, én csak az ilyen „külön­cöt”, az ilyen „bogaras” peda­gógust szeretem, bár ilyen lenne megyénk több mint négyezer pedagógusának leg­alább fele! Mert mit ér az a munka, amit csak a megszokás vezet és nem a lelkesedés? Mit ér az a munka, amit nem a szenvedély diktál, nem az a kényszer, hogy pótolhatatlan munka váljék belőle! A legin­tenzívebb fegyelem sem pótol­ja az önkéntes, belső fegyelem hatóerejét. A pedagógusok a beszélgetés folyamán őszintén megjegyez­ett vele a magyar gyümölcs- ;erniesztésnek. Dr. Bubán Tamás a ter­mesztett almafajták mellett 5, de különösen három újabb almafajta termesztését java- soljcL Említésre méltók: a bibor-pú'os renet, a téliba­nán és a beregrenet Ezek tözül különösen a beregrenet a legérdekesebb, mert szb- aályos alakú, szép színű fe­hér alma, s április végéig a legegyszerűbb körülmények íözött is eltartható. Ö vizs­gálta meg ezeknek az almafaj­táknak az eltarthatóságát, el- enálló képességüket, ter­mőképességüket és élvezhető- sógüket. — Bubán Tamás doktori munkája és értéke az — foly'atja Pálkövi —, hogy az almarügyek differenciáló- iásainál, szövettani módsze­rek alkalmazásával már két héttel előbb megállapítja a termőrügyképződés kezde­tét. Ez így laikus számára nem sokat mond. De az már igen, ha elmondjuk, hogy így lehetőségünk van arra. hogy a termőrügyképződést bizto­sabban szabályozhassuk, s könnyebben elérhető az egyenletes és bő termés, mely egyik legnagyobb problé­mánk, hisz mint ismeretes, az almatermesztésben kihagyó évek vannak, arrrkor sokkal kevesebb terem. Ul, könyvek közé bújva A fiatal gyümölcstermesz­tő munkája jelentős a ma, de még inkább a jövő számára. Dr. Bubán Tamás kutató­munkája mellett az újfehér­tói gimnáziumban is tanít. Zatykó Imrével itt találtunk rá. Éppen órát tartott. — Nem bántam meg, hogy gyümölcstermesztő lettem — vallja macáról. — Néha be-bebukkar lók Tamásékhoz — mondja Zaty­kó. — Ő ott ül az asztal mö­gött, könyvek közé bújva. Fe­lesége segíti. Sok külföldi kutatóintézettel, neves szak­emberekkel levelez. Kicseré­lik kísérleti módszereiket. — Ugyan, én még kezdő vagyok. Mit tudnék én segí­teni a híres Ervin Bünning német fiziológiásnak, a len­gyel Miroszláv Tomaseivszky- nek és a többieknek? Holnap már izotóp laboratóriumban — Ne szerénykedj — jegy­zi meg barátságosan Zatykó. A fiatal tudós hallgat. A jövőre gondol. Arra. amikor majd nem is olyan soká Nyíregyházán, a kísérleti in­tézet radioaktiv izotóp la­boratóriumában fog majd dol­gozni. Alig várja, hogy meg­induljon a munka. Mert min­den vágya: még többet dol­gozni, mint eddig. Űjabb eredményekkel segíteni az ország és a Nyírség gyümölcs* termesztését. Farkas Kálmán Bubán Tamás doktor Seit Evek szorgalma és egy országos jelentőségű munka az egyenletes, bő almatermésről Bubáin Tamas olyan, mint egy hirtelen megnyúlt, nyur­ga kisdiák. Ha a srácok közé vegyül, s velük rúgja a bőr­labdát, csak a magassága miatt különböztethető meg a többitől. De még így sem igen feltűnő. Pedig a taná­ruk. Sőt, a nyár óta tudo­mányos munkatárs. Azt hiszem Horváth Jó­zsef tanár úr fog leginkább meglepődni és egyben örülni is a hírnek: egykori tanítvá­nya, Bubán Tamás 1964-ben sikeresen megvédte doktori disszertációját Vegyészmérnök akart lenni ■— Vegyészmérnök akartam lenni. A Nyíregyházi Kerté­szeti Technikumban kezdtem, mint kisdiák. Itt szerettette meg velem Horváth tanár úr a gyümölcstermesztést — mondja az ifjú szakember. Utána Pestre került a kerté­szeti főiskolára, s innen Űj- fehértóra, a Nyírségi Mező- gazdasági Kísérleti Intézet gyümölcstermelési osztályára. Az apró eredmények is lelkesedésre tudják gyújtani. Ha valami nem sikerül, csak pillanatokra töri le, hogy az­tán még nagyobb lendülettel és akarattal lásson újra mun­kához. Tamásról beszélgetünk Pál­kövi József megbizott osz­tályvezetővel, aki a Szovjet­unió Tudományos Akadémiá­ján nyerte el a biológiai tu­dományok kandidátusa címei és Zatykó Imre. tudományos munkatárssal, örülnek kollé­gájuk sikerének. A gyűjteménye Európa-hírü Zatykó Imre mondja róla — Négy esztendeje isme­rem Tamást. Szorgalma as egész intézetben ismert. A ő szobájának az ablaka kése éjszakáig világos. Dolgozi! fáradhatatlanul.. De nem be­savanyodott tudóstípus. Munkaköréhez tartozik a; európai hírű almagyűjte­mény. E gyűjtemény létezési óta ő volt az, aki kiemelt! közülük azokat a fajtákat amelyek a gyakorlat számé ra sokat ígérők lehetnek. — Szabad lenne megjegyez nem valamit? — szól közbi Pálkövi József. — Bubát Tamásnak a nevéhez fűződi! 114 almafajtának az azono sítása. Ez nem volt könnyű é egyszerű munka. — Hogyan érti ezt? Legérdekesebb a „Beregrenet“ — Nálunk össze van gyűjt ve a világ minden tájáró mintegy 560 almafajta. Ezel közül sok bizonytalan, vág; téves néven sasrepelt ország szerte. Tamás nevéhez fűző dik, hogy ebből sokat tisz tázott. Ez több esztendő Igénylő, országos jelentőségi munka volt. Nagy szolgálato Rövidesen üzembe helyezik a baktai sütőüzemet. Dali uyu ia es l nur ivaroiy szerelőit az olajtüzelésű kemencék szerelési munkálatait végzik. Felszabadulásunk és új életünk története Szabadegyetemi sorozat Nyíregyházán adatok megyénk fejlődésé­ben. A mintegy tíz előadásból álló sorozat első részére de­cember másodikon kerül sor amikor Kónya Sándor, a Ma­gyar Tudományos Akadémis tagja „A fasizmus megerősö­dése Magyarországon” cím­mel tart előadást a TIT klub­jában, délután öt órai kez­dettel. amelyen országos nevű szak­emberek tartanak előadáso­kat, többek között ilyen cí­mekkel: Magyarország a má­sodik világháborúban — Baá- csy-Zsilinszky Endre — Pár tok és osztályok küzdelme a proletárdiktatúra megszületé­séig — A felszabadulás és Eiz élet megindulása megyénk­ben — Eredmények és fel­Felszabadulásunk és új éle­tünk története címmel sza­badegyetemi sorozatot indít az ismeretterjesztő társulat me­gyei szervezetének történel­mi szakosztálya Nyíregyhá­zán, a Bessenyei klubbEin, de­cember másodikán. Felszaba­dulásunk húszadik évfordu­lója alkalmából rendezik a szabadegyetemi sorozatot,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom