Kelet-Magyarország, 1964. május (24. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-09 / 107. szám

XXL ÉVFOLYAM 101. SZÁM. ÁRA: 50 fillér 1ÍÍ61. MÁJUS 9. SZOMBAT Az NDK párt- és kormánykiiltíötiségének látogatása Győrött fiz Elnöki Tanács ülése Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egységpárt Közpon­ti Bizottságának első titkára, a Német Demokratikus Köztár. saság Államtanácsának elnöke és felesége, dr. Lothar Bolz, az NDK Minisztertanácsának el­nökhelyettese, külügyminiszter, valamint a Német Demokrati­kus Köztársaság hazánkban tartózkodó párt- és kormány- küldöttségének tagjai pénteken Győrbe látogattak, Részt vett a látogatáson Fock Jenő, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Hor­gos Gyula kohó- és gépipari miniszter, Erdélyi Károly, kül­ügyminiszter-helyettes, és Kár­páti József, hazánk berlini nagykövete is. A kedves vendégek tisztele­tére Győr városa ünnepi díszbe öltözött. A zászlókkal, magyar és németnyelvű üdvözlő fel­iratokkal díszített pályaudvar peronján úttörők és KISZ-fia- talote sorakoztak fel. Pontosan 12 órakor gördült be a pálya­udvarra a vendégek különvo- nata. Ezután a vendégek a Wil­helm Pieck Járműipari Művek Közúti Járműgyárába mentek. Az üzemlátogás következő ál­lomása a vasúti járműgyár volt. Ezután a gyár udvarán a vagonszerelde előtt üzemi gyű­lésen találkoztak a gyár dol­gozóival. A gyűlés kezdetére többezren gyűltek össze, s nagy tapssal köszöntötték a dísz­emelvényre lépő Walter Ul- brichtot, Lothar Bolzot, az NDK párt- és kormányküldött­ségének többi tagja, valamint a társaságukban lévő magyar vezetőket. Csányi Dezsőnek, a vasúti járműgyár pártbizottság titkárának megnyitó szavai után Fock Jenő mondott beszé­det Fock Jenő beszéde Elöljáróban a Magyar Szoci­alista Munkáspárt Központi Bizottsága és a forradalmi munkás—paraszt kormány ne­vében szeretettel üdvözölte kedves vendégeinket, a Német Demokratik-us Köztársaság párt- és kormányküldöttségét, élén Walter Ulbricht elvtárs­sal, a Német Szocialista Egy­ségpárt Központi Bizottságának első titkárával. Különös öröm számunkra — mondotta —. hogy ven­dégeinket hazánk olyan fellegvárában fogadhatjuk, amely a nagy német kommunista, internaciona­lista és hazafi, Wilhelm Piet'k elvtárs nevét viseli. Kedves elvtársak! Harcaink eredményeként az elmúlt években . alapvetően megváltoztak a szocializmus útjára lépett országok. A fej­lődés nyomán a szocialista or­szágok részesedése a világ ipari termeléséből már 38 százalékra emelkedett. 1950-hez képest Magyarországon 3,4-szer, a Né­met Demokratikus Köztársa­ságban 3,5-ször többet termel­nek az iparban. Ez a gyár is mutatja, hogyan erősödik a szocialista gazdaság, miként fejlődik a szocialista ipar. Itt is megmutatkozik a fel­szabadult nép alkotókészsége, szakképzett, szorgalmas mun­kájának gyümölcse. Az üt gyártott vasúti ko­csik, motorkocsik, ctkezö- kocsik, motorok, futóda­ruk és más szerelvények szerte a világon öregbítik a magyar ipar tekintélyét. Ügy véljük, hogy a gyár si­kereiben a népeink közötti ba­ráti együttműködés is gyümöl­csözik. A gyár kovácsoló üze­me és a Német Demokratikus Köztársaság kovácsoló üzemei együttműködési szerződést kö­töttek a KGST-n belüli felada­tok megoldására. A magyar mérnökök és munkások* rend­szeresen ellátogatnak a Német Demokratikus Köztársaság Ammendorfi és Görlitzi Va- gongvárába, a tudományos dol­gozók szívesen keresik fel a Német Demokratikus Köztársa­ság drezdai egyetemének kuta­tóintézetét, s nem ritkán ér­keznek* német szakemberek hozzánk, hogy ők viszont a ma­gyar testvérvállalat tapasztala­tait gyűjtsék össze. Pártjaink és kormányaink azonos nézeteket vallanak a világ politika, a nemzetközi munkásmozgalom, a szocializ­mus építésének alapvető kér­déseiben. Egyetértünk a Né­met Demokratikus Köztársa­ság javaslatával, hogy mind­két német állam vállaljon kö­telezettséget arra; nem gyárt, nem használ fel, nem szerez be és nem helyez el terüle­tén atomfegyvert. Megegyezik véleményünk abban is, hogy a második világháború maradványait fel kell számolni és a bé­keszerződést mindkét né­met állammal meg kell kötni. Ez fékezni fogja az újjáéledő nyugatnémet revansista milita­rista erőket. Az NDK területén fekvő Nyugát-Berlin státusát rendezni kell, váljék demili- tarizált szabad várossá. Ügy véljük, mindez hozzájárul majd a nemzetközi feszültség további enyhüléséhez, erősí­ti népeink harcát a bekéért. Pártjaink kölcsönösen a tör­ténelmi jelentőségű moszkvai nyilatkozatok elvei alapján állnak és mindent elkövetnek, hogy a marxizmus—leniniz- * mus talaján megoldódjanak a problémák. Pártjaink legszen­tebb ügyüknek a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom egységét tekintik. Meg­győződésünk, hogy a mostani tárgyalásaink ezt a közös ál­láspontunkat is tovább erősí­tik. A Német Demokratikus Köz­társasággal eddig is barátiak, jók voltak kapcsolataink. A Walter Ulbricht és Lothar Bolz elvtársak által vezetett párt- és kormányküldöttséget azért hívtuk meg baráti látó1 gatásra, hogy ezeket a kapcso­latokat tovább erősítsük. Látogatásuktól azt várjuk, hogy tovább erősödik párt­jaink, kormányaink együtt­működése, tovább fejlőd­nek kapcsolatainknak azok a vonásai, amelyek a gaz­dasági építőmunkát meg­termékenyítve hozzájárul­nak országaink szocialista építőmunkájához, az élet­színvonal általános emel­kedéséhez, a jólét fokozó­dásához! Meggyőződésünk, hosv a győri látogatás is e célok megvalósí­tását mozdítja elő — mondot­ta. ság egyike a legnagyobb vívmányoknak a német és a magyar nép kapcsolatai­nak történetében. Ezt a barátságot minden idők-; re megőrizzük és az együttmű­ködés minden területén fej­lesztjük és elmélyítjük. Nagy jelentőségű ez mindkét or­szágban a szocializmus teljes felépítése szempontjából. A lelkes hangulatú üzemi gyűlés az internacioná- j lé hangjaival ért véget. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. Az Elnöki Tanács Bálh Károly rendkívüli és mégha talmazott nagykövete, a Ma­gyar Népköztársaság bagdadi nagykövetségének vezetéséi' kapott megbízatása, valamint az Afgán Királyságba tőr- ént akkreditálása alól — érdemeinél ■ elismerése mel­lett — felmentette, Nagy S. Lajost rendkívüli és megha­talmazott nagykövetté kine­vezte és megbízta a Magyar Népköztársaság bagdadi nagykövetségé­nek vezetésével; Képes Imre rendkívüli követet és meg­ható mázott minisztert rend­kívüli és meghatalmazott nagykövetté kinevezte és megbízta a Mcgyar Népköz­társaság Buenos Aires-i nagy- követségének vezetésével; Száll József rendkívüli és meghatalmazott nagyköve .et megbízta a Magyar Népköz- társaság római nagykövetsé­gének vezetésével. Ezután az Elnöki Tanát* egyéb ügyeket tárgyalt. Dr. Lothar Bolz beszéde Ezután a részvevők nagy tapsa közben dr. Lothar Bolz lépett a mikrofonhoz. Köszönetét mondott a baráti fogadtatásért, majd így folytat­ta beszédét: Az önök üzeme a Német De­mokratikus Köztársaság első elnöke, Wilhelm Pieck nevét viseli. Wilhelm Pieck a béke és a szocializmus, a dolgozó emberek ügyének nagy harco­sa volt. Ezért neve fénylő pél­daképe népeink megbonthatat­lan barátságának. A Magyar Szocialista Mun­káspárt vezetésével önök hűen teljesítik ezt a köte­lességüket, mert tudják, hogy ez az alapja a nép jobb életének, az életszín­vonal emelkedésének. Mi is jó eredményeket értünk el a Német Demokratikus Köz­társaságban az ipar és mező- gazdaság területén és .javítot­tuk dolgozóink életszínvonalát. Erről a közös útról nem té­rítenek le bennünket azok az álforradalmi frázisok, ame­lyeket a kínai vezetők hangoz­tatnak, akik szerint az élet- színvonal emelése „kispolgári ’ tövekvés. Büszkék vm vünk arra, hogy a Német