Kelet-Magyarország, 1964. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)

1964-09-19 / 220. szám

E&entémgok sorokban Ass Osztrák Szocialista Párt vezetősége leváltotta tisztségé­ből Oláh belügyminisztert, a miniszteri székért máris meg­indult a versengés, amelynek kimenetele még bizonytalan. A párt több vidéki funkcioná­riusa mellett az esélyes jelöl­tek között emlegetik Wald- brunnert, a parlament másod­elnökét, A csehszlovák nemzetgyűlés alkotmányjogi és jogügyi bi­zottsága a kormány előterjesz­tésére törvényjavaslatot foga­dott el, amely a többi között leszögezi, hogy azok a büntet­tek, amelyeket a háborús bű­nösök vagy segítőtársaik kö­vettek el a megszállók szolgá­latában, vagy azok érdekében, nem évülnek el, azok elkövetői bármikor kerülnek a hatósá­gok kezére, felelősségre von­hatók és bíróság elé állítha­tók. Pénteken reggel 21 ágyulö­vés ébresztette az athéniakat. — Legalábbis azokat, akik nem töltötték az éjszakát a szabad ég alatt, hogy jó helyet biztosítsanak Konstantin ki­rály és Annamária dán királyi hercegnő esküvői felvonulá­sán. A fehér egyenruhás Kons­tantin — az 1960-as római olimpia vitorlázó aranyérme­se — menyasszonyával nyitott hintóbán hajtatott végig a fel­lobogózott athéni utcákon. Az út mentén sok százezer fővá­rosi lakos és több ezer turista szemlélte a látványos ese­ményt Lublinban tegnap megnyílt a 14. lengyel írókongresszus, amelynek munkájában száztíz küldött vesz részt. Az ünnepé­lyes megnyitón Wladislaw Go- mulka vezetésével jelen vol­tak a párt és a kormány veze­tői. Ott voltak a Szovjetunió­ból, Bulgáriából, Magyaror­szágról, a Német Demokrati­kus Köztársaságból, Romániá­ból, Csehszlovákiából és Ju­goszláviából érkezett íróvendé­gek is. Csütörtökön és pénteken a kínai felségvizeket Fucsian tartománynál amerikai hadi­hajók megsértették. A kínai külügyminisztérium a provo­kációkkal kapcsolatban beje­lentette 322. komoly figyelmez­tetését. A nyugatnémet határ közelé­ben fekvő sumavai tavak egyi­kében, a Fekete-tó mélyén ta­lált titkos náci okmányokat hivatott szakemberek gondo­san tanulmányozzák. A titkos okmányok között számos ira­tot találtak volt náci hírszer­zőkről és Gestapo-ügynökök- ről, amelyeket a csehszlovák belügyi szervek egyelőre nem hoznak nyilvánosságra. Mikojan és Radhakrlsnan beszéde Moszkvában az Indiai-szovjet barátsági nagygyűlésen Pénteken délután Moszkvá­ban a nagy Kreml palotá­ban a szovjet—indiai barátsági nagygyűlést tartottak. Az el­nökségben helyet foglalt a Szovjetunióban tartózkodó Radhakrisnan indiai elnök, Nyikita Hruscsov, Anasztasz Mikojan, több más szovjet vezető és indiai vendég kísé­rete. Anasztasz Mikojan, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa El­nökségének elnöke a nagy­gyűlésen elhangzott beszédé­ben megállapította, hogy a Szovjetunió nagy tisztelettel viseltetik az indiai kormány el nem kötelezettségi politikája iránt. Az el nem kötelezett or­szágok napjainkban igen je­lentős szerepet játszanak a nemzetközi küzdőtéren és kedvező hatással vannak a világban végmenő ese­mények alakulására. A szocialista és el nem köte­lezett országok a föld ál­lamainak többségét alkot­ják, — jelentette ki Anasztasz Mikojan, majd a továbbiak­ban rámutatott: — Az utóbbi hónapokban az imperialista erők aktivizálódása bizonyos fokig növelte a feszültséget. Mikojan ezzel kapcsolatban hivatkozott az Egyesült Álla­moknak a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság ellen in­tézett támadására, a malaysiai —indonéz vitára és a karib- tengeri esményekre. A gyarmati Igától meg­szabadult államok nem tanúsithatnak semmiféle semlegességet, semmiféle passzivitást, ha a béke és a biztonság érdekének vé­delméről van szó — han­goztatta Mikojan. A szovjet államfő ezután arról beszélt, hogy a Szov­jetunió támogatja az ENSZ- ben az afro-ázsiai országok szerepének kiterjesztését, mert ez valóban a nemzetközi együttműködés hatékony esz­közévé teheti a világszerveze­tet. A szovjet—indiai kapcsola­tokról szólva Mikojan rámu­tatott, hogy a Szovjetunió nagy együttérzéssel kezeli In­diának a független nemzeti gazdaság megteremtésére irá­nyuló törekvéseit és a szov­jet-indiai együttműködés­sel e cél elérését igyekszik se­gíteni. Radhakrisnan elnök felszó­lalásában kijelentette: nagy megelégedéssel ta­pasztalta, hogy a Szovjet­unió őszinte barátságot ta­núsít India iránt. — Ha az emberiség tovább akar élni, nincs számára más út, mint az együttműködés és a békés együttélés útja hangsúlyozta Radhakrisnan, majd kijelentette: „Arra a következtetésre jutottunk, hogy a vitás kérdéseket tár­gyalóasztalnál kell megolda­ni”. A világon van elég hely ahhoz, hogy elférjenek egy­más mellett a különböző né­zeteket valló emberek — mondotta az indiai elnök, és kifejezte azt a reményét, hogy eljön az az idő, amikor csak egy tömb lesz a világon, azok tömbje, akik az emberiség jár ván munkálkodnak. Moszkva, (TASZSZ): Moszk­vában közzétették Hajato Ike- ia, japán miniszterelnök vá- aszát Nyikita Hruscsovnak ar­ra az üzenetére, amelyet a izovjet parlamenti küldöttség Japánban tett látogatása ide­jén Mikojan nyújtott át Ike- iának. Ikeda válaszában megá Ha­nt ja, a parlamenti küldöttsé­Bulgár—NDK közös közlemény Szófia, (MTI): A Német Demokratikus Köztársaság párt- és korány­küldöttsége bulgáriai látoga­tásának befejeztével Dérieken délután közös közleményt írt alá Todor Zsivkov, a BKP KözDonti Bizottságánaík első titkára, Bulgária miniszterel­nöke és Walter Ulbricht a NSZEP Központi Bizottságá­nak első titkára, az NDK ál­lamtanácsának elnöke. Később a szófiai dolgozók nagygyűlésén mondott beszé­det a két államférfi. A nagygyűlés után a BKP Központi Bizottsága és a mi­nisztertanács fogadást adott a Német Demokratikus Köztár­saság párt- és kormánykül­döttségének tiszteletére. Kekkonen elnök látogatása a Helsinki Nemzetközi Vásár magyar kiállításán Urho Kekkonen köztársasá­gi elnök jelenlétében T. A. Wiherheino kereskedelmi és iparügyi miniszter nyitotta meg a Helsinki Nemzetközi Vásárt, amelyen az 1962. évi tizenhéttel szemben ezúttal huszonhárom ország, köztük hazánk is képviselteti matat. A Helsinkiben kétévenként megrendezett nemzetközi ke­reskedelmi találkozó az észa­ki országok egyik legnagyobb vására. A megnyitóünnepség után Kekkonen elnök meglátogat­ta a magyar kiállítást. Az elnököt Kurtán Sándor, ha­zánk finnországi nagykövete fogadta és Szabó Imre, a ki­állítás igazgatója vezette vé­gig a pavilonon. Urho Kek­konen nagy figyelmet szentelt a magyar kiállításnak, ahol a bemutatott könnyűipari ter­mékek megnyerték tetszését SZŰTS ISTVÁN: A VÖRÖS Dokumentum regény (4.) — Nem is arany, vagy ezüst itt a fontos — folytatta emelt hangon —, hanem a bauxit. Tudják mi az? Abból lesz az alumínium. Vasban szegények vagyunk, de sok millió tonna bauxitunk van. Persze fel kell tárni, nekem ehhez nem volt pénzem. De megtaláltam Gánton. A feldolgozása viszont sok áramot igényel. — Lesz áramunk, építünk erőművet — ugrott fel az el­nökség egyik tagja — kiaknáz­hatjuk a kincset. — Több éven át jártam az észak-dunántúli hegyeket — erősítette hangját Balás. — Olyan mennyiségű fémanyag van ott, amiből az ország meg­gazdagodhat Most már végképp elült a zaj, az emberek nem szóltak 1964. szeptember 19. közbe, figyelmesen hallgatták az előadót. Amikor befejezte, nagy tapsot kapott. Az asztal­tól valaki felkelt, javasolta, szavazzanak meg berendezése­ket és adjanak pénzt Balás­nak. Az elnökség bizottságot jelölt ki a gyakorlati teendők kivitelezésére. A munkát egy héten belül el kell kezdeni — mondták. A tanácskozás vé­geztével Balást egy kék szemű, magas homlokú, fiatal férfi szólította meg. — Nagyon érdekes dolgokat említett a falubattyányi hé­vízről is — fogta meg kabátja gombját. — Dr. Pávai Vájná Ferenc vagyok. Én földgáz után kutatok és remélem, nemhiába. Itt nagy lehetőségek lesznek. A kormány támogat bennünket, V. „A HARMADKORI TERRA ROSSA” Végre csengettek. Balás ki­tépte magát a karosszék szo­rításából és az ajtóhoz rohant. Keménykalapban, kínos pon­tossággal megkötött csokor­nyakkendőben, kezében fekete bottal, arcán egy sértett föúr leereszkedő mosolyával állt a látogató. — Simon — nyújtotta gyű­rűs, párnás kezét. — Balás úr­hoz van szerencsém?... — Igen. Fáradjon beljebb. Foglaljon helyet. Dohány­zik? .;. Balás idegesen rakta egyik lábát a másikra. Sietnie kel­lett az üzlettel. Amíg felesége és a gyerekek vidéken van­nak, nyélbe kell ütnie. Ha apó­sa látná, hogy az ő féltve őr­zött hagyatéka... — Ezer korona, semmivel sem több — mondta Simon, miután végignézte a holmikat. — Tudom, ön most kevesli ezt az összeget, mert magának kedvesek a családi ékszerek. De drága uram!... Infláció van, az emberek ilyenkor nem vásárolnak. Csak tört arany­ként tudom ezeket a tárgyakat átvenni. Az ötvösmunka? Ugyan kérem!... Az ezüst pe­dig? ... Uram, az étkészlet ko­ra később jön majd el. Persze, a vörösök alatt még el is kel­lett volna dugnia.;. He, he... Még szerencse, hogy vége van annak a szörnyű világnak. Szóval? Abzinger havat lapátolt a Keletinél. Balás odasietett el­újságolni, hogy ezer koronát már szerzett. — Kevés!.;, mondta a resti gőzében barátja. — Legalább ötöt kell még felhajtanod, hogy a zártkutatmány díját ki- íizethesd. Miért van zártku­tatmány? Egy osztrák bánya- törvény alapján ... Akié a föld, azé a kutatás joga. És akié a föld, azé a benne levő kincs is. övé, egészen a Plútó tüzéig. Mit gondolsz? A MÁK vagy a Saigó vezérei hogyan csinálják? ... Ahol szenet le­het gyanítani, ott megjelen­nek és lefoglalják a területet. Ott már más nem kutathat. Szerencséd van, ha a föld kincstári tulajdon. Ha nem, meg kell egyezned a gazdájá­val is. A MÁK például óriási pénzeket fizet herceg Eszter- házynak a tatai szén kiakná­zásáért. Tudod mit mondott Montecuccoli: A háborúhoz három dolog kell... nos ehhez is. Pénz, pénz, pénz. Balás odaintette a pincért, két pohár forralt bort kért. Egy évvel ezelőtt még milyen könnyűnek látszott az egész, gondolta. — Hogyan is hívták azt az égőszemű férfit? . i. Pá­vai... Vajda? Nem!..; Váj­ná... Milyen izgalomba jött, amikor a Maukama hévízfel­Nyilatkozatok Jugoszláviának a KGST egyes szerveivel való eyyűtfmükidéséröl Moszkva, (Tanjug): Azzal a Moszkvában megkö­tött egyezménnyel kapcsolat­ban, amely lehetővé teszi Ju­goszlávia részvételét a KGST egyes szerveinek munkájában Feliksz Corszki moszkvai ju­goszláv ügyvivő örömét fejezte ki, hogy sor került erre a je­lentős eseményre. Emlékeztetett arra, hogy az egyezmény meg­kötését a Jugoszlávia és a KGST-tagországok közötti több éves gyümölcsöző kétoldalú gazdasági együttműködés előz­te meg, s hogy mind Jugoszlá­via, mind pedig a KGST tagor­szágai gyors gazdasági fejlődé­se — különös tekintettel az ipar fejlődésére — újabb le­hetőségeket nyitott az ipari kooperáció és a tudományos­műszaki együttműködés terüle­tén. A jugoszláv ügyvivő végül azt a meggyőződését fejezte ki. hogy az egyezmény hozzájárul majd a Jugoszlávia és a KGST- tagországok közötti termékeny gazdasági együttműködés to­vábbi kiszélesítéséhez, s azt még magasabb szintre emeli. Nyikolaj Faggyejev, a KGST Végrehajtó Bizottsága és titkár­sága nevében ugyancsak örö­mét fejezte ki a tárgyalások sikeres befejezése és az egyez­mény aláírása felett. Faggyejev a továbbiakban kijelentette, az egyezmény abból a kívánság­ból eredt, hogy hozzájáruljon a gazdasági együttműködés to­vábbfejlesztéséhez és a KGST tagországait, valamint Jugosz­láviát kölcsönösen érdeklő gazdasági problémák megoldá­sához, a teljes egyenrangúság, a szuverénitás és a nemzeti ér­dekek tiszteletben tartása és a kölcsönös előnyök elve alapján. Az „ÍIJ virág” városa Amely alighanem Afrika egyik legszebb városa lesz Amikor „Juda oroszlánjá­nak” az Etióp Légitársaság repülőgépének ablakából elő­ször pillanthattam meg Addis Abebát madártávlatból, in­kább üdülőhelynek, kertvá­rosnak tűnt, mint a huszon- kétmilliós Etiópia fővárosá­nak. A meglepetések azután követkertek, amikor kilép­tünk a gépből: száraz forró­ság csapta meg arcunkat, amelyhez hasonlót Afrikában alighanem sehol másutt nem érez a látogató. Addis Abeba ugyanis 2400 méteres tenger­színt feletti magasságban fek­szik. hatalmas kitejedésű, s nagyrészt terméketlen plató (a repülőgépből inkább óriási homokkő-buckáknak tűnik, kevés kis vályogfaluval). A kietlen vidék közepén Addis Abeba valóságban virág­nak tűnik, s amikor 1886-ban II. Menelik császár itt várost alapított, joggal adta neki az „Üj virág” nevet, Amhara nyelven: Addis Abeba. r>Légi átjáróház” A kietlen forróságban már a város látványa, az alacsony hegyekre futó zöldellő faso­rok, a bis házikókat árnyékba bujtató ligetek is felüdülést jelentenek. Az utas igyekszik is minél előbb bejutni a repü­lőtértől elég távol fekvő vá­rosba. Annál is inkább, mert Addis Abeba — akárcsak az ország északi részében lévő Asmara — nemcsak nagyfor­galmú nemzetközi „légi átjá­róház”, hanem egyben az amerikai légihaderő bázisa, „átjáróháza“ is. Etiópia, amely a legutóbbi években — nem­törést mondta neki. „Itt mély­fúrással nemcsak forró gyógy­víz, hanem gőz is feltárható lenne.” Egészen okos dolog. De hol vannak már az okos dolgok? Meg a patrónusok? ... A Markóban, a toloncházban, a különböző laktanyák udva­rain lógnak és hintázza lábu­kat a szél. Hevesi Bécsben. Nos, Pávaival is lejárhatja tér­dig a lábát, mire a vízgőzbá­nyászatból lesz valami. Fel kéne talán keresni, hátha tud pénzt is szerezni. De ki ad itt egyáltalán pénzt? — Le kellene tudományosan írnod a dolgot — simítgatta el- merülten borostás arcát Abzin­ger. — Akkor jobban felfi­gyelnek rá. Ha lehet, kérjél többet és juttass valamit ne­kem is. Nem bírom már ezt a munkát. Lejön a bőr a tenye­remről. Este Balás leült íróasztalá­hoz és nekifogott a „Harmad- kori terra rossa”-nak, a tudo­mányos dolgozatnak. — Biztos, hogy van Gánton bauxit? — kérdezte dr. Lázár Andor ügyvéd, akihez Balást beajánlották. (Folytatjuk. csak afrikai méretekben, ha­nem a különböző világfóru­mokon is —, igyekszik aktív és független politikát folytat­ni, még sokféle gazdasági, po­litikai és katonai szállal kap­csolódik a nyugati hatalmak­hoz, elsősorban az Egyesült Államokhoz. Ez természetesen rányomja bélyegét a félmilliós lakosú fővárosra, sót az egész Etióp császárság képére is. Ennek a képnek egyik, s még — főleg a fővároson kí­vül — domináló jellegzetessé­ge a szegény és középkori el­maradottság. Az etiópok, több ezer esztendőn keresztül, szí­vós munkával művelték e ter­mékeny völgyeket Egyik ke­zükben az ekét, a má­sikban a lándzsát, a fegy­vert tartották. Legutóbb 1935- ben támadtak rájuk az olasz fasiszták — s egyedül Addis Abebában negyvenötezer etió- piait ölt -meg két nap alatt a feketeinges csőcselék. Mussoli­ni a hullaliegyek láttán „a nyíló fekete rózsa szépségére“ emlé­kezett... Az etiópokat azonban nem tudták megfélemlíteni, s lándzsákkal, fuvócsövekkel, öreg mordályokkal vették fel a harcot a partizánok, amíg 1941 végére az utolsó fegyve­res olasz fasiszta is kilákaro- dott Etiópiából. Oroszlánok a császári palotában Kétségtelen, hogy azóta sok minden megváltozott Afriká­nak ebben a legrégibb függet­len országában — mindenek­előtt Addisz Abebában. Igaz, a császár — teljes nevén I. Hai- lé Szelasszié, Juda törzséből a hódító oroszlán — ma is oroszlánokkal őrizteti palotá­ját, s ez a város egyik legna­gyobb idegenforgalmi látvá­nyossága. A főváros azonban, modem főútvonalaival, hotel­jaival és üzletházaival, a né­hány évvel ezelőtt elkészült Africa-Hall (az Afrikai Egy­ségszervezet Székháza) impo­záns látványával új arcot öl­tött. Huszonöt esztendővel ez­előtt a császári palotában volt Etiópia egyetlen fürdőszobája- Fürdőszoba ugyan ma még csupán néhány ezer vezető ál­lami tisztviselő lakásában és a szállodákban található, de az egészségügy terén is jelen­tősen előrehaladt az ország. A Chumhill-Road-on emel­kedik Afrika legnagyobb szín­házterme. Az 1360 személyes ultramodern színházterem elő­csarnokát, több mint 2300 lámpa világítja meg. A gránit- oszlopokra épült pályaudvar­tól a fővároson keresztül ve­zető nágykilométeres főútvona­lat neoncsövek világítják meg. A Hailé Szelasszié tér pedig a színes fényreklámoktól ölt esténként nappali fényt. Ott látható az amharanyelvű vil­lanyújság is. A külső negve- dek kunyhóiban azonban a petróleumlámpa is ritkaság. Két évtizeddel ezelőtt a ma­gasból Addis Abeba inkább óriási falunak tűnt. Ojabb két évtized múltán alighanem Af­rika egyik legszebb városa lesz. Sebes Tibor gek hivatalos cseréje a két ország baráti viszonyának ja­vulását tanúsítja, majd hoz­záfűzi, hogy a szovjet parla­menti küldöttség látogatása nagymértékben hozzájárult a szovjet—japán kapcsolatok to­vábbi fejlesztéséhez. „Ami az országaink közti nehéz kérdéseket illeti, úgy vélem mind Japánnak, mind pedig a Szovjetuniónak erő­feszítéseket kell tenni e kér­dések lépésről lépésre való megoldása érdekében” — han­goztatja a miniszterelnök. Ikeda üzenetében leszögezi, hogy meg kell kötni a japán— szovjet békeszerződést, ami szilárd alapul szolgálhatna a japán—szovjet barátság és jószomszédi viszony számára. Moszkvában közzétették Ikeda Hruscsov üzenetére adott válaszát Hailé Szelasszié Lengyelországban lé Szelesszié, Taíara Vorl miniszter, Ketema Jifru kül ügyminiszter és több más ma gas rangú etiópiai személyiség Az elnöki palota Pompei termében a LEMP, az állam tanács és a kormány tagjai nak jelenlétében magas len gyei kitüntetést nyújtottak á Hailé Szelaseziénak, tovább sor került Ochab, etióp kitün tetősének átnyújtására is. Varsó, (MTI): Hailé Szelassziénak, Etiópia császárának lengyelországi lá­togatása az egész lengyel köz­véleményében széles körű ér­deklődést keltett. A Belvedere palotában csü­törtökön tanácskozásra került sor, amelyen részt vettek Ed­ward Ochab, Adam Rapacki, Eugeniusz Szyr, és más len­gyel vezetők, valamint I. Hai­P

Next

/
Oldalképek
Tartalom