Kelet-Magyarország, 1964. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)

1964-09-23 / 223. szám

Szovjet—belorusz napok megnyitó ünnepsége Budapesten Ä szovjet—belorusz napok eseménysorozata kedden este a fémmunkás művelődési ház­ban rendezett ünnepi megnyi­tóval kezdődött. Az ünnepsé­gen részt vett és az elnökség­ben foglalt helyet dr. Orbán László, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság osztályvezetője, Böjti János külügyminiszter- helyettés, dr. Harrer Ferenc, a Hazafias Népfront budapesti bizottságának elnöke, az MSZBT és a TIT több vezetője, dr. Cyalmos Jánoj, a fővárosi tanács vb elnökhelyettese, az MSZBT budapesti elnöke. Az elnökségben foglalt helyet G. A. Cyenyiszov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete és B. V. Pavljonok, a szovjet—be­lorusz napok alkalmából ha­zánkba érkezett belorusz kü- döttség vezetője. A magyar, a szovjet és a be­lorusz Himnusz elhangzása után Venéczi János, a buda­pesti pártbizottság titkára nyi­totta meg az ünnepséget, majd dr. Gyalmos János mondott ünnepi beszédet amelyben mél­tatta a magyar—szovjet barát­ságot. Ezután B. V. Pavljonok emelkedett szólásra. Tolmá­csolta a belorusz nép szívé­lyes üdvözletét és legjobb kí­vánságait. Ezután elismerő szavakkal emlékezett meg a magyar nép fiairól, akik részt vettek a szovjet népek, köztük a belo­rusz nép szabadságáért vívott harcokban. A továbbiakban szólt a két nép közötti személyes kapcso­latok gyarapodásáról, a párt­ós kormányküldöttségek cseré­jéről, valamint a Magyar- Szovjet Baráti Társaság és a Szovjet—Magyar Baráti Társa­ság belorusz tagozata közötti kapcsolatok fejlődéséről. Befejezésül sok sikert, bol­dogságot kívánt a magyar népnek. A tetszéssel fogadott felszó­lalás után magas színvonalú művészi műsor zárta az ünnep­séget. Megszigorították az ostromállapotot Bolíviában Szovjet— egyiptomi egyezmények La Paz (AP, AFP, Reuter): Bolíviában — ahol a kor­mány egy állítólagos összees­küvésre hivatkozva ostromál­lapotot rendelt el — a hatósá­gok hétfőn megszigorították a biztonsági intézkedéseket, A fővárosban és a nagyobb városokban betiltottak minden tömeggyűlcst és este 11,00 órától reggel 5,00 óráig kijárási tilal­mat rendeltek cl. A fővá­rost további intézkedésig csupán hatósági cngedéiy- lyel lehet elhagyni. Az AP jelentése szerint az állítólagos összeesküvéssel kap­csolatban letartóztatott 60 bal­oldali és jobboldali ellenzéki politikust a jövő héten előre­láthatólag Paraguayba depor­tálják. Ügy tudják, hogy a deportá- landók listáján van Siles Zua- zo volt elnök is, aki a kormány szerint az összeesküvés élén ál­lott. Siles Zuazo egyik megála- pítója volt a Nemzeti For­radalmi Mozgalom nevű kormánypártnak, azonban a májusi választások előtt élesen tiltakozott Paz Es- tenssoro elnök újraválasz­tása ellen, s ezért kizárták a pártból. Az AP jelentése szerint Barrientos Ortuno alelnököt jelenleg kórházban ápolják. Az alelnök hálószobájában ugyan­is pokolgép robbant. A politi­kus nem sebesült meg, de a kiállott izgalmak miatt orvo­si ápolásra szorul. A La PaZtól délre fekvő huanuni ónbányászai túsz­ként fogvatartják az álla­mi bányavállalat négy mérnökét és egy nyugatné­met szaktanácsadót. A bányászok e lépéssel akar­ják kikényszeríteni, hogy em­beribb bánásmódban részesül­jenek és magasabb béreket kapjanak. Hírügynökségi jelentések ar­ról számolnak be, hogy Bolí­viában az ostromállapot kihir­detése óta változatlanul feszült a helyzet. Az AP beszámolója