Kelet-Magyarország, 1964. október (24. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-11 / 239. szám

Szirmai István fieszéds a szegedi feiszaiaiülási ünnepségen Szirmai István edvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja Szegeden a város felszabadulásának 20. évfor­dulója alkalmából rendezett ünnepségen beszédet mondott. Bevezetőben tolmácsolta Sze­ged ünneplő népének a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Szeren­csein vánatait és meleg test­véri üdvözletét. — Szegedi csak egy a fel­szabadított városok közül, — mondotta a továbbiak­ban, — de szabadsága tör­ténelmi fontosságot nyert, mert az első olyan ma­gyar nagyváros, ahová megérkezett a felszabadí­tó szovjet hadsereg. Az első. amely megszabadult a náci megszállás szégyenétől, a Horthy-uralom gyászától, a rabló úri világ megalázó rend­jétől. Éppen ezért elsőnek Szegeden alakultak ki az új, demokratikus magyar élet csi­rái, a demokratikus Magyar- ország népi szervei. — Nem lehet ünnepelni felszabadulásunk 20. évfordu­lóját anélkül, hogy ne ünne­pelnénk a szovjet hadsereget, hogy ne éreznénk mély gyászt szívünkben a magyar nép sza­badságáért hősi halált halt szovjet katonákért. Olyan ün­nep ez, amikor ki kell fejez­nünk hálánkat a szovjet nép­nek azért a sok szenvedésért, nélkülözésért, áldozatért, ame­lyet a fasiszta barbárság el­leni harcban vállalt. Tisztelet­tel, szeretettel gondolunk ezen az ünnepen a Szovjetunió Kommunista Pártjára, a fai- sizmus feletti győzelem, a né­pek1 szabadsága szervezőjére. A szegedi két szovjet emlék­műről soha se hiányozzék az emlékezés és hála virága! Húsz évvel ezelőtt törté­nelmi hivatása tudatában a munkásosztály vállalta az új élet megszervezésé­nek, a demokratikus ma- gyarország felépítésének nagy feladatát. Itt, Szege­dien alakult meg a 25 éven át föld alá kény- szerített kommunista párt első nagyvárosi legális szervezete. A szegediek találkoztak elő­ször a munkásosztály nao- fényre jutott forradalmi párt­jával, amely a háború sebei­ből vérző, tanácstalan és meg­félemlített népnek utat, biz­tató jövőt mutatott, vigaszt nyújtott és programot adott. Lesz magyar újjászületés — hirdették a kommunisták, és ime: új, gazdagabb ország, szép. értelmes élet. sok, múl­tat feledtető győzelem szüle­tett! Húsz év alatt a magyar munkásosztály bebizonyította, hogy hivatott az ország veze­tésére. összefogva a magyar parasztság, értelmiség és kis­polgárság legjobbjaival, rövid idő alattt felépítette azt. amit a magyar nemzeti független­ségi front programjában Sze­geden meghirdetett: a függet­len, szabad, demokratikus Ma­gyarországot? Szirmai István ezután vá­zolta az elmúlt két érdi zed poli­tikai harcainak főbb állomá­sait, méltatta a magyar mun­kásosztály és pártja történelmi szerepét a dolgozó nép, az egész nemzet felem ebében, a 'ó'iggetlen, szabad haza megte- "emtésében, majd adatokkal il- ’usztrálta a gazdasági és a kul­turális élet feilesz+ésében húsz év alatt elért eredményeket. — A termelőerők fejlő­dése — mondotta — ma azt követeli, hogy való­sítsuk meg a legjobb nemzetközi munkameg­osztást, kooperációt, a szo­cialista nemzetgazdaságo­kat illesszük be * szocia- üst„ gazdasági világrend­szerbe. A marxizmustól és a jelen kor követelmé- „ veitől idegen a nemzeti elzárkózás. Ez béklyója az eíőreha' a dásnafc A term el ékenvebb szocialista ■nrftzdzsázet ködösen hama­rabb valósítjuk meg. tüzért törekszünk ml kö­vetkezetesen a K GST-n belül, de azon kívül i= a tn-s, £- sAfnM^iiá együtt­működésre. — Szirmai István hangsú­lyozta, hogy népgazdaságunk fejlesztése, a termelékenység emelése, a kapitalizmussal folytatott békés verseny — a szocializmus teljes felépítésé­nek kulcskérdése. A termelé­kenységet, a gazdaságos terme­lést illetően még elmaradunk a tőkés országoktól, és egyes szocialista országoktól is. For­radalmi feladatunk — az elma­radás pótlása, sőt az előbb em­lített országok eredményeinek túlszárnyalása. — Húsz év alatt oda jutot­tunk — mondotta, — hogy nemcsak felszámoltuk a tőkés Magyarország szörnyű átkát, a munkanélküliséget, — hanem már a népgazdaság több ágá­ban munkaerőhiánnyal küz­dünk. De vajon jól gazdálko­dunk-e a munkások idejével és a dolgozók valóban hasznos munkával töltik ki munkaide­jüket? Jó volna, ha ez évi tervünk utolsó három hónapjá­ban ezt minden munkahelyen komolyan vizsgálnák. Nem kell ugyanis bonyolult számításokat végezni ahhoz, hogy megálla­pítsuk: laza a munkafegyelem, az iparban és a mezőgazdaság­ban még hatalmas tartalékai vannak a munkatermelékeny­ség emelésének. Következetes intézkedéseikre, gondos szerve­zésre és hatásos ideológiai ne­velő munkára van szükség. Az anyagi ösztönzö.k mel­lett szükség van arra is, hogy a kommunisták ma­gyarázzák: a munka for­radalmi fegyver! Hazánk felszabadulásának 20. évfordulóját úgy ünnepeljük öntudatos szocialisták módjára, ha nagyobb erőfeszítéseket te­szünk terveink jobb, gyorsabb és gazdaságosabb megvalósítá­sára! Szirmai Isitván a továbbiak­ban a nemzetközi helyzettel foglalkozott — az elmúlt- húsz év alatt — mondotta — a nagyvilágban is hatalmas vál­tozások mentek végbe. Létre­jött a szocialista világrendszer, felbomlott a gyarmati világ, új nemzetek hosszú sora lépett a függetlenség útjára, megnöve­kedtek és megerősödtek a nem­zetközi munkásmozgalom párt­jai, jelentős, világot átfogó erő­vé szerveződött a népek bé­keakaratát kifejező mozgalom. A szoc’alizmus gondola­ta egyre nagyobb töme­geket fog át. A kapitaliz­musból a szocializmusba való átmenet korszakát él­jük! A másik oldalon — po'itiyai és morális vál­sága ellenére — még nagy erőt képvisel .* kapitalis­ta világ. Nehéz, küzdel­mes korszak ez, — osztály­harc folvik nemzeti 'és nemzetköz? méretekben! A hars legnagyobb kér­dése: békés versenyben birkózzunk meg, vagy en­gedjünk utat a mindent elpusztító háborúnak? Magyarország szocialista ál­lam és mint il.yen, a béke, a békés verseny következetes hí­ve. Hűséges tagja a szocialista tábornak, a Varsói Szerződés­nek, kitartó szövetségese a Szovjetuniónak és egész gaz­dasági, morális és katonai ere­jét a béke szolgálatába állítja! Az előadó végül röviden jel­lemezte a nemzetközi munkás- mozgalom időszerű kérdéseit. — A nemzetközi munkás- mozgalom sikereit senki sem vitathatja. A Szovjetunió Kom­munista Pártja XX. kongresz- szusa óta a szocializmus gon­dolata világot átfogó erővé vált. Ma egyedül a szocialista gondolat képes választ adni a társadalom minden kérdésére. Megsokszorozódott a marxis­ta—-(leninista pártok száma és ereje. Nincs a világnak olyan sarka, ahol ne folyna harc a szocialista gondolatok jegyé­ben. A nemzetközi munkás- mozgalom politikai befolyása, súlya egyre nagyobb és még nagyobb volna, ha szilárd vol­na egysége. A nemzetközi munkásmozgalomban folyó vi­ták nem változtatják meg a Magyar Szocialista Munkáspárt politikáját, semmiben sem be­folyásolják országépítő tervein­ket, semmiben sem befolyásol­ják azt a társadalmi haladást, amely ma az országban egész­séges ütemben halad, semmi­ben sem érintik — a rágalmak ellenére — hazánk szuverenitá­sát, pártunk önállóságát. A kínaiak magatartása nem bontja meg, hanem ellenkezőleg, erősíti azo­kat a mély és bizalomteli barát; kapcsolatokat, ame­lyek Magyarország és a Szovjetunió között kiépül­itek. Továbbra is állítjuk, hogy a proletár nemzet­köziség legfőbb mércéje a Szovjetunióhoz való vi­szony! A nemzetközi mun­kásmozgalom tapasztala­tai arr* mutatnak, hogy a vitákból végső fokon mindig felülkerekednek a forradalom egészséges erői. Bízunk abban, hogy most is így lesz és a szocialista világ- rendszer teljes eszmei és po­litikai egységben folytathatja. még, eredményesebben harcát a békéért és a szocializmusért. Szirmai István befejezésül hangsúlyozta1: — Azok, akik húsz évvel ez­előtt kezükbe vették az ország sorsának irányítását, ma szer­vezettebbek, erősebbek, húsz esztendő alatt sok tapasztalatot szereztek az építésben és a harcban. Erős, harcedzett a munkásosztály, megvívta győ­zelemmel forradalmi harcát a parasztság, a nép harcoló só­saiban találta meg helyét az értelmiség! Erős a párt, mert megőrizte marxista-leninista politikájának tisztaságát, ösz- szeforrott a néppel. Mögöttünk ván a világ min­den haladó ereje! Minden okunk megvan tehát a bizako­dásra, jó eredményekkel gyűr- kőzhetünk neki a további mun­kának abban a biztos tudatban, hogy az elkövetkező húsz év még nagyobb győzelmeket hoz a magyar nép és a nemzetközi munkásmozgalom számára! Megnyílt a kairói csúcsértekezlet Kairó, (ADN, MEND: Szombaton este. magyar idő szerint 19.15 órakor a kairói egyetem nagy kupolacsarnoká­ban Fejszal emir szaud-ará- biai trónörökös elnökletével megkezdődött az el nem kö­telezett országok csúcsérte­kezletének záróülése. A záróülésen megvitatják az értekezlet politikai nyilat­kozatának tervezetét, amelyet a külügyminiszterek dolgoz­tak ki a konferencia plenáris üléseivel párhuzamosa«! meg­tartott tanácskozásaikon. Az ülés zárt ajtók mögött kezdte meg munkáját, s lap­zártakor még folytatta tanács­kozását híís* a KtSinyoviian rendezett ünnepségen Kisinyov, (TASZSZ): Kisinyovban a Moldava Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Köztársa­ság Legfelső Tanácsának ün­nepi ülése megemlékezett Mol­dava 40 éves fennállásáról. Az ülésen felszólalt Nyikolaj Pod- gornij, az SZKP Központi Bi­zottsága Elnökségének tagja és felolvasta az SZKP Központi Bizottságának a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségé­nek, a Szovjetunió Miniszterta­nácsának Moldava dolgozóihoz intézett üdvözletét. Nyikolaj Podgornij beszédé­ben többek közt rámutatott, hogy a Moldavai Szovjet Szoci­alista Köztársaság létre- ' jöttével véget ért az a hősi­es harc, amelyet a molda­vai nép teriiieieinek újra­egyesítéséért és szovjet nemzeti államának létre­hozásáért vívott. Az SZKP a múltban is, most is és a jövőben is mindenkor hű a proletár nemzetköziség szent elvéhez — szögezte le Podgornij. A proletár nemzet­köziséghez való hűség a szov­jet népek örök és megbontha­tatlan barátságában öltött tes­tet. Ez a hűség megmutatkozik az SZKP és a szovjet kormány politikájában, amelynek célja a szocialista közösség minden módon való erősítése, a nem­zeti és társadalmi felszabadu­lásukért, a békefenntartásáért küzdő népek sokoldalú megse­gítése. A béke teremti meg a legkedvezőbb feltételeket az imperializmus és a gyarmati rendszei- elleni harchoz — hangoztatta. A Szovjetunió Kommunis­ta Pártjának a proletár nemzetköziséghez való hűsége a legjobban a kommunista világmozga­lom egységének megszilár­dításáért folyó következe­tes harcban testesül meg. ,,Az SZKP — folytatta Pod- gomij — erőfeszítéseket tett és tesz annak érdekében, hogy helyreállítsuk az egységet és összefogást a Kínai Kommu­nista Párttal, rendezzük a szovjet—kínai viszonyt, meg­szilárdítsuk a testvéri