Kelet-Magyarország, 1964. május (24. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-06 / 104. szám
Sok ezer keresett konfekció árudarab hagyja el évente a Nyíregyház; Textilruházati Ktsz. üzemét. A képen: asszonyok a futószalag körül. Foto: Hammel József Hídverők Univerzális akrobaták — Mikor az első jármű áthalad — Fillérek Tivader—ICssar között Négy méterre vagyunk a Tisza szintje alatt. Felettünk az esőfelhőkkel borított ég kis darabja. A talajból hatalmas vascölöpök meredeznek ki mintha egy óriási sündisznó tüskéi között lennénk. A falak keményen ellenállnak az elemek szorításának, de a víz utat talál magának a legkisebb repedéseken keresztül is. A szivattyú állandóan dolgozik. hogy megfelelő munkalehetőséget biztosítson a dolgozóknak. Ott lenn... Kísérőm napbarnította' arcú, középkorú férfi. Tivadar György, aki most hazajött hidat építeni. Tíz éve dolgozik a szakmában, ott volt a komáromi, környei, sárospataki, tokaji hidak építésénél is. Most a Tivadar—Kisar közötti építkezés munkavezetője. — A mi életünk állandó harc az elemekkel — magyarázza. — Csak az érti meg igazán, aki benne dolgozik. Télen a jég ellen harcolunk, tavasz- szal az árvíz okozhat nagy károkat, nyáron hőségben, esőben kell helytállni. A hídépítők úgy élnek a köztudatban, mint a munka akrobatái. Ha a helyzet megkívánja, macskaügyességgel mozognak a szédítő magasban, de biztosan kezelik szerszámaikat a víz alatt is. A Larssen falakkal határolt területen úgy érzi magát az ember, mintha bezárták volna. Nem esik jól a cigaretta a páradús levegőben. De a munkások egykedvűen lapátolják a kavicsot, mintha a parton lennének. Tivadar György a kiálló cölöpökre mutat. — Alighanem innen a hídverő elnevezés. A mederbe 40 cölöpöt verünk le 14 méter mélyre. Erre épül fel a pillér. Ez mindennek az alapja. Ilyen pilléreken a híd százévekig is elélhet. Gumicsizma, esőkabát A hatméteres létrán esőköpenybe, gumicsizmába öltözött férfi ereszkedik le. Tóth Bálint, az ácsbrigád vezetője. Kezében fejsze, gondosan megkopogtatja az ácsolatot, kicseréli az elavult ékeket. Kicsit szokatlan látvány: ács a Tisza fenekén. — Univerzális emberek vagyunk — mosolyog. — Elvégezzük az ácsolásokat, darut, gépeket kezelünk, segítünk a falak beállításénál és így tovább. Azzal már nem dicsekszik, hogy a brigád minden tagjának több szakvizsgája van. Könnyűszerrel átnyergelnek egyik területről a másikra. Most, mivel éppen szakad az eső, a hidőrházban parkettáz- nak. — Baleset nem fordult még elő? A válasz megnyugtató. Becsület — Egyszer sem. A munkát olykor hajmeresztő helyzetben kell végezni. De csak a szemlélő előtt tűnik veszélyesnek. Mi már annyira megszoktuk, hogy szinte természetes. Persze nem feledkezünk meg a kötelező elővigyázatosságról sem. Jólesik egy kis friss levegő, a szabadban. Mindenhol fa, építőanyag, hosszú vasrudak. A hármas pillérnél még látszik a sebtében összehegesztett jégtörő maradványa. Már bontják, az Idén aligha lesz rá szükség. A hatalmas daru, kész pillérek mellett az emberek hangyáknak tűnnek. S képesek kordában tartani az elemeket, hogy minél előbb készen legyén a híd. Horváth Gábor Gulácsról jár dolgozni. Fiatal hegesztő. Szükség van itt a leleményességre, szaktudásra és nem utolsósorban a bátorságra is. — Ha befejeztük az építkezést, továbbra Is a vállalatnál maradok. Itt, a világ végén munkát adtak, tisztességes fizetést. Nem hagyom cserben őket. Becsület is van a világon.^ Tivadar György a már kész pilléreket és a hídfő kibontakozó körvonalait mutogatja. — Majd ha készen lesz! A hídépítő számára az a legnagyobb boldogság, amikor az első jármű áthalad. Utána? Jön a következő híd. Talán valahol a Dunántúlon. Távol a szülőfalutól, családtól. De aki egyszer megszokta, sohasem tudja abbahagyni. Még ha sokszor olyan nehéz is... Bogár Ferenc Felhőtlenül tiszla az ég. Dicső Aladár telepgondnok az udvaron, Bartók Béla raktárossal beszélget. Kevés szó esik közöttük, inkább nézelődnek. A telep dombon épült, a falu és az ártér között. Jobbra is balra is jó a kilátás. A Szőke Tisza Termelőszövetkezet földjeinek nagyobb része az ártérben van. Április elején elöntötte a Tisza vize. Bartók Béla legyint. — Kár volt ősszel a nagy iparkodásért. Dicső Lajos, a főkönyvelő megáll a beszélgetők mellett Kopott aktatáskáját hóna alatt úgy tartja, mozgásában is benne van, hogy már megy is, csak egy pillanatra időzik. A főkönyvelő számokkal foglalkozó, gyakorlatias ember. Ennek megfelelően mondja ki gondolatát. A FALUBAN NEM VOLT . PÁNIK — Hat—hétszázezer forint a kár. -Felér egy kis zárszámadás összegével. A Tisza, a Szőke Tisza Tsz névadója, ugyancsak elbánt a termelőszövetkezettel: kilépett a medréből. A faluban nem volt pánik, u munkabíró emberek komoly elhatározással indultak ki a határba. Rozséi hordtak, nyuJ gátakat építettek, de hiába. Az ár elöntötte a földeket, Mezőladány irányában átszakította a köves- utat. A falu öregjei 1888-ai emlegetik. Akkor volt hasonló árvíz és azóta sem. Két évvel ezelőtt újságírók jártak Újkenézen, terjedelmes riportban írták meg a jót, _ a rosszat. Két év alatt sok minden történt, sok minden változott. Amiről csak a statisztika beszél: 14-en kötöttek házasságot, 8 új házat építettek, nyolcat pedig felújítottak. Tudósítónk írja: Taggyűlés Nyíibogáton Községünk pártszervezete legutóbbi taggyűlésén az elmúlt évi népművelési munkát és a tsz ez évi tavaszi munkálatait értékelte. Szép eredményeket értünk tf a népművelésben. A szakmunkásképző tanfolyam gyümölcskertész tagozatának második évfolyama sikeres vizsgát tett. De jól dolgoztak a szakkörök is. A legeredményesebb az ismeretterjesztő előadássorozat volt: ötven előadás helyett 113 hangzott el, mintegy 4500 hallgató előtt. Az elmúlt év során két kiránduláson vettek részt községünk lakói, jártak a Debreceni Állami Gazdaságban és a Nyírbátori Múzeumban. Több sikeres kultúrműsort rendeztünk Az általános iskola úttörő énekkara, felnőtt kamarakórusunk és a KISZ-szervezet színjátszócsoportja lépett fel. A községben nagy az érdeklődés a kulturális rendezvények iránt. Hogy ezt az érdeklődést, a növekvő igényt a jövőben mind jobban ki’tudjuk elégíteni, ehhez a feltételeket biztosítjuk: új függetlenített kultúrotthon igazgató állt munkába és ebben az évben megkezdjük az új kultúr- ház építését is. A tavaszi mezőgazdasági munkáról a tsz agronómusa számolt be. Háromezerötszáz méteres melegágyat készítettek a dohánypalár. Iáknak. 1476 holdon végeztek őszi fejtrágyázást. A tavaszi kapások alá 1205 holdat trágyáztak. Tavaszi szántást 900 holdon végeztek. A 316 holdas gyümölcsösben kétszer permeteztek és folyik a metszés is. 5 ezer mázsa műtrágyát szórnak ki a tsz földjeire. Termelőszövetkezetünk ebben az évben 40 százalékkal fejleszti gépparkját, így 460 holdon teljes gépi művelést és 100 holdon teljes gépi betakarítást végezhet. Fügcdi Imre Bővítik a fehérgyarmati gimnáziumot. Foto: Darabos László Huszonnyolc gyermek született. Televízió két éve még egy sem volt, ma már öt van 1962 tavaszán 237 ezer forint volt a lakosság betétállománya, 1963-ban 302 ezer forint, most több mint 350 ezer forint TRADÍCIÓ VOLT Ez mond talán a legtöbbet. Az emberek egyre szorgalmasabban dolgoznak a termelő- szövetkezetben. Az elmúlt évben kétezer forinttal növekedett az állagjövedelem. Megszűnt a „fogjuk meg és vigyétek” szemlélet, ma már valóban mindenki megfogja és viszi a rájutó terhet. Dicső Ignác, a falu egyik legöregebb embere, két évvel ezelőtt azt mondta: „A gyűlölet, a széthúzás ma is