szerint a kormány egy katonai repülő­gépen paraguayi Asuncionba deportálta a kormányellenes összeesküvés vádjával letartóz­tatott Meman Siles Züázo volt elnököt és negyven fogolytár­sát. A belügyminiszter beje­lentette, hogy eddig Össze­sen nyolcvan politikust tartóztattak le. A TASZSZ tudósítása sze­rint a Bolíviai Kommunista Párt országos titkársága nyi­latkozatban ítélte el az ostrom- állapot kihirdetését. Moszkva, (TASZSZ): A nagy Kreml palotában Nyikita. Hruscsov szovjet mi­niszterelnök és Ali Szabri, az Egyesült Arab Köztársaság miniszterelnöke kedden két szovjet—egyiptomi kormány­közi megállapodást írt alá. Az első szerint a Szovjet­unió gazdasági és műszaki se­gítséget nyújt a második egyiptomi ötéves terv egyes előirányzatainak végrehajtá­sához. A második megállapo­dás értelmében a Szovjetunió műszaki segítséget ad áz EAK-nak a parlagföldek ter­mővé tételéhez. A Kreml György-tei méhen kedden a szovjet kormány fo­gadást adott Ali Szabrinák, az Egyesült Arab Köztársaság miniszterelnökének tiszteleté­re. A fogadáson részt vett az Ali Szabri vezette EAK-kor- mány küldöttség tagjai ék Ghaleb, az EAK moszkvai nagykövete. Szovjet részről a fogadáson ott volt Hruscsov miniszter­elnök, valamint az SZKP és a szovjet állam több más ve­zetője. Washingtoni ellentmondások A saigoni munkásság elégedetlen A Saigonból érkezett jelen­tések szerint a dél-vietnami fővárosban hétfőn kezdődött sztrájk nem ért teljesen véget, bár — mint korábban közölték — a szakszervezetek vezetői tárgyalnak a kormányhatósá­gokkal és a szakszervezeti ta­gokat a munka folytatására szólították fel. Mint az AP jelenti* a saigo­ni munkások körében nem fo­gadták egyöntetű megelégedés­sel á kilátásba helyezett meg­állapodást. Kedden reggel mintegy kétezer munkás gyűlt össze a Szaluszervezeti Szövet­ség székhaza előtt és hangot adott elégedetlenségének. SZŰTS ISTVÁN: A VÖRÖS ACVAG Dokumentum regény (7.) — De mi lesz a neve? — ráncolta homlokát Müller. — Talán: Alumínium Érc és Ipar Részvénytársaság? Ugye. ügyvéd úr. ez jól hangák. A „bojtár” nevetett. Fogai erősen elváltak ajkától, ínyé­nek lebegő vöröse látszott. Balás is vele nevetett. Vég­re feltűnt a kikötő a távolból. — Írja alá, hogy átadja jogosítványait — kelt fel ültéből Müller, Balás vállára téve kezét. — Aláírom — válaszolta a mérnök —. de nekem most sürgősen péhzre lenne szüksé­gem. — Eszébe jutott a reg­geli jelenet feleségével. ^Há­romszázzal tártóznak a fűsze­resnek. A hentesnél és a 1964. szeptember 23. péknél is kifizetetlen számláik vannak. — Tessék, kap ötezer koro­nát — szólt vissza Tetétleni a páncélszekrénytől, és Mül- lerre kacsintott Balás bol­dogan vette át a pénzt, ami­ből befizette az elmaradt zártkutatmányi díjat rendez­te kisebb adósságait és meg­hosszabbította zálogcéduláit. Ilonka, Dodó és Berti új ruhát, cipőt kapták. Késő dél­után Balás taxit rendelt, s egy előkelő Duna-parti szál­loda éttermébe vitte a csalá­dot, vacsorázni. A pincér kristálypoharakkal, herendi porcelánnal terített asztalhoz vezette őket. Csupa ragyogás volt minden. — Részvényes vagyok, a gazdag ember! — simított végig a térdén szalvétáján Balás és bátorítóan nézeti a megszeppent gyerekekre. — Egyetek, amennyi csak belé­tek fér, csak egyetek! — Nagyobbik fia elé tolta a desszertes tálat. Ilonkával ők pezsgőt ittak, a cigány ér­zelmes nótát játszott, Balás behunyta szemét. Óriási ipar­telepek, hatalmas gépek je­lentek meg előtte. Száz és száz épületet látott a völ­gyekben és á dombokon. Előt­te izzott, forrt és lüktetett egy órási ipartelep. Milyen kár, hogy Ilonka sokáig kép­telen volt megérteni az ő munkáját, álmait. Sok áldo­zatot hozott a bauxitért, de lám, most jön az aranykor­szak. VIII. BELÉP A LAUKE WERKE A hó elolvadt, a gabonaföl­dek feketék voltak és lucsko­sak. Mintha egy óriási ajtón keresztül levegőt eresztettek volna a völgybe, a pocsolyák jege is megvékonyodott. Az út, amelyen ballagtak, sáros volt. Balás bottal szu'fkálta a talajt, mellette rövidkabátos, gumicsizmás öregember lépe­getett. Virágh József. — Százat hoztam egyelőre mérnök úr, de felelek értük. Legtöbbje tizenöt-húsz évet a föld alatt töltött. Igazi bá­nyászok. Ezeknek kenyér kell, nem válogatósok. Itt van, te­szem fel, Tóth, Seregélyes, Zámbéki. Három hónapja egy Hruscsov beszéde a Világ­ifjúsági Fórum résztvevőinek tiszteletére adott fogadáson Moszkva, (TASZSZ): A szovjet lapokban megje­lent Nyikita Hruscsov szovjet kormányfő beszéde, amely szombaton a moszkvai Világ­ifjúsági Fórum részvevőinek tiszteletére adott fogadáson hangzott el. Hruscsov beszéde döntő részét a békeharc és a békés együttélés problémáinak szentelte. Kijelentette, hogy a modern fegyverek alkalmazá­sával folyó világháború felbe­csülhetetlen károkat ÖkozHát- na a népeknek. Ezért harcolni kell a békéért, a békés együtt­élésért. Ha azonban az agresz- szorok háborút robbantanak ki, a Szovjetunió helyt tud állni magáért és barátaiért — jelen­tette ki Hruscsov. Nyikita Hruscsov újra hang­súlyozta, hogy a szovjet embe­rek rokonszenveznek azokkal, akik az elnyomás ellen harcol­nak. Többek között kijelentet­te: Forrón támogatjuk a dél- vitnami népet, amely az ame­rikai imperidlizmus ellen,, e nemzetközi zsandár ellen har­col. Az ellen a hatalom ellen, amely mindenütt a ma^a rend­jét próbálja elterjeszteni, amely igyekszik fenntartani a korhadt és oszlásnak indult reakciós rendszereket — jelen­tette ki Hruscsov. De bárkit küldjön is az amerikai impe­rializmus Dél-Vietnamba — Taylort, vagy akárki mást — végül is elkerülhetetlenül a dél­vietnami nép győz, mert ez a nép az igazságért, hazájáért harcol, az ellenség, a kizsák­mányolok ellen. Nyikita Hruscsov ezután utalt arra, hogy a gyarmatosí­tók újabb formákat eszelnek ki a népek leigázására. Ezzel a c'éllal létrehozták például Ma­laysiát. A szovjet nép „üdvözli és támogatja az indonéz nép­nek az új gyarmatosítók ellen vívott küzdelmét.” Az új és régi rendszer ver­senyéről szólva a szovjet kor­mányfő hangsúlyozta, hogy a győzelem a kommunizmusé lesz, majd kijelentette: „ha­talmas megtiszteltetés elsőnek lerakni az új társadalom út­ját. Ezt a feladatot teljesíti a szovjet nép. És azok, akik most becsmérelik tapasztala­tainkat, harcunkat, — önma­gukat becsmérelik. Lenini Ügyünk, mozgalmunk pedig tovább és tovább fejlődik”. Egyesek bírálnak bennün­ket azért, hogy a Szovjetunió túlságosan sokat foglalkozik gazdasági kérdésekkel. „Pár­tunk, a kommunista párt, a forradalom pártja, a régi rend­szer szétzúzására és az új, szo­cialista—kommunista társada­lom megteremtésére hivatott párt. Csak káromlással nem le­het az imperializmust, a kapi­talizmust legyőzni” — jelen­tette ki Hruscsov. „A népek főként aszerint mondanak ítéletet a kómmd- nista pártról, a marxi—léhiili elméletről — ismétlem asze­rint alkotnak véleményt róla, — hogyan használjuk ki időn­ket a gazdaság fejlesztésére, a tüdófhány, a technika és a kul­túra fellendítésére, a nép élet­színvonalának emelésére. Nyikita Hruscsov a Világif- júsági Fórum részvevőit üd­vözölve hangoztatta, hogy a fórumon különböző politikai nézeteket valló emberek vesz­nek részt, és különbözőképpen értelmezhetnek egyes kérdése­ket. De fő célunk, a gyarmati rendszer, a kizsákmányolás és az imperializmus felszámolása mindennél fontosabb, és a né­peknek e cél érdekében közös erőfeszítéseket kell tenniük” — mondotta befejezésül Nyikita Hruscsov. Viharos jelenetek a máltai parlamentben Az edinburghi herceg ked­den — rendkívül viharos je- lenetefc közepette — megnyi­totta a papokban függetlenné vált Málta eiső parlament­jét. A parlament előtti téren összegyűlt, főleg ellenzéki párthívekből álló tömeg hang­orkánja azonban majdnem teljesen elnyomta a herceg szavait. Az ellenzék — mint isme­retes — helyteleníti az új al­kotmány alápján a rorhai ka­tolikus egyháznak juttatott ki­váltságokat, valamint a mál­tai—angol katonai és pénzügyi egyezményt Dóm Mintoff, az ellenzéki munkáspárt vezetője és Párt­jának 15 képviselője távolma­radt a kfetfdi megnyitó ünnep­ségtől Újabb náci titkos dokumentumok A lengyel szabadságért és demokráciáért küzdők szövet­sége ez év elejért felhívást bocsátott ki, hogy mindenki, akinek valamely náci hábo­rús bűnökre vonátkozó doku­mentum van birtokában, vagy ilyenekről tud, jelentse az illetékes szerveknek. A napokban szenzációs do­kumentumokat küldött be az Express Wieczorny szerkesz­tőségébe az egyik olvasó. Ez a gdanski posta élleni náci tá­madás tervét tartalmazza. Az „Angriffsplan Für Ölé Pllni- sche Post” című eredeti náci okmánynak az an érdekessé­ge, hogy 1939. július 3-i kel­tezésű és kétségen kívül bi­zonyítja a hitleristák terv­szerű előkészületét Lengyel- ország megtámadására. A náfci okmány részletes utasításokat tartalmaz az ak­ció keresztülvitelére. De Gaulle venezuelai látogatása De Gaulle francié köztár­sasági elnök héUfőh Caracas- ban, latin-amerikai körutazá­sának első állomásán beszédet mondott a venezuelai parla­menti képviselők előtt. A vendéglátó országok rokon- szenvének elnyerésére felso- rakoztátta a Szokásos érveket, kijelentve, hogy „az Atlanti- óceánnak ném szábád elvá­lasztó vonalnak lenni a né­pek között”. De Gaulle beszé­dében technikai és kereske­delmi segélyt ajánlott fel Venezuelának. A parlamentben tett láto­gatás után a francia elnök felkereste Raul Léoni véne- tzuelai elnököt, akivel egy­órás megbeszélést folytatott. Johnson sajtóértekezlete Washington, (Reuter, AP): Johnson, amerikai elnök hétfőn délután Washington­ban sajtóértekezletet tartott, tájékoztatta az újságírókat a pénteki Tonkini incidens rész­leteiről. Az amerikai elnök voltaképpen semmilyen új tényt, adatokat nem Kozott nyilvánosságra, csupán a ko­rábban már közzétett, meg­lehetősen kusza hivatalos ver­zió összefoglalására szorítko­zott. A Tohkini-öbölben lezajlott „fantomharc” Johnson tálalá­sában így hangzik: pénteken két amerikai romboló kapi­tánya jelentette, hogy radar- rendszerük ismeretlen hajók közeledését jelzi. Figyelmez­tető lövéseket adtak le, de a hajók mindkét részről tovább közeledtek egymáshoz. Az ezután leadott lövések már nem voltak figyelmeztető jel­legűek és az ismeretlen hajók eltűntek. Johnson elnök hozzáfűzte, több értesülés nem áll ren­delkezésére, sőt nem ismeri a TASZSZ hírügynökségnek azt a jelentését sem, amely sze­rint három hajó elsüllyedt. Az elnök végül annyit mon­dott, hogy péntekén McNantá- rától kapott információkat, szombaton reggel pedig újabb jelentés jutott el Washing­tonban az amerikai csendes­óceáni érők főparancsnokától, valamint a Hadiflotta főpa­rancsnokától és ezt a jelentést minisztereivel és más szak­értőkkel két óra hosszat Vi­tatta meg. Ezt követően Uta­sította a hadügyminisztert e*; a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnökét, hogy adják k; az úgynevezett „Ope­rációs nyilatkozatot'*. krajcárt sem kerestek. Sap­kában elhordják a hegyet, ha akarja. Csak ä szállást intézzük el. Lassan a bányához érteK. A völgyben már állt egy épü­let, előtte, sorakoztak fel az újoncok. A kátránypapívral borított barakk földes szobács­kájábán, pöttömnyi vaskályha mellett doktor Müller vaco­gott, barna irhabundáját tér­de közé szorítva. — Sikerült Tatabányáról száz embert szereznem — új­ságolta örömmel Balás. — Először felépítjük a szérszám- raktárat. aztán a meddőkiter- mélést kezdjük meg. Az utat is meg kell csinálni. Csepel­ről megjöttek a gépek?.,. — Meg, minden. A bánya­üzem tefveit Franciaország­ból rendeltem meg. Sajnos, azonban a részvényt nem ve­szik. Valószínű külföldön kell megpróbálnom, mert ha vala­ki ött akadna... akkor az itt­honiak is jönnek. Teltek, múltak a hónapok. A bauxit külszíni kitermelése megkezdődött. Máius vége felé Müller már Münchenben, Grechter úrnak, a német Lau- ke Werke vezérigazgatójának dolgozószobájában hallgatta a hírneves üzletember okfejté­seit. Müller a bauxitot kíván­ta eladni a gyárnak, de Lau- ke Werke teljhatalmú üra nehezen állt rá az üzletre. Müller ugyanis a timföldnek, majd alumíniumnak feldolgo­zott magyar bauxitot vissza akarta kapni a gyárostól. Grechter úr egyelőre csak jó vacsorákkal kínálta vendégét, vadászni és csónakázni vitet­te. Mellébeszélt. Most is ezt magyarázta vendégének. — Sem Wilson, sem Cle- menceau, de senki a Versail­les-! paktum kotyvasztói kö­zül neiti érti meg a némete­ket. Mi tehetségesebbek va­gyunk. mint ők. Bennünket nem lehet legyőzni. A mi iparunk... — Uram, én megértem önö­ket — válaszolta idegesen Müller dr. —, az az idő azon­ban, amit utazásomra szán­tam, lassan végére jár. Ké­rem... ‘ — Nos, ön nyilvánvalóan nem azért jött, hogy tőlem politikumot hallgasson. Tér­jünk a tárgyra. Áz erdélyi bauxitot, mint gyenge vasér­cet én vettem át ezelőtt, de az csapnivaló volt. A gánti — elismerem — már más. Amíg az én vendégszeretetemet él­vezte, addig elvégeztettem á vizsgálatokat az önök Bauxit- járól. Átvesszük. afrirrr.:' ■ 1 , r — A félkészgyártmányt pe­dig visszavesszük Önöktől Mondjuk 65 százalékban. — Felesleges megterhelés lenne Magyarország számára — húzta mosolyra száját a vezér. — Iparuk fejletlen. Minek önöknek alumínium?... Zsebkést készíteni?... A tim­föld elektrolizálására nincs kilátásuk. Hol van önöknek olcsó szenük az áramterme­léshez?... Mi megvesszük a bauxitot ab Gánt és rögtön fizetünk. Nincs gond vele. — Ez rablás — gondolta Müller. — Közönséges rablás. Viszont gyorsan ömlik a pénz. Balás kohókról álmo­dott... Legfeljebb nem lesznek kohók... Ha Grechter fizet, akkor a hárommilliós alaptő­két tízre lehetne emelni. Az jár jól, akinél sok részvény van Fel kellene tehát vásá­rolni a részvényeket. Micsoda üzlet!... De Greehternek most nem szabad mutatnia, hogy belemegy a játékba... Akkor többet ad... Két nao múlva Tetétleninek táviratot hozott a postáé Münchenből. „Százezer tonnát eladtam" — ennyi volt a szalagon, semmi más. De ez milliókat jelentett. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom