Kelet-Magyarország, 1964. augusztus (24. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-16 / 192. szám
Tudomány * Technika * Tudomány Majdnem gondolkozó gépek Egy ország élete — sűrűn lyuggatott kártyákon Kevesen gondolták, amikor a népszámlálás idején a kérdőív rovatait kitöltötték, hogy a sok-sok feleletből ugyanannyi kis lyukasztás lesz a Központi Statisztikai Hivatal számítástechnikai főosztályának lyukkártyáin. Ha valamit meg akarnak állapítani — mondjuk azt, hogy hány vasesztergályos van az országban — a kártyákat, berakják a gépekbe, s azok „megmondják” a kért adatot. Adatgyűjtés, rendezés, számítás A rendszer alapja — természetesen a munkát elvégző gépeken kívül — a kis lyukkártya. Az egyik gépteremben fürge ujjakkal sajátos írógép-szerű alkalmatosságokon kopognak a lyukasztók. Minden adatot „b.eütnek”, mindegyik egy pici kis lyukacska lesz a kártyán. Persze, ennek pontosan a helyén kell , lennie. Ezért a kártyákat azonnal beteszik az ellenőrzőkbe, ezekbe újra beütik az összes adatot. Ez már nem lyukaszt, hanem „tapogat”. Ha minden lyukasztást pontosan a helyén talál, a kártya jó. Ezután dobozokba rakják, s megkezdődhet az adatgyűjtés, a rendezés, a számítás. A rendezők a beprogramozott igényeknek megfelelően csoportokba válogatják a kártyákat. Nézzük a példát: hány esztergályos van Magyarországon? A „foglalkozás” rovatot vizsgáló rendező sorra kidobja azokat a kártyákat, ahol a lyukasztás esztergályost jelez. Ezt a további gépek számlálják. meg, s -állapítanak meg minden adatot, amire az érdeklődők kiváncsiak. Vagy igen — vagy nem A Központi Statisztikai Hivatal gépei még lyukkártyák vezérletével működnek, de berendezésük, számláló- és táblázó egységük már elektronikus felépítésű, így átmenetet képeznek a lyukkártyáról az elektronikához. Az alapelv mindkét rendszernél ugyanaz: nagyon népszerűén, az automatika minden lépésben két dolog, az „igen” és a „nem” között'tud választani. Eldönti, talált-e lyukat a keresett helyén vagy nem. Ha talált, „megjegyzi” az 1-es számot, az 1 vasesztergályost. Azután minden további ilyen kártyánál hozzáad egyet az eddig összeszá- moltakhoz. A bonyolult százalékszámítási és egyéb műveleteket is így, lépésenként végzi el, természetesen igen nagy gyorsasággal. A KSH-nál használatos lyukkártyás rendszer, — bár 1949-ben néhány géppel még négy és fél esztendeig tartott az adatok feldolgozása, 1960- ban pedig, amikor sokkal több szempontból rendezték az anyagot, ilyen félelektronikus automatákon két és fél esztendő alatt elkészültek — még mindig nagyon lassú. Ha valamire kíváncsiak — értelemszerűen — a gépeknek végig kell válogatni az összes kartont. Ezért térnek át mindinkább az ilyen bonyolult műveleteknél a teljes elektronikára, amelyben nem lyukkártyák rögzítik, hapem a gép emlékező része tárolja az adatokat. Ezek az elektronikus gépek — rövidesen kap a KSH is egy Minszk—2 típusú korszerű szovjet elektronikát — már bámulatos sebességgel dolgoznak. Nem ritka az olyan, amelyiknek műveleti sebessége másod nercen ként eléri a százezret is. Ha egy ilyen (elektronikus emlékező berendezéssel, tárolóval felszerelt) automatikától „kérdezzük meg”, hogy hány vasesztárgályos van Magyar- országon, száz másodperc •— tehát alig másfél perc — alatt (!) „végignézi” a tízmillió magyar foglalkozás adatát és már meg is adja az eredményt! Másolja az emberi logikát Mert ezek a gépek természetesen teljesen kész táblázatokat készítenek, íróegységük a programozott terv szerint foglalja rendszerbe a kért statisztikát. Csaknem „gondolkozik”, persze csak addig a határig, amíg „megtanították” rá, amire programot kapott. Másolja az emberi logikát, bámulatos gyorsasággal számol, ír de mindig csak a programtáblán előírt határokon belül. Ma már több gép lyukkártyás is, lyukkártya- elektronika kombináció is, és teljesen elektronikus gép is. — dolgozik Magyarországon. Mi csak egy munkafolyamatot, a statisztika készítését kísértük végig. De ma már a népgazdaság egyre több ágában használják az elektronikus gépeket, s a közeli tervek még több berendezés beszerzését irányozzák elő. Nag-ypá! Jánosné csupán rosnaményi ládaüzem szalagl máris elégedettek munkájával, három hete dolgozik a vásá- űrész gépén. Az >:sm vezetői Foto: Hammel Új Rímek a tv képernyőjén Változatos programot ígér a Magyar Televízió augusztus végi szeptember eleji filmműsora. Ebben az időszakban a mozikban már játszott alkotások, így a „Foto Héber” a „Párbeszéd” és a „Hattyúdal’’ mellett több küiföldi filmet is műsorra tűz a televízió. Augusztus 23-án mutatják be a „Szegények, de szépek" című magyarul beszélő, kedves olasz vígjátékot. Két nappal később, 25-én Heinz Rüh- mannal a főszerepben kerül a képernyőre „A nevelő’’ című szinkronizált nyugatnémet film. A napjainkban játszódó történet egy gimnáziumi tanárról szól. Szeptember 1-én ismét nyugatnémet filmmel jelentkezik a televízió. Ekkor tmutatják be a Gottfried Keller (regényéből készült, „A ruha te- czi az embert" című filmszatírát. Szeptember 3-án „Az utcák emlékeznek” címmel román játékfilmet láthatnak a nézők. A film története Románia német megszállásának évei. ben játszódik, s az ellenállási imozgalom hőstetteit örökítette meg. Rekordkemence Csőgyári kemence. Csepelen, a Fémművek Egyedi Gépgyárában készült, szovjet megrendelésre. Kőzép-Európa leg- nagyob méretű kemencéje: átmérője 32 méter, súlya 840 tonna. Teljesítménye is szinte egyedülálló: teljesen automatikusan működik, s percenként két öntecset bocsát ki. Valóban Gyöngyösön termett Látogatás — Miért éppep Budafok? — A pincék miatt. Már a középkorban innen bányászták a követ Buda és Pest falaihoz, a legutóbbi száz évig Budafok, a régi Promontor volt a két főváros kőbányája. Az Országházat is budafoki mészkőből építették, és a múlt század közepére már akkora barlangrendszert vájtak a domboldalakba, hogy kocsival el lehetett tévedni bennük. Az 1860-as években aztán — mivel a pincék megvoltak — elkezdték itt a borászatot. — Kiss László mezőgazdasági mérnökkel, az Állami Pince- gazdaság osztályvezetőjével járjuk az üzemet. Valóban üzem. Hétszáz dolgozóval, 25 kilométer hosszú pincerendszerrel, háromezer hordóval, 50—60 fajta, összesen 426 ezer hektoliter borral az ország minden részéből — a legnagyobb és leghíresebb pincéje Magyarországnak. Magyarország leghíresebb borpincéjében A Francia Akadémia 1790- ben meghirdetett pályázatára, — hogy mi legyen az egységes hosszmérték — két tu-i dományosan megalapozott ja-; vaslat érkezett. Az egyik a Föld délkörének negyvenmilliomod részét javasolta, a másik előterjesztés pedig egy olyan inga hosszát ajánlotta, amelynek lengési ideje pontosan egy másodperc. Ez az utóbbi megoldás azonban nem vette tekintetbe, hogy az azonos hosszúságú inga lengésideje a Föld különböző pontjain más és más. A Francia Akadémia hosszas tanácskozás után az első mellett döntött, mivel az a kiszabott feltételeknek {fontosabban megfelelt. A méter, további sorsa szempontjából ez igen fontossá vált, mert a Föld méretein alapuló egységrendszer minden nép számára egyaránt elfogadható volt és nem sértett nemzeti érzékenv- séget. A méter meghatározáséra végzett első geodéziai mérések már közelebb visznek a kérdés megoldásához, de. még sok idő telik el addig, amíg a politikai nehézségekkel küzdő Franciaországban a tudósok az egész világnak bemutathatták fáradságos munkájuk eredméhyét, a hossz- és súlymérték gondo1964. augusztus. 16. A méter története IL A történelmi nevezetességű platinarúd san megválasztott alapegységeit. 1799. június 28-án a Francia Akadémia tudósai különböző országok képviselőinek a jelenlétében bemutatták azt a platinából készült 1 méter hosszú, 25 milliméter széles és 4 milliméter vastagságú történelmi nevezetességű rudat, amely ettől az időtől kezdve az egységes mértékrendszer alapja lett. Az Akadémia ülésének másik „slágere” az új tömegegység, az ugyancsak platinából készült őskilogramm volt. (Az ősmétert és az őskilogrammot a bemutatás után a francia levéltárban helyezték el.) Bár az új mértékegységek minden nemzetközi követelménynek megfeleltek, nemzeti és politikai érzékenység következtében csak lassan terjedtek el és az országok csak hosszú fontolgatás után vették át. Mégis, 1899-re az ősméter elkészültének 100. évfordulójára Anglia és Oroszország kivételével már minden európai ország elfogadta az új rendszert. Oroszország az 1917-es nagy októberi forradalom után csatlakozott hozzá, Anglia azonban továbbra is ragaszkodott a saját mértékrendszeréhez és hozzákapcsolódva Írország, Kanada, az Amerikai Egyesült Államok és Ausztrália is a régi angolszász mértékrendszert tartja ma is hivatalosnak. Bár 1799-ben úgy tűnt, hogy az új hosszmérték meghatározása pontos és maradandó, a XIX. század közepe táján már kiderült, hogy a tudomány fejlődése a mértékegység precízebb meghatározását teszi szükségessé. Az 1870-es évektől a tudósokat egyre inkább foglalkoztatja az a kérdés, hogy a méternek az előbbinél pontosabb meghatározását adják meg. A tudományos világ már a XIX. század közepe táján felismerte egy nemzetközi mértékügyi laboratórium felállításának szükségességét és 1876-ban meg is alakult a Nemzetközi Súly- és Mértékhivatal. Ebben a nemzetközi kutató laboratóriumban dolgozó fizikusoknak a feladata, hogy figyelemmel kísérjék a méter és a vele kapcsolatos mértékegység rendszerek természetes fejlődését és előkészítsék az idővel szükségessé váló új méterprototípust.' Innen indul útjára a méter eredetijének a világ különböző országaiba küldött 30 másolata; itt hitelesítik ezeket az alapegységeket és határozzák meg különböző fizikai sajátságaikat, például a hőtágulási együtthatójukat.' A Nemzetközi Súly- és Mértékhivatalra hárul az a feladat, hogy új módszereket találjanak és új műszereket szerkesszenek a mértékegységek hitelesítéséhez. Az itt dolgozó kutatók munkája nyomán túrit ki, hogy a méter hossza a pontosabb Föld-alak meghatározások következtében nem felel meg a délkör 40 milliomod részének, hanem attól kévéssé eltér; a Föld alakjának minden újabb meghatározása újabb változást okozhatna a méter hosszában, ezért a méter eredeti definícióját elvetették és új meghatározásként méternek elfogadták az alap platinarúd két megjelölt pontjának egymástól való távolságát. Munkájuk nyomán kiderült továbbá, hogy a métert képviselő platina-fémrúd nem eléggé merev és elég jelentékenyen változtatja a hosszát hőmérsékletváltozásra. Olyan fémet kellett tehát keresni, amely külső hőmérsékleti behatásra a méreteit nem változtatja, elég szilárd és ez idők folyamán nem oxidálódik. A borszag szinte részegítő a boltívek alatt. Hordó hordó után, egész utcák, fahordók és betonhordók, kerekek és oválisak, kisebbek és nagyobbak. Persze a kisebbek is budafoki méretek szerint azok: több mint 40 hektó fér beléjük. Némelyiken díszes faragás, dombormű az első vincellérről, Noéról, az egyiken meg éppen vers: „Bújjon el a német rhemusi borával, Hallgasson az olasz tt ■ falernumávál, Csak. igya meg a francz híres sampanerét, Egy hordónk feléri boraik tengerét.” A megszentelt bor A pince végében álló hatalmas, háznagyságú ászokhordó például valóban sokat érhet; 535 hektós, az ország második legnagyobb hordója, öt vagon bor fér bele. Az oldalán vallásos dombormű, annak emlékére, hogy 1938-ban maga Pacelli bíboros, a későbbi XII. Pius pápa á'dotta meg a benne lévő nedűt. — Megszentelés az akkori tulajdonosoknak valóban áldást jelentett: amikor 60—80 fillér volt a bor literje, a híres hordó híres borából egy pengőért adtak — egy decit. Számítsa ki, mennyi hasznot hozott az áldás ötszáz hektónál — meséli a bormémök. De ha már a megszentelésnél tartunk: mi a helyzet a „kereszteléssel’1? A rossz nyelvel Budafoknak sokszor rossz hírét költik. Százezer palack naponta — A pincegazdaság komoly élelmiszeripari üzem, megszabott technológiával, pontos munkamenettel, itt bármiféle machináció szinte elképzelhe-. tetlen. Kü’önben nézze meg! — S a szakember további bizonyítások helyett megmutatja, milyen - munkafolyamatokon megy át a bor, míg a palackba töltik. Tanúsítom, hogy nem láttam keresztelést, igazolom, hogy nincs „csinált” bor, s semmiféle bore’lenes merénylet Budafokon. Az ideszállított tokajit, badacsonyit, villányit, eger-gyöngyösvidékit egalizálják, pasztőrözik, derítik, hűtik, szűrik, de keresztelésről szó sincs. A pasztőrözés, derítés, hűtés, szűrés nem befolyásolja a bor illatát, ízét, szesztartalmát. csak azért kell, hogy színe szép tiszta legyen, hogy tükrösen csillogjon a pohárban. Az egalizálás — a hasonló fajták összevegyítése — szintén szükséges eljárás, azért történik, hogy az azonos címkéjű üvegekben mindig azonos zamatú és alkohol fokú bort kapjon a fogyasztó. Amelyik üvegen viszont rizling áll, az valóban rizling. Az egalizált boron nincs fajtajelzés, csak annyit imák rá: Asztali fehér, Gyöngyösvisontal, Alföldi fehér. A palackozóban éppen gyón gyösvisontait töltenek. — S valóban Gyöngyösön termett? — Csakis. Ugyanis csakany- nyi gyöngyösit adhatunk ki, amennyit Gyöngyös vidékéről kaptunk. Itt nem lehet visszaélés. A bornemissza látogatónak is szép látvány ez a palackozó. Két francia gépsor végzi a töltést, forró szódás, majd hideg vízzel mossa az üvegeket, teletölti borral, ledugaszolja, címkét ragaszt rá, anélkül, hogy hozzá kellene nyúlni. Óránként egy gép 2200 palackot, két műszakban az üzem százezer üveget tölt. Hosszú sorban vonulnak az üvegek a szalagon, fotocellás számláló jegyzi a mennyiséget. Magyar pezsgő külföldön — Huszonnyolc millió palack bort szállítunk évente az ország minden részébe. A pezsgőn kívüL Igen, a magyar pezsgő hazája is Budafok. Itt érik hasonló pincékben a Hungária, a Törley, a Talysman meg a többi külföldön-belföldön jól ismert nemes ital. — Az idén egymillió palack pezsgőt készítünk, ebből körülbelül 300 ezer megy külföldre. Erre koccintunk az irodában a finom, jégbehűtött Törley- ből. Én csak iszom, a szakember azonban a színét vizsgálja, a gyöngyözését nézi, forgatja a szájában. Sokan irigyelhetik Kiss Lászlót a szakmájáért; az ország legjobb borainak gazdája. — Melyiket szereti legjobban? — Mint magánember, egyiket aem. Sörpárti vagyok ... u, em, ?
