Kelet-Magyarország, 1964. július (24. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-17 / 166. szám

Nagyobb felelősséggel! A közvetlen aratást a ga­bonaföldeknek mintegy há­romnegyed részén végezték el megyénkben. Ez nem rossz eredmény. Ha az időjárás kedvez, néhány napon belül a termelőszövetkezetek több­ségében nem lesz talponálló gabona. A régi értelemben vett aratás — a gabona le­vágása — csak része a ga­bonaföldeken végzendő sür­gős nyári munkáknak. Kom­bájn után a szalma letaka- rítása, máshol a keresztek idejében való behordása, majd a tarlóhántás, mély­szántás, tarlóvetés — együt­tesen képezik a nyári mun­kát. Ha így vizsgáljuk a nyári munkák állását egyáltalán nincs mivel dicsekednünk. A learatott 150 ezer hold tar­lójából alig 30—35 000 hol­dat forgattak le. A megyei pártbizottságnak a nyári munkákra vonatkozó hatá­rozatában ez áll: „A ter­melőszövetkezetek a tarló alászántását úgy szervez­zék meg, hogy azt, az ara­tást követő három napon be­lül elvégezzék.” Ennek elle­nére sok termelőszövetke­zetben két-háromhetes tarlók vannak. « Mi hátráltatja a szalmale­húzást, a tarlóhántást? Gép, hiány? Tudatlanság? Vagy a felelőtlenség? Megyénkben a termelő­szövetkezetek nyári mun­káinak elvégzésére 3100 da­rf, b erőgéppel rendelkezünk. bből a közvetlen aratáshoz — beleértve a szállítást és s emtisztítást is — mintegy 2000 traktort vettek igénybe. Mit csinál 1100 erőgép? A gépállomások 700 erőgépe kint van ugyan a termelő- szövetkezetekben, de ezek is csak dolgozgatnak, ennyi gépből egyetlen egy sem dol­gozik kettős műszakban! 140 darab munkára kész traktort pedig nem is vettek igénybe a termelőszövetkezetek. A szövetkezeti gépek közül is mindössze 188 dolgozik két műszakban. A számok azt mutatják, hogy gép van sőt szaknyel­ven mondva telítettek va­gyunk a gépkapacitásban. Sajnos ez csak a rossz szer­vezés miatt van így, attól még messze vagyunk, hogy gépfelesiegünk lenne. Ma már nincs szövetkezeti vezető, gépállomás igazga­tó, járási irányítást végző ember, aki ne ismerné- a tar­lóhántás, a nyári mélyszán­tás jelentőségét. Ezek a ve­zetők milliméterekben meg­mondják mennyi csapadék párolog el naponta a szán- tatlan tarlón, milyen gyom és kártevő pusztító hatása van a tarlóhántásnak, mit jelent ez termés mázsákban. Tehát szakértelem van, csak sokuknál a felelősségérzet­tel van baj. A régi szemlé­let, a megszokás, a ló és ökörfogatos gazdálkodás hat még sok helyen. Ma aratunk, aztán hordunk, majd csépe­lünk és utána leszántogatjuk a tarlót, amennyire időnk­ből futja. Most, amikor egy­re több traktorunk van, ami­kor százmilliós értékben kapunk évente gépeket az ipartól ez a szemlélet nem tartható. Ha az ezeregyszáz gép na­ponta csak 4—5 holdat for­gatott volna le — tárcsával 15 holdat is lehet — fele tarlónk se volna, mint most van. De két műszakban nem 4 holdat szánt le egy erőgép, hanem másfél-kétszeresét. Nagyobb felelősséget a népgazdaság által idejuttatott anyagi eszközök kihaszná­lásáért és már most felelős­séget kell érezni — minden vezetőnek — a jövő évi ara­tásért. Csikós Balázs XXI. ÉVFOLYAM, 166. SZÁM ÁRA: 50 fillér 1964. JULIUS 17, PÉNTEK ft üiifszlertanács illése Százezres till síi eg* kísérte utoflso útjára flauriee Thorezt Szuszlov, Frachon és Rochet búcsúztatták a francia nép nagy halottját A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. Megvitatta és tudomásul vet­te a földművelésügyi minisz­ternek a betakarítás menetéről előterjesztett tájékoztatóját. Az aratás az ország egész terü­letén jó ütemben halad, a me­zőgazdaság dolgozói elismerés­re méltó munkával eredmé­nyesen fáradoznak a termés mielőbbi és gondos betakarítá­sán. A tervezetthez képest or­szágszerte javult a gépek ki­használása, most elsősorban a kombájnok teljesítményének növelésére kell nagy gondot fordítani. A körmén<y megálla­pította: a betakarítás mielőbbi befejezése mellett nagyfontos­ságú, hogy o mezőgazdasági üzemek a kedvező időjárás le­hetőségeit hasznosítva minél nagyobb területen végezzenek másodvetést, ilyen módon is gondoskodjanak a közös- és a háztáji állatállomány jobb takarmányéi! átásáról. A munkaügyi miniszternek, az Országos Tervhivatal elnö­kének és a Minisztertanács ta- nécsezervek osztálya vezetője­nek közös előterjesztése alap­ján a kormány határozatot ho­zott a tanácsok munkaerőgaz­dálkodási feladatairól és ható­sági jogkörének bővítéséről. A Minisztertanács a művelő­désügyi miniszter javaslatára határozatot hozott a képzőmű­vészeti- és az iparművészeti főiskola új képzési rendjéről. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. szilárd meggyőződéstől fűtött hangját. De vigaszt meríthe­tünk abból, hogy az ügy, ame­lyért harcolt, szilárd kezekben, a marxizmus—leninizmus szel­lemében nevelt francia kom­munisták százezreinek kezében van. Benoit Frachon, a CGT fő­titkára régi harcostársai nevé­ben búcsúztatta Maurice Tho­rezt. Méltatta az elhunyt érde­meit a Francia Kommunista Párt felépítésében és a párt egységének megszilárdításában. Az egység gondolata — folytatta *— ma áthatja a párt sorait és valamennyi tagját. .4 kommunisták és a szocialisták közeledésének útja járhatóbbá vált, mint a korábbi években és ebben Maurice Thoreznale múlhatatlan érdemei vannak. A gyászünnepséget Waldeck Rochet beszéde zárta be. A Francia Kommunista Párt fő­titkára ismerteti e Maurice Thorez harcos életét, kimagas­ló szerepét a Francia KP törté­netének legfontosabb szaka­szaiban, a marxista—leninista elmélet gyakorlati alkalmazá­sában és fejlesztésében a nemzeti egység megteremtésé­ben. Waldeck Rochet ezután az elhunyt pártelnök ideológiai tevékenységét méltatva rámu­tatott, hogy Thorez már 1946- ban hangoztatta: Franciaor­szágban nem lehetetlen a szo­cializmusba való békés átme­net. Rávilágított, hogy a de­mokráciáért folytatott harc növeli a proletariátus tekinté­lyét és erejét, lehetővé teszi, hogy a nép többségére támasz­kodva, maga köré tömörítse a legszélesebb tömegeket. A Francia KP főtitkára vé­gül hangsúlyozta: Thorezt éle­te utolsó szakaszában sokat foglalkoztatta a nemzetközi kommunista mozgalom egysé- • gének kérdése. A kommunistá­éi munkáspártok nemzetközi konferenciáin és a Francia KP legutóbbi kongresszusán is meggyőző erővel védelmezte a mozgalom egységét. A francia kommunisták szi­lárd elhatározása — mondotta a szónok — hogy hívek marad­nak Maurice Thorez tanításá­hoz, kitartanak az általa megjelölt úton, megőrzik szel­lemét. A gyászbeszédek elhangzása után a hatalmas tömeg elvo­nult Thorez ravatala előtt, hogy megadja a végtisztességei „a nép fiának”. Maurice Thorez koporsóját a késő esti órákban a közvetlen hozzátartozók és a párt veze­tőinek jelenlétében helyezték nyugalomra, nem messze a kommunárdok falától, régi harcostársa, Marcel Cacin ét a nagy kommunista író, Hen­ri Barbusse közelében. Dobi István üdvözlő távirata Anasztasz Mikofan szovjet államfőhöz Anasztasz Ivanovics Millió­ján elvtársnak, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége elnökének, Moszkva Kedves Mikojan elvtárs! A Szovjetunió Legfelső Taná­csa Elnöksége elnökévé tör­tént megválasztása alkalmá­ból a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, kormánya, népe és a magam nevében szívből jövő üdvözleteimet küldőm. őszinte megbecsüléssel te­kintve elnök elvtárs több év­tizedes,'.; eredményes tevékeny­ségére, új, magas tisztségéhez jó egészséget, további sikeres munkálkodást kívánok, a Szovjetunió népeinek, orszá­gaink baráti kapcsolatainak, s a népek barátsága nagy ügyének javára. Dobi István, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke. Párizs, (MTI): Léderer Frigyes, az MTI tu­dósítója jelenti: Maurice Thorezt, a Francia Kommunista Párt elnökét csü­törtökön kísérték utolsó úrjá? ra a párizsi Pére Lachaise te­metőbe, A francia főváros ré­gen nem látott ilyen nagy te­metést. A rekkenő hőség elle­nére több százezres tömeg ád- ta meg a végtisztességet a kommunista mozgalom és az egész francia nép nagy halott­jának. A gyászmenetnek három órakor kellett volna elhagynia a párt központi székházát, a gyászoló tömeg azonban any- nyira megtöltötte a Párizson keresztülvezető több mint öt kilométer hosszú utat, hogy a menet eleje már a temető ka­pujához érkezett, amikor az oszlop vége még el sem moz­dult a pártház elől. A menetet Maurice szülő­földjéről, az észak-franciaor­szági szénmedencéből érke­zett bányászok csoportja nyi­totta meg. Utánuk a virágo­kat, koszorúkat vivő ifjú kommunisták és úttörők vége­láthatatlan sora következett. A gyászkocsi előtt a pártszer­vezetek és tömegszervezetek zászlóit vitték. A koporsó mö­gött haladtak az elhúnyt hoz­zátartozói, a Francia KP Po­litikai Bizottságának, Köz­ponti Bizottságának tagjai, a kommunista képviselők, sze­nátorok, a francia nemzetgyű­lés küldöttsége, a szocialista országok diplomáciai képvise­lői és közel 40 kommunista és munkáspárt küldöttei A Magyar Szocialista Munkás­párt küldöttségét Gáspár Sán­dor, a Politikai Bizottság tag­ja vezege. A temetőhöz vezető útvona­lon végig leállt a forgalom és a párizsiak sűrű sorfala kö­zött haladt a néma gyászme­net. A Pére Lachaise bejára­tánál emelvényre helyezték Maurice Thorez vörös zászló­val és a francia trikolórral bo­rított koporsóját. A gyászoló család, a párt vezetői, a test­vérpártok küldöttei a dísztri­bünön foglaltak helyet. Elsőnek M. Szuszlov, az SZKP elnökségének tagja, a szovjet küldöttség vezetője bú­csúztatta Maurice Thorezt. A szovjet kommunisták és a Szovjetunió népeinek testvéri részvétét tolmácsolta a francia munkásosztály mély gyászába. — Maurice Thorezben — mondotta — a francia és a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom szenvedélyes forradalmárt, a dolgozók ügyének törhetetlen védelme­zőjét vesztette el. Thorez egész élete mintegy megtestesí­tése és jelképe volt a francia. munkásosztály hősies harcának története egyik legdöntőbb sza­kaszában. A szovjet küldöttség veze­tője ezután Maurice Thoreznek a Francia KP építésében, a marxista—leninista elmélet fejlesztésében szerzett kima­gasló érdemeit méltatta. Rámu­tatott, hogy Thorez a népfront­politika egyes kérdéseinek ki­dolgozásával felbecsülhetetlen szolgálatot tett a nemzetközi munkásmozgalomnak. — Maurice Thorez — han­goztatta Szuszlov — a legna­gyobb békeharcosok közé tar­tozott. A szovjet nép nem fe­lejti el emlékezetes kijelentését: — A francia nép sohasem fog háborút viselni a Szovjetunió ellen. Azóta beigazolódott, hogy ezek a szavak valameny- nyi becsületes francia érzéseit tükrözik. Fájdalom arra gon­dolnunk — folytatta a szónok —, hogy nem látjuk többé Maurice Thorezt, nem halljuk Budapesten ütéseiéit a KGST közlekedési állandó bizottságának autóközlekedési és útügyi szekciója A KGST közlekedési ál­landó bizottságának 4. számú autóközlekedési és útügyi szekciója július 7—13 között Budapesten tartotta 4. ülését. Az ülésen részt vett a Bol­gár Népköztársaság, a Len­gyel Népköztársaság, a Ma­gyar Népköztársaság, a Né­met Demokratikus Köztársa­ság, a Román Népköztársaság, a Szovjetunió, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kül­döttsége, jelen voltak a KGST titkárság munkatársai és a szocialista vasutak egyiittmú ködési szervezete — főbizott­ságának képviselője. Az értekezleten számos fon­tos problémát vitattak meg, így az autóközlekedés és a közutak további fejlesztésé­vel kapcsolatos kérdéseket, beleértve a KGST tagorszá­gok közötti gépkocsi fuvaro­zások szervezésére vonatkozó intézkedéseket Megvitatták továbbá az autóközlekedés és a közutak 1966—1970 közötti fejlesztési nálását. terveinek koordi­Megkezdődött a kenyérgabona felvásárlása Az aratással és a csépléssel csaknem egy időben megkez­dődött a kenyérgabona felvá­sárlása is Szabolcsban. Erről tájékoztatott Marosi Károly, a megyei vállalat igazgatója. — Megyénkben 200 átvevő­helyünkön kezdtük meg a ga­bona vásárlását. A nagyobb raktárainkat, így a nyíregyházit, vásá- rosnaményit, a kisvárdait, valamint nagyobb mal­mainkat elláttuk új híd­mérlegekkel, hogy az át­vételeket gyorsítsuk. Kaptak üzemeink és raktá­raink mérőkészülékeket is, hogy gyorsan meg tudják ál­lapítani az átvételre kerülő termények minőségét. A ter­melőszövetkezetekkel már Ko­rábban megállapodást kötöt­tünk arra. hogy melyik rak­tárakba szállítsák gabonáju­kat. így eleve megakadályozzuk a szervezetlenséget a szállí­tásoknál. A megállapodásokban azt is rögzítettük, hogy melyik ter­melőszövetkezet használ saját szállítóeszközt, s nekünk hol szükséges erről gondoskodni Vállalatunk 25 tehergépkocsi­val és 10 fogattal segíti a ga­bonák szállítását. Mcranse Thorez gyészülés Moszkvában Levélváltás az SZKP és a KKP között A Kommunyiszt, az SZKP elméleti és politikai folyó­irata nyilvánosságra hozta a Szovjetunió Kommunis­ta Pártja Központi Bizottsá­gának június 15-i vála­S7.át a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságá­nak május 7-i levőiére. A levélváltást a Népsza­badság mai száma ismerte­ti. — A francia nép sohasem fog növeli a proletariátus tekiníé­háborút viselni a Szovjetunió ^rét és erejét, lehetővé teszi, ellen Azóta hói ea zol ód ott hogy a nép többségére támasz- euen. Azóta beigazolódott, kodva maga köré tömöritse a hogy ezek a szavak valameny- legszélesebb tömegeket. nyj becsületes francia érzéseit A Francia KP főtitkára vé­tükrözik. Fájdalom arra gon- gm hangsúlyozta: Thorezt éle* dőlnünk folytatta a szónok p, utolsó szakaszában sokat , hogy nem látjuk többé foglalkoztatta a nemzetközi Maurice Thorezt, nem halljuk kommunista mozgalom egysé­— ...—------- ■ ---------—..... gének kérdése. A kommunista­és munkáspártok nemzetközi konferenciáin és a Francia KP legutóbbi kongresszusán is meggyőző erővel védelmezte e mozgalom egységét. A francia kommunisták szi­lárd elhatározása — mondotta a szónok — hogy hívek marad­nak Maurice Thorez tanításá­hoz, kitartanak az általa megjelölt úton, megőrzik szel­lemét. A gyászbeszédek elhangzása után a hatalmas tömeg elvo­nult Thorez ravatala előtt, hogy megadja a végtisztességet „a nép fiának”. Maurice Thorez koporsóját a késő esti órákban a közvetlen hozzátartozók és a párt veze­tőinek jelenlétében helyették nyugalomra, nem messze a kommunárdok falától, régi harcostársa, Marcel Cacin és a nagy kommunista író, Hen­ri Barbusse közelében. nyev, Kirilenko, Ponomarjov és a szovjet állam, valamint az SZKP több más vezetője fog­lalt helyet. Vladimir Pavlov- nak, az SZKP moszkvai városi bizottsága titkárának bevezető szavai után a megjelentek egy­perces némasággal adóztak a Francia Kommunista Párt el­hunyt elnöke emlékének. A felszólalók, közöttük Posz- pelov és Adzsubej, az SZKP Központi Bizottságának tagjai — méltatták Maurice Thorez tevékenységét, a kommunista világmozgalomban betöltött kiemelkedő szerepét. A gyűlés az Internacionale hangjaival ért véget. Moszkva, (TASZSZ): Csütörtökön a szakszerveze­tek hazának oszlopcsarnokában gyászülést tartottak Maurice Thorez emlékére. | A gyűlés elnökségében Brezs-

Next

/
Oldalképek
Tartalom