Kelet-Magyarország, 1964. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)
1964-09-13 / 215. szám
Satvanmázsás átlagtermést várnak kisvárdai rózsa bnrgoay ából a mándoki Üj Élet Termelőszövetkezetbe«, Foto: Hammel J. Felkészültek az üszre Kocsordon Prémiumból csak ígéret ? Messziről úgy tűnik, hogy a szántótraktort nyomon követi a velőgép. A dombról már látszik, hogy az első traktor egy acél- kötéllel vontatja a másikat, ami után a nagy vetőgép halad. Saokatlan ez a kép, Amikor a tábla végére érnek, a két traktoros és a vetőgépfaros leszáll. Megszomjaztak. — Nálunk, a nyirbogdá- nyi Petőfi Tsz határában bőven van ilyen hepehupás homokterület. Egy traktor nem bírja a vető- gépet a dombon, a lejtőkön. Ezért segítek már két napja Gombkötő Sanyinak — mondja Szilágyi József. — Azért jöttem én, mert az ő gépe is, az enyém is tJÉ—38-as, így tudjuk ösz- szehangolm a sebességet. Gombkötő Sándor már több mint egy hete megkezdte a vetést a Petőfi Tsz határában, s száz hold- nyi rozsvetés van már mögötte. — Több is lenne már, de gyakran volt eső mostanában — niondja a traktoros. — Pedig igyekeznem kell, négyszáz hold van rám, meg a gépemre bízva és az idő sürget. — Van-e prémium a vetésre? — kérdem, de Gombkötőt Szilágyi megelőzi , — A trágyaszállításnál kaptunk..., Ígéretet... — De a vetés gyors befejezésére, a minőségre...? A kocsordi Űj Élet Termelőszövetkezet határában nemcsak az- a ■ látnivaló, ami még betakarításra vár. A 105 holdas zöidségkerté- szetben szedik a paradicsomot és a többi terményt. Elvetették jövő évi primőrként a hagymamagot. De már szállítják a trágyát is: jövőre szintén jó termést akarnak paprikából, káposztából, egyebekből. — Trágyaszállítást csak itt lehet látni — mondja Jakab C. Mátyás, a szövetkezet elnöke. — A szántó- földön már nyáron szarvasokba került, most terítik szét, s forgatja le az eke. A tarló mélyszántásának kis híja van: a Két Sz—100-as vezetője valamelyik nap szabad délutánt csinált... A sárcsomók nagy darabokban cuppannak le a vontatók kerekeiről, amint kiérnek a műútra a szántóföldekről. Szállítják a cukorrépát. — Kiválasztottuk a legveszélyesebb területeket — magyarázza az elnök. — Onnan szállítjuk először. Kell is, mert még alig volt eső, máris gondot okoz a vontatókkal a mozgás a földeken. Több mint száz vagonnal adtunk már át a cukorgyárnak, felszedve is van, közel ötven vagonnal. Összesen ötszáz vagon körül várunk a 335 holdról. Munkaerő van bőven, a szállítást is fokozhatnánk, de már most is „eldugul" az állomás kapacitása. Zöldéit a lucerna gép, hat lóvontatású két, két és fel nap alatt földbe teszi az árpa magját; Aztán majd a búza. A kilenc es félszáz holdból száz sincs Bánkúti: Bezosztáját és Fertődi fajtát vetünk. A magot előkészítettük. — A trakorosokat nem féltjük: a vetésnél műszak- normánként 16 forint jutalmat kapnak, a gépfaros meg jó minőség esetén, három forintot holdanként. Magágy van, s folyamatosan lesz, mert az Összes vetésterületből alig száz hold kerül kukorica után. Külső segítség A mélyszántás befejezésénél számíthatnak nehézségiekre a tsz-ben, ha sok eső lesz. Saját gépeik mellett négy nehéz gépállomási traktor is dolgozik. Jól teszik, hogy igénybe veszik a külső segítséget, s nem terveztek arra az öt darab MTZ traktorra, amit tavasz óta várnak, saját gépparkjuk gyarapítására. — Az időjárás alakulása ilyenkor kiszámíthatatlan — jegyzi meg az elnök, — mi igyekeztünk felkészülni a várható legrosszabbra. Erre buzdítottuk traktorosainkat, ennek megfelelően mozgósítottuk a brigádokat, kértük és meg is kaptuk a családtagok segítségét. Jobb üzemszervezést! Diszpécserek a tapasztalatokról Megbeszélést tartottunk szerkesztőségünkben öt nyíregyházi üzem íóchszpec serével. illetve diszpécserével az üzemszervezés jelenlegi helyzetéről. Részt vett a tanácskozáson Végh János, a megyei pártbizottság munkatársa, Csurka Miklós, a VAGÉP, Marinka János a Ruhagyár. dr. Nagyőszi Béla a Megyei Építőipari Vallalat, Póror Elemér a gépjavító vállala: és Tóth Béla a vegyesszerelő ktsz dolgozója. „Majd csak lesz valahogy“ Ipari üzemeinknek az év második felében az eddiginél sokkal nagyobb feladatokat kell megoldaniuk. Adódik ez abból, hogy több vállalat adós maradt az első fél év tervteljesítésével, másrészt, az exportkötelezettségek határideje túlnyomórészt az év utolsó hat hónapjára es;k. Az üzemekben torlódnak a feladatok, ezen most már csak a jobb üzem- és munkaszervezéssel lehet segíteni. Javítja ugyan a helyzetet, hogy jelenleg kevésbé lehet anyaghiányról, objektív nehézségről beszélni, de az ész- szerűtlenül szervezett munka súlyos helyzetet idézhet elő. Dehát melyek a munkaszervezés legjobb módjai, vagy akadályozó tényezői? Erre keressük a választ. Vita tárgyát képezte a VAGÉP Vállalat egyik igen jelentős problémája: a . „Mota" targoncák gyártásában történt nagy kiesés. Elfogadható talán, az üzem érve: a gyártás megkezdésekor nem volt tapasztalatuk, elegendő anyaguk, jó képességű .szakemberük, s ezért későn indult a széria is. De igaza van a gépjavító képviselőjének: áj terméK gyártásának megkezdését mindenkor meg kel! előznie alapos, körültekintő üzemszervezésnek. meg kell akadályozni a spon- tanaitást, azt a nézetet, hogy „menet közben majd csak lesz valahogy”. Törzsgárdára van szükség Persze, a körültekintő felkészülés egy új gyártmány bevezetésére a munkaszervezésnek csak az első mozzanata. A neheze ezután jön. Többen elmondták: a legszebb elképzelések is hiába- valóak, ha a végrehajtásukhoz nincs megfelelően képzett szakembergárda. A VAGÉP-nél. de a többi tanácsi vállalatoknál is jobbára fiatal, gyakorlatlan szakmunkások dolgoznak. Velük nehezebb komolyabb munkaszervezést végrehajtani. De várhatunk-e a sültgalambra? — tette fel a kérdést a gépjavító képviselője. A jó munkaszervezés tökéletesítéséhez feltétlenül szükséges törzsgárdát nevelni. Ez viszont lehetetlen jól átgondolt anyagi ösztönzés nélkül. Az egyen- lősdi prémium, vagy bérfizetés kedvét. szegi a legjobbaknak, viszont a gyengébbeket sem ösztönzi. Többen beszéltek arról, hogy —■ ami különben helyes — egy-egy tapasztaltabb szakmunkás mellé 3—4 fiatalt osztottak be, hogy tanítsa őket. Arról viszont már nem esett szó, hogy ezek a „tanítómesterek”’ kapnak-e valamit ezért a pluszmunkáért, hiszen emellett nekik el kell végezniük a napi feladatukat is. Korábban is hozzányúlhat- tajc volna a 'bátrabb anyagi ösztönzéshez a V AGÉP-nél, ahol most 15 ezer forint -él- prérriiumot tűztek ki a „Mota-terv” teljesítéséért, amely 13 milliós termelési értéket jelent a vállalatnak. Kevesebb es ugyanígy hasznos lesz * vegyesipari ktsz kezdeményezése: a móiigoi exportéba íegt jobb ‘szakemberekre bízzak;;-; akikét a különböző területek-' ; ről irányítanak ehre, a mun-‘" „ kára. . ‘ . Igazat kell adni a .diszpé- csereknek abban. hogy. égy-.';., egy vállalatnál a termelési ~ .osztályra túlzott adminisztrá- k ciós feladat .nehezedik, s a termelés közve tlen, helyszíni - szervezése helyeit . gyakran, • jelentéseket, - kimutatásokat gyártanak. Elmondták: egyszerűsíteni kellene az adatszolgáltatást a munkaszervezés javára. így több idő jutna például ar- : ra, hogy szorosabbá tegyék ?- kapcsolatukat 'kooperációs vál- • lalatokkal, akiket — sajnos-*.' a-- elég sűrűn fel kell keresni a megrendelések késése miatt.. • Az építőipar , esetében így gyakrabban érintkezhetnének •' a termelési osztály dolgozói a tervezővel, a beruházóval, s főleg az anyagellátó vállalattal, A kooperációs kapcsolatok ilyen, kiépítése az üzem- szervezés szempontjából lényegbevágó., De • a vállalatok, közvetlen felettes szervei isse kát tehetnek a munkák, jobb' megszervezésének érdekebep azáltal, hogy V. nemcsak regisztrálják a hiányosságokat, hanem kézzel fogható segítséget nyútjanak az akadozó anyagellátásban, a szállj-' ' tások lebonyolításában. ' Hiszen a számos alapanyag beszerzése meghaladja egy kis üzem diszpécserének az ere- ■" jét. Elkél ilyenkor a segítség..} Mindenütt van lehetőség Ugyancsak a felsőbb szer- " vektől várják az üzemek szakemberei, termelésszervezői a gyakori tervmódosítások meg-- szüntetését. A sűrű átállás bizonytalanságot szül, különö- ■ sen az építőiparban. Szóba jött, hogy nemcsak as adós vállalatok, hanem a tessj vüket rendszeresen teljesítők Mielőtt a konzervgyári töltőasztalokat gyártani kezdték, egy 15 fős brigádjuk 2 hónapon át Hódmezővásárhelyen, a korábbi profilgazdánál tanulmányozta a szerelés, munkaszervezés módszereit. így nem következett be már a nyíregyházi indulásnál sem termeléskiesés a tapasztalatlanság miatt. A VAGÉP tanácsi vállalat, kisebbek a lehetőségei, de náluk is van mód az előzetes tájékozódásra. a termeléshez szükséges anyagok, alkatrészek időbeni biztosítására. Mindenképpen papírmunkát! Sok szó esett, mint helyes jizemszervezési módszerről, a munkaerő átcsoportosításáról. De többen leszögezték: ez sem történhet meggondolatlanul, csak úgy, hogy a kevésbé fontos területek se kerüljenek aránytalanul hátrányos helyzetbe. Az építőiparnál kétségtelenül hasznos volt az első fél évben a kiemelt beruházásokra történt eröát- csoportositás, is tökéletesíthetik munkaszer-' vezésüket. A munkaműveletek esi- -- szólása, a technológiák fejlesztése, mindenhol nagy lehetőségeket rejt. Itt van például a ruhagyár' ‘ esete: országos híre van munkájuknak, még külföldön is elismeréssel nyilatkoznak termékeik minőségéről és ez a gyár az idén eddig félmillió forint értékű anyagmegláka- rítást ért el, S ez nem csoda: jó törzsgárda, rendszeres „Két urat szolgálok...“ — Talán lesz — válaszolja Gombkötő. — Miből gondolják? — Tavaly is volt... .— És most, indulás előtt nem beszélték meg a vezetőséggel? Nem mondták meg a traktorosoknak? — Nem, — Érdekli magukat egyáltalán a céljutalom? — Mi ez, hogy érdekel! mondják szinte egyszerre. — Nem is azon a kis keresetgyarapodáson van a hangsúly, de tudja hogy van: mindjárt jobban érzi az ember a megbecsülést. Meg nő a felelősségérzetünk is. — Nem arról van szó, hogy nem dolgozunk mi becsületesen jutalom nélkül is. Tegnap este nyolcig vetettünk, amíg láttuk a sorjelzőt — mondja Szilágyi József. — Ka itt nem segítek a vetésnél, akkor nappal szállítok, éjjel szopom a műtrágyát. Nem tudjuk milyen lesz az ősz, igyekezni kell. Nagy halmokban magasodik a rendbetett silókukorica. Ötven holdon termelték. De ezzel még nincs vége: a cukorrépafejet, kertészeti mellékterméket a kukoricaszárral ezután sd- lózzák be. Amikor az idő engedi, a tagok ellepik a napraf orgóf öklét: százhúszból 70 holdat már rendbe- tettek. Zöldell ötven holdon a homoki kapáslucerna. Vetés után jó esőket kapott, gyorsan kikelt. Távolabb teregetik a lápime- szet: száz holdat javítanak meg az idén. A fehérhúsú burgonya még virul, a gül- babát már szedik. — Elég gyenge eredménnyel — jegyzi meg Jakab C. Mátyás, — nem várunk többet 35 mázsánál holdanként. Viszont pótolja majd a magkender: 150 holdról átlagban egy-egy mázsá- nyival várunk több magot. Nem lehet még gabona- , vetést látni a határban — ; jegyzem meg. — Ennek oka a néhánynapos esőzés — válaszolja az elnök. — Az árpát már a hét elején vetettük volna. Erőnk van hozzá, öt nagy traktoros Kovács István mezőgazdasági mérnököt a géber- jéni Győzelem Tsz-ből ismerem, ott dolgozik már évek óta. Annál nagyobb a meglepetés, amikor Győr- teleken, az Aranykalász Termelőszövetkezet irodájánál találom, amint éppen kerékpárját támasztja a falhoz. — Két urat szolgálok már három hete és a nagy kényelemben még borotválkozni sincs időm. Az iroda előtermében itatóspapírral letakart ládi- kák sorakoznak, közel az ablakhoz, a fényhez. De legtöbbje már elárulja titkát: a frisszöld ’ búza, árpa néhány centiméter magasra nőtt — felemelte takaróját. — Csiráztatási próba vetés előtt — magyarázza a mezőgazdász, — Ez a Bezosztaja, meg a Fertődi búza a legjobb, kilencven százalékos. A Bánkúti már gyengébb. Repce, takarmány- káposzta is van. Az ember csakis úgy lehet biztos a dolgában a vetőmagmennyiségnél, ha tudja, mennyi magból kél ki életképes növény. Kovács István több éves gyakorlati tapasztalattal vállalta a géberjéni mellett a győrteleki közös gazdaságban is. a szakmai irányítást. Győrieteken az éveken át halmozódó vezetési, gazdálkodási gondok nemrég tetőzŐdtek: Akkor választottak új elnököt, s a hetekben jött segítségként az agronómus is. Igaz, ma már nem lehet sokat segíteni a hátralévő betakarítási munkák szervezésén, de a vetést igyekeznek minél szakszerűbbé tenni. A korábbi szervezetlenség következtében munkaerőgondjaik is vannak: a kevés rendszeresen dolgozó tag ereje is szétforgácsolódik; a dohányból például minden egyes tágnak ki volt mérve 4—5 sor. Saját gépük is van: a tagok korábban húzódoztak a komoly beruházástól. A gépállomás traktorai végzik a szántást, a két szövetkezet gépparkja, egymást segítve, a szállításoknál van. — Mindemellett idejében rendbetesszük a vetést — mondja az agronómus. — Búzából 450 hold lesz, s ehhez 30Ö holdon már kész a vetőágy. A csiráztatási próba megtörtént, megállapítottuk a holdanként! magmennyiséget, várjuk a búza optimális vetésidejének a kezdetét. anyagi ösztönzéssel kisért munkaszervezés van mögötte, E beszélgetésből is kitűnt, hogy üzemeinkben jelenleg a . ■: legizgalmasabb kérdés az üzemszervezés. ; < ' Oldalakon, át lehetne sorolni még az érintett problémákat: a gondosabb tanulóképzést, a munkafeltételek javítását, a . ■ munkaerőhiányt és a vontatottan haladó gépesítést. Olyan gondok ezek, amelyek nap, mint nap okoznak bosszúságot a termelés irányítóinak s a közvetlen termelőknek. Azt viszont összegezésül elmondhatjuk: ahol, nemcsak szavak- "' ban hangoztatják a jobb munkaszervezés fontosságát, ha-' ?' nem cselekednek, ott a fára-. dozás az eredményekben ha- . marosan lecsapódik. . Angyal Sándor—Seres Ernő . 1964. szeptember 13. 3
