Kelet-Magyarország, 1964. október (24. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-09 / 237. szám
Háztáji bizottságok A fogalom — háztáji bizottság — ma még nem közismert Pontosan két évvel ezelőtt, 1962 októberében határozta el egy dunántúli kis község, Szentgál Hunyadi Tsz-ének közgyűlése egy ilyen bizottság megalakítását, s azóta ott, a környéken és az országnak még néhány helyén hasonlóan döntöttek. Nem véletlen, hogy ezekben a hetekben a köztudatba kerül a háztáji bizottságók szerepe, jelentősége. Ennek oka elsősorban az, hogy mind világosabbá válik: a termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdaságai, sajátos adottságaiknál lógva is, komoly szerepet töltenek be a falu önellátásában és nem jelentéktelen az a termék sem, ami áruként a központi készletekbe kerül. Hogy ebben az időszakban beszélünk róla, annak a magyarázata; az 1965-ös gazdálkodási, termelési tervek készítése kezdődik, s e tervezgetések során, majd a gyakoribbá váló közgyűléseken mód nyílik arra, hogy megvitassák e fontos, tsz-en belüli intézmény létrehozásának módját, részleteit. A megye szánt óterületének kilenc, a tsz-ek területének "öbb mint tizenkét százalékát lírják a tagok háztáji földként. A tsz-gazdálkodáshoz -.artozó szarvasmarha-állománynak közel kétszerese, a sertésnek kétharmada, a ba- 'omfinak túlnyomó többsége a háztáji gazdaságokban van. Nem közömbös sem a -agok évi jövedelme alakulásának, sem a népgazdaság árualap bővülésének a szempontjából, hogy ez a nagyon 5 jelentős termelési alap, amely a háztájiban van, milyen eredményeket biztosít. ' Ismertek megyénkben a háztáji gazdálkodás gondjai, kezdve a legapróbbaknál, folytatva a takarmányozási nehézségekig. A háztájiban például — és egyáltalán nem a közös gyarapodása arányában — csökken az állatállomány, nem kielégítő a nemesített vetőmaggal való ellátottság; ismételten visszatérő gond a háztáji terület törvényes elosztása; nem forrt ki a kisegítő gazdaságok közös áruértékesítésének rendszere. Az MSZMP Központi Bizottsága megállapította: a háztáji gazdaság a nagyüzemnek a kiegészítője, attól nem válaszható el; termelésének segítése fontos feladat. Hogy hatékonyabbá váljon a segítőkészség, ahhoz arra van szükség, hogy állandóan foglalkozzanak a háztáji gazdálkodás, termelés, áruértékesítés kérdéseivel. Ez maradéktalanul úgy oldható meg, ha a termelőszövetkezet vezetőinek az irányítása mellett, a közösség tagjai sorából háztáji bizottságot hoznak létre, amely bizottság — a helyi adottságok figyelembe vételével — úgy tevékenykedik, hogy válóban megteremtse a jó összhangot a nagyüzem és a tagok gazdasága között. Ezek a bizottságok segíthetnek abban, hogy a tagok, a törvényes keretek között, megkapják háztáji földjeiket; hogy igazságosan részesedjenek a ta- karmányforrásókból; legelője legyen a háztáji állatállománynak; hogy szervezetté váljon a növényvédelem, gyarapodjon a házikertek zöldség- és gyümölcstermesztése; hogy megszervezzék — a közös gazdaság tervén belül — a kisegítő háztáji területek fogat- és gépi erő szükségletének a kielégítését, és így tovább. A háztáji bizottság, ha a tsz közgyűlése a közösség bizalmát élvező egyszerű tagok közül választja meg, s betölti hivatását, igen fontos kapoccsá válhat a közös gazdaság és a tagok között és a megerősödő kapcsolat egyaránt segíti majd a legfőbb cél a tsz gyors megszilárdulását és a tagok jövedelmének a gyarapodását. S. A, időszakra. Az alapvető élelmiszerekből háromhetes készletet tárolnak. Bőséges élelmiszer készletek Újdonság, hogy az ország 17 megyéjében — a Halértékesítő Vállalat kirendeltségeivel karöltve — haltúrákat szerveznek a földművesszövetkezetek. A szöveikezeti húsboltokba — megfelelő hűtőkocslk segítségével — rendszeresen szállítanak és árusítanak majd halat. A karácsonyi ünnepekre azokba a helységekbe is szállítanak, ahová egyébként a haltúrák nem jutnak el. Gondolt a falusi kereskedelem a disznóvágásokra is. Nagy mennyiségű rizs, bors, A földművesszövetkezeti kereskedelem őszi-téli felkészüléséről az alábbi tájékoztatást kaptuk Gombos Páltól, a SZÖVOSZ iparcikkforgalmi főosztályának vezetőjétől: A szövetkezeti kereskedelem az idén is jelentős erőfeszítéseket tesz azért, hogy a falusi és tanyai lakosságot megfelelő mennyiségű és választékú áruval lássa el. Nemcsak a hazai gyártmányú, de az importcikkek is ott vannak a falusi szaküzletekben és áruházakban. Jelenleg 3 és fél milliárd forint értékű iparcikkel rendelkeznek a szövetkezeti üzletek, 350 millióval többel, mint a múlt év hasonló időszakában. Elegendő melegholmi Ruházati cikkekből 1400 millió forint értékű áru van az üzletekben. Az előző évinél lényegesen nagyobb a választék, és jelentős a minőségjavulás is. Férfi konfekcióöltönyökböl és kabátokból minden igényt kielégítenek a boltok. Nagy a választék a meleg alsónemükben, a bundanadrágokban, téli ingekben is. Téli cipőkből, gumicsizmákból elegendő áll rendelkezésre. Jelentősen javul a falvak bútorellátása. Az év utolsó neszedében mintegy 400 millió forint értékű bútor áll a vásárlók rendelkezésére. A készűeték növekedése folytán az üzletek az eddiginél lényegesen több kárpitozott fotelt, rekamiét és modem garnitúrát adhatnak el. Tv, motorkerékpár , A karácsonyi ajándékvásárra a tavalyinál több mechanikai és mozgó játék, valamint sokféle baba kerül forgalomba. Az idén nem lesz hiánycikk a ródli sem. Minden földművesszövetkezeti szaküzletben sokféle fényképezőgép, óra és bizsuféle között válogathatnak a vevők. A fehér vonaltól a filmmatinéig Csak... „mámmá.,.“ 6 éves korban Monogram a dobos alján Hasznos kísérlet és egy kihasználatlan lehetőség — Milyet parancsol? •— tart ja elém Tárnái Ottó igazgató a faragott cigarettás dobozt. Amíg rágyújtok, gyönyörködöm a kis fakazettában: igazi mestermunka, tetején iparművészre valló díszítés. Alján monogrammot fedezek fel: „T. S. I960." — Sanyi, aki ezt a fafaragást készítette, szintén imbecillis voltimbecillis: tehát súlyosan fogyatékos, olyan, aki nem oktatható, de gyakorlati tevékenységben fejleszthető. Itt, a Szabolcs-Szatmár megyei Gyógypedagógiai Intézet igazgatói szobájában kiállí- tásnyi szép munka sorakozik az asztalokon, a falakon, s a szekrényben: valamennyi értelmi fogyatékos gyerekek munkája. M. Laci hamuzója, G. Mária beregi keresztszemese, T. M. és R. F. kalocsai mintájú garnitúrája több száz forint érílkű. Aki csak ezeket látja, aligha hiszi, hogy készítőik hatéves korukban még csav any- nyit tudtak mondani: romámmá... appa... így kerültek az intézetbe, szüleik szomorúsága és reménykedése közben: hátha tudnak tenni valamit. És elkezdődött a küzdelem a menthetetlennek tekintett kis emberoal ántákért. — A beszéd elsajátítása, a szűkebb környezet megismerése, az érzékszervek fejlesztése és az önkiszolgálás elérése fáradságos munka. Az a fehér vonal például, amely a termekben látható, segédeszköz a mozgás és ritmusnevelési órán. Itt ugyanis a finommozgások kialakításával kezdődik a tanév a kicsiknél s hetek telnek el, amíg legtöbbjük magabiztosan végig halad a nyílegyenes pályán, egyensúlyyeszítés nélkül s nem löttyen ki a vir. a kezében tartott pohárból. Megmutatják az egyik tankönyvet: az utolsó oldalakon rövidsorú, egyszerűen összecsengő mondókák, Ezek csendülnek fel naponta többször hol itt, hol ott: a ritmuséneklés itt alapvető pedagógiai követelmény. Csak tetézte az egyébként is nehéz oktató munkát, hogy hosszú időn át egy közösségben foglalkoztak az enyhébb és a súlyosabb fogyatékosokkal. — Az iskolareform már nálunk is érezteti hatását. Külön nevelési tervünk van, amely különbözik az általános iskolákétól és már második éve kísérletezünk egy új módszerrel. Ennek az a lényege, hogy különválasztották a kevésbé, illetve nagyobb mértékben fogyatékos gyermekeket: így alaposabban foglalkozhatnak velük, értelmi szintjüknek megfelelően. Persze, módszerekben sem szűkölködik az új tanterv. Eddig például a beszéd elsajátítása jobbára sulykoláshoz hasonlított. Most minden osztályban .valóságos kis bábszínház van, a pedagógus helyett az élményt adó bábukkal „beszélnek" a gyerekek. így nincs gátlásuk, s könnyebben többet tanulnak. Ugyancsak az iskolareform sürgette a gyakorlati tevékenység fokozását: az eddigi heti 2—3 óra helyett 6—8 órát töltenek a gyerekek gyakorlattal. Van varrószoba, gyakorlókonyha, szövőműhely a lányoknak, általános műhely a fiúknak, ahol szakemberek oktatják a nagyobbakat. — Most tovább bővült a gyakorlati képzés a foltozó cipészettel. Hazakerülve növendékeink hasznára lehetnek így a falvaknak is. Legtöbbjük ugyanis munkaalkal- matossági bizonyítvánnyal távozik tőlünk. Ebben persze nagy szerepe van az életre való nevelésnek. A „zárt intézet” megjelölés ma már nem zárkát jelent: a napi csoportos séták jó hatással vannak a gyerekekre. Sőt, a nagyobbak közül néhányat jutalomból vasárnaponként mér egyedül is elengednek a filmmatinéra. Sajnálatos viszont, hogy az itt székelő megyei nevelési tanácsadó munka nélkül van. Pedig sok gyermeket meg lehetne menteni orvosi tanácscsal, gyógyszerezéssel és kezeléssel az intézetbe kerüléstől, ha idejekorán kérnék a szakorvos segítségét. Mert igaz ugyan, hogy az ide került gyerekek egyre nagyobb számban folytathatják tanulásukat a speciális ipariskolában, amelyet kísérletképpen Szolnok megyében hoztak létre, — de a szülők is sokat tehetnek még iskoláskor előtt értelmi fogyatékos gyermekeik megmentéséért. A. g. janaik békén, mert most szabadságon vagyok. Mentem, ahová csak hívtak. Hogy lesz majd? Vajon, hogy fognak telni a nyugdíjas napjai? — A gyermekeim olyan figyelmesek voltak, hogy azt nem is tudom elmondani. A jármi Alkotmány és n papo- si Esze Tamás Termelőszövetkezet dolgozói egy Kékes típusú televíziót vásároltak részemre. A hosszú téli esték így könnyebben fognak eltelni, A faluban nem olyan sok még a televízió, mondtam is, jöjjenek bármikor, és nézzük együtt a jó műsort. Szeretem, ha együtt van a család. A munkatársaim pedig mosógéppel leptek meg. Nagyon örültem neki, hiszen a karom már gyenge, de így könnyebb lesz a mosás is. (bf) Lakowna a napnyugtát is meg kell ünnepelni. A tizenharmadik lakomán azonban váratlan dolog is történt. Revizorok érkeztek számosán, felhánytak minden iratot, majd elégedetten ők is asztalhoz ültek. A lakoma végeztével ceruzát, papírt fogtak. pénz került az asztalra. A revizorok fizettek. — Hát akkor tisztelt tagság — állt fel az elnök. Nem folytatta, benyúlt a bugyellárisba és egy piros bankót nyomott az asztalra. A jelenlévők fájdalmasan nézték a jelenetet, majd köszönés nélkül sorra Útilaput kötöttek a talpukra. A tsz nevét nemrég megváltoztatták „Ha hozok, eszem Tsz-re. Páll Géza Csomagolják az export téli almát az Apagyl Állami Gazdaságban. Foto: Hammel József Hárem ás (él milliárd értékű iparcikk BlUlffiifllQlt Mikulás-szolgálat és haltúra i'Hitiéi Sitii tünudli A szövetkezeti kereskedelem újdonságai A tokiói olimpia miatt megnövekedett a televízió és a rádió iránti kereslet. Jelenleg 20 000 televíziós készülék van a földműves szövetkezeti szak- üzletekben, és ezek közül néhány típus részletre is kapható. Bár az ősz és a tél nem a motorsport időszaka, de a falvakban — érthető okokból — ebben az időszakban a legnagyobb a vásárlási kedv. Ezért a földművesszövetkezeti szaküzletek kellő mennyiségben biztosítottak 50 köbcentiméteres lengyel robogókat, és 250 köbcentiméteres Pannónia motorkerékpárokat. Az elmúlt két kemény tél tapasztalataiból okulva a föld- művesszövetkezeiti kereskedelem — minden eshetőségre készen — élelmiszerekből is gondosan felkészült az őszi-téli paprika, só és más egyéb fűszer várja a boltokban a vevőket. Karácsonyra a tervek szerint — 350 vagon csokoládés és sima szaloncukrot szállítanak a falusi boltokba. Bevezetik a Mikulás-szolgálatot is. A földművesszövetkezeti boltvezetők felkeresik az iskolákat, óvodákat és intézményeket, s felveszik a mikulóscsomag rendeléseket. Mindezekre a helyekre — a gyermekek örömére — jelmezes Mikulás viszi majd ki a megrendelt csomagokat. A felnőttek részére gondoskodnak a fokozódó babkávészükséglet kielégítéséről. Egyes helyeken kávéfőzési tanácsadással egybekötött kávékpstolókat szerveznek. Fél évszázad h csillagtalan Irma néni szép búcsúja — „Most fiatalabb vagyok“ Ajándék és virág Irma néni a könnyeivel j küszködik. A meghatottságtól alig tud néhány szót mondani. Igaz, ideje sem igen van, mert egymás után lépnek aozzá a meghívott vendégek. Virágcsokorral, ajándékokkal, vagy néhány keresetlen szóval köszönik meg eddigi fáradtságos munkáját, Kétezer gyermek — Az én gyermekeim! — büszkélkedik Szilágyi Lajosáé, vagy ahogyan nevezik, írna néni. — Igaz, nem tudott íiin,d eljönni. Paposról és jármiból elég rossz a közlekedés. — Hány gyermeke van Irma néninek? — Kétezer. A legkisebb néhány hónapos, a legidősebb pontosan 50 éves. ö eljött. uhász Pista a paposi Esze Tamás Termelőszövetkezet tagja. Nincs ebben semmi túlzás. Igaz, a 69 éves Szilágyi néninek egy gyermeke sincs, de 50 éves szülésznői pályafutása alatt kétezer gyermeket segített » világra. Valamennyit a sajátjának tekinti. Fél évszázados becsületes munka után most ment nyugdíjba. A mátészalkai kultúrház kistermében ott voltak a járás vezetői, munkatársak, barátok, „gyermekei", hogy búcsút vegyenek tőle. Milyen is volt az elmúlt 50 év? Szabadság nélkül — 1914 augusztus elsején kezdtem dolgozni, mint 19 éves lány Jármiban — meséli. •— Akkor mások voltak a viszonyok. Orvost az egész járásban alig lehetett találni. Fiatal voltam, de azt hittem, nem sokáig bírom. Magam sem tudnám megmondani, hogy hány éjszaka zörgettek fel. Vettem a kis viharlámpát, és máris indultam. Sokszor tomboló hóviharban, esőben, vagy csillagtalan éjszakán tettem meg az utat Paposig. Közben múltak az évek, és Irma néni maradt. Munkája nyomán lényegesen csökkent a csecsemőhalandóság. Ma már a két községnek alig van olyan 50 éven aluli lakója, akit ne ő segített volna világra. — Magam sem tudom miért, de most szinte fiatalabbnak érzem a lábaimat, mint 50 évvel ezelőtt. A szikár, fiatalos mozgású Irma néni valóban meghazudtolja korát. Szabadságon sohasem volt. — Hát lehetett? — érvel. — Ha megverték az ablakot, nem szólhattam ki, hogy hagytes várta a szinte mindig azonos törzs eszem-iszom tagokat, járási vendégeket. Zabhegye- zéskor fél birkanyájat vágattak le, elterjesztve, hogy farkasok garázdálkodtak a bárányok legelőjén. Folyt a bor, a sör, a pálinka az Eszem-lszom Tsz-ben. így jutottak el a tizenharmadik ünnepléshez, melynek hangzatosán a Tsz Jótékonysági Nap címet adták. Még a csecsemők cumisüvegéböl is bor folyt. Megszokta már mindenki, hogy a napfelkeltét és A z Eszem-lszom Tsz-ben ** minden készen állott a lakomára. Ebben az esztendőben ez volt a tizenharmadik. Lakoma volt ökörsütéssel, amikor kikeletkor megszólalt a pacsirta és a járásbeli emberek ellátogattak az Eszem- lszom Tsz-be. Szépen szól az a pacsirta — állapították meg. Néhány nap múlva a második eseményre is sor került az Eszem-lszom Tsz-ben. Ekkor már kizöldült a vetés is, meg kellett hallgatni a fű növését és járt a korsó kézről kézre, fogyott a lakomázási alap iziben. , Es így teltek békésen az Eszem-lszom Tsz napjai. Minden hét tartogatott meglepetést. Mindig volt ok az ivás- ra, evésre. Aratáskor malac- pörkölt, vörösbor, szabolcsi ré-
