Kelet-Magyarország, 1964. augusztus (24. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-13 / 189. szám
Uborkaszezon 7 ezer statisztával „Irén memi kitalált valamit... “ — A 14 éves Mr. fíavelda vendégszereplése — A ki mit tud folytatása Anna-bál, Tessék választani, kertmegnyitó, helyi ki mit tud, táncverseny, nyári divat és fürdőruhabemutató, József Attila est, — és így tovább. Május í-től augusztus 10-ig 21 rendezvény, hat és fél, hétezer néző... HÉTVÉGI MEGLEPETÉS Rakamazon a Petőfi Sándor művelődési otthonban ismeretlen foga'om a nyári uborkaszezon. Minden szombat, vasárnap tartogat meglepetést. Járt a községben a Gavrilov szovjet művészegyüttes, a Bukarest Nagycirkusz, állandó vendég havonta két előadással a Déryné Színház, az Állami Bábszínház. S egy sereg helyi rendezvény vonzotta a szó teljes értelmében a 450 személyes színházterembe a rakamaziak apraját nagyját. ■— Irén megint kitalált valamit — mondják a szülők. Mire a plakátok kikerülnek az utcára, szinte mindenki tudja, hogy ismét jó szórakozást ígér Borbély Jánosné függetlenített művelődési-otthon.- igazgató, REVÜ, SPORTPARÓDIA Harmincán léptek fel, 500 néző előtt a legutóbbi ki mit tudón. Trakk Mária szavalattal, Papp Anna, Kis Klára, Hort Mária, Bendik Anna. Filetóth László, Kis Károly jelenetekkel, énekszámokkal. Ipari tanulók, diákok, háziasszonyok. Papp Anna különösen sok tapsctt kapott énekszáma után, pláne mikor be- konférálták, hogy a munkában is megmutatta mit tud, az országos metszési versenyen első helyen végzett. Uj tehetséget is avattak Popovics Anna személyében, aki kiváló hangjáról vált ismertté ezen az estén. A sportparódia a nemrég lezajlott Budapesti Honvéd— Rakamaz futballmeccsről szólt. Majd következett a meglepetés: egy tehetséges 14 éves fiú fellépése, aki Angliából látogatott haza a rakamazi nagyszülőkhöz. József Havelda zongoraszámainak sokáig tapsolt a közönség. Rakamazon nem fulladnak sablonokba a rendezvények. Mindig akad új, meglepetés. Revűműsor, zeneóvodások vizsgája, a harmonikaszakkör hangversenye. Legközelebb katonazenekart hívnak meg, a lányok már erre készülnek, no meg a viszonzásra, ugyanis műsorral ők is ellátogatnak majd a Jaktanyába. Minden este világos a művelődési ház, a klub szünnapot sem tart. ötszáz állandó klubtagot tartanak nyilván, de ez már nem fix szám. Ugyanis megszüntették a klubtagsági díjat, jöhet szórakozni bárki. 500 KLUBTAG, AUTÓS tanfolyam A tíz szakkör nyáron pihen, a kiállítási anyagok mutatják a téli, őszi munka eredményeit. De a tipikusan nyári szakkörök nem pihennek. Motoros, traktoros és autós tanfolyam működik a művelődési otthonban. 37 motoros és 36 traktoros tett eredményes vizsgát eddig, rövidesen pedig megkezdődik a gépkocsi- vezető tanfolyam, hivatásos és magánvezetők képzésére. Ilyen, látszólag nem a .művelődési otthon profiljához tartozó dologgal is törődnek, gondolva a szakmunkásképzésre. Ez a sok színű, érdekes munka hozza meg a sikert, melyre a legjellemzőbb: korábban a kulturális rendezvények látogatóinak kétharmada a cipész ktsz-ből került ki. Most már a látogatók kétharmada tsz-tag, a klubtagság zöme idősebb dolgozó. Nemcsak a fiatalok, hanem az öregek is megtalálják a szórakozást. Érdekes^ a nyári nagy munkák után^nem hivatkoznak a fáradságra, a korai kelésre az emberek, hanem amikor „Irénke kitalál valamit’1 mennek, hogy egy tűt nem lehet elejteni... S hogy a kitalálásból va’óság lesz, ahhoz Borbély Jánosnén kívül annak a száz-százötven lelkes gardának is köze van, amely mindig mel’ette van. Tulajdonképpen az egész falunak. P. G. Kitünteíett együttes ötven esztendős a budapesti a bolgár kultúra terjedésével Bolgár Kulturális Egyesület, elért eredményeikért, amelyet Bulgária felszabadu- Az ünnepség alkalmából a lása után Dimitrovról, a bol- Bo'gár Kulturális Egyesület gár nép nagy fiáról neveztek budapesti székházán leleplezel. A jubileum alkalmából a ték a Bulgáriai Szláv Bizott- Bolgár Népköztársaság kor- ság „Dimitrov” emléktáblá- mánya Kiril és Metodln kul- ját. Képünk az ünnepség turális kitüntetést adományo- résztvevőit ábrázolja a buda- zott az egyesület tagjainak, pesti székház előtt. A tsz doktora — Ezzel az emberrel csak nyert a tsz. Nem is lehet pénzben kifejezni a munkáját. — így sommázták véleményüket az emberek a tarpai Győzelem Tsz irodájában dr. Bakó Ferenc állatorvos főállattenyésztőről. Csak nagy nehezen sikerült megtalálni a doktort. Kerékpárral jár egyik majorból a másikba. Hajnal négykor már talpon van, ellenőrzi a takarmányozást, irányítja a munkát. Utána az orvosi teendőket látja el. Akad itt bőven munka. Kilencszáz juh, a sertés, a baromfi, 750 darab szarvas- marha — a tsz egész állatállományának gondja, baja az ő vállát nyomja. Még fiatalember, 1960-ban végezte el a állatorvosi egyetemet, majd a Mátészalkai’ Állami Gazdaságban volt főállatorvos. Az elmúlt év február 15-én került Tarpára. Tulajdonképpen hazajött. A kezdet nehézségein talán ez segítette leginkább. — Csakugyan hazajöttem — mondja — bár gyermekkori emlékeim a szomszédos Szat- márcsekéhez fűznek. Ott születtem. Nem idegenek a szatmári emberek. Eleinte hűvösen és bizalmatlanul fogadtak. Azóta minden megváltozott. A munka közelebb hozza egymáshoz az embereket. Éjjel is bezörgetnek az ablakon. — Doktor úr, siessen a komlósi majorba. — Megszokták, ha valami baj van, rögtön szólnak. Mint főállattenyésztö, többet vagyok köztük, ismerem gondjaikat, bajaikat. Az állatorvosi munkát is köny- nyebb így ellátni. Én állítom össze a takarmányt. Ha valamelyik állat beteg, tudom mit evett, s ebből mi'yen probléma adódhat. Jó érzés közvetlenül bekapcsolódni a termelésbe. Nagy terveken fáradoznak. Az állatállományt tovább bővítik, a baromfitenyésztésben máris szép eredményeket értek el. Ez évben 9 vagon baromfihúst adnak el. Megkezdték a szarvasmarha-állomány tbe-mentesítését. — Az állattenyésztésben is a gépesítésnek van jövője. A hízómarhákat önitató, a sertéseket önetető berendezéssel 1 szeretnénk ellátni. A tsz. vezetőségével már beszélgettünk a gépi fejés lehetőségeiről. Bízom, hogy valóra válnak terveink. Dolgos, szorgalmas nép lakik itt, lehet velük haladni. Végül saját magáról faggatom. Hogyan is él itt Tar- pún az állatorvos főállattenyésztő? — Megtaláltam a számításom a tsz-ben — mondja. — Ősszel már az új lakásba költözünk. Szabad időnkben olvasunk, és a feleségemmel együtt horgászni járunk a Túrra és a Tiszára. Azt mondják róla ha kell, bátran fegyelmez, mégis tisztelik és szeretik a faluban. Dr. Bakó Ferenc nem a hibák elnézésével és engedékenységgel szerzett magának népszerűséget. hanem a munkájával. Olyan ember, akit mindenekelőtt a hivatásérzet fűt. J E. L I Szcbö!cs-Szofmarban történi- című pályázatunkra érkezett írás Tejszagú csorda porol hazafelé. Jóestét — köszön a csordás az ismerős asszonyoknak —, s az egyik azt mondja: hol van még az este! A nap még valóban magasan jár az égen, rezzenéstelen, fülledt a levegő, az állat felverte por is sokáig, hosszú csíkban lebeg a levegőben. Ä Bóni gyártelepről jövő meszes, maiteres építőkön, a határból hazafelé bicikliző asz- szonyokon fáradtság látszik. Az asszonyok közül sokan betérnek a kenyérboitba, a maiteres legények a cukrászdába, presszóba, hogy egy kis hűsítőt, fagylaltot vegyenek. Idős Németh János bácsi, az Uj Barázda Tsz központjának őrzője kiül a ház elé. Pi- pázgat éppen, amikor megérkeznek a kenyérgabonával megrakott kocsival. Angyalosi János, Fülep Ferenc, Kovács Béla, Karancsi Sándor és Varga Ferenc fáradságot nem ismerve hordják a tsz raktárába a terményt! Zsákokból gondosan kiöntözik a búzát, szét teregetik és csak aztán indulnak hazafelé. A Mártírok utcájának egyik udvarán a villany fényénél egy asszony ruhát terít a kötélre, s nem egy ház kéménye füstöl még. Fő a késői vacsora, vagy az esetleges holnapi ebéd. Fél 11 órakor a mentőszolgálat kocsija robog végig az Árpád utcán, beteget vitt, vagy hozott. Éjfélkor nagy kutyaugatás fogad az Uj Barázda Termelőszövetkezet központi majorjában. A gyepen lovak, szekerek táboroznak a sötétben, csörrennek á láncok, horkannak az egész nap fáradó ígás jószágok. A lóistálló előtt idős Németh János bácsi üldögél, kezében nagy bot, mellette a kutyája. A távoli borjúistállóban időnként nagy bőgősbe kezdenek a borjak, ma választották el őket, sírnak az anyjuk után. Még egy éjjeliőr érkezik, beszélgetnek, tanakodnak. sünkutya ballag elő. a tisztára sepert betonon. Sokáig figyeljük, hogy az ellustult legyet ő, vagy az előugráló békák nyelik e le. Panaszolják, hogy sok a kártevő féreg. Fél 3 amikor az állomás kezd benépesülni, megfigyeljük a közelgő utazót, Opsitos Erzsébet hajnal 3 órakor indul 10 napra a Szovjetunióba jutalomüdülésre. Az ifjúsági brigádban kiváló munkát végzett. Amikor már tűnik a sötétség, az elnök kis kocsija porol befelé a majorba. Kérdezgeti az éjjeliőröket, elmegy a disznóól felé — 1400 darab sertése van a tsz-nek — közülük 670 darab hízó. Az- ’tán jönnek a tehenészek. Nyiri Béla, Tóth Béla, Vadon Sándor, Hatházi István és Meglécz János. Napkeletkor egy csapat ember karikázik kifelé a határba. Borsót mennek aratni. Egyik csapat a Nyíresi dűlőbe, míg a másik a Gebei útra. 20 katasztrális hold borsójuk van, ezt a hajnali hűvösben, harmatban aratják, hogy ne peregjen a szem. A kertészbrigád a 81 katasztrális holdas gyümölcsöst — amely elég jó termést Ígér — ismét permetezi. Az elnök közben végig kocsikázza a fél határt, s amikor beér a községbe, sorba szóiítgatják az embereket. Akadnak problémák, vannak elintéznivalók. 5 órakor már mindenki talpon van. A szövetkezet központjában eligazítás végett gyülekeznek a brigádvezetők, az udvaron a traktorosok indítják gépeiket. A piactéren már pakolják kifelé a sokféle zöldséget, gyümölcsöt a nyírbátori és környékbeli termelők. Nagy Miklós Nyírbátor Egyórakor egy kis Megáll az istálló előtt / Nyíresvházi termék Miskolcon, Szolnokra Üj szolgáltatás: üvegezés helyben Virágzik az akác A megye legfiatalabb kisipari szövetkezete a Nyíregyházi Kárpitos és Üveges Ktsz. Az idén, önálló tevékenysége negyedik évének első felében 437 ezer forintos lakos- ságszogáltatási munkát végeztek el a ktsz dolgozói. A szövetkezet sokrétű munkát végez: üvegezés, képkeretezés, kárpitosmunka tartozik szolgáltatási tevékenységükhöz. A vállalásuknál rövid haídridőt jelölnek meg és ezt meg is tartják. A megye minden részébe készítenek bútorokat, de a megyehatáron túlra is szállítanak. Szolnokon, Sátoraljaújhelyen, Miskolcon és Gödöllőn is megtalálható a. nyíregyházi ktsz termékei. Most készítették el a korszerű kihúzhatós-bukós reka- mié és a „Szabolcs” rekamié prototípusait. A ktsz a BÚTORÉRT megrendelésére is dolgozik: évente 1500 heverőt készít, amelyeket az ország különböző részében, a bútorüzletek árusítanak. A közelmúltban kapott gépkocsi segítségével, vidéken az őszi és téli hónapokban helyben végzik el az üvegezési munkát. Szabolcs-Szatm&r megyében is másodszor kivirágzott az akác. Aranyosapáti és Üjkenéz községek között az erdőszélen egy hatalmas akácfa bontotta ki fehér virágfürtjeit. A szakemberek a különös jelenséget azzal magyarázzák, hogy a silány homokon diszlő fa nem kapott elegendő nedvességet a talajból, mivel ezen a vidéken ötven napig nem volt jelentősebb csapadék. Az aszály minden bizonnyal nedvkeringési zavarokat idézett elő. Levelei előbb megJa vasi at a kösponti áruszállításra A Budapesti Iparművészeti Múzeumban megnyilt „Az ezüst XIX. századbeli nagy mestere, Szentpéteri József” című kiállítás. Az Iparművészeti Múzeum a saját, valamint más múzeumok és magángyűjtemények anyagából rendezte meg az érdekes kiállítást, amelynek igen sok látogatója akadt már a megnyitás napján. Szentpéteri József művészete valóban megérdemli a figyelmet, hiszen a mester a XIX. század legjobb ezüstművesei közé tartozik. Képünk a kiállítás egyik anyagát — egy kávéskészletet — mutat be. sárgultak, majd a lomb fele lehullott. A szokásosnál silányabb fehér, fürtös virágok megjelenése után újabb lombosodás kezdődött a „megtévedt” akácfán. Most fejezte be a vasúti áruszállítás ésszerűsítésére, pontosabban a „központi pá- lyaudvari’-rendszer kialakítására vonatkozó vizsgálatát a Vasúti Tudományos Kutató Intézet, az Útügyi Kutató In tézet és az Autóközlekedési Tudományos Kutató Intézet. Jelenleg a MÁV körülbelül 1700 pályaudvarán, állomásán, megállóhelyén, stb. raknak fel és le különböző árukat. A három kutatóintézet megállapította, hogy . országosan — figyelembe véve a közúti áruszállítás teljesítőképességét — az 1700 közül több mint 650 állomás, megálló, stb, áruforgalmát lenne célszerű Estétől reggelig 40—50 körzeti pályaudvarra koncentrálni. A vizsgálat eredményeiről, szóló jelentést most terjesztik fel a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumhoz, valamint a többi illetékes kormányszervekhez.