barát­ságot a két ország népei kö­zött. Bár a kínai vezetők igyekeznek befeketíteni és megrágalmazzák az SZKP-t, a Szovjetuniót és népünket, pártunk Központi Bizottsága a nemzetközi kommunista mozgalom egységének legfőbb érdekeitől vezéreltetve töret­lenül érvényesíti a kommu­nisták sorainak tömörítésére irányuló politikáját*. „Az SZKP Központi Bi­zottsága ezzel a céllal ja­vasolta — és következete­sen ragaszkodik ehhez a .javaslathoz —, hogy hív­ják össze a kommunista- és munkáspártok előzetes tanácskozását, majd ezt követően a pártok nem-, zetközj értekezletét. Ez a gondolat forró támoga­tásra talál világszerte a marxisták—leninisták köré­ben. Azoknak a pártoknak túlnyomó többsége, amelyek­hez !)Z SZKP e kérdéssel kap­csolatban levéllel fordult, síkraszállt a nemzetközi kom-- munista, fórum mielőbbi ösz- szehívásáért — jelentette ki beszédében Podgornij. EsGwnánifck sorokba* Az Angliában élő amer. kaiak egyik csoportja enge délyt kért, hogy a londoi Trafalgar téren november el sején választási gyűlést tar hassanak Johnson elnök mel­leit. A beadvány aláírói bar. goztatták, hogy Angliában jelenleg körülbelül annyi vá­lasztó jogosult amerikai 1 él mint Alaszkában az Egyesül: Államok 49. tagállamában. Otakar Simuneknek, a KGST Végrehajtó Bizottsága elnökének, „ csehszlovák mi­nisztertanács elnökhelyettesé­nek vezetésével a KGST tit­kárságának vezető munka­társai szombaton Moszkvában értekezletet tartottak. Az összejövetelen a KGST 19: ülésszakának előkészítéséről volt szó. A Szovjetunió Legfelső Ta­nácsának Elnöksége és a szovjet kormány meghívta Osvaldo Dorticos kubai köz társasági elnököt, hogy az el nem kötelezett országok kai­rói értekezletéről hazatérőben tegyen baráti látogatást a Szovjetunióban. Dorticos kö­szönettel elfogadta a meghí­vást és a közeli napokban s Szovjetunióba érkezik. Az angol munkáspárt szom­bati sajtóértekezletén Harold Wilson bejelentette, hogy ez volt utolsó londoni tájékozta^ tója, s ebből az alkalomból összefoglalta a munkáspárti kampány eddigi tapasztalatait. Hangoztatta: a munkáspárt népszerűsége nagymértékben növekedett június óta, s sze­rintem — mondotta — min­den jel arra mutat, hogy ez a hétvége, a tory-kormány utolsó vikendje. A Moszkvából Vladivosz tokba vezető utazásuk sora kémkedés céljából felhasználható adatok gyűjtésén tetten ért amerikai és angol diplomaták elkobzott jegyzetfűz« tei, felszerelései, térképei és egyéb kémtevékenységüket bi zonyító tárgyai. (Telefoú Egy Iáéi st Siűlpolitikáiian Kairóban, az Egyesült Arab Köztársaság fővárosában hét­fő óta négy földrész 58 or­szágának legfelsőbb politiku­sai — állami- és kormányfőd, illetve azok külön személyes megbízottai — tárgyalnak ko­runk valamennyi alapvető nemzetközi problémájáról: dolgozik az el nem kötelezett országok második értekezlete. Az első ilyen konferenciára há­rom évvel ezelőtt került sor Belgrádban, s a világ már akkor is a legnagyobb figye­lemmel kísérte az el nem kö­telezettek állásfoglalásait. A részvevők száma most két­szerese a belgrádinak, s ez ön­magában véve is jelzi, hogy a gyarmatosítás láncait le­tépő népek túlnyomó többsé­ge. ha árnyalati különbségek­kel is, de a pozitív semleges­ség útját választja nemzeti politikájának alapjául. Az el nem kötelezettség új értelmezése A kairói értekezlet még nem hozott határozatokat, a tanácskozások még folynak. De a napirendről, a határozati ja­vaslatokból és a legfontosabb felszólalásokból máris követ­keztetéseket lehet levonni ar­ról, hogy az el nem kötelezett országok túlnyomó többsége a leszerelés, a nemzetközi po­litikai problémák megoldásá­nak ügyét határozott antlim- perialista álláspontról köze­líti meg. Ahogy a nyugati megfigyelők megfogalmazták ezt: ellenük semleges és a szocializmus eszmevilágával szolidáris a kairói értekezlet. Az elmúlt hétnek Kairóban nem is a legfontosabb, de kétség kívül a legdrámaibb epizódja az a magatartás volt, amelyet az állam- és kor­mányfők Csőmbe kongói dik­tátorral szemben tanúsítottak, aki be akart tolakodni az értekezletre. — Csombét nemcsak visszautasították, ha­nem meg is leckéztették: a leopoldvillei atrocitásokért néhány napos háziőrizettel büntette őt az EAK kormá­nya. Bízvást elmondhatjuk, hogy a Csombéval szemben tanúsított el nem kötelezett magatartás politikai fókuszá­vá vált ötvennyolc ország antiimperialista beállítottsá­gának. Fő hivatásának, leg­fontosabb céljának az érte­kezlet azt tartja, hogy a bé­kés együttélés nemzetközi és egyetemes törvényesítésének egyik kezdeményezője le­gyen. És a részvevők többsé­ge tudja, hogy ebben a törek­vésében a szocialista országok ugyancsak kezdeményezőként osztoznak. Az el nem kötelezett orszá­gok saját erőfeszítéseik gyü­mölcsét is látják a moszkvai részleges atomcsendegyez- mény által nyitott enyhülési folyamatban, E felismerés je­gyében elutasítanak minden olyan erőt, beleértve a kínai vezetők nolitikai akcióit is, amely ezzel a folyamattal el­lentétes irányban hat. Az el nem kötelezettség, mint po­litikai beállítottság fejlődését és bizonyos értelemben módo­sulását a legérzékletesebben a jugoszláv Borba fogalmazta meg, megállapítva, hogy az el nem kötelezettség hajdan a katonai tömböktől való tra­tózkodást jelentette, ma azon­ban legkomolyabban világ-- problémák megoldása melletti elkötelezettség lett az el nem kötelezett országok sikeres po­litikájának titka. Angolszász korteshadjáratok Angliában már csak napok, az Egyesült Államokban pe­dig néhány hét van még hát­ra a parlamenti, illetve az el­nökválasztásig. Mindkét or­szágban tetőzött a burzsoá ál­lamokban ilyenkor szokásos politikai és erkölcsi szennyes- teregetés, de kiéleződött az érdemi vita is, különösen a külpolitikai kérdésekről. Az angol konzervatívokat érzé­keny ponton ütötték meg azok a hírek, amelyek néhány nap­ja a kétoldalú amerikai— nyugatnémet nukleáris egyez­kedésről elterjedtek. Ha ugyanis ez bekövetkezik, ak­kor Anglia, a saját atom­fegyverkezésre költött iszonyú összegek ellenére, a másod­rendű szövetséges szerepére csúszik vissza, s ez Home mi­niszterelnök pártja számára felér egy politikai csődjelen­téssel. Az angol választások ennek és több más, különösen a gazdasági bajokról ismere­tessé vált ténynek ellenére az utolsó napokban is kétesé­lyesek. Mindenek előtt azért, mert a munkáspárt egyetlen sarkalatos kérdésben sem tu­dott igazi ellenjavaslatokkal élni a torykkal szemben. Ta­láló az egyik angol meg­figyelő diagnózisa: „ha Wilso- nék nyernek is, ez nem az ő győzelmük, hanem a konzer-, vatívok veresége lesz.” Az amerikai kampány is túljutott a tapintatosan fog?: mázott érvek szakaszán.' Johnson elnök és a többi de­mokrata politikus, beszé deiben naponta mutatja k; Glodwaterről. hogy kalandor A szenvedélyes polémiában, az elnök és hívei olyan érvek, kel állnak elő, amelyekről csak azt lehet mondani: bár az Egyesült Államok gyakor-, lati politikájában is ilyen- megfontolt szempontok ural­kodnának Csak egyetlen pél-" da: Humphrey demokrata «J- elnökjelölt szerint nem lehet, minden világproblémát ame rikai módra megoldani. Gold- water és pártja — a jelenté­sek szerint — védekezésbe szorult és kiutat keres agitá- ciójának zsákutcájából.

Next

/
Oldalképek
Tartalom