Kelet-Magyarország, 1964. október (24. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-24 / 250. szám
Tömegkapcsolat és közérdekű levelek Vaskos köteget tenne ki az a levélhalmaz, ami naponta érkezik a tanácsi szervekhez. Bár ezek többsége egyéni ügyekkel kapcsolatos, jócskán lehet találni közöttük olyan jelzéseket, amelyek egy-egy közösség gondjáról-bajáról szólnak, — a hivatali nyelv megnevezése szerint: közérdekű bejelentések. Jószándékú türelmetlenség árad ezekből a levelekből, olyan észrevételek, javaslatok sorakoznak bennük, amelyek kedvezően segíthetik a községek gyorsabb előrehaladását. Éppen ezért követel magának fokozottabb figyelmet a közérdekű bejelentés. Az utóbbi esztendőben lényeges előrelépés történt e közhasznú bejelentések megbecsülésében, amit jól mutat, hogy a megye nagyobb részén nemcsak pontos nyilvántartást vezettek róluk, hanem ae intézkedésekről érdemi választ küldenek az észrevételt tevőknek. De még fellelhető — bár szórványosan — ennek az ellenkezője is, amikor hanyagul kezelik a közérdekű bejelentéseket, veszni hagyják az értékes javaslatokat s ezáltal elveszik a lakosok, a választók kedvét a kezdeményezéstől. Erre derített fényt legutóbb a Nyíregyházi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága, amikor az idén másodízben tárgyalta a közérdekű bejelentések intézésének módját. Kitűnt ugyanis, hogy Nyírbog- dányban, Kótajban, Oroson, Nyírteleken, Tiszateleken a kötelező nyilvántartásba csak elvétve jegyzik fel az érkező közérdekű javaslatokat, tized- rangú kérdésként az adminisztrátorra bízzák, (Például Nyírbogdányban). Tiszateleken egyáltalán nem tartják számon a bejelentéseket s éppen ezért nem is tesznek semmit a jelzett hiányosságok megszüntetéséért, a hasznos ötletek kivitelezéséért. Gyakori az is, hogy felfigyelnek ugyan a községi tanácsok a közérdekű bejelentésekre, de sietve továbbítják azokat az „illetékesekhez”. Ez még rendjén volna, de arról már sorozatosan „megfeledkeznek”, hogy érdeklődjenek az úgyneveett illetékeseknél az ügy állásáról. így a panasz-, vagy javaslattevő hiába várja a választ... De a jó példa több. Nagyhalászban, Üjfehér- tón, Vencsellőn, Rakamazon és másutt a járásban azon túl, hogy levélben köszönik meg a választópolgárok észrevételét, egy-egy terv készítésekor ezekből a közérdekű < bejelentésekből indulnak ki, segítségükkel állapítják meg a községfejlesztés sürgősségi sorrendjét. Kétségtelen: nem egyedi az említett járás helyzete, mint ahogy másutt is tettek és tesznek lépéseket a felelőtlenség megszüntetésére. Az viszont biztos, hogy ahol nem félvállról kezelik a választók írásos, vagy szóban előterjesztett közérdekű bejelentéseit, ott jó közhangulat alakul ki. S az ilyen községekben a jelentkező nehézségeket is könnyebben át tudják hidalni, mert a fejlődés zálogául a legbiztosabb alapot, a tömegkapcsolatot választották. Angyal Sándor Nem hét lakattal Nyirbéltek művelődésének helyzete intézkedések az energiagazdálkodás megjavítására A bökönyi Kossuth Tsz-ben 100 hold dohány termesét befogadó 10 darab tízfiókos pajtát építettek az idén. Foto: Hammel József „Nyírbélteken olyan a művelődési ház, mint a mesebeli kastély, ahová hét lakat után lehet bejutni. A tv dísztárgy, a mozi pedig reklám. Nem törődik senki a falu és főleg a fiatalok szórakozásá- val.’, így kezdte levelét egynyír- bélteki olvasó. A helyszínen eléggé kultúrált falukép tárult elénk: csinos, bár a szomszédos községekénél valamelyest fakóbb házak, cukrászda, önkiszolgáló élelmiszer, iparcikk, két vegyesbolt, és két itaJmérés. A falu közepén kétemeletes téglavörös épület, művelődési otthon és mozi. Nyolc színházi előadás Szabó Gyulával, a község fiatal, talpraesett tanácselnökével ismerkedünk a nyírbél- tekí valósággal. Homok, homok. Egyéni parasztok, legalább is a község 4 ezer lakójából 1100. A többiek: 350-en a közeli állami és erdőgazdaságban, s még eny- nyien a távoli iparvidékeken keresik meg a kenyerüket. — Alapja van a levélnek, hogy Bél teken nem a legszerencsésebben haladt a művelődés — gondolkozik el a tanácselnök. Gyorsan hozzáteszi: — De az okokat is látni kell. Messzebbről indult el Beitek, és még messzebb is van, mint némelyik község. Pedig ott áll az emeletes, korszerű művelődési otthon. 3 millióba került, a falu építette. Papírt tesz az asztalra: az elmúlt színházi évad során 8 színházi előadás volt a községben. 3200-an nézték meg a Déryné Színház műsorát. Az ismeretterjesztő előadásokon általában 50-en vettek részt. Újság, folyóirat 744 jár a községbe, van 335 rádió és 22 televízió. Kevés az olvasó Mégis gyengék a művelődési viszonyok? — kérdezzük egymástól a levélre pillantva. A levélíró erősen pesszimista. Igaz, csak 160 olvasójuk vart, s mintegy 2 ezer kötetük, — ez lakosonként fél könyvet jelent, — a megye átlaga egy lakosra egy könyv, az országos 1,2. De az is tény, hogy alig pár hónappal ezelőtt Bélieken egy lakosra csak 0,13 könyv jutott. — Kezdeti nehézségek ezek, — mondja bizakodva: Szabó Gyula. — Sajnos, a művelődési otthon épületét nem tudtuk kihasználni; alig volt benne ember hébe-hóba. Most új vezetője van a művelődési háznak: Szabó Géza. Szétnéztünk: 365 személyes nagyterem, ahol a színház-, mozielőadásokat tartják. 150 személyes előadóterem (egyben bálhelyiség) klub, szakkör, könyvtári szobák. Irigylésre méltó elrendezés, kevésbé irigyelhető berendezéssel. A klubban négy asztal, a szabó-varró tanfolyamot a hiányos felszerelés miatt szüntettük meg, Nyírbátorba járnak a bélteki lányok, asz- szonyok. A tv ezúttal jó és hozzáférhető, de még igazában csak az olimpia alatt van látogatója. A községi szervek egy év alatt tizenkét esetben foglalkoztak művelődési problémával, s egyáltcján nincsenek beletörődve a jelenlegiekbe. így van jól. Nem hét, csak egy lakat kulcsát kell megtalálni a művelődésnek. P. G. A hogy a komoly idő beállt, egyszeriben kiderült, hogy Mancika nem tud élni nélkülem. Eddig is nem egyszer vártam rá a hivatala előtt, de amióta csúszósak az utak, minden áldott este kedves kötelességem hazakísérni. Mancika ugyanis csúszós úttesten egyedül nem tud átmenni. Éppen ezt szerettem meg benne, ezt a nőies bátortalanságot, ezt az imádni való gyengeséget. Mert Mancika gyámolításra szorul, Mancika olyan, mint a félénk őzike, egyszóval — mint mondani szokás, — Mancika az esetem. Gondolataim egész nap körülötte csaponganak, s türelmetlenül várom az esti programot. Ahogy fél ötkor leteszem a tollat, felhívom és közli, hogy ötkor végez, pontosan ott legyek a hivatala kapujában. — De okvetlenül ott legyen — teszi hozzá könyörgő hangon —, mert nagyon csúszós az út, és nem tudom, mi lesz velem, ha nem lesz ott... Aztán rohanok, ötre pontosan ott vagyok, Mancika jön, s kezdődik a mennybemenetel. Mert csak a menny- bemenetelhez lehet hasonlíA Nehézipari Minisztérium vezetői a közelmúltban arról tájékoztatták a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságot, milyen intézkedéseket tettek az energiagazdálkodás különböző időszerű kérdéseivel foglalkozó országos vizsgálat nyomán. Egyebek között beszámoltak arról, hogy kidolgozták, s a harmadik ötéves terv energia- szükségletének megtervezéseHétezer vag-on az abrakhiány Az átteleltetés gondjai — Tartalékok a takarmányozásban kor már fel is használják a legfontosabb vegyipari folyamatok komplex energianormáját. A vegyipari műszaki főosztály utasítása alapján felülvizsgálják a nagyobb üzemekben eltüzelt szén mennyiségének mérési lehetőségét, s a tapasztalat alapján gondoskodnak megfelelő mérőberendezések felszereléséről. A legfontosabb vállalatok részére — a lehetőségekhez mérten — azonos minőségű és szemnagyságú szenet igyekeznek biztosítani. Ez a takarékos tüzelőanyagfelhasználás egyik alapfeltétele. Ezenkívül azokkal a vállalatokkal, amelyeknél nem eléggé ösztönző az energiagazdálkodással foglalkozó szakemberek premizálása, új, hatásosabb javaslatot dolgoztatnak ki az anyagi ösztönzésre. (MTI) Az ideihez hasonló rossz takarmánytermő esztendő 1952- ben volt. Előzetes számítások szerint hétezer vagon abrak és igen jelentős tömegtakarmány hiány van a megyében. Az abrakhiányt mintegy 30 százalékkal lehet csökkenteni központi készletből, méginkább más megyékből történő vásárlással. A gondok tehát megmaradnak. Azért, hogy a megye állatállományának erőnléte ne romoljon, s lehetőleg megmaradjon termelési szintje, szükséges minden lehetőséget kihasználni a takarmánynak alkalmas anyagok hasznosítására. Az árterek, rétek még néhány hétig jó legelői lehetnek a szarvasmarhának. Ha csupán egy-két- három nap telik cl a termény letakarítása és a Kisjó: Téli rege tani az utat, amely a hivataltól Mancikáékig vezet. Ahogy kilép a kapun, már sikolt és megtántorodik. Elesne szegényke, ha ott nem lennék, de szerencsére ott vagyok, elkapom és nincs baj. Akkor aztán sírás hangon mondja, hogy jaj, Gyula, én úgy félek, de úgy! Mire azt mondom: — Ugyan, Mancika, ne féljen, Mancika, kapaszkodjék jó erősen a karomba, én soha nem szoktam megcsúszni. Mancika szót fogad, mindkét karjával a karomba kapaszkodik és megyünk. De hogyan? Minden második lépésnél megcsúszik, sikít, kapaszkodik, csetlik-botlik. Nem egyszer elmondja, hogy milyen biztonságos érzés is egy erős férfi mellett haladni az élet rögös útjain, mert Mancika költői lélek, és ilyen szépeket tud mondani. Aztán amikor fáradtságról panaszkodik, bemegyünk pihenni egy kis cukrászdába. Ott töltjük a félidőt és újult erőre kapva, folytatjuk az utat tovább. így ment ez a tél beállta óta egészen tegnap estig. Tegnap azonban érthetetlen dolog történt. Olyan dolog, ami megfejtésre vár. Azt hiszem, lélekbúvár elé kell tárnom. Az történt, hogy a hivatalban halaszthatatlan különmunka adódott, és azt kellett telefonálnom Mancikának, hogy meghasad a szívem, de csak hét óra felé szabadulok. Mancika, szegény, egész oda volt: — Gyula, Gyula — mondta sírva —, mi lesz velem? Hogy megyek én haza maga nélkül ilyen csúszós időben? — Drága Mancika — válaszoltam én —, ha másként nem lehet, üljön taxiba. Szipogva és hüppögve nyugodott bele a megváltozszántás között, a sertések, juhok akkor is járják be a burgonya, répa és kukoricaföldeket. A céltudatosán betakarított és hasznosított kukoricaszár önállóan vagy répafejjel vegyesen silózva, pótolhatja a hiányzó takarmányérték legnagyobb részét: egy kát. hold kukoricaszár keményítőértéke 5,75 és fehérjetartalma 0,4 mázsa. Értéke másfél ezer forint, a fehérjével biztosított tej — 800 liter — 2400 forint. Hasonló megfontolással kell kezelni a cukorrépa melléktermékeit. A leveles répafejben holdanként 3,5 mázsa keményítő és 0,5 mázsa fehérje van. A répafejet elsősorban kukoricaszárral silózva érdemes hasztathatatlanba és fájó szívvel búcsúztunk. Ám öt előtt pár perccel új intézkedés történt nálunk, nem kellett bentmaradnom, ugrottam föl, futottam, és már előre élveztem azt az örömet, amit Mancikának fog okozni a váratlan meglepetés. Rohantam, hogy el ne késsek, és nem is késtem, csak egy-két másodpercet. Még láttam Mancikát, sőt, a hangját is hallottam. Pont akkor lépett ki a kapun, belekarolt egy magas, vékony fiatalemberbe, és szólt hozzá bátorítólag: — Ugyan, Jenőke, ne féljen, Jenőke! Kapaszkodjék jó erősen a karomba, én soha nem szoktam megcsúszni! A Jenőkének nevezett kaszvany fráter szót fogadott, mindkét karjával belekapaszkodott, aztán megindultak. A fiú csetlett-botlott, Mancika azonban erős volt, mint a kőszikla. Ahogy elnyelte Őket a köd, megállapítottam, hogy ez a Mancika nem az a Mancika, akit én ismerek, nyilvánvaló, hogy a szegény Mancikának lélekhasadása van. Csak legalább azt tudnám,] hogy hol töltötték a félidőt-.] nosítani, de — éppen a háztáji gazdaságokban — 2—i mázsás kupacokba rakva, hetekig eltartható és takarmá- nyozható. A kertészeti hulladékokból, meg nem érett termékféleségekből, burgonyából, tökből vegyes silót készíthetünk a sertések és a baromfi részére. A gondokat csak fokozzák a takarmányellátásban a szakszerűtlen tárolások. Az anar- csi termelőszövetkezetnek például 500 mázsa a szálas takarmány hiánya, s meglévő szénakazlai közül az egyik fedetlen, a másik félben van — kitéve az időjárás viszontagságainak. Már most körültekintő számvetést kell készíteni valamennyi tsz-ben: felmérni a készleteket, ennek alapján beosztani új termésig úgy, hogy először lehetőleg a kisebb értékű tömegtakarmányok fogyjanak el — kukoricaszár, tö- rek, takarmányszalma, kuko- ricaszár-siló stb. — s ezután kerüljön sor nagyobb arányban a koncentráltabb takarmányok etetésére. A dögéi Rákóczi Tsz például már a betakarítás idején elosztotta a takarmánykazlakat állatfajok és csoportok szerint. Egyik legszámottevőbb abraktartalék: a lucerna lisztté való feldolgozása. Az így feltárt széna a teheneknél 25, a szarvas- marhánál általában 30, a sertéseknél 15, a baromfinál 3—5 százalékkal javítja a takarmányhnsznosí- tást, pótolja az abrakot. A szálláskörülmények nagy hatással vannak a takarmány- gazdálkodásra. Hideg, nem megfelelően téliesített istállókban több takarmány kell a jószág létfenntartására, * ez gyakorlatilag az állati termékek termelésének a rovására megy. Szkita József, a megyei állattenyésztési felügyelőség vezetője 1964. október 24, 3