él nálunk.'1 Tradíció volt A községben a hétszilvafás kurta nemesek torzsalkodása Is felütötte a fejét. Petrócziak, Dicsők, Jármiak, Szalócziak és Joók álltak szemben egymással, elkülönítve, maguknak valóan. Még a termelőszövetkezetben sem békültek meg teljesen egymással. — Az már elmúlt. Két év alatt egyetlen peres ügy sem volt, viszálykodás, veszekedés nem zavarta a falut, az összhangot a termelőszövetkezetben. Ma már a házasságkötésnél sem azt nézik, hanem azt; ha férfi, jó dolgos, ha leány, takaros, házias-e? Nincs nap, hogy Lukács István iskolaigazgató be ne nézne a tanácsházára. Nemcsak igazgató, párttitkár és földművesszövetkezeti ügyintéző is egyszamélyben. MÁS GYEREKEK, MÁS SZÜLŐK — Elsősorban a gyerekeken látom a község fejlődését. Kétszáznyolc gyerek jár iskolába, kilenc pedagógus tanítja őket, sajnos kettővel kevesebb, mint amennyi keilen«. A gyerekek jólöitözöttek. testileg és szellemileg is fejlettek. Ez csak annak tudható be, hogy ma már a szülők is másképp élnek. — Persze, akad probléma is, de ez már " egészen más természetű mint az évekkel ezelőtti. Az 560 ezer forintos költséggel épített kui tárházat még mindig nem tudjuk a rendeltetésének megfelelően kihasználni. Eredmény. természetesen itt is van. A télen szervezett hét szakmai-politikai előadáson átlag ötvenen- nyolcvanan vettek részt. As időszerű kérdések szemináriumára húszán jártak el rendszeresen, 50 százalékban pár- tonkívíiliek A TIT-elŐadások látogatása már szórványosabb volt. Ez is mutatja, hogy nem minden embert sikerült még a kultúrházba szoktatni. Kiesik a község központjából és a gyenge áramfeszültség miatt a televízió sem működik. Már többször kértük a TITASZ-t, hogy segítsen rajtunk... 170 ÁLLANDÓ OLVASO — 1400 kötetes könyvtárunk is. van. l£et év alatt 600 Kötet a gyarapodás. 170 az állandó olvasó, és az elmúlt évben 2500 könyvet kölcsönöztek ki. Számok és szavak vallanak arról, hogy két év alatt ml minden történt Újkenézen. A jóformán semmiből indult termelőszövetkezet megerősödött, gazdaságilag szépen fejlődött és a tudatban Is bekövetkezett a változás. Csak a Tisza! Pedig most szép völt a vetés. Az emberek azért nem csüggedtek. A termelőszövetkezetben azt mondják, majd több kacsát, sertést nevelünk, halat tenyésztünk és az árvízzel öntött terület sem marad műveletlenül. Ezek is a változási mutatják. Seres Ernő 27 millió a tiszalöki járás ez évi költségvetése Jelentő» összeget fordítanak az iskolákra, napközikre és a felnőttoktatásra Jóváhagyták a tiszalöki járás ez évi költségvetését. Az összeállításnál figyelembe vették a megnövekedett szociális, kulturális és egészségügyi követelményeket. Az 1964. évi költségvetés 27 millió 46 000 törült, közel 3,5 millióval több mint a múlt évben voU. Tiszadadán 6 tantermes iskola létesült, és 80 férőhelyes napközi otthon. Tiszavr-svári- ban az óvodai férőhely 23-al, az iskolai napközi otthonok férőhelye pedig 40-nel emelkedett. Ugyanitt gimnázium és diákotthon is indult. Az idén is jelentős összegeket fordítanak iskolti épületek felújítására. Felújítják Tiszadobon az egy kilométer hosszúságú ma- kadámutat. Tiszalökön szélesítik a Honvéd utcát. A belvíz elleni védekezésre 10 000 forintott irányoztak elő. Több mint 2 millió forintot fordítanak a szociális otthonokban gondozottak teljes ellátására, épületek, egyéb felszerelések karbantartására. A költségvetésben lényeges szerepet kapott az dk- tatás. 150 000 terhitől biztosítottak a járásban a felnőttoktatás kiadásaira. 174 ezer forintból fedezik a termelőszövetkezetekben folyó tanulóképzősök ebédjét, munka- és védőruhaellátását, a tanulók órabérét. 1964. május 6. Hét év után Újkenézen Azóta sok minden történt — Egyre szorgalmasabb munka „Majd több kacsát, sertést nevelünk
