Kelet-Magyarország, 1964. április (24. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-16 / 88. szám
világ prolítArjai, lgyesüljetíkí XXI. ÉVFOLYAM, 8«. SZÁM ÁRA: 50 fillér 1964. ÁPRILIS 16, CSÜTÖRTÖK Hruscsov és Gomulka mondott beszédet A Kreml kongresszusi palotájában szerdán szovjet—lengyel barátsági nagygyűlést tartottak a két ország közötti barátsági, kölcsönös segély- nyújtási és háború utáni együttműködési szerződés 19. évfordulója, valamint a lengyel párt- és kormányküldöttség szovjetunióbeli látogatása alkalmából. A nagygyűlésen beszédet mondott N. Sz. Hruscsov. Beszédének elején köszöntötte . a lengyel vendégeket, majd méltatta a Két nép. a kot párt, a két ország nagy jelentőségét. Tárgyalásaink a kölcsönös megértés. egyöntetűség, a szívélyes barátság légkörében zajlottak le. Megegyeztünk országaink további gazdasági együttműködésében 1970-ig, továbbá arra a kölcsönös véleményre jutottunk, hogy újabb húsz évre meg kell hosszabbítani a barátsági, kölcsönös segélynyújtási. és együttműködési egyezményt. Örömmel látjuk, hogy az SZKP és a LEMP egy sorban halad a szocializmus ügyéért, együtt védelmezi a nemzetközi kommunista mozgalomban a lenini irányvonalat. — Mindkét küldöttség amellett foglalt állást, hogy továbbra is határozottan erősítsük a Varsói Szerződés szervezetét, fokozzak szerepéi: a szocialista országok érdekeinek védelmében, biztonságának szavatolásában. a békeszerelö politika folytatásában. Nemzetközi kérdésekről szólva Hruscsov elmondotta, hegy a nyugatnémet revan- sisták minden eszközzel gátolni igyekeznek a béke a biztonság megteremtésére irányuló erőfeszítéseket. Nyu- gat-N érne to rszág' mili tar i s ta irányvonala aggodalommal tői ti el a kormányokat es a népeket. A nyugati hatalmak e tekintetben. már nem a helyzet ellenőrei — ahogyan reklámozni szeretik magukat _ hanem csupán krónikásokká váltak. Utalt Erhard kancellár egyik legutóbbi beszédére, amelyben az NSZK kormányfője kijelentette, hogy7 nem mond le ' a terűiét! követelésekről. Ezzel kapcsolatban rámutatott: a határok revíziójának minden kísérlete határozott visszautasításban részesül a Varsói Szerződés tagállamainak részéről. A nemzetközi munkásmozgalom helyzetéről szólva Hruscsov kijelentette, hogy a kínai vezetők aknamunkájukkal súlyos nehézségeket támasztottak a kommunista vi- lógmozgalom számára, s ar szakadás szélére juttatták a mozgalmat. A szocialista államok kommunista pártjai mindennapos országépitő munkájúkkal vannak elfoglalva, s ezért nem szívesen vonják el figyelmüket a konkrét munkától a kínai vezetőkkel való viták kedvéért. Kezdeményezésünket a kínaiak elutasították Az SZKP és a többi marxista—leninista párt a legnagyobb türelmet és jóindulatot tanúsította, hogy ne fokozódjanak a nézeteltérések, hogy a KKP vezetősége ne csússzon tovább a hibás, antileninista álláspontok lejtőjén. Nem egyszer kezde- ményezően léptünk fel, hogy megakadályozzuk az események veszélyes fejlődését. A kínai szakadárok azonban minden kezdeményezésünket elutasították és nyílt harcot indítottak a kommunista világmozgalom általános irányvonala, a moszkvai nyilatkozatok ellen. Ma már senki sem gondolhatja azt. hogy ezek csupán elméleti viták. Hruscsov idézte Lenint, aki azt mondotta, hogy a forradalmi háborúról szóló lorra- dalmi frázisok tönkretehetik magát a forradalmat. A kínai vezetők a forradalmi lendület megszűnésével. polgári elfajulással vádolják a testvérpártokat, mert azok a gazdasági építésre. az életszínvonal emelésére összpontosítják íigyel- müket. — Folytatta Hruscsov, ez a hamis és képtelen álláspont - homlokegyenest e,~ tentmond a marxizmus — le- ninizmusnak. Mindenki tudja, milyen nagy jelentőséget tulajdonított Marx és Engels a termelőerők fejlődésének, amelynek célja a nép szükségleteinek mind teljesebb kielégítése. A kínai vezetőknek a gazdasági építés elleni képtelen álláspont jn politikailag is helytelen, mert közvetlen revízió alá veti Leninnek azt a fontos tételét, hogy a hatalom kivívása után a szocialista országok munkásosztálya éppen gazdaságpolitikájával, a szocialista építésben elért sikereivel gyakorolja a legfőbb hatást a világforradalom fejlődésére. A KKP vezetői nemrég még maguk is hangsúlyozták a gazdasági építés jelentőségét. Mao Ce-tung például az 1957. évi moszkvai értekezleten így nyilatkozott: ..Most pedig elmondanám, hogyan mennek a dolgok a mi országunkban. Az idén 5 200 000 tonna acélt termeltünk, öt év múlva 10—15 millió tonna, újabb öt év múlva 20—25 millió tonna, a következő öt év után pedig 35—40 millió tonna acélt termelünk. Persze lehetséges, hogy itt túlzásba esek. így van, akkor lehet hogy a következő nemzetközi értekezleten önök szubjektivizmus miatt bírálni fognak engem. Én azonban kellő alappal beszélek. Sok szovjet szakember segít nekünk. A kínai nép szorgalmas. Kína politikai tekintetben és a lakosság számút tekintve nagy ország, gazdaságilag azonban máig is kis ország. A kínai nép nagy igyekezetei és hatalmas lelkesedést tanúsít munkájában. Eltökélt szándéka, hogy országát valóban hatalmas állammá tegye. — A dolog lényege végső soron az, hogy el kell érnünk egy 15 éves békés időszakot. Akkor legyoz- hetetlenek leszünk világszerte, senki sem mer majd hadat viselni ellenünk, biztosítva lesz a tartós világbéke”. Hruscsov így folytatta: ebből az idézetből látható, hogy a kínai vezetők mindössze hét évvel ezelőtt maguk is beszéltek gazdasági fejlődésük fontosságúról. Ezeket a tételeiket a VIII. pártkongresszus 1958 májusi határozatai is tükrözik. A testvérpártok teljesen egyetértettek ezzel a törekvéssel. De ugyanakkor, 1953- ban a kínai vezetők hirtelen, váratlan meghirdették a nagy ugrás” és a „népi kommunák” irányvonalát. Ennek lényege az lett volna, hogy a szocializmus fejlődésének minden szakaszát átugorva közvetlenül a kommunista építő- munka szakaszába jussanak. A kínai propaganda akkoriban azt állította, hogy Kína mindenkinek példát mutat, hogyan kell határidő előtt a kommunizmusba érni. A gyakorlatban rendkívül gyors fejlődési ütemet diktáltak, s úgy tervezték, hogy apró népi kohókkal egy év alatt 5,3 millióról 20 millió tonnára növelik az acéltermelést. Tehát amit Mao Ce-tung (Folytatás a 3, oldalon) Válogatják a vetőburgonyát a $zamoss2cgl Dózsa Tsz he Műtrágyaszórás a nagydo bosj Petőfi Tsz-bcn Permeteznek mátészalkai Egyesült Erő Tsz-bcn. Hamme) József fein Kádár János elviárs Moszkvába utazott Tavaszi munka a földeken Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke és Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja N. SZ. firus- csov hetvenedik születésnapja alkalmából baráti látogatásra Moszkvába utazott. A küldöttséget elkísérte Erdélyi Károly külügyminiszter-helyettes. A delegáció búcsúztatásán megjelent Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Péter János külügyminiszter, Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, Púja Frigyes, az MSZMP KB osztályvezetője. Jelen volt G. A. Gyenyiszov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. A magyar vendégek szerdán megérkeztek Moszkvába, ahol Nyikoláj Podgornij, G. Voronov, valamint az SZKP és a szovjet kormány más vezető személyiségei fogadták. Szovjet—lengyel barátsági nagygyűlés a Kremlben
