Kelet-Magyarország, 1964. június (24. évfolyam, 127-150. szám)

1964-06-03 / 128. szám

Világpolitika sorokban A Stockholms-Tidningen keddi számának melléklete Tage Erlander svéd minisz­terelnök cikkét közli Hruscsov közelgő látogatásáról. „Nagy örömmel fogadjuk kedves vendégünkként Hruscsov mi­niszterelnököt és feleségét — írja Erlander. — Várjuk ezt a látogatást és úgy tekintjük, mint a svéd—szovjet jóviszony megerősítését.” Andrcj Gromiko szovjet kül­ügyminiszter találkozott Lot­har Bolz-cal, a Német De­mokratikus Köztársaság Mi­nisztertanácsának elnökhe­lyettesével, az NDK külügy­miniszterével. A szívélyesség és a barátság légkörében le­zajlott találkozás során foly­tatták a mindkét felet érdeklő kérdések megvitatását. R. J. Malinovszkij marsall, a Szovjetunió honvédelmi mi­nisztere, a Jugoszláviában tar­tózkodó szovjet katonai kül­döttség vezetője kedden Pulá- ba érkezett. Asraf Pahlevi hercegnőt, az iráni sah nővérét, aki a na­pokban a szovjet kormány meghívására Moszkvába ér­kezett, kedden a Kreml-ben Leonyid Brezsnyev fogadta. Asraf Pahlevi a beszélgetés során átadta az iráni sah üd­vözletét a szovjet államfőnek. A „TECHNOIMPORT” kí­nai társaság öt IL—18 B min­tájú szovjet turbólégcsavaros repülőgépet vásárolt 10 500 000 rubelért az „AVIAEXPORT” szovjet tröszttől. A feltevések szerint az öt gép az újonnan megnyíló Peking—Párizs és Peking—Havanna légi útvona­lon teljesít majd szolgálatot. A kínai társaság 30 repülőgép­motort is vásárolt a szovjet tröszttől 3,5 millió rubelért. Bumaza algériai nemzetgaz­dasági miniszter több szakér­tő kíséretében három ' napot Párizsban töltött és ott a pénzügyminiszterrel, valamint az algériai ügyek miniszteré­vel tárgyalt. A megbeszélések középpontjában az algériai maláj kérdés állott. Több tízezer munkás lépett sztrájkba Nigériában. A mun­kások ezért folyamodtak a sztrájk eszközéhez, mert a szö­vetségi kormány korábbi ígé­rete ellenére sem tette még közzé véleményét az úgyneve­zett Morgan-bizottság jelenté­séről, amely a béremelésekre vonatkozó javaslatokat tartal­mazza. Huang Cen, a Kínai Nép- köztársaság franciaországi nagykövete megérkezett Pá­rizsba, hogy átvegye hivatalát. Honoluluban megkezdődtek az amerikai politikusok tanácskozásai Napirenden a délkelet-ázsiai helyzet Peking A kínai külügyminisztérium­ban Anglia ügyvivőjének át­adták Kína válaszát az angol külügyminiszter május 27-i ja­vaslatára. A kínai külügyminiszté­rium hangsúlyozza, a La- oszban kialakult helyzet megoldására tehető egyet­len gyakorlati lépés csakis a genfi egyezményt aláíró országok külügyminiszteri értekezletének összehívása lehet, és így Kína nem fo­gadhatja cl Angliának azt a javaslatát, hogy egy Vien- tieneban, Laosz fővárosá­ban rendezendő tanácsko­zás nagyköveti szinten fog­lalkozzék a problémával. Honolulu Honoluluban Rusk amérikai' külügyminiszter vezetésével megkezdődött a magas rangú amerikai katonai és külpoliti­kai vezetők tanácskozása a délkelet-ázsiai helyzetről. A megbeszélések szigorúan zárt ajtók mögött folynak, az új­ságírókat hétfőn délután még a tanácskozás színhelyének kö­zelébe sem engedték. Annyi azonban mégis kiszivárgott, hogy csak éjféltájban végző­dött megbeszéléseken a részt vevők négy munkacsoportban vitatták meg a dálkelet-ázsiára vonatkózó amerikai elgondolá­sok politikai, stratégiai, után­pótlási és lélektani vonatkozá­sait. Mint a TASZSZ tudósítója jelenti, a honolului értekezlet­tel foglalkozó, nyilván sugal­mazott amerikai tudósítások és cikkek szerint az Egyesült Ál­lamok a délkelet-ázsiai hely­zettel kapcsolatban „határozott erődemonstrációra” készül, hogy „vereséget mérjen a kom­munistákra”. A tudósítások szerint lehet­séges, hogy amerikai fegy­veres erőket küldenek Thai­földre, amerikai repülögép- anyahajók hadmozdulato­kat hajtanak végre a Viet­nami Demokratikus Köz­társaság partjai közelében, süt esetleg „a hadművele­teket Dél-Vletnam terüle­téről átviszik Észak-Viet- nam területére is”. — Nehéz megmondani — folytatja a tudósító — mennyi ebben a zsarolás és mennyi az igazi szándék. Annyi azonban világos, hogy az Egyesült Álla­mok dél-vietnami fegyveres in­tervenciós politikája teljes csődbe jutott. Minden olyan kísérlet, amelynek célja a hadmű­veletek kiterjesztése, csak kezdeményezőinek újabh vereségére vezethet, ko­moly veszéllyel fenyegethe­ti a békét. Meg kell ezt érteniök az Egye­sült Államok józan gondolko­dású politikusainak, szélesebb látókörű megfigyelőknek is. New York New Yorkban bejelentették, hogy az Egyesült Államok és Dél-Vietnam ellen emelt kam­bodzsai panasszal foglalkozó Biztonsági Tanács kedd reggel­re kitűzött ülését szerda reg­gelre halasztotta. Sztrájkok és tüntetések Bolíviában La Paz (MTI): Bolivia haladó erői már má­sodik napja tiltakoznak a vá­lasztási csalások és Paz Es- tenssoro elnökké választása miatt. La Pazban, a i óváros­ban a diákok az egyetem kö­zelében barikádot próbáltak emelni. A rendőrség könnyfa­kasztó bombákkal támadt" rá­juk, mire a diákok kőzáporral válaszolta^. A diákok és a rendőrök har­ca több mint egy óra hosszat tartott. Többen megsebesültek. Közben a szakszervezeti mozgalom vezetői folytatják éhségsztrájkjukat, hogy így tiltakozzanak a csalárd válasz­tások miatt. A sztrájkoló bá­nyászok száma már meghalad­ja a húszezret is. Oruro bá­nyavárosban a dolgozók rövid időre elfoglalták a helyi bánya­igazgatási központot Cochabamba városában be­jelentették, hogy a diákok és a munkások általános sztrájk­ba lépnek. A sztrájkmozgalom — hangoztatja a közlemény — a diákok és a munkások „pasz- szív ellenállásának” új formá­ját jelzi. Kongói partizánok sikere Leopoldville, (MTI): Nyugati hírügynökségek je­lentései szerint a kongói (Leo­poldville) Kivu tartományban tevékenykedő partizánok egy csatában megfutamították a központi kormány egységeit. A megvert csapatok a szom­szédos Ruandába menekül­ték, ahonnan azonban a ruan- daí fegyveres erők visszaszo­rították őket. A csatában a központi kormány hadseregé­nek egységei száz halottat vesztettek, és elesett Vangu őrnagy, Kivu tartomány ka­tonai parancsnoka is. Későbbi jelentések szerint a központi kormány csapatai rendezték szétzilált soraikat, és új állásokba húzódva vár­ják a Bakavu, Kivu tarto­mány fővárosa felé előrenyo­muló partizánok támadását. faltér Ulbricht Novoszlbirszkhe érkezett Novoszibirszk (TASZSZ): Walter Ulbricht, felesége, va­lamint több NDK állami- és pártszemélyiség kíséretében szovjetunióbeli útja során, kedden Szverdlovszkból Novo- szibirszkbe érkezett. Walter Ulbrichtot elkísérte Andrei Ki­rilenko, az SZKP Központi Bi­zottságának elnökségi tagja és felesége, Mihail Georgadze, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének titkára és több más hivatalos személy. Nyugat-Berlin, (MTI) Szabadságdalokat énekelve vonultak végig a nyugat-ber­lini Kurfürstendammón a Fal­ken szociáldemokrata ifjúsági szövetség tagjainak százai, hogy a városban dolgozó spa­nyol munkásokkal együtt