Kelet-Magyarország, 1964. október (24. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-11 / 239. szám

XXI. ÉVFOLYAM, 239. SZÁM ÁRA: 80 fillér 1934. OKTÓBER ASÄRNAP A varsói találkozó Hamarosan Vansó felé szá­guld a magyar párt- és kor­mányküldöttség különvonata. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a forradalmi mun­kás-paraszt kormány küldött­sége Kádár János elvtárs ve­zetésével viszonozza azt a ba­ráti látogatást, amelyet a Gomulka és Cyramkiewicz elvtárs vezette lengyel kül­döttség tett egy esztendeje hazánkban. Vansó népe azon­ban nem egy szokásos diplo­máciai látogatás tanúja lesz, mert a két nép vezető poli­tikusainak találkozása több annál: bensőséges családi ese­mény. A szocialista államok nagy családjának két tagja megvitatja sokrétű és bővü­ld kapcsolatait, kicseréli né­zeteit * világpolitikai hely­zetről. Jóleső érzésekkel gondo­lunk vissza a magyar és a lengyel államférfiak korábbi találkozóira. Emlékezünk ar­ra „milyen szeretettel fo­gadta a lengyel nép 1960-ban a magyar párt- és kormány- küldöttséget és örömmel idézzük az 1963 novemberi napokat, amikor Magyaror­szágon üdvözölhettük a test­véri Lengyelország nagyra- becsüit vezetőit. Ezek a láto­gatások nemcsak a külsőse­gekkel, a mély és kölcsönös rokon szén v látható megnyil­vánulásaival örvendeztették meg a vendégeket, hanem elsősorban azzal, hogy a tár­gyalások eredményeképpen egyre magasabb színvonal­ra emelkedett és újabb te­rületeket hódított meg a két ország politikai, gazdasági és kulturális együttműködése. Mindezzel erősödött a két ország összefogása a világ­béke biztosításra. Ezért tekintünk örömteli várakozással a magyar ál­lamférfiak lengyelországi utazása elé. Az a meggyőző­désünk, hogy látogatásuk újabb lehetőségeket haszno­sít a két ország gyümölcsöző együttműködésére. Mindez nemcsak a korábbi jó ta­pasztalatokból falkad. Min­denekelőtt abból, hogy kö­zös az eszménk, a marxizmus- lemrizmus. Közös a célunk, a szocializmus és a kommu­nizmus felépítése, és közös az a szilárd elhatározásunk is, hogy együttes erőfeszíté­sekkel segítünk egymásnak a következő útszakaszon, és együtt óvjuk, erősítjük a szo­cialista világrendszer, a nem­zetközi munkásmozgalom egységét. Ezek a közös vonások mindkét nép mai, szocialista valóságából merítik éltető erejüket Az új élet építésé­nek útján új korszak köszön­tött be ősi, hagyományos ba­rátságunkban is. Büszkék va­gyunk, hogy közös emlé­keink javarészt a haladásért vívott harchoz kapcsolódnak. Kossuth 1831-ben a cári ura­lom elleni lengyel felkelőket is bátorította: „a lengyelek ügye egész Európa ügye”. Michkiewicz, a „lengyel Pe­tőfi” 1849-ben pedig ezt üzente: „Magyar honpolgá­rok! Kezetekben nyugszik a világ jövője!” s a népek ta­vaszán Petőfi Sándor, akit Varsóban a „magyar Miczki- ewicznek” neveznek, így ön­tötte szavakba érzéseit: nVan-e son, amely hatalmasabb mint e két nemzet, ha egy célt akar”. A költő látnoki szavait va­lósággá tette a történelem. Ma a két népet azonos cé­lok hevítik és közös sors él­teti barátságunkat. Ezt fejezi ki, hogy kereskedelmi for­galmunk az elmúlt másfél évtizedben meghatszorozó­dott. Megvalósultak a gaz­dag kulturális csereprogra- mok és a hasznos műszaki- tudományos egyezmények. A legfontosabb gazdasági ágak­ban érvényesül a szakosítás és a kooperáció elve. Kétol­dalú együttműködésünk hoz­zájárul ahhoz, hogy szélesed­jék és fejlődjék a szocialista országok sokoldalú munka- megosztása is. Egyeztetjük távlati terveinket, keressük és támogatjuk az összefogás fejlettebb formáit. Turista- forgalmunk erőteljes növe­kedése a szó szoros értelmé­ben „emberközelbe” hozta barátságunkat. Érdekeink a nemzetközi életben szintén azonosak, hiszen mindkét or­szág a békés egymás mellett élés politikáját folytatja. Ha­tározottan harcol az impe­rializmus agresszív törekvé­sei ellen, a háborús veszély elhárításáért, a tartós bé­kéért. Együtt küzdünk a né­met militarizmus revanster- veinek meghiúsításáért. összefogásunk bel- és kül­politikai szempontból egy­aránt jelentős. Az egykori elmaradt országok helyett ma két gyorsan fejlődő szocialis­ta állam szorít kezet egymás­sal. A lengyel nép az elmúlt húsz esztendőben valóban korszakalkotó változásokat hajtott végre hazájában. Amióta önmaga intézi sor­sát, az ipar termelése megki- lencszerezödött, és a mező- gazdasági termelés a meg­művelt terület egy hektár­jára számítva 67 százalékkal emelkedett, a nemzeti jöve­delem megháromszorozódott. Ezek az eredmények jól megalapozták a következő 5 éves tervet, amely 1966 és 1970 között számottevően erősíteni kívánja a szo­cialista társadalom anyagi alapját, s célja a dolgozók életszínvonalának további emelése. Az eddigi sikerek, és a bátor, de teljesen reális tervek egyaránt elválasztha­tatlanok a Lengyel Egyesült Munkáspárt tevékenységétől, amely marxista-leninista po­litikájával, harcos múltjával, s a felszabadulás óta megtett, sikerekben gazdag útjával kivívta a tömegek bizalmát, támogatását. A LEMP a nem­zeti feladatokat összekap­csolja a szocializmus és a béke erőinek világméretű harcával, s így kitartóan küzd a nemzetközi kommu­nista mozgalom egységének megszilárdításáért. Ezeknek a gondolatoknak a jegyében kívánunk jó utat és eredményes munkát a magyar párt- és kormány­küldöttségnek. Kérjük adják testvéri jókívánságainkat és baráti üdvözletünket len­gyel népnek. Meggyőződé­sünk, hogy ezzel a látogatás­sal újabb, még gyümölcsö­zőbb szakasz kezdődik né­peink történetében. 150 000 holdon földben a kalászos Befejezték a silózást és dohánytörést megyénkben A megyei tanács vb me­zőgazdasági osztályának leg­frissebb értékelése szerint az elmúlt héten fokozódott a be­takarítás és a vetés üteme, de még így is elmaradtak a leg­több munkával az őszi intéz­kedési tervhez viszonyítva. A gazdaságok » silókukorica betakarítá­sát a tervhez képest 106 százalékra elvégezték: egyedül a nyírbátori járásban van tennivaló. A dohányleve­lek törésével is végeztek, csak a baktai és gyarmati járás­ban van még gond néhány hold miatt. A burgonya területének négyötödéről szedték fel a gumókat, de tízezer holddal elmaradtak a hét végéig ter­vezett mennyiségtől, egyedül a csengeri és nyíregyházi járásban tar­tották az ütemet. A cukorrépa felszedésének csak egyharmadánál tartanak, pedig erre az időszakra az összes területnek több mint a feléről kellett volna betakarí­tani a termést. A kukorica törésében a homokos körze­tekben jók az eredmények. Sok közük van ahhoz, hogy ennek a vetőszántás szem­pontjából is fontos munkának már több mint a felét elvé­gezték a közös, háztáji és más gazdaságok. Bár már túl­jutottak a munka felén, a napraforgó betakarítása még mindig vontatottan halad, s félő, hogy a termés az esős idő beálltával tönkremegy. Az elmaradás a napraforgó sze­désénél éppen a homokos já- rásoljban indokolatlan. Téli almából 400 000 má­zsát szüreteltek le eddig; ez már több mint a fele a tervezettnek. A termelőszö­vetkezetek, termelőszövetkeze­ti csoportok, háztáji és egyéb gazdaságok eddig közel 180 ezer holdon takarították be a burgonyát, kukoricát, s minít­egy 80—90 ezer holdról kell még begyűjteni a termelvé- nyeket. Eddig 172 000 holdon vé­geztek vetőszántást a gaz­daságok; a tervezett területnek 87 szá­zalékán. A még hiányzó 26— 27 ezer holdon most már két­ségessé válik az ülepedett magágy biztosítása. A megyé­ben 150 000 hold földbe vetet­ték el az őszi árpa és kenyér- gabona magvát, amiből a rozs 75 000, a búza 53 000 hold. A búza és a rozs együttes vetéstervét 76,9 százalék­ra teljesítették, 12 ezer holddal elmaradva az október 10-re tervezett meny- nyiségnél. A kenyérgabona ve­tésében a járások sorrendje a következő: nyírbátori 95, baktalórántházi 88, Nyíregy­háza város 87, nyíregyházi 77, kísvárdai 77, vásárosna- ményi 76. mátészalkai 76. fe­hérgyarmati 71, nagykállói 71, csengeri 62 és a tiszalöki 59 százalék. Megkezdődtek a Nyíregyházi Műszaki Napok Szűrös István elvtárs, az Rfl&ZWtP Központi Bizottságának titkára részt vett az ünnepi megnyitón Október 10-én szombaton délelőtt 11 órakor a Móricz Zsigmond Művelődési Házban ünnepélyesen megnyitották a Nyíregyházi Műszála Napokat. Az ünnepi megnyitón megje­lent és az elnökségben helyet foglalt Szurdi István, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára, Orosz Ferenc, az MSZMP Szabolcs-Szatmár Me­gyei Bizottságának első titkára, dr. Valkó Endre, az MTESZ főtitkára, Kuhár András, a pártbizottság ipari osztályának vezetője, az MTESZ megyei el­nöke, Gál Ödön, az MTESZ központi titkára, Scholtz Béla, az MTESZ megyei titkára. Orosz Ferenc ebtárs megnyitója Orosz Ferenc elvtárs beve­zetőjében méltatta a Műszaki és Természettudományi Egye­sületek Szövetségének, és a Nyíregyházán megrendezett műszaki napok jelentőségét. Majd így folytatta: — Magyarország iparilag el­maradott ország volt és az el­maradásban különösen kitűnt Szabolcs megye. Az elmúlt húsz év alatt országunk ipara jelentő­sen fejlődött és ez a fej­lődés megyénk iparára is jellemző. 1946-ban ipari jellegű üzem 100 volt megyénkben, de ebből is csak négy volt olyan, ahol 100 fős létszámot foglalkoztattak. Az ipari munkában alkalma­zottak száma 1800 fő volt. 1948 után új gyárakat építet­tünk, illetve fejlesztettük to­vább, köztük a tiszalöki erő­művet. a nyíregyházi fermen­tálót, a Mezőgazdasági Gépja­vító Vállalatot. 1963-ban az iparban már 14 ezer dolgozót foglalkoz­tattak, a termelési érték elérte a kétmilliárd fo­rintot Az ipar fejlesztésére az "utóbbi húsz év alatt 908 millió forin­tot fordítottunk. A fejlődés üteme 1964-ben még nagyobb jelentőségű. — Megyénk műszaki szak­embereinek nagy munkát kel­lett elvégezni; Olyan problé­mákat kellett megoldani, mint az elmaradott úthálózat újjá­építése, a szállítási nehézségek megoldása. A problémák meg­oldása annál inkább jelentős volt, mert megyénk szakem­berhiánnyal küzdött és küzd ma is. 1960-ban 800 volt a mű­szakiak száma, 1963-ban 1200 fő. A műszaki állomány to­vábbfejlesztése feladatunk, de a problémák megoldása nemcsak létszámnövelés­sel, hanem a műszaki munka színvonalának meg­javításával is elérhető. A továbbiakban Orosz elv­társ arról beszélt, hogy me­gyénk műszaki vezetői, műsza­ki dolgozói sok segítséget nyújthatnak a feladatok végre­hajtásában. Megsokszorozódott a mezőgazdasági, ipari jellegű beruházások száma, kapacitás- hiány jelentkezik, vízproblé­mák vannak, az ipartelepítés, városrendezés is egyre na­gyobb szakmai hozzáértést, körültekintő munkát követel. — A feladatokat a kislétszá- mú műszaki értelmiséggel kell megoldani. Ez csak úgy lehet­séges, ha a továbbképzésen dolgozóink magasszintű mű­szaki tudásra tesznek szert. E tudás megszerzéséhez hozzájá­rul az üzemekben szerzett ta­pasztalat, az egyéni tanulás és nem utolsósorban szervezett társadalmi úton szerzett to­vábbképzés. A műszaki napok jelentősége is ebben van. Me­gyénkben tíz tudományos egyesület működik, a tizen­egyedik a műszaki napok ideje alatt születik. Az egyesületek taglétszáma 1100 fő. 1964 első fél évében 33 elő­adást tartottak, s ezeket az előadásokat több mint 1500-an hallgatták meg. Az MTESZ valóban komoly részt vállalt a továbbképzés­ben és ezért dicséret illeti. Orosz elvtárs végezetül eredményes és jó munkát kí­vánt a műszaki napok szerve­zőinek részt Vfwninok runk valamennyi területén a termelési érték jelentős száza­lékát fordítjuk gyártmányfej­lesztésre. A gyártmányfejlesz­tés ennek ellenére nem kielé­gítő. Nagy gondot kel! fordítani műszaki szakembereink képzésére, illetve tovább­képzésére. A műszakiak száma jelenleg világviszonylatban is kielégi- tő, minden ezer dolgozónkra 50 technikus, vagy mérnök jut. Műszaki erőinkkel azonban nem gazdálkodunk megfele­lően. Nem egy helyen a mű­szaki végzettségű dolgozókat adminisztrációs munkára, vagy végzettségüknek nem megfele­lő beosztásban foglalkoztatják. Több szakember foglalkozik a termelés közvetlen irányításá­val, mint amennyien a szer­kesztésben, a fejlesztési osztá­lyokon dolgoznak. Szurdi István a Nyíregyházi Műszaki Napok feladatét ab­ban határozta meg, hogy keressék meg az ipar to­vábbfejlesztésének lehető­ségeit, adjanak hathatós segítséget a műszaki, tu­dományos problémák meg­oldásához. Dr. Valkó Endre, az MTESZ főtitkára felszólalásában is­mertette a Műszaki- és Ter­mészettudományi Egyesületek Szövetségének munkáját — Szakbizottságaink — mondotta — a szocialista tár­sadalom építésében mindenütt jelentős munkát végeznek. Fejlődtek a nemzetközi kap­csolataink is. Az egyesület szakemberei részt vesznek a külföldi tudományos konfe­renciákon. tapasztalatcserékre utaznak. Dr. Valkó Endre elmondta, hogy Szabolcs megyében lé­nyegében még most kezdi munkáját az MTESZ, de máris komoly eredményeket ért el. ★ Szombaton délután a József Attila Művelődési Házban ipari- és városrendezési kiállí­tás nyílt a műszaki napok ke­retében. A kiállítás megnyitá­sán részt vett Szurdi István, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára. Orosz Ferenc, a Szabolcs-Szatmár megyei párt- bizottság első titkára, dr. Valkó Endre, az MTESZ főtitkára. Es­te 8 órakor a műszaki napok részt vevői baráti találkozót rendeztek a Sóstó szálló dísz­termében. Hétfőn 9 órakor a műszaki napok keretében a Magyar Hidrológia Társaság ülésére kerül sor a Móricz Zsigmond Művelődési Ház nagytermében. Előadó: Szászhelyi Pál, vízügyi főigazgató-helyettes. Délután 13 órakor az előadás részt ve­vői szakmai kirándulást ren­deznek a megye néhány jelen­tősebb vízlétesítményéhez. Szurdi István elvtárs beszéde Szurdi István, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra a Központi Bizottság nevé­ben köszöntötte a megnyitón megjelent vendégeket, Sza­bolcs-Szatmár megyei műsza­kijait. — A műszaki fejlesztés feladatai és lehetőségei — hangsúlyozta — nagyok. Ipa­runk jelentősen fejlődött, az iprai termelés mértéke 3,5—4- szeresére nőtt. Az ipar ma már a nemzeti jövedelem kö­zel 70 százalékát adja. Jelen­tősen növekedett az egy főre eső acél, villamos energia és egyéb ipari termékek terme­lése. A termelés növekedése mellett azonban nem ki­elégítő a termelékenység, a gazdaságosság fejlődése. A termelékenység lemaradá­sának oka, a műszaki körülmé­nyekben, követelményekben keresendő. Szurdi István a továbbiak­ban elsőrendű követelmény­nek határozta meg, az egyes üzemek adott technikájának az optimális kihasználását. — Hogy üzemeink a világ- színvonalnak megfelelő árut termeljenek, elsősorban a gyártmányfejlesztéssel kell behatóbban foglakozni, ame­lyekhez az anyagi eszközök, az alap már megteremtődött. Ipa­Ilkti Pál Nyíregyházán Ilku Pál, az MSZMP Politi­kai Bizottság póttagja, műve­lődésügyi miniszter, Péter Er­nőnek, a Pedagógus Szakszer­vezet főtitkárának, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának kíséretében kétnapos látogatást tett megyerikben. Többek kö­zött meglátogatta a nyíregyhá­zi II. számú általános iskolát, ahová elkísérte Gombás Sán­dor, a megyei pártbizottság titkára és Gulyás Emilné dr., J megyei tanács vb elnökhelyet tese. Az iskolában folyó oktatá- sá munkáról Zalán Károll igazgató tájékoztatta a vendé geket. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom