Kelet-Magyarország, 1964. augusztus (24. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-11 / 187. szám

Javítani a munka A nagyüzemi gazdálkodás­sal lényegesen megváltozott a termelés szerkezete; az egy­re fokozódó gépesítés jelentő­sen átalakítja a munkaszer­vezetét, az új termesztés­technika, a kemizálás térhó­dítása más viszonyt teremt a munkában a dolgozók és a munkaeszközök között, mint volt a kis üzemekben. Ezek az egyre változó körül­mények szükségessé teszik a termelőszövetkezetekben a munka feltételeinek jobb biztosítását, a munkavédelem fokozását. Megyénk termelőszövetke­zetednek baleseti statisztikája sok összefüggésre mutat. S szemléletbeli meglepetést is tartogat! A baleset, bármi­lyen kevés is van belőle — mindig sok. A tsz-ekben, no­ha némi csökkenést mutat a nyilvántartott balesetek szá­ma, ténylegesen sok a sze­rencsétlen kimenetelű moz­dulat, elhamarkodott lépés. Az ezer termelőszövetkezeti tagra jutó baleset 1961-ben 12,6, 1962-ben 15,1 volt. Ta­valy 12-re csökkent, de nőtt azok súlyossága, s az ebből eredő kiesett munkaidő. Az idei első fél évben még „ará­nyosan kedvező” a helyzet, de a szerencsétlenségek többsége aratástól kezdve, az őszi betakarítások idejére jut. A köztudatban az van, hogy a gépesítés fokozása növelj a baleseteket. Kiderül, hogy általánosságban sincs így, hiszen 1961-ben csak néhány száz gép volt a tsz-ek birtokában, amikor a balese­tet szenvedettek száma vala­mivel több lett 1200-nál, s 1863-ban, amikor több ezer lett az erő- és munkagépek, villanymotorok és más gépi berendezések száma 1129 tsz-balesetet tartottak nyíl. ván. Még elgondolkodtatóbb a balesetnemek aránya. Ve­gyük a gépi munka közben történteket. Ezekre az ösz- szesből 1961-ben 16,6, 1963­ban 16,9 százalék esett Ez­zel szemben a hagyományos termelési eszközök alkalma­zása, a hagyományos techni­kai módszerek mellett négy évvel ezelőtt 83,6, tavaly 83,2 százalék volt a többi baleset, amelyek közül éve­ken át kiemelkedik a fogatos munkák és az állattenyésztés magas baleseti statisztikája. A kialakult arányok első­sorban azt mutatják, hogy a gépek irányítói, a gépekkel dolgozók általában — a gé­pek gyarapodásával párhu­zamosan — elsajátítják a balesetmentes módszereket a termelésben, viszont a ha­gyományos eszközökkel és módszerrel dolgozók körében nem látszik meg az, hogy a gépesítés csökkenti sok fizi­kai munkában a veszélyessé­get. A másik következtetés: a munkavédelmi megbízot­tak, a járási tanácsok mező- gazdasági osztályain is, a termelőszövetkezetekben is, elsősorban a gépi munkák végzése közben előfordulhat tó balesetek megelőzésére fordítják figyelmüket, s ke­vésbé azokra a veszélyekre, amelyek a többi munkák végzése közben jelentkeznek, s nem, vagy alig terjednek ki a munkavédelmi vizsgálatok a termelés szervezésére, a munkaszervezésre. Erre mu­tat az is, hogy az összes bal­eseteknek mintegy egyötödét- egyhatodát teszik ki azok, amelyek például fakiterme­lés, gyümölcsfametszés, gyü­mölcsszüret stb. alkalmával következnek be. Elgondolkodtató a balese­tek, sérülések idényszerűsé­ge; ezek többsége július és október hónapok közé esik, feltételeit a betakarítási munkák ide­jére. 1961-től evőiként a csúcs júliusra, augusztusra, tavaly októberre esett a nyár végi és őszi termelési sza­kaszban. Az őszi betakarítás most kezdődik, s a vetés is ezzel párhuzamosan fog ha­ladni. A munkavédelmi meg­bízottaknak fokozottan ügyel­niük kell arra a termelőszö­vetkezetekben, hogy a beta, karításban részt vevők a ha­gyományos eszközökkel vég­zett munkájuk közben vi­gyázzanak testi épségükre. A munkaszervezet kialakításá­nál ne forduljon elő arány­talanság; egy-egy dolgozóra a csapatban ne jusson na­gyobb igénybevétellel járó feladat, mert az kapkodáshoz, kimerüléshez vezet, s ilyen­kor egy vigyázatlan mozdulat előidézi a bajt. A megfontolt, óvatos gép- és eszközkezelés közben is előfordulhat kellemetlenség. Méginkább bekövetkezik vi­gyázatlanságnál, s különös­képpen akkor, ha virtusosko- dósból követnek el az em­berek könnyelmüsködést. Ez utóbbi nem kis jelentőségű! Köztudott például az, hogy a termelőszövetkezetekben, az őszi betakarításnál is többsé. gében nők dolgoznak. Bale­seti arányuk — a hagyomá­nyos eszközhasználat és mód mellett, ahol különösen több­ségben vannak — mégis sokkal kisebb mint a férfia­ké. Ez óvatosságuknak tud­ható be, annak, hogy a nők körében nem dívik a virtus, a „majd én megmutatom” és ehhez hasonló könnyel­müsködés. A balesetveszély elhárítá­sának igen hatásos eszköze a közösség tagjainak egymás iránti figyelmessége. Az em­ber igenis és mindig a legna­gyobb érték társadalmunk­ban. Vigyázni kell em- embertársainkra, óvni őket s magunkat a veszélyt rejtő lépésektől. Nem elég, hogy a tsz-ek munkavédelmi megbí­zottai sokkal nagyobb aktivi­tást fejtenek ki ezen az őszön, mint eddig tették. Hogy a termelőszövetkezetek idei első félévi baleseti sta­tisztikája ne romoljon, sőt nagymértékben javuljon a következő hónapokban, ahhoz arra van szükség, hogy a tsz- vezetök alaposan, sokoldalú megfontoltsággal tervezzék és szervezzék a munkát, ez­zel küszöböljék ki a kapko­dást, a dolgozók pedig érez- zenek és vállaljanak felelős­séget önmagukért, munkatár. saikért Samu András Balambér Jenőt leváltották állásából, de főnöke, aki na­gyon szerette, megígérte ne­ki, hogy gondoskodik egy ha­sonlóról. — Bízhat bennem, mert olyan ajánló sorokat írok, hogy abban még a legébereb- bek sem találnak kifogást. Jenő köszönte, de nem bí­zott a főnökében. Irt előző munkahelyeire, megkérte ré­gebbi főnökeit, legyenek szí­vesek néhány ajánlósort ír­ni, mely sokat nyomhatna a latban az elhelyezkedésnél. Néhány nap múlva meg is kapta a válaszokat. A seprűkötözd ktss elnöke ezt írta: „Balambér Jenő szövetkezetünknél meós volt. Az ő meóskodása alatt értük el, hogy a legyártott seprűk 50 százaléka megfelelt az ex­portkövetelményeknek. Gon­doskodott arról, hogy a má­sik fele is megfeleljen hazai célokra. Egyetlen hibája volt, hogy saját portáján is Fogadóéra, javaslatek és megvalósítás Mi Jesz ]965-ben? —- Valasz: 30 intézkedés 8 nap alatt A tanácstagi fogadóórákon igen sok közérdekű bejelen­tés, javaslat hangzik el. A javaslatokat a tanácstagok minden esetben továbbították a városi tanács titkárságára, ahol nyilvántartásba vették és átadták