tün­tessenek a Franco Spanyolor­szágban sztrájkoló munkások mellett. E Nyugat-Berlínben megle­hetősen ritka utcai tüntetésnek az adott még nagyobb politi­kai jelentőséget, hogy a front­városi ultrák éppen ezekben a napokban valóságos boszjor­Vád a Lambmkiss-igyben Athén, (TASZSZ) Dimitra Lambrakisz, az újfa­siszták által egy évvel ezelőtt meggyilkolt Lambrakisz képvi­selő özvegye Caruhasz Eda politikus, akit a fasiszták ugyanazon a napon súlyosan megsebesítettek, magánvádat emelt Szardzetakisz vizsgálóbí­rónál, aki annak idején a nyo­mozást vezette. Az özvegy és vádlótársa Ka- ramanlisz volt miniszterelnö­köt, s az akkori kormány négy tagját kívánja vád alá helyez­ni. Ezek a politikusok mint fel­bujtók bűnösek abban, hogy er­kölcsi buzdításban részesítették Lambrakisz gyilkosait és jóvá­hagyták a reakciós rezsim el­lenfeleinek megsemmisítésére irányuló tervet. A vád kiter­jed 12 tisztviselőre, köztük né­hány szaloniki csendőrtisztre is, akik közvetve felelősek Lamb­rakisz haláláért. Román — amerikai közös közlemény Bukarest Hétfőn közös közleményt ad­tak ki azokról a tanácskozások­ról, amelyeket Washingtonban május 18-a és június 1-e között a román kormányküldöttség tagjai folytattak az amerikai kormány képviselőivel. A közlemény szerint a két kormány képviselői a kapcso­latok fejlesztésének jegyében további konkrét lépésekben ál­lapodtak meg. A megállapodás a többi kö­zött előirányozza, hogy az Egye­sült Államok a jövőben a Ro­mániába szállítandó áruk ki­vitelének nagy részét nem kö­ti egyéni exportengedélyhez. A Román Népköztársaság kormá­nya hajlandó felhatalmazni vállalatait és intézményeit, hogy eladjanak, vagy átadja­nak román technikai szabadal­makat az Egyesült Államok­nak. A kereskedelem fejlesz­tése céljából bővíteni fogják a New York-i román kereske­delmi kirendeltség tevékenysé­gét, fokozni fogják a cégek, vállalatok, kereskedelmi kiren­deltségek képviselőinek kölcsö­nös utazását. A közlemény elő­irányozza, hogy az Egyesült Ál­lamok kereskedelemfejlesztési hivatalt állít fel Bukarestben, s ezenkívül -á két ország kölcsö­nösen idegenforgalmi hivatalo­kat is létesít. Végezetül a két kormány bejelenti, hogy diplo­máciai kapcsolatait követség! szintről nagykövetségi szintre emeli. Gergely Mihály: Iá égének 24. Nem feküdt le azon az éj­szakán, pedig anyósa vigasz; talta, csitította, ne sírjon, ne vegye úgy a szívére. Férje ki- káromkodta magát a sirós, ér­zelgős asszonyokra, aztán a fal felé fordult, és elaludt. Reggel köszönés nélkül ment el az állami gazdaságba, ahol akkor a gépjavítóban dol­gozott. ö pedig összecsoma­golta legszükségesebb holmi­ját egy bőröndbe, s amikor anyósa, apósa a kertben fog­lalatoskodott, fogta a gyere­ket, és megszökött vele. Ide­hozta a fiát, föl a Pokolhegy­re, apjához, tudta, zokszó nél­kül helyet ad nekik. Ügy is történt, de aztán a férje pár nap múlva megjelent, és úgy­szólván visszalopta a gyere­ket. A bíróság a tárgyaláson az ő hibájából mondta ki a válást, azon a címen, hogy bi­zonyítható okok nélkül szün­tette meg a házastársi vi­1964. június 3. szonyt. Fiát az apának ítél­ték. Valóban; helyesen cseleke­dett-e? Talán szemet kellett volna hunynia férje dolgai fe­lett, s csak a fia érdekét néz­ni. Hiszen így teljes mérték­ben a gyerek fizetett akkori elhatározásáért, a válásért, mert igazi szülői otthon, s anya nélkül nőtt fel. Nem, '.nem hibáztatja a fiát, hogy ilyen. Ilyenné formál­ták a magányos esztendők, az anya nélküli gyermekkor, ka­maszkor. De követelheti-e a gyermek az anyjától, hogy az ő érde­kében mondjon le a saját életéről, vegyen tudomásul megalázó tényeket, csak azért, hogy a családot a gyermek miatt összetartsa? Nem telje­síthetetlen, embertelenül nagy ár-e valaldtől ilyet követel­ni? És egyáltalán; még ha az a kisgyermek képes lett vol­na is mindezt így megkövetel­ni, neki magának lett volna-e ereje, hogy teljesítse a kö­vetelést? Hogy kitartson olyan férfi mellett, amilyen a férje volt? Most úgy érezte, fla egyéni­ségének megismerése után is úgy érezte, nem tudta volna megtenni,' nem tudott volna együtt élni azzal az emberrel. De talán a gyermekért kel­lett volna követelőzőbben har­colnia, hogy neki ítélje a bí­róság!? Mindent elkövetett azért, sajnos, a tények látszó­lag ellene szóltak, mert férje hűtlenségét nem bizonyíthat­ta, egyetlen tanúja sem volt, természetes, hogy anyósáék is fiúk mellett vallottak. Minden erejét kimerítette a későbbi pereskedés, melyet azért kel­lett folytatnia, hogy első férje megengedje az időnkénti láto­gatást. A szüntelenül zúgó gyárak felől időnként előrenyomultak a gázokkal mérgezett füstfel­hők, orrfacsaró bűzük elriasz­totta az erdők fűszeres, gyan­tás leheletét. De aztán újabb húllámok ereszkedtek alá a városig elnyúló hegységből, és egyre hűsebbek, hogy végül az asszony megborzongott, mert csak egy nyári pongyo'á volt rajta. Bement a szobába, lefeküdt, de sehogy sem tudott elaludni, hiába vett be egy noxiront. Radovánné korábban kelt, több időt töltött a fürdőszo­bában. Még tavalyi, de jó fa­zonú, kellemesen színezett, nyári ruháját vette föl, hozzá tűsarkú, fehér cipőt, fehér re- tikült. Tetszeni akart a fér­jének. Mire elkészült, Andi feléb­redt. Megreggeliztek, kikészí­tette a reggelit Gézának is. Mielőtt elmentek, nagyobbik fia ajtaja előtt még hallga­tózott, s meghallotta az alvó fiú egyenletes horkolását. Ei is határozta, hogy nyolckor te­lefonon felcsöngeti, nehogy elkéssen a munkából. Eszébe jutott, de aztán még­sem sétált el anyósáék felé, mert nem akarta, "hogy akár ők, akár a szomszédok, bár­mit is pletykáljanak róluk. Még nem volt háromnegyed hét, a gyárkapú előtti Lenin- térre ért. A tér külső oldalán maradt, a gesztenyesoron. Radován elkésett, mind a ketten Két óra hat percet blokkoltak. Míg le nem bé­lyegezték az órakártyát, siet­tek, nem beszéltek. Az asz- szony várt, hogy a férje kezd­je, ő tartozott számadással a kimaradásért, de a férfi né­mán, elgondolkodva lépke­dett mellette. — A mamáéknál aludtál? — kérdezte az asszony. — Igen. Jól ment a munka, észre se vettem, elmúlt éjfél. — Mondd Feri, csakugyan nem tudsz már otthon dol­gozni?.. . Látod, nekem most is éppen úgy kell!... — Ne haragudj, de nekem nem megy — mondta kissé emeltebb hangon Radován. — Kiszorultam a nyugodt zugom­ból, a közös szobában mindig rajcsür van, meg különben is, az egész lakást megüli valami idegesítő légkör! Nem tudok én úgy dolgozni! — Szóval, a fiam miatt.! — Igen. És ha őszinte vagy magadhoz, akkor bevallód, megváltozott a ,te életed is. Mindannyiunké. Mentek befelé a gyárat hosz- szában kettészelő úton. el­hagyták a hengerdéket, az acélöntődét, és a hivataiházat. ahol az asszony dolgozik. — Dehát mit tegyünk? Küldjem vissza az apjához^... Tudod, mennyire örültem, hogy végre visszakapom a fiamat! — Falura ő már úgyse megy, inkább Budapeslre, vagy akárhová máshová. Be­lekóstolt a városi életbe, visz- sza nem megy az apjához. — Máshol biztosan elzü. le­ne! — Az asszony a férjébe karolt. — Segíts még egy ki­csit nekem míg mind a ket'en túl leszünk a vizsgákon. Jón a nyár, kivesszük a fizetett szabadságot, sokat leszünk együtt... Eljárunk strandra, Zöldligetre, kirándulni a he­gyekbe, meglátod, minden rendbe jön. Megérkeztek a hengerdei kis irodaházig, a szerkesztéshez, a férfi elköszönt. — Ma hazajössz? — kérdez­te az asszony. — Telefonál­jak, mielőtt indulok? A férfi elnézte az asszony szenvedő arcát, meghatotta a ragaszkodása, a hozzá és gyermekeihez való hűsége, s ez kissé megingatta kényelem- szerető természetének racioná­lis elhatározásait. Érezte, hogy önző volt az elmúlt hetekben, csak magára gondolt, nem segített feleségének a fárasztó hadakozásban, pedig ha ketten csinálják végig, úgy biztosab­ban célt érhetnek. — Jó, majd hívj fel — egye­zett bele felesége kérésébe. Délután, miután hazatértek, Radován megjegyezte: — Nem lenne szabad eny- nyire a szívedre venned Gé­za dolgait, hiszen nem te vagy érte a felelős! — Hát ki?... Ki az oka, hogy ilyen érzéketlen és meg­közelíthetetlenül zárkózott lett egy fiatalember, aki kiskorá­ban olyan melegszívű volt, mint Andi? — Nem te, annyit tudok! Te megtetted, amit tehetté l — Nem -tudom. Most már csakugyan nem tudom. — Az apja sokkal inkább hibás. És még más is... — Micsoda? 1 — Azt hiszem, légióként ő maga az oka. A természete. — Hogy érted ezt? — Ügy, hogy az ember ma­ga is oka a sorsának. Géza különösen. Nem figyelted még meg, mennyire hajlamos a begubódzásra?... Az asszony szemben ült. a férfivel, egy fotelban, üe nem tudta magát pihenteden el­engedi, egyenes derékkal’ fe­szesen ült. (F lytafjufej kány üldözésbe kezdtek a Fal­ken ellen, s az egyébként szo- : ciáldemokrata vezetés alatt lé- ' vő szenátus is mindenfajta anyagi segítséget megtagadott a szociáldemokrata ifjúságtól. Er­re az szolgáltatott okot, hogy a Falken a múlt héten vendégül látta a csehszlovák ifjúsági szövetség egyik küldöttségét. A szenátus az anyagi támo­gatás megvonásával azt akarja elérni, hogy Gleitze, a Falken elnöke lemondásra kényszerül­jön. A nyugat-berlini szociál­demokrata fiatalok többsége azonban a jelenlegi vezetőség mögött áll. Szakadságdalok Bérűn utcáin Boszorkányüldözés a Falken ellen Úföfeb letartóztatások Brazíliában Rio de Janeiro (MTI): Rio de Janeiróban közzétet­ték Castelo Branco államelnök dekrétumát, amely megfosztja parlamenti mandátumától Goiás áilam törvényhozó gyű­lésének három képviselőjét. A rendelet szerint a három par­lamenti képviselő és az állam öt más állami és közéleti sze­mélyisége politikai jogait tíz évre felfüggesztették. Sajtójelentések szerint a vizs­gáló bizottság letartóztatásokat végez Pará államban. Folynak a letartóztatások és üldözések Niteroiban, Porto Alegrében és az ország más városaiban. Lapjelentés szerint egy Brémából visszaérkezett hajó egész személyzetét a fe­délzeten letartóztatták. A tisz­teket és a matrózokat azzal vádolják, hogy az áprilisi ese­mények idején fellázadtak. A Correio da Manna meg­jegyzi, hogy ma Brazíliában nincs senki, akinek egy, vagy r-több ismerőse ne lenne letar­tóztatásban. Az államelnök hétfőn szak- szervezeti vezetők jelenlétében aláírta a sztrájkjogokat korlá­tozó kongresszusi határozatot. A rendelet szerint az állami tisztviselők és a közüzemek hi­vatalnokai nem sztrájkolhat, nak. Sztrájkra csak a szakszer­vezeti közgyűlés, vagy a mun­kásbíróságok döntése alapján kerülhet sor. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom