Kelet-Magyarország, 1964. október (24. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-30 / 255. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI ann, ÉVFOLYAM, 255. SZÁM ÁRA: 50 fillér 1964. OKTÓBER 30. PÉNTEK Élő, eleven munkaversenyt a termelőszövetkezetekben A szocialista munkaverseny ■ termelőszövetkezetekben is elfoglalja megérdemelt helyét. Számos tapasztalat igazolja: ahol megfelelően foglalkoznak a verseny szervezésével, ott erősödik a munkafegyelem, fo­kozódik a dolgozók kezdemé­nyező készsége, eredményesebb a termelőmunka. A nagyecse- di Rákóczi Tsz-ben például a vezetőség és a tagság is jelen­tőséget tulajdonít a verseny­mozgalomnak, ez nagyban segí­ti az élenjáró agrotechnikai el­járások alkalmazását. A felső­simái Béke Őre Tsz két ba­romfigondozója 14 000 napos­csibéből 13 533 darabot nevelt fel 10 hetes korig, 3,97 százalé­kos elhullás mellett 0,83 kilo­gramm átlagsúllyal, darabon­ként 2,4 kilogrammos abraktar- mánnyal. Jó eredményt értek el a versenyben a milotai Űj Élet, a tiszadobi Táncsics, a géberjéni Győzelem, a tarpai Győzelem stb. termelőszövet­kezetekben is. Megyénk termelőszövetkeze­teiben folyó versenymozgalom eredményességét bizonyítja, hogy 1962-ben 5, 1963-ban 4 termelőszövetkezet ért el or­szágos helyezést. A szocialista munkaverseny tért hódit az ifjúság között is. 1962-ben 196 ifjúsági brigád és munkacsapat 4000, 1964-ben már 228 brigád, 8234 fővel vesz részt a különböző termelési versenymozgalmakban. A szocialista versenymozga­lom operatív szerveként létre­jött versenybizottságok munká­ja előrelépést jelentett elsősor­ban a mozgalom összefogásá­ban. Példája ennek a tiszavas- vári községi versenybizottság kétéves munkája, amely ered­ményesen segíti a község mező- gazdasági üzemeinek vérseny- mozgalmát, a jó módszereket népszerűsíti. Ma már senki sem vitatja a verseny létjogosultságát, a ter­melőszövetkezetekben. A gaz­dasági mutatók javulásával a szocialista versenymozgalom hozzájárult a tsz-ekben dolgo­zók tudatának formálásához, amely a kollektív munka sze- retetében, a közös vagyon iránt érzett felelősségben nyilvánul meg. Ezzel magyarázható az is, hogy az anyagi ösztctizők mel­lett egyre nagyobb szerepet kapnak az erkölcsi tényezők is. A szocialista versenymozga­lom ösztönzőleg hat a munka- szervezés jobb kialakítására, a különböző korszerű techni­kai eljárások alkalmazására. Ott élő és eleven a mozgalom, ahol a vezetők és vezető szer­vek lelkiismeretesen foglalkoz­nak a verseny szervezésével, biztosítják annak nyilvánossá­gát, erkölcsi és anyagi elis­merését. Sok termelőszövetkezetben bizonyos formalitással lehet találkozni. Ez abban nyilvá­nul meg, hogy a benevezések, vállalások megtörténnek, de a vállalások teljesítésének érté­kelése elmarad. Az ilyen ese­tek megtörik a dolgozók lelke­sedését, hátráltatják a szocia­lista versenymozgalom tovább­fejlődését, kiszélesítését. Telje­sen indokolatlan a nyíregyházi Dózsa Tsz vezetőségének az az álláspontja, hogy 1963-ban az országos versenymozgalomhoz való csatlakozással azért nem foglalkoztak a közgyűlésen, mert 1962-ben nem érték el or­szágos helyezést. Ez és az eh­hez hasonló állásfolalások azt mutatják, hogy a szocialista versenymozgalom alapvető cél­jának megértésével vannak problémák. El kell vetnünk azt a szemléletet, amely a versenyt csak önmagáért valónak tart­ja. A szocialista versenymoz­galomnak első felada a munka termelékenységének fokozása, a dolgozók szocialista tudatának formálása. Éppen ezért nem szabad a versenyt általában szervezni, hanem mindig konk­réttá, tartalmassá kell tenni. Azonos termelési ágazatokban dolgozók között azonos ver­senycélokat és versenyfeltéte­leket kell meghatározni. A ter­melőszövetkezetek, brigádok és munkacsapatok közötti ver­senyének alapját az egyéni ver­senyvállalások képezzék. A szocialista versenymozga­lom tartalmasabbá tétele meg­követeli a versenybizottságok munkájában a következetessé­get. Rendszeressé kell tenni az értékeléseket, biztosítani a ver­seny nyilvánosságát, a hatható­sabb propagandamunkát. Az MSZMP VIII. kongresz- szusa tiszteletére indult, a szo­cialista versenymozgalommal egy időben vette kezdetét á szocialista brigádmozgalom, az iparban már működő brigád­mozgalom tapasztalatait fel­használva — figyelembe véve a mezőgazdaság sajátosságait. A szocialista brigádmozga­lom azáltal, hogy egyesíti ma­gában a szocialista munkát, a szocialista gondolkodást, a szocialista közösségi és magánélet követelményeit, a termelőszövetkezetekben is hathatós eszköze a szocialista embertípus nevelésének. E sa­játosságokból adódik, hogy szervezése is nagyobb körülte­kintést és figyelmet követel. A kezdeti nehézségek elle­nére, két év alatt jelentős eredményeket értek el a szo­cialista címért küzdő brigádok. 1962-ben 30, 1963-ban már 48 brigád küzdött a szocialista címért. A két év alatt 16 bri­gádnak szavazta meg a közgyű­lés a megtisztelő címet. Ez év­ben 48 brigád vesz részt a mozgalomban. Az erősebb, jól megalapozott, szervezetileg is megszilárdult termelőszövetkezetekben na­gyobb figyelmet érdemel a verseny magasabb formája, a szocialista brigádmozgalom. Sok meg nem értéssel lehet még találkozni. A termelőszö­vetkezeti vezetők jelentős ré sze — már ahol van szocialis­ta címért küzdő brigád — nem kíséri kellő figyelemmel, nem ad megfelelő segítséget a brigá­dok munkájához, az értékelést is több tsz-ben formálisan vég­zik. A hodászi Béke Tsz-ben 1963-ban két brigád teljesítette a szocialista cím követeimé' nyeit, azonban az értékelésről már megfeledkeztek a tsz ve­zetői, majd 1964-ben mindkét brigádot átszervezték; a szo­cialista brigádok így felbom­lottak. A mozgalom jelentőségének a meg nem értését mutatja az is, hogy megyénk 278 termelő- szövetkezetéből csak 29-ben van szocialista címért küzdő brigád. Véleményünk szerint ennél sokkal több tsz-ben van meg a politikai és gazdasági feltétele a szocialista brigád- mozgalomnak. A nyírbátori já­rás vezetői elmondják, hogy náluk ugyan nem történt be­nevezés, de több tsz-ben meg­vannak e mozgalom politikai, gazdasági és szervezeti felté­telei. Miből adódik a mozgalom­mal kapcsolatos meg nem ér­tés? Az esetek többségében az egységes irányelv hiányára hi­vatkoztak eddig. De van tsz, ahol a túlzott elfoglaltságot hozzák fel oknak a tsz ve­zetői. A valóság azonban az, mint ahogy más egyéb felada­tokat is eredményesen oldottak meg termelőszövetkezeteink ve­zetői —, hogy e kérdésben is je­lentős előrehaladás lesz, ha felszámolják az itt-ott meg­nyilvánuló közömbösséget. Elsősorban pártszerveze­teinknek, de minden vezetőnek — akinek köze van a mező- gazdasághoz — feladata előse­gíteni, hogy a szocialista brigád- mbzgalom jelentőségének meg­felelő helyét elfoglalja megyénk termelőszövetkezeteiben is. El kell érni, hogy a következő év­ben minden olyan tsz-ben le­gyen szocialista címért küzdő brigád, ahol ennek politikai, gazdasági és szervezeti feltéte­lei megvannak. Valkó Mihály, a megyei pártbizottság munkatársa A központi sportiskola há­rom diákja hatalmas virágcso­korral köszöntötte Egri Gyu­lát, a magyar sportküldöttség vezetőjét, majd Páder János­nak, a MOB titkárának jelen­tését hallgatták meg a résztve­vők. Felhangzott a Himnusz és Pap János elvtárs tartotta meg ünnepi beszédét. Az MSZMP Központi Bi­zottsága és a magyar forra­dalmi munkás—paraszt kor­mány nevében köszöntötte a XVIII. nyári olimpiai játé­kokról hazaérkező sportolókat és vezetőket. Hangsúlyozta: Küldetésüket az olimpiai já­tékokon a messzi távolban a szokatlan éghajlati és földraj­zi körülmények között is fé­nyesen teljesítették. A 10 arany-, a 7 ezüst- és 5 bronzérem és a többi értékes helyezés, a nemzetek nemhi­Egri Gyula beszéde A Nyíregyházi Vas- Pannónia motorral hajtott, bejáratását végzi Báthory és Fémipari Ktsz átalakította, és vezetőfülkével látta el a kedvelt „Szabolcs” áruszállítót. Jelenleg az első példány István szerelő. Foto: Hammel József Az MTI munkatársai is fel­kérték Tokió magyar hőseit, hogy most már itthon nyilat­kozzanak nagyszerű eredmé­nyeikről, szereplésükről, érzé­seikről* Kozma István: — Nem tu* dom, mi volt nehezebb, a Ros- csin elleni 10 perc, vagy a 11 órás repülőút. Egyikkel sem (Folytatás a 4. oldalon! se, Pullai Árpád, az MSZMP KB osztályvezetője, Méhes La­jos, a KISZ KB első titkára, ár. Kos Péter, a" Külügymi­nisztérium főosztályvezetője, dr. Gyalmos János, Budapest Főváros Tanácsának VB elnök- helyettese, T erényi Imre, az MTS elnökhelyettese. Ott volt a fogadók között f(en-Ichiro Yos- hida, Japán rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövete is. Amikor a géphez tolták a lép­csőket és az első sportolók megjelentek, felcsattant a nagy taps, egyben megkezdődött a találgatás, ki az aki éppen ki­lép a repülőgép ajtaján. Gyor­san pergett minden, a sporto­lók ötös sorokba álltak és pat­togó indulók hangjaira felvo­nultak a díszemelvény elé, amelyen a fogadóbizottság tag* jai foglalták el helyüket. Elől a lányok haladtak jó­kedvűen, vidáman visszainte­getve hozzátartozóiknak. Az el­ső sorban az atlétanők, aztán a vívólányok, az úszók — Mada­rász Csilla és társai — s a szé­pen szerepelt női tornászver­senyzők következtek. Közvetle­nül mögöttük a férfiak cso­portjának élén a hatalmas ter­metű Kozmát, Zsivótzkyt, Var­jút, Pócsikot és Dömötört lehe­tett felismerni. A mögöttük le­vő sorokban féltűntek a labda­rúgók, a vízilabdázók, a súly­emelők és a többi sportág kép­viselői. A menetet az alacso­nyabb sportemberek, — Földi Imre, Kárpáti György dr., Ka­tona Sándor — zárták be.. Csütörtökön de. hazaérkezett Tokióból a XVIII. nyári olim­piai játékokon részt vett ma­gyar sportküldöttség második csoportja — köztük az 1—6. helyen végzett versenyzők. A Ferihegyi repülőtér tera­szát és környékét már 8 óra után ellepték a hozzátartozók, egyesületi vezetők, sportbará­tok. 9,30 óra volt a hivatalos ér­kezési ideje a KLM hatalmas DC—8-as gépének, kisebb ké­sés után, 10 óra előtt azonban már landolt az „aranygép”. Az olimpiai küldöttség foga­dására megjelent Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára, Pap János, a Mini <27it Arta n á rs pl n ökh pl vpf.t.p­Hazaérkezett az olimpiai iportkiildöttiég’ második esoporlja Melecr ioaadtotás a Feiiheavi rév ülőtéren Pap János, a Minisztertanács elnökhelyettesének beszéde vatalos pontversenyében elért nagyon előkelő hatodik hely megszerzése ts ezt igazolja. Sportolóink nemcsal helytálltak, de ha az eredmé­nyeket nézzük, megelőztek egy sor nagymúltú, jelentős sportkultúrával rendelkező or­szágot is. A Minisztertanács elnökhe­lyettese ezután egyenként kö­szöntötte az olimpiai bajno­kokat, üdvözölte az ezüst-, a bronzérmesek és a helyezettek népes táborát is. A továbbiakban kiemelte: — A jó eredmények, a re­kordok mellett legalább any- nyira örültünk azoknak a híreknek, amelyek arról szá­moltak be, hogy a magyar olimpiai csapat rokonszenves magatartásával mind a sport­pályákon, mind azokon kívül számos új barátot szerzett ha­zánknak. — Pártunk és kormányunk részéről megígérhetem, hogy ml, valamint a sportvezetők továbbra is minden lehető támogatást megadunk sport- mozgalmunk fejlesztéséhez, hiszen célunk és szándékunk közös: a sport eszközeivel is elő kívánjuk segíteni. hogy nemzetünk minden egyes fia és leánya erős, egészséges* boldog legyen. Pap János még egyszer sze­retettel köszöntötte a sporto­lókat. s kellemes pihenést ée további eredményes munkát kívánt nekik. A köszöntő szavakra Egri Gyula, a magyar sportküldött­ség vezetője, a MOB elnöke válaszolt. — Az olimpiai együttes ne­vében köszönjük a szívélyes fogadtatást — mondta — és ahogy most itt, úgy Tokióban is minden pillanatban éreztül az értünk aggódást, az együtt­érzést. Mindez jelentősen hoz­zájárult a szép eredmények eléréséhez. Rengeteg tapaszta­latot szereztünk az olimpián, s a közeljövő feladata, hogy ezeket a lehető legnagyobb gondossággal rendezzük és felhasználjuk sportéletünk fejlesztéséhez. A sikereket nagyban elősegítette az egész csapat egysége, az egymásért aggódás, egymás buzdítása. Köszönetét. mondott Gyula mindazoknak a sport­vezetőknek, edzőknek. akik ugyan nem voltak fokióban, de lelkes, áldozatos munká­jukkal hozzájárultak az olim­piai sikerekhez. A hivatalos ünnepség után a sportolók és hozzátartozóik társasgépkocsikon átmentek a Kisstadionba. A Kisstadionban aztán megtörténtek az első ölelke­zések a hozzátartozók, sport­barátok és vezetők, valamint a sportolók között. Szinte kézről kézre adták őket, s közben a fotóriporterek is megörökítették a megható pil­lanatokat, de munkában vol­tak a filmfelvevő készülékek xs. Előkerült a megjelent sok újságíró jegyzetfüzete, nyilat­koztak az olimpiai bajnokok, helyezettek. Az aranyérmes sportolók nyilatkozata

Next

/
Oldalképek
Tartalom