Kelet-Magyarország, 1964. június (24. évfolyam, 127-150. szám)

1964-06-03 / 128. szám

XXI. ÉVFOLYAM, 128. SZÁM ARA: 50 fillér 1964. JÚNIUS 3. SZERDA Hruscsov cs Patfolicsev fogadta IV i l*on i Az angol sajtó a munkáspárti vezér moszkvai látogatásáról Kádár János fogadta a csehszlovák pártmunkás­küldöttséget Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára kedden fogadta a ha­zánkban tartózkodó Michap Sabolcikot, Csehszlovákia Kommunista Pártja Közpon­ti Bizottsága elnökségének póttagját, Szlovákia Kommu­nista Pártja Központi Bizott ságának titkárát, valamint az általa vezetett csehszlovák pártmunkásküldöttség tagjait \ román nagy nemzetgyűlés küldöttségének keddi programja világosító tevékenységet főleg# falusi lakosság Koreben kell a jövőben tovább fokozni. A tá­jékoztátok témaköreinek ösz- szeállításánál — hangsúlyozta többek között a beszámoló — előtérbe kerültek az időszerű nemzetközi kérdések, a béke- harc feladatai,' a gyarmati rendszer felszámolásáért és a leljes leszerelésért folytatott küzdelem, valamint a belpol.íi- kai ismeretközlés.' Ezután a beszámoló elemez­te többek között a szakokta­tás és az ismeretterjesztés kap­csolatát. Rámutatott a különféle — munkás-, termeföszö vet­kezeti-, ifjúsági-, népiülnö­ki stb. — akadémiák szá­mának ugrásszerű emelke- ‘ désére az 1961. évi körül­belül hatvannal szemben jelenleg már mintegy 4000 működik. Hangoztatta továbbiakban an­nak szükségességét, hogy a TIT-tájékoztatók és előadásso­rozatok terveit, tematikáját ál­landóan egyeztessék az iskolai tantervekkel és a szakmunkás­képző tanfolyamok témakörei­vel. ^ Beszámolójának következő részében dr. Nagy T.gszló hang­súlyozta az értelmiség széles körű bevonásának fontosságát a TIT tevékenységének javítá­sába. A vitában számos budapesti és megyei küldött mondotta el az ismeretterjesztésben szerzett tapasztalatait, s foglalkozott a társulat különböző szakosztá­lyai előtt álló feladatokkal. A tanácskozást ma reggel folytatják. Az Öntöde Vállalat kisvárdal üzemében radiátorok is készülnek. A képen víznyomás­sal próbálják az összeszerelés pontosságát. Foto: Hammel József Megkezdte munkája! a KGSMagállamok közös vasúti kocsiparkjának központi irodája Prága, (CTK): A KGST-tagállamok közös vasúti kocsiparkjának végre­hajtó szerve — a központi iroda — június 1-én Prágá­ban megkezdte munkáját. A közös kocsipark irányítá­sát a KGST-tagállamok kép­viselőiből álló héttagú tanács vezeti. A végrehajtó szerv — a központi iroda — élén Jo­sef Pospisil csehszlovák kül­dött áll. Június folyamán befejeződ­nek a szervezési és műsza­ki munkálatok, s a központi iroda július 1-én megkezdi operatív tevékenységét. A közös kocsipark közpon­ti irodája 97 700 vasúti te­herkocsi felett rendelkezik majd. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I Sasztrit megválasztották Nehru utódává Az indiai politika változatlan marad az angolok letartóztatták és két évi börtönbüntetésre ítél­ték. Szabadulása után Bená- reszben elvégezte a szanszkrit egyetemet. Ekkor kapta mai jólismert nevét: ,,Sasztri” szanszkrit nyelven ugyanis ta­nítót jelent. Sasztrit 1937-ben az akkori Egyesült Tartományok (mai Uttar Prades állam) parla­menti képviselőjévé választot­ták. 1947-ben Uttar Prades bel- és szállitásügyi miniszte­re lett. 1951-ben lemondott er­ről a tisztségéről ezután lett a kongresszus párt főtitkára. Több tárcát is betöltött a köz­ponti kormányban, először szállításügyi, majd kereskede­lem- és iparügyi, 1961-től 1963- ig pedig belügyminiszter volt. Tavaly néhány társával lemon­dott és erőfeszítéseit a kong­resszus párt megszilárdítására összpontosította. Jelenlegi meg­választásáig tárcanélküli mi­niszter volt. kormány ügyeit, amíg Sasztri, feltehetően a hét második fe­lében, leteszi a hivatalos es­küt. Valamennyi nyugati hír- ügynökség azt jósolja, hogy Sasztri változatlanul kitart Nehru eddigi politikája mel­lett, sőt az AP az indiai po­litikust Nehru „ifjabb kiadá­sának” nevezi. Ennek megfe­lelően az indiai külpolitika alapja a békés együttélés és az el nem kötelezettség lesz, s a belpolitikában is válto­zatlan marad az eddigi irány­vonal. Sasztri életrajza Nehru miniszterelnök utóda 1904-ben született Benáreszben. Apja tanító volt. 1921-ben Sasztri csatlakozott Gandhi mozgalmához. 1930-ban üj Delhi (tuny. Hírügynökségi jelentések sze­rint kedden az Indiai Kong­resszus Párt parlamenti kép­viselői (a parlament mindkét házának tagjai) Nanda megbí­zott miniszterelnök javaslatá­ra Lai Bahadur Sasztrit vá­lasztották meg Nehru utódává. Megválasztását — mint isme­retes — hosszabb tanácskozás előzte meg és ennek köszön­hető, hogy Deszai, Sasztri ve- télytársa is lemondott igényé­ről, sőt maga is indítványoz­ta, hogy a miniszterelnöki tisztséget Sasztrinak adják. Megválasztása után Sasztri rövid beszédben köszönte meg az iránta kinyilvánított bizal­mat. majd hangoztatta, hogy Nehru politikáját kívánja foly­tatni. Ezt követően Nanda megbí­zott miniszterelnök hivatalo­san benyújtotta lemondását, de továbbra is ő irányítja a A Román Népköztársaság nagy nemzetgyűlésének kül­döttsége — élén Anton Moises- cuval, a nagy nemzetgyűlés ál- elnökével — kedden délelőtt megkoszorúzta a Hősök terén lévő magyar hősi emlékművet. A koszorúzáson részt vett Pó­lyák János, az országgyűlés al- elnöke, Huber Lajos, az or­szággyűlés jegyzője, Bodonyi Pálné képviselő, a budapesti nőtanács titkára, Bondor Jó­zsef, a Fővárosi Tanács Végre, hajtó Bizottságának elnökhe­lyettese, a Külügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium képviselői. Jelen voltak Mi­hail Rosianu nagykövet veze­tésével a budapesti romáfl nagykövetség tagjai. A küldöttség megkoszorúzta a Rákosligeti temetőben nyug­vó román hősök emlékművét is. . A román küldöttség tegnap városnézéssel töltötte idejét. Délután Sarlós István, a Fő­városi Tanács Végrehajtó Bi­zottságának elnöke fogadta a Román Népköztársaság nagy nemzetgyűlésének küldöttsé­gét, s szívélyesen elbeszégetett a delegáció tagjaival. Este a Fővárosi Tanács Vég­rehajtó Bizottságának elnöke a Mátyás-pincében vacsorán lát­ta vendégül a küldöttséget. Megkezdődött a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat IV. országos küldöttgyűlése küldöttgyűlés munkabízottsá. gait, majd dr. Nagy László, a TIT főtitkára tartotta meg a társulat országos elnökségének — az 1961—63. években végzett ismeretterjesztő munkáról — írásban közzétett jelentését kie­gészítő beszámolóját. Emlékeztetett arra, hogy már a TIT 1961-ben megtartott III. küldöttgyűlésén leszögez­ték: az ismeretterjesztésnek ar­ra kell törekednie, hogy se­gítse népünk általános mű­veltségi színvonalának eme­lését, a marxista világnézet fejlesztését, járuljon hozzá a gazdasági építőmunkához szükséges szakismeretek gyarapításához, az embe­rek szocialista tudatának kialakításához. A továbbiakban a beszámoló az .smeretterjesztés iránt támasz­tott követelmények megválto­zásáról szólt. Az általános műveltség foko­zásának és a szocialista tudat- formálás sokrétű feladatának elvégzését a TIT több mint 24 ezer főnyi tagsága legjobb tu- iása szerint sesíti. Az ismeretterjesztő előadá­sok száma a beszámolási időszakban évente mintegy 29 százalékkal emelkedett, s 1963-ban m^r meghalad­ta a 84 ezret. A legkülönfélébb témákból ösz- szeáliított tájékoztatókat 'mint­egy ötmillióén hallgatták meg. Örvendetes, hogy az érdeklő- fők nagy többsége a munká­sok és a parasztok soraiból ke­rült ki. A társulatnak nagy szerepe van — a korszerű ter­mészettudományos ismeretek közlésével — az ideológiai ne­velésben. Az ilyen irányú fel A Magyar Tudomá­nyos Akadémia díszter­mében kedden megkez­dődött a Tudományos Ismeretterjesztő Társu­lat IV. országos'küldött- gyűlése. A tanácskozáson részt vett és az elnökségben foglalt he­lyet dr. Köpeczi Béla, az MSZMP Központi Bizottsága kulturális osztályának vezető­je, dr. Erdey-Gruz Tibor, a Magyar Tudományos Akadé­mia főtitkára, Molnár János művelődésügyi miniszterhelyet, tes. Ugyancsak az elnökségben foglaltak helyet a társulat meghívására hazánkba érke­zett külföldi vendégek. A tanácskozást, amelyen több mint 400 küldött vesz részt, dr. Törő Imre akadémi­kus, a TIT elnöke nyitotta meg Ezután megválasztották a Harold Wilson az angol munkáspárt vezetője kedden a moszkvai „Barátság Házában” találkozott a szovjet főváros közéletének képviselőivel. A gyűlésen Wilson beszédet mondott. Az angol nép — han­goztatta többek között — te­kintet nélkül az álláspontok és és az életformák különbözősé­gére, arra törekszik, hogy fo­kozza az együttműködést, a kölcsönös megértést a szovjet néppel. Meggyőződésem, hogy az önök népét is ez a törekvés jellemzi — fűzte hozzá. tek jelenlegi szintjének befa­gyasztását irányozza elő Közép- Európában. A Guardian Wilson moszkvai látogatásának szentelt vezér­cikkében megállapítja: „a Go- mulka-terv megvalósítása óriá­si előnyökkel járna. Jelentéke­nyen csökkentené Közép-Euró- pában a véletlen háborús ösz- szecsapás kockázatát és egy­szersmind a fegyverkezés kor­látozásának és ellenőrzésének kísérleti műhelyéül szolgálhat­na. Az itt szerzett tapasztalato- i kát később más területeken is alkalmazni lehetne. Kyikita Hruscsov a Kreml­ben lévő dolgozószobájában kedden fogadta Harold Wilsont és az angol munkáspárt kül­döttségének tagjait. Harold Wilson beszélgetést folytatott Nyikolaj Patolicsevvel, a Szov­jetunió külkereskedelmi mi­niszterével. A beszélgetés alkalmával Pa- tolicsev és Wilson az angol— szovjet kereskedelem helyzeté­ről és további fejlesztésének lehetőségéről tárgyalt. Nyikita Hruscsov és Harold Wilson között baráti, őszinte hangú beszélgetésre került sor a jelenlegi nemzetközi helyzet problémáiról, valamint más, a feleket érdeklő kérdésekről. Harold Wilson társaságában jelen voltak a megbeszélésen az angol delegáció tagjai. Szovjet részről az eszmecse­rében részt vett Jan Pejve, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Nemzetiségi Tanácsának elnöke és Vaszilij Kuznyecov első külügyminiszter-helyettes. Az angol sajtó vezető he­lyen foglalkozik Harold Wilson munkáspárti vezér moszkvai látogatásának fejleményeivel. A Guardian moszkvai különtu- dósítója hangsúlyozza: „a munkáspárti vezetők szívélyes fogadtatása és a szovjet vezetők élénk érdeklődése az angol ál­talános választások kimenetele iránt, főleg annak tulajdonít­ható, hogy egy munkáspárti kormány feltehetőleg erőtelj e- sebben ellenezné Nyugat-Né- metország bevonását a nukleá­ris fegyverkezésbe. Ami a nuk­leáris fegyverek elterjedésének problémáját illeti, szovjet rész­ről elsősorban a multilaterális NATO-atomütőerő tervének ve­szélyeit tartják szem előtt. Eb­ben az összefüggésben a mun­káspárti vezetők és a szovjet államférfiak egyaránt nagy je­lentőséget tulajdonítanak a Gomulka-tervnek, amely az atomfegyvermentes övezet megteremtésének első lépése­ként a nukleáris fegyverkészle-

Next

/
Oldalképek
Tartalom