Kelet-Magyarország, 1964. október (24. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-31 / 256. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKl XXI. ÉVFOLYAM, 256. SZÁM ÄRA: 50 fillér 1964. OKTOBER 31., SZOMBAT Bolíviában a rendőrterror újabb áldozatokat követelt; Csütörtökön este az AFP tájé­koztatása szerint több ezer diák és szervezett munkás tüntetett a bolíviai dolgozók szövetsége, a Central Obrera Bolíviana felhívására a demok­ratikus szabadságjogok védel­mében. A „szabadságmenet­nek” nevezett felvonulás részt vevői követelték az ostromál­lapot megszüntetését, a szak- szervezeti és parlamenti jogok helyreállítását. Amikor a hatóságok rend­őrosztagokat vonultattak fel a tUntetők ellen, a diá­kok elbarikádozták magu­kat az egyetem épületében és fegyveres ellenállást ta­núsítottak a támadókkal szemben. Tűzharc fejlődött ki, amelynek során három személy meghalt. 15 pedig megsebesült. Később — mint a Reuter je­lenti — tűzszünet jött létre a harcoló felek között. A kor­mányt képviselő nemzeti for­radalmi mozgalom a fenti ese­ményekkel egyidőben ellen­tüntetést rendezett vidékről felhozott parasztok részvételé­vel. Ennek a tüntetésnek azonban hamarosan véget ve' tett egy kiadós felhőszakadás; Az AFP értesülése szerint fegyveres bányászok tarta­nak Oruro, a korábbi vé­res tüntetések színtere fe­lé, hogy felmentsék a kor­mánycsapatok által szo­rongatott társaikat. Az orurói bányászok a kor­mánycsapatok elől a bánya belső vágataiba húzódtak vissza. HÍRMAGYARÁZÓNK ÍRJA: L. Bre/snyev és A. lioszSgiii köszönő távirata Kádár Jánoshoz L. Brezsnyev és A. Koszigin táviratban mondott köszönetét Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titkárá­nak, a forradalmi munkás—pa­raszt kormány elnökének, azo­kért a jókívánságokért, amelye­ket L. Brezsnyevnek, a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titká­rává történt megválasztása, va­lamint A. Kosziginnek, a Szov­jetunió minisztertanácsa elnö­kévé történt kinevezése alkal­mából küldött. (MTI) Megkezdődtek a magyar—osztrák külügyminiszteri tárgyalások Dr. Bruno Kreisky osztrák külügyminiszter hivatalos ma­gyarországi látogatása alkal­mából pénteken délelőtt koszo­rút helyezett el a Magyar Hősi Emlékműnél. A koszorúzásnál jelen voltak az osztrák kül­döttség tagjai, Szilágyi Béla, külügyminiszter-helyettes, Gyalmos János, a Fővárosi Ta­nács Végrehajtó Bizottságának elnökhelyettese, Beck István, a külügyminisztérium főosz­tályvezetője, Sebes István, ha-,. _ iánk bécsi követe. Kovács Im­re, vezérőrnagy, Gergely Mik­lós, a Külügyminisztérium pro­tokoll osztályvezetője, vala­mint a budapesti osztrák kö­vetség diplomatái. Dr. Bruno Kreisky osztrák külügyminiszter, és a küldött­ség néhány tagja pénteken meglátogatta Péter János kül­ügyminisztert, Ezt követően megkezdődtek a hivatalos ma­gyal'—osztrák tárgyalások. A tárgyaláson osztrák részről részt vettek: Dr. Bruno Kreis­ky külügyminiszter, dr. Carl H. Bobleter külügyi államtit­kár. dr. Hans Bogi burgenlandi tartományfőnök. Reinhold Pols­ter. burgenlandi tartományfő- nök-helyettes, dr. Erich Bielka- Karltreu, az osztrák külügymi­nisztérium főtitkára és dr. Si­mon Koller, az Osztrák Köz­társaság budapesti követe. Ma­gyar részről részt vettek: Pé­ter János külügyminiszter, Szi­lágyi Béla külügyminiszter-he­lyettes, Beck István nagykövet, külügyminisztériumi főosztály- vezető, Sebes István, a Magyar Népköztársaság bécsi követe, dr. Ustor Endre, a Külügymi­nisztérium nemzetközi jogi osztályának és Zádor Tibor, a Külügyminisztérium sajtóosz­tályának vezetője. A tárgyalá­sok szívélyes légkörben foly­tak. . Bolíviában a hosszú ideje érlelődő forradalmi helyzet most forrpontig heviilt. Ez év tavaszán az elnökválasz­tások a szuronyok árnyéká­ban zajlottak le. A szakszer­vezetek ellenezték, hogy Es- tenssoro ismét jeVóltette ma­gát, majd miután újjává­lasztották, kiszorította a kor­mányból a haladó erőket. Szeptemberben aztán egy ál­lítólagos kormányellenes puccs leleplezése után kihir­dette a rendkívüli állapotot, bevezette a sajtócenzurát és deportáltatott több ellenzéki vezetőt. Az ország gazdasági hely­zete rendkívül súlyos, telje­sen a külföldi piacoktól függ. Gyáripar nincs. A bányászat szolgáltatja a kivitel 90 szá­zalékát (ebből az ón 80 szá­zalék), a nemzeti jövedelem­nek pedig hetven százalékát. A külföldi —, elsősorban az amerikai és angol — mono­póliumok állandó nyomása, az ón árának csökkentése miatt az utóbbi években a körülmények egyre romlot­tak. A lakosság kétharmadát foglalkoztató primitív mező­gazdaság nem fedezi az élel­miszer szükségletet. A társadalmi elégedetlen­ség, az országossá vált diák- mozgalom tüntetései, a viha­ros bányászsztrájkok, az el­lenzéki, haladó erők egyre határozottabb fellépése most alapjaiban rendítette meg Es- tenssoro rendszerét. Fehér Lajos elvtárs látogatása Szabolcsban Fehér Lajos eívtárs, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese Dégen Imre elvtársnak, az Országos Vízügyi. Főigazgatóság vezető­jének társaságában csütörtökön kétnapos látogatásra érkezett Szabolcs-Szatmár megyébe, és néhány, a megye mezőgazdasá­gának a további fejlesztésével kapcsolatos kérdésről tárgyalt a megye párt- és tanács veze­tőivel. A kormány einökhelj'ettese csütörtökön és pénteken több üzemet meglátogatott. Megyei kőrútjára elkísérte Fehér La­jos és Dégen Imre elvtársat Orosz Ferenc elv társ, az MSZMP megyei bizottságának első titkára, dr. Fekszi István elvtárs, a megyei tanács vb. el­nöke, Kállai Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság titkára, dr. P. Szabó Gyula elvtárs, a megyei tanács vb. elnökhelyet­tese. Jancsó Gyula elvtárs, a Felsdtiszavidéki Vízügyi Igaz­gatóság vezetője, Szeifert Gyu­la elv társ, a vízügyi igazgató­ság főmérnöke. A munkás—paraszt kormány elnökhelyettese és kísérete megtekintettek a Nyíregyházi Almatárolót, a Rohödi Víztáro­lót, megismerkedtek a helyi termelőszövetkezet gazdálkodá­sával. Pénteken a tunyogma- tolcsi Üj Élet es Szabadság Hajnala tsz-ek öntözéses gaz­dálkodásának eredményeivel, a tunyogmatolcsi öntözófürt épít­kezésével, a Nyíriugosi Állami Gazdaság gyümölcstermesztésé­vel ismerkedtek meg. majd megtekintették a Nyíregyházi Konzervgyárat. Fehér Lajos elvtárs . pénte­ken, a késő délutáni órákban elutazott megyénkből. Elfogadták melónk (öld öli 680 millió gazdasági, szociális, kulturális és egészségügyi kiadásokra m m Ülést tartott a megyei tanács Csatorday Károly telszólalása az ENSZ-ben szoros gazdasági kapcsolatokat tart fenn Dél-Afrikéval, amint az a bizottság előtt lévő do­kumentumokból is látható. A Dél-Afrikában megnyilvá­nuló faji megkülönböztetésért a dél-afrikai kormánnyal egyforma mértékben viselik a felelősséget ezek az országok.” A továbbiakban Csatorday Károly kifejezésre juttatta, hogy a magyar küldöttség tel­jes mértékben támogatja az el nem kötelezett országok legutóbbi kairói konferenciá­ján a dél-afrikai kormány apartheid politikájával kap­csolatban elfogadott határoza- ot. (Munkatársunktól) Tanácsülésre hívták össze a megyei tanácsot 1964 október 30-án reggel nyolc órára. A na­pirendi javaslatban olyan fon­tos pontok szerepeltek, mint a megye 1965. évi költségvetési tervezetének megtárgyalása, a jövő évi tanácsi tervjavaslat megállapítása, vagy a megye i takarmánytermelési és gazdál­kodási helyzete. Dr. P. Szabó Gyula, elnökhe­lyettes megnyitó szavai után Rangoni Károly, a megyei ta­nács vb. pénzügyi osztályveze­tője ismertette a jövő évi küli- ségvetési tervezetet. A második ötéves terv ed­dig eltelt időszaka alatt a terv legfontosabb célkitűzései­nek megvalósításában jelen­tős eredmények születtek. Na­gyot lépett előre megyénk az egészségügy, szociális és kul­turális ellátás területén is. Ennek eredményeként számos mutató már ez évben eléri, vagy megkö­zelíti a második ötéves terv végére tervezett szin­tet. Ilyen körülmények között ta­nácsaink, intézeteink, intéz- ményeinjí az 1965. évi költség- vetések összeállításánál első­sorban a már elért eredmé­nyek jobb megalapozására, megszilárdítására törekedtek. A tanács eié terjesztett jövő évi költségvetés ki­adási előirányzata 679 millió 522 ezer forint. Ez az összeg 3,3 százalékkal magasabb, mint az ez évi volt. A korábbi gyakorlattal szem­ben ez a költségvetés nem tartalmazza az 1965. évi szo­ciális, egészségügyi és kultu­rális fejlesztések mutatóit, azok kihatásait, mivei majd az érdekelt minisztériumok költségvetésében kerülnek megtervezésre. Ezt az eljárást a tervegyezietések elhúzódá­sa, n fejlesztésekkel összefüg­gő beruházások alakulásának vizsgálata és a pontosabb ter­vezés teszi szükségessé. A több, mint 679 millió forint gazdasági, szociális, kulturális és egészségügyi ágazatokban kerül fel- használásra. Többek között 2,5 millió fo­rintot fordítanak „ folyók vé- dögátjainak rendbehozására, felújítására. A központi költségvetésben biztosítják a megye kórhazai­nak. rendelőintézetének, gon­dozóintézeteinek működési ki­adásait, s az olyan szociális és egészségügyi feladatokat, ame­lyek az egész megyére kiter­jednek. Kórházaink működ­tetésére 66,9 millió forintot fordítanak, közel 2 millióval többet, mint ez évben volt. Megyénk kórházainak ejlátolt- sági szintje az országos átla­got meghaladja. 1964-ben egy megyei kórházi ágy működ­tetésére 30 138 forintot fordí­tanak. Jövőre ez az összeg 251 forinttal emelkedik. Ezen- beiül érdekes összeíüggést mutat a statisztika. Nyíregy­házán például 1960-ban egy ágy fenntartása 28 489 fo­rint volt, jövőre pedig 37 811 forint lesz. A megyei kórház mellett működű rendelőintézel 1965-ben átszervezésre ke­rül, Nyíregyháza lakosai részére külön rendelőt fog­nak nyitni. Az SZTK Megyei Igazgatósá­ga volt épületének felújításá­ra ezért 2,3 millió forintot biztosítottak. Gondozóintéze­teink fenntartására 353 ezer forinttal irányoztak elő többét az ez évinél. Üzemegészségvé­delmi szolgálati hálózatunk a konzerv és gumigyár indulá­sával bővült. Csecsemőotthonok férőhe­lyeinek száma 240. Egy cse­csemő ellátása évi 20 787 fo­rint, 3500 forinttal több. mint 1960-ban volt. Ez évben a költségvetési tartalékból gyer­mekenként 250 forintot fordí­tottunk a jobb ellátásra. Kü­lönösen a textilellátást kellett javítani. Szembetűnő emelkedést mutat az egészségügyi gyermekotthonban elhe­lyezettekre fordított ösa- szeg. Egy gyermek ellátása 22 944 forint lesz jövőre, ami 1532 forinttal nagyobb az ideinél. A sokgyermekes anyák ju­talmazására, a vakok es csox- kent latókepességupk rend­szeres segélyezésére 85 ezer forinttal nőtt az előirányzat. A kulturális és népmű­velési központi feladat végrehajtásara 36 »trillió forintot biztosítottak. A gyógyítva nevelő iskolá­ban 235 ' oktatásra szorult gyermek kap bentlakásos el­helyezést. Nevelőotthonaink­ban az állami gondozásba vett óvodás és általános iskolai korú gyermekek ellátásáról gondoskodnak. A férőhelyek számát ez évben átvennél nö­velték, s így lehetővé vált Nagydoboson a túlkoros gyer­mekek mezőgazdasági szak­munkás képzésének megszer­vezése. Tiszadobon már évek óta folyik cipész, kőműves, kovács es mezőgazdasági szakmunkásképzés. Nevelőott­honainknál az eszközók cél­szerű és az igényeknek meg­felelő átcsoportosításával a ruházat és az ágylexiil ál­lományt 450 forinttal lehetett megemelni gyermekenként, 1965-ben 595 nevelőszülőhöz kihelyezett állami gondozásba vett gyermex eltarfásáról gon­doskodnak. Mezőgazdasági tanú lói skoia Tszabercelen működik. Jö­vőre Baklalórántházan szer­veznek új iskolát. A mezőgazdasági tanfolya­mok előirányzata 2.1 mil­lió forinttal emelkedett. 1965-ben 5178 fő vés* »észt mezőgazdasági szak­munkásképzésben. Az alsófokú traktorvezetőkép- zö tanfolyam hallgatóinak száma 1600 lesz, gepészképző tanfolyamon pedig 325 fő részvételét tervezik. Könyvtárellátottságunk az országos átlag alatt. van. Ezért az év közben rendelke­zésre álló költségvetést tarta­lékból fejlesztik tovább — a korábbi évekhez hasonlóan — könyvtáraink könyvállomá­nyát. Szabolcs megye jövő évi költségvetési tervezetét i tanács megvitatta, a javasla­tokkal és a módosításokkal együtt egyhangúlag elfogadta Diákok barikádharca — Hetven bá­njász meghalt — Népi felkelésre szólít a munkás szövetség rádiója A TASZSZ tudósítója rész­letes jelentésben ad tájékozta­tást a csütörtöki Sora-Sora-i fejleményekről. Beszámol róla, hogy a Huanuni-i, Colqiri-i és Santa Fe-i tárnák munkásai Sora-Sora falunál útját állták az Oruro ellen vonuló kor­ma nycsapatoknak. A kormány repülőgépeket vetett be. A huanuní bá­nyászok rádióadójának je­lentése szerint 11 órán át tartott az ütközet. Több mint hetven halott bá­nyász maradt a csatatéren. A rádióadó arról is hirt adott, hogy Orurót, amelyet „ kor­mánycsapatok korábban elfog­laltak, ismét hatalmukba kerí­tették a bányászok. A kor­mánycsapatok négyszáz kato­nája átállt a nép oldalára. Mint a TASZSZ tudósítója közli, az Ipari Munkások Általá­nos Szövetségének is saját rádióadója van, amely Continental néven sugároz bejelentéseket. A rádióadó ,.népi felkelésre” szólított fel Paz Estenssoro kormá­nya ellen. Bányászok csatája Bolíviában a kormánycsapatok ellen New York, (MTI): í 1 A dél-afrikai kormány ; apartheid politikájával foglal- 1 kozó ENSZ-különbizottság , ülést tartott, amelyen a többi i között foglalkozott a Dél-Af- . rikai Köztársaság külkereske- < delmének alakulásával és az í említett országban lévő kül­földi beruházások kérdésével. 1 A vita során a magyar küi- 1 döttség részéről felszólalt j Csatorday Károly nagykövet, í a Magyar Népköztársaság ál- 1 landó ENSZ-képviselője, aki j a többi között kijelentette: „a i vonatkozó ENSZ-határozatok < ellenére töl* NATO-országt

Next

/
Oldalképek
Tartalom