Kelet-Magyarország, 1964. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)
1964-09-13 / 215. szám
Kádár és Tito elvtárs \ beszédet mondott a Gan z-MÁVAG-ban ; ' _ I. (2. oldal) XXL ÉVFOLYAM, 215. SZÁM Ara: 80 fillér 1964. SZEPTEMBER 13, VASÁRNAP Őszi feladatok a mezőgazdaságban Orosz Ferenc ehtársnak, az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottsága első titkárának nyilatkozata A2 ész a mezőgazdasági munkában a csúcsidő. E nagy fontosságú feladatok végrehajtásáról nyilatkozott a Kelet- Magyarországnak Orosz Ferenc elvtárs, az MSZMP Szabolcs- Szatmár megyei bizottsága első titkára. 1963. őszén megyénk mezőgazdaságában nagy szorgalommal és erőfeszítéssel végzett munka milyen hatással volt erre az esztendőre? A párt- és kormány felhívására megyénk lakossága az elmúlt év őszén társadalmi ügynek tekintette az őszi vetési és betakarítási munka végzését. Ilyen szervezett, időben való és jó minőségű munkavégzés a mezőgazdaság területén még nem volt. Természetesen ennek a szorgalmas munkavégzésnek meg is lett az eredménye. Első eredmény volt, hogy kenyérgabona vetéseink a zord téli időjárás ellenére csaknem kipusztulás nélkül átteleltek. Eredmény volt továbbá, hogy a tavasz folyamán több mint 200 000 kh. mélyszántott területtel rendelkeztünk, melynek következtében a kései kitavaszodás ellenére a tavaszi talaj- elókészitési és vetési munkákat a rendelkezésre álló egyhónapos idő alatt elvégeztük. Az elmúlt év őszén először teremtettük meg annak az alapját, hogy a tavasziakat a kukoricával együtt május 1-re elvetettük. Bár az ez év nyarán uralkodó aszályos időjárás kedvezőtlenül befolyásolta terméseredményeinkét, mégis elmondhatjuk, hogy a mélyszántott területekbe vetett kapásnövények viszonylag jól bírták az aszályt és termésátlagaik is kielégí- tőek. Legnagyobb eredménye volt azonban az elmúlt évi szorgalmas munkának, hogy az ország kenyérgabona szükségletét — pártunk célkitűzésének megfelelően — hazai termésből biztosítottuk. Az őszi munkavégzés teremtette meg az alapját annak, hogy az aszály ellenére kenyérgabonából a megyei átlag 8,6 q körül alakul a tavalyi 7,3 q-val szemben. Ez nagy politikai és gazdasági eredmény. Hogyan végezték a nyári munkálatokat a mezőgazdaságban? Milyen erőfeszítések történtek és mit kell tenni, hogy az aszály következtében előálló terméskiesést a legkisebbre csökkentsük? Megyénk dolgozó parasztsága a nyári mezőgazdasági munkákat — az elmúlt évi őszi munkákhoz hasonlóan — a lehető legnagyobb szorgalommal és odaadással végezte, Szépséghibája volt a nyári munkavégzésnek, hogy az aratás során nem használtuk ki kellően kombájnjaink és aratógépeink kapacitását és hogy a talajmunkát nem minden esetben tekintettük az aratási munka közvetlen tartozékának. A jövőben ezekre jobban kell ügyelni. Megyénk területét — különösen pedig egyes részeit — a nyári aszály nagymértékben sújtotta. Emiatt egyes növényekből — különösen burgonyából, kukoricából, kerti magvakból és egyes zöldségfélékből — a tervezetthez képest nagyobb terméskiesésre számíthatunk. A terméskiesés csökkentésének lehetőségét és módját a gazdaságoknak maguknak kell meghatározni. Néhány területen azonban még valamennyi gazdaság sokat tehet a bevételkiesés enyhítésére. Valamennyi gazdaságban mód és lehetőség van még az aszály következtében előállott takarmányhiány csökkentésére. Ehhez az szükséges, hogy a rendelkezésükre álló valameny- nyi takarmányozásra alakalmas mellékterméket (kukoricaszár, répafej, és répalevél, polyva, és törek, szalmafélék, répaszelet, melasz) összegyútjsék és tartósítsák. Sokat tehetnek e téren, ha meglévő takarmány- készletüket már mostantól kezdve takarékosan, feltárva (párolva, főzve, népesítve) használják fel. Gazdaságvezetőinknek nem azt az utat kell keresni, hogy takarmányhiány miatt az állatoktól megszabaduljanak (ehhez nem kell szakembernek és vezetőnek lenni) hanem azt, hogy a takarmányhiány enyhítésére még milyen intézkedéseket kell és lehet megtenni. Sokat tehetnek gazdaságaink a terméskiesések csökkentése érdekében, ha a meglévő termékek mennyiségi és minőségi megóvására törekszenek. Különösen nagy jelentőségűé téren a téli alma exportarányának növelése. Gondoljunk csak arra, hogy az elmúlt évben az almaszüret idején lévő szervezetlenség miatt több mint 70 millió Ft. értékű minőségi kiesés érte megyénk gazdaságait. Az almaárak az elmúlt évivel azonosak. Érdemes tehát mindent megtenni annak érdekében, hogy gazdaságaink minél több exportalmát értékesítsenek. Ennek érdekében mind az állami gazdaságoknál, mind a termelőszövetkezeteknél a megfelelő anyagi érdekeltség érvényesítését javasoljuk. Melyek azok a legfontosabb gazdasági teendők, amelyeket mindenképpen el kell végezni, bogy az őszi munkát idejében és jó minőségben fejezzük be. Az őszi munkát mindig úgy kell tekintenünk, hogy az két esztendőt szolgál; ekkor kell betakarítani az adott év termését és megalapozni a következő évet. Éppen ezért ez az időszak adja a legtöbb feladatot. Az őszi mezőgazdasági munkák végzésére — a megyei párt és tanács vb intézkedési tervének szellemében — valamennyi járás, község és gazdaság elkészítette részletes munkatervét. Legfontosabb feladat az elkészített ütemtervek szigorú betartása, a kitűzött határidőben történő és jó minőségű munkavégzés. Mindénnek fontos feltétele, hogy megyénk lakosságának apraja-nagyja erejéhez mérten kivegye részét e munka végzéséből. A munkák időbeni és jó minőségű elvégzésének feltételei az elmúlt évhez viszonyítva, kedvezőbbek. Termelőszövetkezeti tagságunkban erősödött a szövetkezeti gazdálkodás iránti bizalom. A kialakított anyagi ösztönzési formák a tagság érdekeltségét a munkában kedvezően segítik. A vezetés több tapasztalattal rendelIust, a pártszervezetek és tsz-vezetők, a tömegszervek munkájában, kapcsolatában? E nagy feladat időbeni sikeres végrehajtása jól szervezett, egybehangolt politikai irányító, szervező munkát igényel. Falusi pártszervezeteinknek azt kell látni, hogy amikor a termelésben legtöbb múlik az emberen, olyankor kell leginkább törődni vele, segíteni neki. Igen lényeges kiindulópont ez a falusi, termelőszövetkezeti pártszervezeteink működéséhez az elkövetkező hetekben. A lenini munkastílusnak az a kiindulópontja, hogy a párt politikája csak a dolgozó tömegek odaadó részvételével valósítható meg. Nagyon fontos, hogy falusi pártszervezeteink ebben az időszakban tovább javítsák politikai tömegmunkájukat. Amikor csak lehet, meg kell kérdezni az emberek véleményét, kutatni és elemezni kell a dolgozók nézeteit, hangulatát. A tömegek bevonása a feladatok meghatározásában alaposabb életismeretet nyújt, csökkenti a tévedés veszélyét, növeli a felelősséget, aktívabb és átfogóbb érdeklődést vált ki a végrehajtás iránt. Nagyon fontos e téren a tömegszervezetekkel való rendszeres foglalkozás. Különösen a KISZ, nőtanács és Hazafias Népfront tud a maga területén sokat segíteni az őszi munkák végzésében. Pártszervezeteink határozzák meg, hogy a helyi körülmények között mit várnak az egyes tömegszervezetektől, vitassák meg a tömegszervezetekkel, hogy a kért segítséget hogyan tudják biztosítani és segítsék a tömegszervezetek munkavégzését, értékeljék tevékenységüket. KISZ-szervezeteinknéi most folynak a vezetőség újjáválasztó taggyűlések és most folyik a VI. KISZ kongresszusra való felkészülés. Pártszervezeteink helyesen teszik, ha a kongresszusra való felkészülés jegyében foglalkoznak a KISZ- fiátalók őszi munkába való bevonásával. KISZ-fiataljaink eddig is sokat tettek a mező- gazdasági termelés növeléséért s bízunk benne, hogy az ősz folyamán is tevékenyen, fiatalos lendülettel kiveszik részüket a munkák végzéséből. Ezzel kapcsolatosan azt kérjük pártszervezeteinktől, hogy a fiatalok munkába való bevonását már most kezdjék meg, ne várjanak arra, hogy a munkák összetorlódjanak. Most, a jó időben fiataljáink nagyobb lendülettel tudnak dolgozni, mint később a hűvös, esős időben. Ennek figyelembe vétele, fiataljaink egészségvédelme szempontjából is fontos. Pártszervezeteink az őszi mezőgazdasági munkák végzését kapcsolják össze a pért alapszervi vezetőség újjává- lasztására való felkészüléssel. A pártvezetőség újjáválaszsá- sára azok a pártszervezetek készülnek feí legeredményesebben, amelyek az őszi munkák időbeni' és jő minőségű elvégzését a párttagok példamutatásán keresztül biztosítják. A vezetőségválasztásra való felkészülés és az őszi munkavégzés nem külön partfeladat. A kettőt össze kell kapcsolni és így lesz mindkettő eredményes. Az őszi mezőgazdasági munkák végzésének idejg több helyen egybeesik az illető község felszabadulásának 20. évfordulójával. Ezeken a helyeken pártszervezeteink helyesen teszik, hogy az őszi munkák végzését a felszabadulás 20. évfordulójának jegyében szervezik meg. Ez jelenti a legméltóbb megünneplést — fejezte be nyilatkozatát Orosz Ferenc elvtárs. kezik. A mezőgazdaság anyagi, műszaki ellátottsága is javult. Mindezek mellett azonban számolnunk kell több olyan tényezővel is, amely a végrehajtást jelentősen befolyásolhatja. Az eddigi tapasztalatok szerint az idén csapadékos ősszel lehet.számolni. Ahol a kézi munkaerőt igénylő kultúrák — cukorrépa, dohány, zöldség, stb. — területe növekedett, a sze- dési munkák gépesítése nincs megoldva. Az állami gazdaságok munkaerőellátottsága nem kielégítő. A termelőszövetkezetek szállítási kapacitása kevés. E feltételek és befolyásoló tényezők ismeretében kell megszervezni az őszi munka végzését. Á korábbi évekhez viszonyítva, a kenyérgabona termesztés főbb tényezőiben — fajtahasználat, növényállomány, műtrágyahasználat, vetés mélysége — sikerült előbbrelépnünk. Az elmúlt évi őszi munkában sokat erősödtek a falusi párt- szervezetek. Ennek hatása az idén is érződött a termelés szervezésében. Az idei ősz kíván-e új munkastíBakamazon ülésezett a megyei képviselőcsoport Az országgyűlési képviselők Szabolcs-Szatmár megyei csoportja szombaton — Barczi Gyula elnökletével — ülést tartott Rakamazon. Az ülésen, amelyen részt vettek a nyíregyházi járás és rakamazi párt, tanács és helyi, valamint a környékbeli termelőszövetkezetek vezetői is. Dr. P. Szabó Gyula, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese tájékoztatta a képviselőket arról, hogy a megye termelőszövetkezetei hogyan használják fel a 3004/6 kormányrendelet által biztosított állami támogatást. A felhasználás eredményei év közben még nem mérhetők fel teljes egészében. A rendelkezésre álló adatok azonban már mutatják, hogy a megye termelőszövetkezetei élnek a lehetőséggel, s ez kedvezően hat a közös gazdaságok erősödésére. Mindent egybevetve a termelőszövetkezetek az idén előreláthatólag 267 millió forint kedvezményben részesülnek. Az ilyen címen kapott összeg 33 millióval több a tavalyinál, majdnem a duplája az 1962. évinek. Ezenbelül 130 millió forintot az üzembe helyezett berendezések után kapnak a szövetkezetek. De igen jelentős a tenyészállat növekedése, a gépvásárlások, a gépállomási szolgáltatások, a talajjavítás és rendezés után járó összeg, s végül a pénzbeni támogatás a gyenge termelőszövetkezetek gazdasági megerősítéséhez. A rendelet kedvező hatása megmutatkozik abban, hogy a beruházások összege a tavalyihoz képest 90 millió forinttal nő. Majdnem 3000 holddal nagyobb területen végeznek talajjavítást, továbbá növelik a szőlő- és gyümölcsössel beültetett területeket. \ A szarvasmarha-állomány máris 4 százalékkal, ezenbelül a tehenek száma 6 százalékkal gyarapodott, Javuli az állomány minősége. Hasonló eredményeket értek él a sertéstenyésztésben. Az idén újabb szakemberekkel erősítették a szövetkezet vezetését, az állami ösztöndíjasok száma 19-cel emelkedett. A vitában felszólaló képviselők saját tapasztalataik alapján is elmondták, hogy a 3004-es kormányhatározatban biztosított állami támogatások mindegyike erősíti a termelőszövetkezeteket, különösen a gazdaságilag meg nem erősödőiteket. Szükségesnek látszik azonban a rendelet egyes pontjainak módosí- tása. Erre vonatkozóan több javaslat hangzott el. A képviselők megbeszélték az öntözéses gazdálkodás tapasztalatait és a megye öntözésfejlesztési tervjavaslatát, majd megtekintették a ra- kamazi Győzelem Tsz öntözéses legelőjét, vaja phoutJüju earssűyeraci