a megfelelő osztály­nak. Tanácstagjaink az első fél évben 181 fogadóórát tar­tottak, ahol 112 közérdekű be­jelentés hangzott el. Ezek kö­zül csak az építési és közleke­dési osztályra 99-et továbbí­tottak. PARK A BOCSKAI UTCÁN A javaslatok alapján már elkészült például a Toldi utca keleti oldalán a járdalerakás. Bekerítették és lebetonozták a Muskátli utcai közkutat, a posta előtt rendbehozták a járdát, salakozták a Rókabo­kori utat, befejezték az útépí­tést a Nyírfa utcán, padot szereltek fel a Csályi úti busz­megállóhoz. Természetesen nem lehetett minden javasla­tot ez évben megoldani. 1965- ben végrehajtandó feladatként előjegyezték Borbányán egy fúrott kút építését. A Bocskai utcai három berház előtti te­rület parkosítását, a szabad­téri színpad környékének kor­szerű közvilágítását. Kérte a lakosság a Kemecsei úti vil­lanyhálózat bővítését is, de mivel ez a rész építési tilalom alatt áll, nem valósítható meg. EGY BORBÁNYAI PANASZ NYOMÁN A kereskedelmi csoporthoz 17 közérdekű bejelentés ér­kezett. Kérték többek között, hogy a Kert utcai fűszerbol­tot reggel hét óra 30 perc he­lyett 7 órakor nyissák ki. A kereskedelmi csoport határo­zatot adott ki* amelynek alap­ján a bolt nyitvatartási ideje a kérelemnek megfelelően változott. Bejelentés érkezett, hogy a borbányai 8. számú boltba a tejet csak késve szál­lítja ki a Tejipari Vállalat, Intézkedés után a szállítás reggel fél bélig rendszeresen megtörténik. Az egészségügyi osztály a lakosság bejelentése alapján fagylaltmérgezés miatt bezá­ratta a Jegeskét. Mivel a Lut­her házban füstmérgezés tör­tént, a Tisza étterem konyhá­jában a széntüzelést betiltotta. Szennyvíz tört be a Vasgyár utcai bérház udvarán a víz- vezetékcsovekbe. A csöveket megjavították és a vízadó be­rendezést kétszer klórozták. A Szászkút tanyai lakosok kér­ték, hogy körzeti orvosi szem­pontból Nyíregyházához tar­tozzanak. A panaszt megvizs­gálták és a Nyíregyházához közel lakókat a borbányai kör­zeti orvoshoz csatolták MEGGYORSULT AZ ÜGYINTÉZÉS A művelődési osztály a lakosság kérelme alapján meg­hosszabbította a Sóstói úti óvoda nyitvatartási Idejét. Ugyanakkor kerítést építenek az óvoda köré, a költségvetési keretből pedig új ásott kutat létesítettek. Csak néhányat emeltünk ki a közérdekű bejelentések, ja­vaslatok közül. Pozitív tény, hogy az egyes osztályok a bejelentésekre a választ 30 na­pon belül megküldik, Részle­tesen értesítik a lakosságot, hogy a felvetett probléma megvalósítható*-e ebben az év­ben, vagy előjegyezték a kö­vetkező esztendőkre, esetleg egyáltalán nem orvosolható. Ha a javaslat végrehajtható, általában 8 napon belül meg­történik a közbeeső Intézke­dés, például anyagmegrende­lés. A javaslatok elbírálása során meggyorsult az ügyin­tézés, a lakosság és a tanács kapcsolata is tovább javult, Bogár Ferenc MEGJEGYZÉSEK: Tál könnyű műsor Jazz-presszó, — eszel a címmel hirdették „ plakátok az Országos Rendező Iroda pénteken megtartott elő­adását- A nyíregyházi sza­badtéri színpadon a pót- azékek és az állóhelyek is megteltek, hogy a nézők ré­szesei legyenek egy vidám estének. Koós János, Mi­kes Éva, Kovács Apollónia, az Ibrányi Iván együttes és a műsorban fellépő többi szerepűd, olyan kontaktust alakítottak ki a nagyszámú — főleg fiatalokból álló — közönséggel, amely sok tapsot hozott. Hazai és külföldi tánc- dalokból kapott ízelítőt a néző, láthatta Mórján bű­vész — bár nem a legújabb —- mutatványát, hallhatta a népszerű magyar „cigány- dalokat”, Kovács Apollónia előadásában. De itt áll.iunk meg egy percre. „J?zz­passzó” címet viselte a jel­legében erőteljesen formát­lan előadás. Az igényesebb nézőket za­varta az olykor vaskos hu­mor, a neves művészek is megfeledkeztek magukról éa olyan knmédiázásra ragad­tatták magukat. amely egyáltalán nem használt a műsejr egyébként is mérsé­kelt színvonalának. _ v. a Egy ebéd, négy sorban állás Lakásviszonyaink egyre job­ban — a tárolási lehetőségek szűkösségével — az alkalmak­ként! bevásárlások felé terelik életünket. No meg modern hű. tőszekrény sincs még minden házban, így aztán marad a mindennapi bevásárlás. Nyíregyházán ez évben 8 millió forintot fordítanak fel­újításokra- Ebből legjelentő­sebb a tanácsi utakra, hidak­ra fordított összeg. Ugyanis a város fejlődésével párhuza­mosan nem változik kielégí­tően az utak állapota* Egyik igen jelentős fel­adat a Széchenyi utca jár­dafelújítása, különösen a Zrínyi gimnázium előtt, ahol az építések és kábelfek­tetések miatt az úttest erősen megrongálódott. A város közkútjainak fel­újítására 200 ezer forin­tot biztosítottak. Az eflső negyedévre ebből 115 ezer forintos felújítást irá­nyoztak elő. Sajnos, hogy a munkának ez idáig alig több, mint harmadát végezték el. Ez a nagyarányú lemaradás azzal indokolható, hogy a Kjútfel- újítási munkálatok még min­dig az elmúlt évek rossz gya­korlata alapján haladnak. Le­bonyolításnál elsősorban a ta­nácstagok és a lakosság beje­lentéseit veszik igénybe. így a korszerűsítés, a régi beren­dezések teljes felújítása nem tervszerűen történik. Célszerű lenne valamennyi közkút állapotát műsza­kilag felülvizsgálni, és a munkát annak alapján folytatni­Az általános iskoláknál és napköziotthonoknál ugyancsak nagy lemaradás tapasztalható. A munkákat itt elsősorban a nyári szünet ideje alatt lehet végezni, és a ktsz-ek gyak­ran küzdenek anyaghiány­nyal. Az iskoláik felújí­tása közüli egyik igen jelentős a Rozsrét bokori Is­kola kerítésének teljes felújí­tása, ami 87 ezer forintba ke­rül. Nagyobb összeget fordíta­nak a sóstóhegyi általános is­kola rendbehozására is. A piaci pavilonok és egyéb piaci létesítmények rend­behozására 20 ezer forjntot irányoztak elő. Ebből az összegből kicserélték a tetőfedő anyagokat- Elvégez­ték a sóstói tanácskirendelt­ség épületének felújítását is 101 ezer forintos költséggel. Hatvanezer forintot for­dítanak a művelődési há­zak, kultúrotthonok felújí­tására. Ebből az összegből a manda- bokori kultúrterem padlóza­tát hozzák rendbe és elvég­zik a sóstóhegyi kultúrterem belső felújítását is. Ügy kezdődik a reggele egy Arany János utca környékbeli háziasszonynak, hogy sorba áll a Toldi utcai húsbolt előtt. Ha itt sikeresen bevásárolt* mehet rögtön a szomszédba* és megveheti a tejtermékeket. Igen ám, de a reggeli órákban éppen itt is sort kell állni, ami ismét jócskán viszi az időt. Pedig most még csak a mun­kába sietők társulnak a há­ziasszonyainkhoz. Mi lesz, ha az iskolák is megnyitják ka­puikat, és az iskolába menő gyerekek is itt akarják elköl­teni a reggelijüket? Háziasszonyunk ha itt is bevásárolt és kilépett a sorból, beléphet azonnal a követke­zőbe; mert ott van rögtön a tőszomszédságban: a . zöldség­bolt vásáróli sorába. Itt is ka- taszrofális a helyzet. A két el­árusító 5 ezer forint körül árul csak naponta, de mennyi hajlongással, munkával. És sokszor a türelmetlen sorbán- álló őket marasztalja el. Igaz­talan ul ök dolgoznak. De/ a sor az nem kopik, csak egyre nő.. > Ami ezután következik az AJÁNLÁSOK ezeket a seprűket használta. Tőlem maradhatott volna, de az ellenőrök belekötöttek és kifúrták." Az építők főnöke így vá­laszolt: „Balambér Jenő iga­zi kollektív szellemű egyéni­ség. Ha o kartársak fröccsöz- ni hívták, mindig feláldozta magát. Igaz ő soha nem fize­tett, de neki köszönhették, hogy anyaghoz jutottak, hisz Balambér volt a raktáros. Mikor a nyaralóm épült, ő biztosította hozzá az anya­got. Sőt, felajánlotta, hogy segédkezik a bungalov tető alá hozatalában. Kitünően ultizik. Ezért irigykedtek rá.” A hóhányók vezetője a kö­vetkező ajánló sorokat küld­te: „Balambér kartársnál jobb hóhányó még nem volt a vállalatunknál. Azért kel­lett elmennie tőlünk, mert túlteljesítette a hóhányási tervét, s ez abban az időben nem volt engedélyezve. Szí­vemből ajánlom." Balambér elérzékenyült. Eltette az ajánlásokat. Re­ménykedve állított be az új vállalathoz, ahol már várt rá a főnök. Átnyújtotta a levele­ket. A főnök elmélyülten ta­nulmányozta. Mikor vala­mennyit végig olvasta, így szólt: — örülök, hogy megis­merhettem. Különben jól is­merem előző főnökeit. Az építők igazgatója utipartne- rem. A hóhányóké a sógo­rom, a seprősök elnöke pe­dig katonacimborám. No de válaszolta már felüdülés, mert a szem­ben lévő csemegében már rö- videbb a sor, és gyorsabb az önkiszolgálás. Ha itt is bevásárolt házi­asszonyunk, még beugrik a szintén szomszédban lévő il­latszerbe —• mert a szép, csi­nos háziasszonynak ott is van mit venni — és alig töltötte el bevásárlással a fél délelőt­töt, szaladhat, hogy még ide­jében ebédet tudjon tenni az asztalra. Jó lenne segíteni házi­asszonyainknak. Ki kellene ik­tatni a végképpen felesleges sorban állást! 51.»* térjünk a tárgyra. Úgy gon­dolom, hogy önnek egy olyan 4000 forintos állás felelne meg a legjobban. — Ugyan igazgató kartárs. Erre gondolni sem mertem volna. — De igen barátocskám. — Fel fog tűnni az embe­reknek. Hisz most jöttem, kezdő vagyok. — Persze, persze. Erre nem is gondoltam. Tálán akkor egy háromezres — mondta rövid gondolkozás után a fő­nök. — Az is sok — félszegen Jenő. — Ebből már nem engedek — nézett rá ellentmondást nem túróén a főnök. — Megfelelne nekem egy olyan kétezres is. — Mit képzel? Ahhoz ma­gas szakképzettségre lenne szüksége.'... Farkas Kálmán 200 000 forint a nyíregyházi 14" £3í iLr-fr*Felújítják a Széchenyi utcai járdát fkiilCtlkl. d. Lassú az iskolák tatarozása Mintegy kilencmillió a város idei felújítási terve 3 1964. augusztus 11.

Next

/
Oldalképek
Tartalom