Kelet-Magyarország, 1964. június (24. évfolyam, 127-150. szám)
1964-06-20 / 143. szám
Túl a számokon Naptár szerint alig tíz nap múlva észrevétlenül lépünk át az év második felében. Megyénk ipari üzemeiben azonban állomás lesz június 30-a. Nemcsak a kötelező mérleg- készítés miatt pillantanak vissza vezetők, dolgozók az eltelt hat hónapra, hanem amiatt is, hogy lássák: hol szorít a cipő, milyen sürgős Intézkedésekre van szükség az eredményesség javításáéban. Még csak részben lehet kimutatni a végzett munka mutatószámait, azonban máris felismerhető: üzemeink többsége adósság nélkül zárja a félesztendőt. S ha ez így lesz, máris lecsapódik a haszna annak a helyes változásnak, hogy ezúttal a vállalatok már január elsején birtokában- voltak a pontos, részletes termelési tervnek. így tudta megvédeni első helyét a telepek közötti versenyben a Vörös Október Férfiruhagyár nyíregyházi üzeme 19ő4-ben is. így lehetett a korábbiakhoz képest valamivel kiegyensúlyozottabb a tanácsi vállalatok tevékenysége* amely elsősorban a szolgáltatásra volt kedvező hatással. Ha nem is hozott még feltűnő eredményt a törekvés, de végre megkezdődött a tanácsi vállalatok termelésének profilirozása, amely az eddigi ezer irányú — és éppen ezért nagy költséggel járó — tevékenység helyébe a tervszerűen irányított szakosítást igyekszik meghonosítani. De ugyancsak ennek a fél évnek sz eredmény oldalára való, hogy mind több vállalat kezdi megérteni az indokolatlanul elfekvő készletek károsságát, s igyekszik megszabadulni attól. Naponta jelennek meg az újságokban a kedvező kínálatok. Nyilván, ha már itt tartanak a gazdasági vezetők, százszor is meggondolják a jövőben a „rátartást”, a túlzott anyag- és alkatrészbeszerzést. A helyes gazdasági szemlélet egyik megnyilvánulása volt az is. amikor a megyei szállítási bizottság ülésén a vállalatok képviselői megértették, hogy kevés a fuvareszköz, s le tudtak mondani igényük egy részéről. De nyomban Ígérték: szorosabbá fűzik kapcsolatukat a szállítókkal, hogy közösen vegvék elejét a nagymérvű állásidőnek, a gépkocsik üres futtatásának. Ezért az építőipariak ügy határoztak, hetente programozzák a gépkocsikat. Tudjuk az adós vállalatok bizonyítványuk megmagyarázása közben főként az anyaghiányra apellálnak majd. Sajnos, sok igazság lesz ebben. De éppen ez a nyugtalanító igazság szolgál figyelmeztetésül a megyei, az országos irányító szerveknek: nem elég a tervet időben eljuttatni egy üzembe, meg kell adni az operativ segítséget menet közben is! Aligha lehet viszont elfogadható indoklást adni a munkaszervezési hiányosságokra. Éppen a napokban értesülhetett az olvasó arról, miként szegte kedvét egy brigádnak a közvetlen, és bosszantó kényelmességre valló munkaszervezés a nyír- «■gyházi SZTK építkezésen. A lengő lépcső készítőivel játszatott „hintapalinta” azonban egy eset a sok százból, amely nemcsak az építőiparnál lelhető fel. Talán ez az első fél év legnagyobb tanulsága: a munkafolyamatok rugalmas és gyors kapcsolása nem csupán sablonos szakmai művelet, hanem mutatója is a vezetők és a beosztott dolgozók viszonyának kölcsönös megbecsülésének. Vajon a félévi számhalmaz értékelése közben jut-e idő mindenhol arra, hogy szemügyre vegyék a szocialista brigádok, a cím elnyerésére vállalkozott kollektívák gondjait? Megfigyelhető, hogy a vállalási szerződés aláírásával több helyütt be is feleződött ezeknek a brigádoknak a segítése. holott ők az eredményeket érzékenyen alakító munkaverseny első számú szereplői. Az ő segítségük, gondjaik orvoslása — mert ilyen is akad bőven! — nem holmi megkülönböztetett si- mogatás, hanem a gazdaságos termelés, a jó kollektiv szellem kialakításának kulcskérdése. A félévi munkát elemző, a feladatokat meghatározó termelési tanácskozások jó alkalmat nyújtanak a számok mögött rejtőző gondok megbeszélésére. Mindenképpen indokolt, hogy felrakják a „mérleg” serpenyőjére az üzemi tanácsok félévi ténykedését. A hibák megszüntetésének egyik legfontosabb feltétele, hogy számba vegyük: mit hajtottunk végre az üzemi tanács ülésein hozott határozatokból. Hiszen a termelés irányításának ez a fóruma szinte minden üzemben fél év közben is felfedte a visszásságokat, a termelést gátló jelenségeket. Ahhoz, hogy megelőzzük az év végi hajrát, most kell tisztáznunk minden kérdést. A lakkozás, a hibák elkendőzése azzal a veszéllyel jár, hogy az év második felében a szerencsére, vagy valamiféle csodára bízzuk az eredmények javulását. Pedig csodák nincsenek. Csak dolgos hétköznapok lesznek a második hat hónapban is. Angyal Sándor A mezőgazdaságiban hasznosítható az ipari szennyvíz Nagyszerű lehetőségek a demecseri és a nagyhalászé üzemnél Terv u felnőttek oktatására A napokban ülést tartott a Szabolcs-Szatmár megyei Vízvédelmi Bizottság. A bizottság egy korábbi határozat alapján a demecseri burgo- nyakejnényítőgyár és a nagyhalászi kendergyár ipari szennyvizének mezőgazdasági hasznosításának problémáival foglalkozott. Kínálkozó lehetőségek Hazánkban a későbbi évek során mintegy 50 ezer ka- tasztrális hold öntözését lehetne megoldani ipari szennyvízöntözéssel, jelentős nép- gazdasági haszonnal. Az ezzel kapcsolatos tervek kettős célt szolgálnának, Egyrészt csökkentenék a felszíni víz szennyezettségét, másrészt különböző tápanyagokban gazdag öntözővizet biztosítanának a mindinkább belterjesen gazdálkodó mezőgazdasági üzemeknek. Megyénkben két üzem van, amelyek erősen szennyezik felszíni vizeinket; a nagyha- lászi és a demecseri. A felmérések alapján mindkét esetben kedvező adottságok vannak a szennyvíz hasznosítására. Mérések szerint a demecseri gyár szennyvíztermeié >e az év 170 napján eléri a napi ötöt és fél ezer köbmétert. Ebből mintegy 40—60 nap esik április—május hónapokra, a többi szeptember—december hónapokra. Az év többi napján a szennyvíztermelés napi átlaga 1600 köbméter. E nagy mennyiségű, öntözésre kiválóan alkalmas szennyvíz tárolásának lehetősége szinte adott! Geodéziai felmérések alapján, az üzem talajszűrő berendezésétől nem mész- sze egy olyan terület kínálkozik. ahol viszonylag kevés földmunkával és műtrágyaigénnyel mintegy 80—100 ezer köbméter vizet lehetne tárolni. Ez a mennyiség csúcsüzem idején 10—12 napi, míg utóidényben 30—60 napi szennyvíz tárolását, ülepedését biztosítaná. A gyárnak is érdeke A szennyvizet a már meglévő szivattyúteleppel lehetne a tárolóba juttatni, ahol leülepedne, rothadásnak indulna. Egy levegőztető berendezéssel ezt a folyamatot meg is lehetne gyorsítani. A víz így a káros szennyeződésektől megtisztulva kerülhetne az öntözött területekre* A mezőgazdasági hasznosítás jelentőségét és hasznát bizonyítja az, hogy a gyár szennyvizével elárasztott csatornából a befolyás alatt alig néhány kilométerrel a vasmegyeri Micsurin Termelőszövetkezet már eredményesen használja öntözésre a vizet. Ha csupán az utóidényben keletkező szennyvíz-mennyiséget vesszük alapul, a gégényi Ady Termelőszövetkezet ezzel 300 katasztrális hold öntözését tudná megoldani. Lehetne terveket kidolgozni arra vonatkozóan is, hogy az őszi-téli —■ valamint koratavaszi kampány idején keletkező nagy mennyiségű vizet is miként lehetne hasznosítani. Sikeres kísérlet A szennyvíz mezőgazdasági hasznosítása a nagyhalászi üzem esetében még kedvezőbb. A kendergyár — a demecseri üzem által már szeny- nyezett — Bel-Főcsatornából nyeri a kenderázta tűshöz szükséges ipari vizet. Április 15 és október 15 között — az időjárástól függően — a naponta keletkező szennyvíz mennyisége átlagosan 1000 köbméter. Az évi — mintegy 200 ezer köbméter víz — így döntően a növények vegetációs időszakában keletkezik. Megfelelő tárolók kiépítésével és a jelenlegi elvezető csatornarendszerrel kedvező lehetőség nyílik a gazdaságos öntözés előfeltételeinek megteremtésére. A szennyvíz hígítása a Bel-Főcsatorna vizének fel- használásával megoldható. A Nyíregyházái Járási Tanács segítségével Nagyhalászban tavaly két holdon kísérleteztek a mezőgazdasági kultúrák ipari szennyvízzel való öntözésével. Az eredmény kedvező volt, a növényeken semmiféle káros hatás nem jelentkezett. Az idén már permetező öntözés segítségével végzik a döntően kísérleti jellegű munkát. Ehhez már a Vízügyi Tudományos Kutató Intézet is segítséget ad. Fontos követelménye az ipari szennyvíz hasznosításának, felszíni vizeink tisztasága megóvásának, hogy a kibocsátó üzemek és azok főhatóságai — Demecser esetében a Szeszipari Országos Vállalat, Nagyhalásznál pedig a Roetkikészítő Vállalat Szeged — anyagilag is segítse elő az öntözés megvalósításét. Sürgősen el kellene készíteni az öntözésre vonatkozó tanulmányt, beruházási programot. Tóth Árpád A felnőttoktatás hosszabb időre szóló tervét vitatta meg pénteki ülésén a Nyírbátori Járási Tanács. A végrehajtó bizottság múlt évi határozata alapján végzett felmérések szerint a járás területén több mint kétezer felnőtt nem tud írni, olvasni, s 17 900 azoknak a száma, akik nem rendelkeznek az általános iskola 8 osztályával. A felnőttek oktatásának meggyorsítására egész járást átfogó programot dolgoztak ki. Eszerint augusztus végéig valamennyi községben in. tézkedési tervet készítenek, amelyben a pedagógus ellátottság figyelembe vételével megállapítják, hogy az egyéni és csoportos elbeszélgetések alapján évenként mennyi felnőttet tudnak beiskolázni. Az így elkészített programot tanácsüléseken megvitatják. E nagy feladat sikeres megoldásában a tanácsok járásszerte számítanak a különböző társadalmi szervek, elsősorban a Hazafias Népfrontbizottségok, a nőtanácsok és ifjúsági szervezetek hathatós segítségére. Egy KM EB- vizsgálat margójára Lassú a fejlődés az alacsonyabb típusú szövetkezetekben Mi a helyzet a szakcsoportokban ? Daruka ísfváwt rádiója Akinek az első rádiója volt Gulácson, Daruka István bácsi — most kereken 74 esztendős. Hófehér hajú, pirospozsgás arcú mosolygó ember — s aki ránéz csak az évek számát sokallja — de nem hiszi, hogy így elszaladt felette a 74 esztendő. Világéletében szeretett tanulni — illetve szeretett volna, ha lett volna lehetősége rá. De szegények voltak, a pár holdon, s két szorgalmas kezükön túl semmi egyebük. Mégis később községi írnok lett, s így került kapcsolatba a rádióval. Egy napon hivatalos aktákkal kellett Beregszászba menni a főszolgabíróhoz, s míg rá várakozott, az előszobában egy furcsa masina keltette fel érdeklődését. Nem elég a doboz formája, de még szól is. Nem akart hinni a fülének. Kezdte nézegetni, hol jobbról, hol balról, azután meg körbe-körbe járta. Igaz, hogy paraszt vagyok, okoskodott, tudom is, hogy sokra nem vihetem, nem lehet belőlem se jegyző, se tanító, dehát, — hogy halljak a nagyvilágról, azt nem tilthatják meg mégsem. Megérkezett a várvavárt doboz, az első rádió a faluba, Daruka Istvánék házába. Olyan fülhallgatós volt ez. Könny szökött a szemébe a nagy boldogságtól, mikor a komótra tette. Ez lett a helye. Ugyanúgy szól ez, mint amit Beregszászban látott, hallott. Jöjjön csak édesapám, hívta a csodálkozó öreget. Leültette, fejére tette a hallgatót. „Most hallgassa” — szólt diadalmasan Daruka Sándor elébb csak hallgatta majd megcsóválta a fejét — s elkezdett kiabálni. — Ne nézz bolondnak fiam. — Csak nem így akarod elhitetni velem, hogy én hallom amit máshol beszélnek. Csúfot akar űzni a fiam! Hallgassák kendtek is! — adta a fülhallgatót a kíváncsiskodó falubelieknek. A vélemény megoszlott. Ki hitte, ki nem, ki csóválta a fejét, hogy hová halad ez a bolond világ, ki örült. Másnap többen, harmadnap még többen jöttek a rádió nézésére, hallgatására. Aztán már be se fértek a szobába. így törte meg a frontot Gulácson a kultúra terjesztése terén Daruka István 1934-ben. Két év múlva már akkumulátoros nedves telepes rádiót vett, pár év múlva száraztele- pes rádiót (Nem volt villany Gulácson) 1959-től „Velence” rádiója van, ahogy ő mondja igaz barátja. Mindig szól, mindig hallgatja, különösen a híreket és irodalmi előadásokat kedveli. Nem csoda, mert a könyveket is nagyon szereti. Büszkén viseli az arany csillagot, amit a József Attila olvasómozgalom keretében kapott, amelyet Fábián Zoltán író tűzött a mellére. Doktora is van a rádiónak. Kovács József ezermester személyében, aki bár bolti elárusító, úgy szereti a technika vívmányát és csodáját, hogy a környék rádióit ingyen, minden ellenszolgáltatás nélkül, szabad idejében megjavítja. A Pista bácsiéra különös tekintettel. Nemcsak mert szomszéd, hanem mert Pista bácsi űttörőmunkája nyomén terjed el a rádió Gulácson. Dicséretre méltó is ez, egy ezerhatszáz lakosú községhez, hol 205 házban hallgatják a rádiót, és 8 családnál már televíziót is nézhetnek. ' Szentesi Magdolna (Tudósítónktól): Még mintegy félmillió holdon, mezőgazdaságunk területének 3,7 százalékán alacsonyabb típusú termelőszövetkezeti csoportok és szakszövetkezetek működnek. A mezőgazdaság szocialista átszervezése idején kilenc megyében — főként Bács, Borsod, Csongrád Pest, Szabolcs és Zala megyében — alakultak nagy számmal. Nyolcvanhatezer paraszt- gazdának — az egész szövetkezeti tagság 8 százalékának — nyújt lehetőséget a szövetkezeti út fokozatos megismerésére, gazdaságuk kollektivabb' jellegű fejlesztésére. Néhány év alatt a 250 tszcs fel nem osztható alapja 40 millió forintra, a 87 mezőgazdasági és a mintegy 260 egyéb szakszövetkezet közös alapja 133 millió forintra emelkedett. Az ország összes szőlő- és gyü- mölcsteríiletének 8,6 százaléka van a kezükön. A KNEB mezőgazdasági osztálya tájékozódást végzett a két területen. Tapasztalatai azt bizonyítják, hogy sokkal jobban ki lehetne használni a lehetőségeket. A szakszövetkezetekben — elsősorban a hatékonyabb központi segítség miatt — a tszcs-knél nagyobb előrehaladás mutatkozik. Ösztönös tevékenység — eltérő eredmények A tszcs-k ott működnek megfelelően, ahol az irányító tanácsi szervek konkrét segítséget adnak és a csoportok vezetői élnek az alapszabály által nyújtott lehetőségekkel. A fejlődés egyik gátja, hogy — kevés kivételtől eltekintve — az elmúlt időben támogatásuk csökkent, így a csoportok gazdasági tevékenysége, szervezeti élete legtöbbször ösztönös. A tszcs-k működése megyénként, sőt járásonként eltérően alakult. A tervszerű gazdálkodást a tagok egyéni tervei alapján kellene megoldani. A dabasi és a kiskőrösi járásban például az egyéni vetéstervek figyelembe vételével reális alapokat teremtenek a tszcs céltudatos évi munkájának. A termelőszövetkezeti csoportok többségében azonban a tagok megkérdezése nélkül, „felülről” készült az évi termelési és pénzügyi terv. Képzelhető, mennyire érezhetik ezeket a terveket magukénak a csoportok tagjai. A nagyüzemi közös szántóterületi művelés kialakításának sok helyütt objektív akadálya a területek szétaprózottsága, a beékelődött gyümölcsösök vagy a szétszórt tanyavilág. A táblák átlagos nagysága 10—20 hold között van. Táblás gazdálkodás inkább a csoport kezelésében álló tartalékföldeken, új telepítésű szőlő- és gyümölcsterüleleken folyik. Csongrád megyében azonban még a tartalékföldeket is haszonbérbe, egyéni művelésre adják a tagoknak. A bajok gyökere A jövedelemelosztás is változatos. A közös gazdálkodásba vont területeken elsősorban részesművelést folytatnak, vagy napibért fizetnek. Néhány tszcs példáján itt is bebizonyosodott, hogy az anyagi érdekeltség elvének alkalmazása — a sokféle százalékos elosztási mód — kedvezően befolyásolja a közös gazdálkodást. A nagyüzemi gazdálkodás fontos feltétele a közös alapok művelése. A csoportoknak ösz- szesen 125 millió forint értékű beruházott vagyona, 18 milliós üzemviteli tartaléka van. Az irányító szervek következetlensége miatt azonban a tszcs-k fele még nem létesített ilyen alapokat. (Borsod megyében 33 csoport zárszámadást sem készített.) A termelőszövetkezeti csoportok gyengeségének két fő oka: a termelőerők alacsony szintje és a termelés kedvezőtlen szerkezete. Az egyik * legfontosabb feladat éppen ezért a tszcs-k céltudatosabb irá- nyitása, a vezetés színvonalának emelése. Bács-Kiskun megyében a könyvelés bevezetése javította a munkát. A Csongrád és Pest megyei, egymáshoz közel eső csoportok újabban közösen alkalmaznak agronómust, könyvelőt. A szakvezetés erősítése mellett több gondot kell fordítani a szervezeti élet, a szövetkezeti demokrácia kibontakoztatáséra. Az ellenőrző bizottságok munkájának gyengesége miatt sok tszcs-ben alapszabály-ellenes, spekulációs tevékenység folyik. Ezt pedig azért sem lehet eltűrni, mert egy piüanafc. ra sem szabad szem elől téveszteni a célt: a tszcs-k megbarátkozva a közös gazdálkodás elemeivel, saját elhatározásból lépjenek a társulás magasabb fokira, alakuljanak át termelőszövetkezetté. Gazdagodó szakszövetkezetek A szakszövetkezetek többse, ge három éve alakult. A SZÖ- VOSZ irányításával működnek; tevékenységükben — főleg a szőlő- és gyümölcstelepítésben, valamint a közös értékesítésben — évről évre erősödnek a szocialista elemek. Nagyüzemi szőlő- és gyümölcsterületeiket összesen négyezer holdon alakították ki. (Ez ösz- szes szőlő- és gyümölcsterületük 16,6 százaléka.) Az alapszabályban előírt 2—4 százalék helyett összterületük 5,5 százalékán telepítenek szőlőt és gyümölcsöt. A kiskőrösi járásban két év alatt kétmillió forintról csaknem hatvanmillióra emelkedett a közös vagyon. Fejlődik a közös munka. Táblás gazdálkodást a szántó- terület 70 százalékán folytatnak. A tagok tervszerű, folyamatos munkáját lehetővé teszi a rendszeres készpénzfizetés, és termővé forduláskor az alapszabályban biztosított nyereségrészesedés. Az ország szak- szövetkezeteinek 64 traktoruk van, s a szőlőtelepítéshez szükséges szaporító anyagot is maguk állítják elő. Komoly gondot okoz azonban a facsemeték és a szükséges trágya beszerzése. A közös sertéshizlalá* megszervezése többnyire férőhelygondok, a takarmányhiány és a kevés süldő miatt ütközik nehézségekbe. A szákszövetkezetek jelentős szerződéseket kötnek az állami felvásárló szervekkel. Tavaly 310 ezer hektoliter bort (az országosan szerződésben lekötött mennyiség 20 százalékát, saját termésük 80 százalékát), és 1030 vagon gyümölcsöt értékesítettek közösen. A jó jövedelmekből országszerte 45 —50 milliós beruházást valósítottak meg. Gépekkel való jobb ellátásuk, s a folyamatos termeléshez és betakarításhoz szükséges technikai-műszaki felszerelése biztosítása révén még jobb eredményekre is két pesek.