Demokratikus Köztáv saságban — Európa szivében, olyan területen, ahol előzőleg a "német militarizmus uralko­dott — létrehoztuk a munká­sok és parasztok államát és sikeresen építjük a szociális must Orbán László elvtárs beszéde a vásárosnaménvi bébegyülésen Másképp alakult a helyzet Nyugat-Németországban. A le­győzött német imperialisták — a nyugati hatalmak segítségé­vel —ismét hatalomra kerül­tek. Szétszakították Németorszá­got, létrehozták a nyugatné­met szeparált államot és re- vansra vágynak a két világ­háborúban elszenvedett vere­ségért. Nyugat-Németország közéletére a nyugatnémet mo­nopolkapitalizmus revansista céljai nyomják rá bélyegüket. Azok az erők, amelyek a Né­met Demokratikus Köztársasá­got szeretnék bekebelezni és Lengyelország és más szocialis­ta országok területeire tarta­nak igényt, nukleáris fegyve­rek megszerzésére törekednek. Minden eszközzel szorgalmaz­zák a sokoldalú NATO atom­erő létrehozását, amelyet első lépésnek tekintenek ahhoz, hogy saját nukleáris fegyve­rekkel rendelkezzenek. Kedves barátaink! Bizonyosak lehetnek abban, mindent megteszünk, hogy helytálljunk a béke védelmé­ben a nyugatnémet imperializ­mussal szemben. Tudjuk, hogy a szocialista testvéri országok népei, köztük a magyar nép is szilárdan mellettünk éli. A marxizmus—leninizmus eszméi megteremtették ba­rátságunk alapjait és egy­ségbe fogják népeinket. Ez a megbonthatatlan barát­Május 8-án, pénteken dél­után a leszerelési hónap kere­tében békenagygyűlést tartot­tak Vásárosnaményban. Az Esze Tamás Járási Művelődési Házban a többszáz főnyi hall­gatóság előtt Orbán László elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az agitá- ciós és propaganda osztály ve­zetője tartott beszédet. A bé­kenagygyűlésen megjelent Orosz Ferenc elvtárs, az MSZMP Szaboics-Szatrnár me­gyei Bizottságának első titká­ra, Gombás Sándor, az MSZMP .megyei bizottságának titkára, Markovics Miklós elv­társ a párt megyei bizottságá­nak agitációs és propaganda osztályának vezetője. A meg­jelenteket Hegedűs Sándor elv­társ, az MSZMP. Vásárosnamé- nyi járási bizottságának titká­ra üdvözölte. Majd Orbán elv­társ tartott előadást. Bevezető szavaiban azokról a kellemes benyomásokról tett említést, amelyek Nyíregyhá­zán, majd a vásárosnaményi Vörös Csillagban tett határ­járása során szerzett. Elmon­dotta a tapasztalatai arról győz­ték meg, hogy a munkák jól mennek, a határ szép, s ez a legjobb propaganda a béke ügye mellett. Majd így folytatta; — Ezekben a napokban ha zánkban és szerte a világon békegyűléseket, békemenete­ket tartanak. 10!) és 100 mil­liók hallatják szavukat a bé­ke megvédéséért.. Megemlí­tette, hogy ezeknek a tavaszi békehadjáratoknak nagy ha­gyománya van. s hiába vá­lasztják el egymástól az em­bereket földrészek, óceánok, lehet a bőrük színe fekete, vagy fehér, különböző vallá- suak. világnézetüek, egy do­logban hasonlóak; emberek, s mind arra vágyik, hogy bé­ke legyen a földön. Beszélt arról, hogy ez a békehadjá­rat hazánkban is egy, hó­napja tart. s azon a napon, május 9.-én fejeződik be. amikor 19 évvel ezelőtt az emberiség sárba taposta a horogkeresztes zászlót, a há­ború. az embertelenség és ke­gyetlenség jelképét. Ekkor az emberiség fogadalmat tett: Soha löbk ' háborút ! A továb­biakban igv folytatta besz' dét: Erre kötelez bennünket z.z az 50 millió halott, amely a II. világháború áldozata lett, erre kötelez­nek a szomorú emlékek, amelyekkel most 19 esz­tendő után is találkozni. Most épül íneg az utolsó híd Budapesten, a vár, de még látni minden megyében, s községeinkben, s a családok­ban is a háború sebeit. Majd feltette a kérdést: — Vajon mi történt a fogadalommal? Hová jutott a béke ügye 19 esztendő alatt? S- így. vála­szolt rá Orbán elvtárs: — Ha valaki 19 esztendő után most ébredne fel újra, nem ismerne földünkre. Az ember meghódította a- koz­moszt, 'ostromolja a világmin­denséget, feltártuk az atom titkát, melyet igaz a háború­ra, a pusztításra is fel lehet használni. Nagy változások ezek, de még nagyobb jelen­tőségű a népek életében be­következett változások. S ezt ma már a térkép is jelzi. A föld egyharmadán egy­milliárdnyi ember építi a szocializmust, gyarmati és félgyarmati népek lép­tek a szabad fejlődés út­jára. Ezekután arról beszélt, hogy a jelenkor a szocializmus vi­lágméretű győzelmének a kor­szaka az elnyomott népek fel- szabadulásának a korszaka, s ezzel együtt megteremtődött a lehetősége annak, hogy az em­berek életéből örökre száműz­zék a világháborút. Majd meg­említette. hogy kiszámították: ■'-r. emberiség történetében az eddig lezajlott háborúk 3 mil­liárd 600 millió emberi áldoza­tot követeltek, s annyi értéi* pusztult el melynek az értéké­ből több méter vastagságú aranypánttal körül lehetne övezni a Földet az egyenlítő­nél. Elemezte Orbán elvtárs, hogy az elmúlt ’ 10 esztendő alatt, hogyan változtak meg az erőviszonyok a béke javéra. — Ma már a béke nem egyszerűen az emberek vá­gya — mondta —, hanem tudják, hogy mögötte ha­talmas erő van. S nem vé­letlenül került zászlónkra * szocializmus mellé a bé­ke szó. A kettő egyet je­lent. Ezek után a szocialista vi­lágrendszer erejéről, a béke-vi- lágmozgalomban részt vevő milliók egyé takarásáról szólt, : »melynek most ünnepeljük 15 éves évfordulóját. Elmondotta, hogy azért a veszélyek is meg­vannak, s ezek leselkednek az emberiségre. Létezik és erős még az imperializmus, nekik is van atombombájuk, s egy­szer már használták is, s a III. világháború nyitányának szánták; Élnek és dolgoznak a náci tábornokok és utódaik, s egyre közelebb kerülnek ahhoz a gombhoz, amelynek megnyo­másával elszabadulhat a po­kol. Majd így. folytatta: — Nem szabad ezt a ve­szélyt lebecsülni. De ugyanak­kor tudatában vagyunk annak is, hogy ma már létezik olyan erő, a szocialista világredszer, a béke-világmozgalom, amely rákényszeríti akara­tát a, háborús gyujtogálok- ra. A közel 20 esztendő tapaszta­latai arról győztek meg ben­nünket, hogy meg lehet fékez­ni a háború erőit. Ezt mutatta a koreai - háború,- a berlini, az egyiptomi és legutóbb a ku­bai válság, amelynek megoldá­sában a béke erői kerültek ki győztesen. Ezek az eredmé­nyek, a béke megőrzése első­sorban a szocialista világrend­szernek a Szovjetuniónak kö­szönhető. Erő, békevágy böl­csesség: ez együttesen hozta meg azt az eredményt, hogy 20 év óta békében tud élni az emberiség. Orbán elvtárs beszéde to­vábbi részében emlékeztetett arra, hogy a következetes be- kepolitika a békés egymás mel­lett élés lenini elvének követ­kezetes alkalmazásával milyen eredményeket értünk el. Ezek: a részleges atomcscnd- egyezmény, a hasadó anya­gok gyártásának csökken­tese, a kereskedelem kiszé­lesítése a kapitalista és a szocialista államok között mind azt mutatja, hogy a feszültség enyhült. — Csak két út lehetséges — mondta a továbbiakban — Békés egymás mellett élés vagy a pusztító atomháború. Ne­künk az a véleményünk, hogy az előbbi, s ne háború, hanem a békés verseny döntse el me­lyik rendszer a jobb. Mi tuda­tában vagyunk annak, hogy az emberek - mindenütt előbb utóbb rájönnek; a szocializ­mus jobb mint a kapitalizmus, s ezért a népnyúzó, ki­zsákmányoló kapitalizmust meg fogják dönteni.. Befejezésképpen arról szólt, ha most feltekint az ember az égre, most azt vizsgálja lesz-e eső, s nem várja az atombom­bát. S, hogy ezt milyen jó tudni, érezni. S arra kérte a megjelenteket, mindenki dol­gozzon saját munkahelyén egy kicsivel jobban, mert mi a bé­ke megvédéséhez igazán a jó munkával, a sikereinkkel já­rulhatunk hozzá a legjobban. A többszáz főnyi hallgatóság a beszédet nagy tetszéssel fo­gadta. F. K,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom