Kelet-Magyarország, 1964. április (24. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-16 / 88. szám

Szovjet—lengyel barátsági nagygyűlés a Kremlben (Folytatás az 1. oldalról) tíz év alatt akart elérni, azt hirtelen egy-két év alatt szándékoztak megvalósítani — ma már mindenki tudja, mit eredményeztek ezek a kalan- dorjellegű gazdasági kísérle­tezések. A kínai népgazdaság dezorganizálódott, az ország­ban éhínség ütötte fel a fe­jét. A kínai vezetés a helyi pártszerveket okolta a hi­báért, „A pekingi irány­vonal eltorzításáért”. Mi jól ismerjük a felelősség elhárításának ezeket a fo­gásait — mondotta Hruscsov. — A Szovjetunióban 1930-ban a mezőgazdasági kollektivizáció túlkapásai idején Sztálin cik­ket írt „Akiknek a siker a fe jükbe szállt” címmel és saját túlkapásaiért a teljes felelős­séget a helyi pártszervekre hárította. Akkoriban nagy fe­szültség volt az országban, több körzetben nagy elége­detlenség volt a parasztok kö­zött. Ilyen helyzetben szó sem lehetett arról, hogy „a siker” a helyi vezetők fejébe szállt volna. Ugyanez a helyzet állt elő Kínában: a kudarc elke­rülhetetlen volt, mert a fel­adatokat minden számítás, minden gazdasági elemzés, minden előzetes feltétel nél­kül tűzték ki. A nagy ugrás és a népi kommuna politikájának ku­darca után a kínai vezetők átestek a ló másik oldalára: lényegében lemondtak az or­szág iparosításáról, ami hely­telen és hibás álláspont. Ez persze az ő belügyük, de nem szabad elhallgatni a kínai ve­zetők újabb hibáit, mert az iparosításról való lemondást olyan törvényszerűség gya­nánt próbálták beállítani, amely más szocialista orszá­gok számára is kötelező. Hruscsov a továbbiakban rámutatott, hogy amikor a kínai vezetők lemondanak az iparosításról, amikor „forra­dalmi háborúról” kiáltoznak, ez nem valami „elméleti elő­relátás” eredménye. Ä frázisoknak semmi köze a marxizmushoz Ebben az fejeződik ki, hogy a kínai vezetők nem hisznek a munkásosztály, a nép ere­jében. Ez egyszersmind tük­rözi azokat a kudarcokat, amelyeket a belső nehézségek leküzdésében szenvedtek el a kínai vezetők. A forradalmi frázisok szeretetének, a „szép halálra” való felhívásnak semmi köze az igazi marxiz­mus—leninizmushoz. Egy marxista pártnak nincs joga esztelen játékot űzni a né­pek sorsával, mert a marxis- —leninista párt népének ói­mat a, amelynek felelnie keli a nép sorsáért, helyes úton kell vezetnie népét. A nép pedig jobban akar élni, kész harcolni a jobb életért, a legigazságosabb társadalom: a szocializ­mus, a kommunizmus fel­építésére törekszik. Min­den marxista—leninista párt egész tevékenységét a népek létérdeke kell, hogy áthassa. — A népek — folytatta — nem a szavak alapján, nem aszerint ítélik meg vezetőiket és politikai pártjaikat, ki tud hangosabban forradalmi frázi­sokat kiabálni, hanem a tet­teket nézik, azt, hogy meny­nyire helyesen szervezik meg a vezetők és a pártok a mun­kásosztályt, a dolgozókat az élet által felvetett forradalmi feladatok megoldására. Ha egyetértenénk a kínai veze­tőkkel tulajdonképpen felhív­hatnánk népünket, hogy hagy­ja abba a gazdaság további fejlesztéséért vívott harcát, mert a termelés további fo­kozása „veszélyes a szocializ­mus ügye számára”, ugyanis a kínai szakadárok állításai szerint polgári elfajuláshoz vezethet. „Az ilyen jelszót le­hetetlen mozgósító jelszónak nevezni.” Ügy látszik, egy ilyen jelszóhoz „túlságosan sok észre”, túlságosan mély , elméleti ismeretekre” van szükség. Mi — sajnos ehhez képzetlenek vagyunk — je­gyezte meg gúnyosan. Ezért mi törhetetlenül a marxista leninista álláspontot valljuk. A KKP szakadár tevé­kenységével vívott harc tapasztalatai ismét igazol­ják azt a lenini gondola­tot, hogy a kommunista mozgalom sorainak egysé­géért harcolni kell. Pártunk ezért tette közzé a februári plénum anyagait, amelyek ismét kifejtették ál­láspontunkat. A kínai vezetők különös hévvel támadják a XX. kongresszus határozatait, a Sztálin-kultusz felszámolását — mondotta Hruscsov. — Azt állítják, hogy ha ez nem következett volna be, minden rendben lenne. Az ilyen elmélkedés tűrhetetlen olyan emberek részéről, akik magukat forradalmároknak, marxistáknak nevezik. Hrus­csov kijelentette: Sztálin sze­mélyi kultusza súlyos negatív hatást gyakorolt több test­vérpárt, különösen a szovjet, a lengyel és a magyar kom­munisták pártjának helyzeté­re. Ismeretes, hogy Sztálin, aki betegesen gyanakvó volt, bizalmatlan volt a lengyel kommunisták Iránt. A má­sodik világháború előtt fel­oszlatták a Lengyel Kommu­nista Pártot, a párt sok ve­zetőjét könyörtelenül üldöz­ték. A XX. kongresszus örök­re végzett ezekkel a módsze­rekkel. A XX. kongresszus hatá­rozatai nemcsak az SZKP, a Szovjetunió számára voltak igen fontosak, ha­nem az egész kommunista világmozgalom, az egész szocialista közösség mé­reteiben előrelcnditették a nagy tisztulási folyama­tokat. A szocialista államok kapcso­latait megtisztítottuk a Sztá­lin-kultusz időszakának ma­radványaitól, a kapcsolatok szorosabbak, barátibbak let­tek, teljessé vált az egyenjo­gúság. Hruscsov a továbbiakban mély aggodalommal szólt ar­ról, hogy a pekingi vezetők hosszú évek óta szovjetellenes szellemben nevelik népüket. A kínai szakadárok az ázsiai, afrikai és latin-amerikai for­radalmi mozgalom vezetőivé és oktatóivá szeretnének vál­ni, rosszindulatúan szembeál­lítják a nemzeti felszabadító harcot a munkásosztállyal és a szocialista országokkal. Ugyanezt a célt szolgálja az a reakciós eszméjük, hogy a fehérek sohasem érthetik meg a feketéket és a sárgá­kat, hogy érdekeik eltérőek. Különös figyelmet érde­mel az a körülmény, hogy az imperialistákat szem­mel láthatóan megörven­deztette a kínai vezetőség jelenlegi álláspontja. A polgári sajtó élénk szí­nekkel ecseteli a kommunista mozgalom nézeteltéréseit, azt a reményét fejezi ki, hogy a KKP vezetőinek szakadár politikája meggyengíti és visz. szaveti a kommunista moz­galmat. Ilyen posványba le­het süllyedni, ha valaki kien­gedi kezéből a marxizmus— leninizmus iránytűiét, nacio­nalista, antimarxista állás­pontra helyezkedik, mondot­ta Hruscsov. Hruscsov hangoztatta, hogy a kommunista vilägmoz^lrvu továbbra is biztos léptekkel halad a lenini úton újabb "'•özeimek felé. Ezután W. Gomulka mon­dott beszédet. Gomulka a lengyel—szovjet együttműködésiről Gomulka beszédében mély megelégedését fejezte ki a moszkvai tárgyalások ered­ményeivel. A tárgyalásokat mint mindig, baráti kölcsö­nös megértés és egyetértés hatotta át pártjaink és álla­maink politikájának minden alapvető kérdésében. Együt­tes határozataink teljes mér­tékben összhangban vannak Lengyelország és a Szovjet­unió testvéri és szövetségesi kapcsolatainak szellemével — mondotta. — Az 1945-ben alá­írt barátsági, kölcsönös se­gélynyújtási és együttműkö­dési szerződés ragyogóan ki­állta a próbát éj a lengje! nép örömmel fogja üdvözöl­ni e szerződés időtartamának meghosszabbítását, amire megfelelő időpontban sor kerül majd. — A lengyel—szovjet együttműködés és testvéri szövetség — mondotta a továb­biakban — maradéktalanul kiállta a próbát gazdasági és politikai téren egyaránt, kiállta a próbát abban a kö­zös harcban is, amelyet a szocialista tábor országai lan­kadatlanul folytatnak nem­zetközi téren a háborús ag­resszió veszélye ellen, a kü­lönböző társadalmi rendszerű államok békés együttéléséért, a nemzetközi feszültség eny­hüléséért. A • szocialista tábor e kö­zös harcához kétségtelenül döntő módon járul hozzá a Szovjetunió. A béke fö­lött őrködő Szovjetunió nukleáris ereje megkötöt­te az imperialista hábo­rús erők kezét. A Szovjetunió nukleáris ha­talma nélkül szó sem lehetne ma a béke és a szocializmus erőinek fölényéről a háború és az agresszió imperialista erőivel szemben. A szónok ezután bírálta a bonni kormány álláspontját, s megállapította, hogy Er­hard platformja. vagyis a lengyel területekre támasztott igényeknek, az NDK felszámolásának plat­formja, amely egyszerűen nem történtnek szeretné te­kinteni Németország felté­tel nélküli kapitulációját, nem lehet tárgyalási alap. Gomulka a továbbiakban hangsúlyozta, milyen óriási jelentőségű a kommunista és munkáspártok, a szocialista országok, valamint a világot átfogó szocialista erők ösz- saefogása. Kijelentette, hogy a nemzetköri kommunista mozgalomnak a moszkvai ny ila'tkozaitokban lefektetett irányvonalával a kínaiak is egyetértettek és a Kinai Kommunista Párt csak ké­sőbb kezdte azt vitatni. A Kínai Kommunista Párt — mondotta Gomulka — kidol­gozott egy külön platformot, amely elszakadt a világ je­lenlegi valóságától, a kínaiak most ezt a platformot pró­bálják ráerőszakolni a nem­zetközi kommunista mozga­lomra. A Kínai Kommunista Párt vezetői külön politikai irányvonalukat Lenin mű­veiből és nyilatkozataiból célzatosan összeváloga­tott idézetekkel próbálják alátámasztani. Ezzel tulajdonképpen az új valóságra olyan tételeket akarnak alkalmazni, amelyek a múltban, teljesen más kö­rülmények között helyesek voltak, ma azonban, a mi időnkben már nem alkalmaz­hatók, elvontakká váltak. Gomulka részletesen vizs­gálta a háború megatoadályoz- hatóságának kérdése körül támadt nézeteltéréseket és kimutatta a kínai vezetők ál­láspontjának teljes helytelen­ségét. A kínai vezetők — mondotta — nem adnak ha­tározott választ arra a kér­désre, mi módon, milyen esz­közökkel, milyen akciók se­gítségével tudja megsemmisí­teni az ember a halált hozó nukleáris fegyvereket*. A Kínai Kommunista Párt platformja nem ad választ erre a kérdésre sem: elen­gedhetetlenül szükséges-e a háború az imperializmus megsemmisítéséhez, olyan há­ború amelyet nukleáris fegy­verekkel ‘ viselnének, mert hiszen ezek az államok nuk­leáris fegyverekkel rendel­keznek. — Az imperialista orszá­gokban még meg kell ér­nie a forradalmi helyzet­nek — mondotta ezután Gomulka: — ezt a hely­zetet nem lehet semmifé­le forradalmi átkozódás- sal, semmiféle mesebeli varázspálcával előidézni. A szónok kijelentette, hogy a szocialista országok vívmá­nyai döntő tényezőt jelente­nek abból a szempontból, hogy kialakuljon és megérjen minden ország munkásosztá­lyának .forradalmi gondolko­dása és forradalmi harca, amelynek célja a szocialista forradalom megvalósítása a kapitalista országokban. A kínai vezetők — mon­dotta — élesen bírálják a moszkvai njnlatkozatoknak azt a tételét, amely szerint a szo­cializmus hatalmas vonzóere­je abban áll, hogy megnyitot­ta az emberiség előtt az atom­háború nélküli élet perspek­tíváját, a tartós világbéke fenntartásának lehetőségét Ezt a tételt valamennyi kommunista- és munkáspárt — köztük a Kínai Kommu­nista Párt — egyhangú egyet­értésével vették be a moszk­vai nyilatkozatba. Egységre van szükség az impe­rializmus ellen A kínai vezetők a háború és béke kérdéséről, valamint más kérdésekről folytatott po- lémájukban nem riadnak visz- sza a sértésektől, a megenged­hetetlen támadásoktól, ame­lyek különösen az SZKP és annak vezetői ellen irányul­nak. Ez a módszer — jelen­tette ki Gomulka — kételye­ket támaszt abból a szem­pontból, vajon a Kínai Kom­munista Párt vezetői hiszik-e voltaképpen maguk is azt, amit állítanak és írogatnak. A KKP vezetői polémiájuk­ban elmentek egészen a kép­telen rágalmakig. Megvádol­ták a Szovjetuniót azzal, hogy alkura lépett az Egyesült Ál­lamokkal a népi Kína ellen. — KKP külön platformja és az SZKP vezetői ellen in­tézett támadásai nem férnek bele csupán az ideológiai né­zetei térések keretébe. Itt más, szűk nacionalista érdekek je­lentkeznek, s a kínai el\rtár- sakat olyan útra sodorják, amely nem vezet a Kínai Népköztársaság helyzetének erősödésére, sem arra, hogy a Kínai Népköztársaság el­foglalja méltó helyét a vilá­gon. A szahadság» napja AlViksíkan Afrika népei április 15-én ünnepük a szabadság napját. Ezen a napon a fekete kon­tinens országai, azok, amelyek már kivívták nemzeti függet­lenségüket és azek is amelyek még gj’armati sorban vannak, áttekintik az eddig megtett utat és meghatározzák a soron következő feladatokat. Az idei Afrika napjának fokozott je­lentőséget kölcsönöz, hogy az elmúlt hónapokban, újabb számottevő Sikereket ért cl az afrikai népek nemzeti fel­szabadító harca. Az afrikai országok büszkén vallják, hogy harcuk része és szerves kiegészítője annak a világméretű küzdelemnek, ametyet öt világrész népei vívnak a háború ellen, a béké™ ért és a szocializmusért. Foíyfatcrinak a terror akciók Brazíliában Brasilia (Üj-Kína): Mazrili ügyvezető köztársa­sági elnök látványos ceremó­nián adja át az államfői ha­talmat Humberto Castello Branco tábornoknak. Miközben az elnöki be­iktatásra készülődnek, Guanabara állam rendőr­sége nagyszabású tiszto­gató akciót indított „a kommunista elemek” fel­kutatására. Az AFP jelentéséből nem tű­nik ki, hány embert hurcol­tak legújabban a börtönbe. Világszerte növekvő felhá­borodást kelt a puccsisták ál­tal letartóztatott külföldi sze­mélyek, közöttük két kínai újságíró és hét külkereskedel­mi alkalmazott sorsa. A sza­bályos tartózkodási és műkö­dési engedéllyel rendelkező kínai állampolgárukat április l-én tartóztatták le törvény­telenül. A nyugati hírügynök­ségek jelen'.ése szerint a kí­naiak éhségsztrájkot kezűtek. Egyesek úgy tudják, hogy a brazil hatóságok ki akarják őket szolgált :tni Csang Kaj-seknek. A ki­lenc kínai polgárt áll tá- lag több ízben kínvalla­tásnak vetettek alá. A kínai külügyminisz énupj szóvivője kedden, immár má­sodszor élesen tiltakozott tör­vénytelen fogva tartásuk matt és szabadon bocsátásukat kö­vetelte. ÁZ ÁFP arról tájé­koztat, hogy ezt a kormány — miután Brazília nem áll dip­lomáciai viszonyban a Kinai Népköztársasággal — nem ve­szi figyelembe. SLézaáési kísérlet Szíriában — A népi Kína ereje és nemzetközi helyzete, min­den más czaciálista ország­hoz hasonlóan, a szocialis­ta államok közösségének egységétől és összeforrott- ságától függ, nem pedig e közösség alapjának alá- ásásátóí, összeforrottságá­nak gyengítésétől. Minél hamarabb megértik ezt az igazságot a kínai elvtár- áak, annál nagyobb nyereség lesz ez saját országukra és egész szocialista közösségünk­re nézve — hangsúlyozta Go­mulka, majd kijelentette: — Minden ország kommu­nistáinak. az egység és a nemzetközi s-Soflidarítás je­lentősegét felismerve, s-zembe kell fordulnia minden kísér­lettel. amely a szakadás el­mélyítésére irányul. A szocia­lizmus és a demokrácia ellen­ségei, az imperialista erők a szakadás elmélyülésére szá­mítanak. Mozgalmunk nagy érdekeinek úrrá kell válniuk a kínai elvtársaik által’ fel­szított frakciós szenvedélyek fölött. — Rendkívül fontosnak tartjuk a szocialista orszá­gok és a nemzetközi kom­munista mozgalom akció- egységét, különösen az imperializmussal szemben. — Ha a kommunista- és munkáspártok megfelelően elő­készített újabb tanácskozása közelebb visz bennünket eh­hez , a célhoz, előmozdítja a köztünk és a Kínai Kommu­nista Párt között jelenleg fennálló ideológiai és politikai nézeteltérések letompitását, 'akkor pártunk kívánatosnak tartja egy ilyen értekezlet összehívását. Ugyanakkor tisz­tában vagyunk azzal, hogy a nemzetközi kommunista moz­galomban támadt nézeteltéré­sek enyhítésé és kiküszöbölé­se nagy erőfe-zíté’eket köve­tel meg minden testvérpárt részéről. Az SZKP-val egye­temben pártunk sem riad vissza az ilyen erőfeszítések­től. Gomulka kijelentette, hoey a Lengyel Egyesült Munkás­párt szolidáris az SZKP ide­ológiai álláspontiával és gya­korlati politikájával. A damaszkuszi rádió je­lentette, hogy az ország* észa­ki részében lévő Hanta váro­sában fegyveres lázadás tört ki. A városban kijárási tilal­mat rendelték el és kihirdet­ték az ostromállapotot. Nureddin Atasszi sririai belügyminiszter bejelentette a damaszkuszi rádióban, hogy a hatóságok letartóztatták az összeesküvés szervezőit. Pa­rancsot adtak a katonaságnak arra, hogy figyelmeztetés nélkül lőjjenek bárkire, aki megszegi a . kijárási tilalma^ rombolják le azokat a há­zakat., amelyekből lövéseket adnak le, ha a bentlakók nem hajlandók megadni magukat. Hivatalos közlemény szé­riát az összeesküvést , „nagy- birtokosok és reakciósok szervezték az imperializmus vezetésével.” A damaszkuszi rádió kö­zölte, hogy 19 személyt letar­tóztattak és statáriális biré* ság elé állítanak. Q csehszlovák, monyéi és bolgár kílriitlség Moszkvában Nyikita Hruscsov 70. szüle­tésnapjára, amelyet április 17-én ünnepelnek, szerdán a szovjet fővárosba érkezett a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság párt- és kormánykül­döttsége. A küldöttséget Anto­nin Novotny, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bi­zottságának első titkára, köz- társasági elnök vezeti. Ugyancsak szerdán a sere- metyevói repülőtérre érkezett J. Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bi­zottságának első titkára, a Mongol Népköztársaság Mi­minisztertanácsának elnöke. Njdkita Hruscsov hetvenedik születésnapja alkalmából Tó­dor Zsivkovnak, a Bolgár Kom­munista Párt Központi Bizott­sága első titkárának, a Bolgár Minisztertanács elnökének ve­zetésével szerdán baráti látoga­tásra Moszkvába érkezett a Bolgár Népköztársaság küldött­sége. Anglia segíti a dé?-afrikai faj üldözést Azon a londoni nemzetkö­zi értekezleten, amely a dél­afrikai fajüldözési politika elleni gazdasági megtorlások­kal foglalkozik, felolvasták Harold Wilson, a munkás­párt vezérének üzenetét. Wil­son sajnálatosnak tarja, hogy egyes országok — közöttük Anglia is — nem hajtják végre a Biztonsági Tanács határozatát, amely a Dél-Af- rikába küldött fegyver- és más hadi any agszálli Imányo k beszüntetését sürgette. Üze­netében Wilson megígérte, hogy a munkáspárt híven teljesíteni fogja a Biztonsá­gi Tanács kívánságát. Üzenetet intézett az érte­kezlethez Lord Russel, a vi­lághírű tudós és Nkrumah ghanai elnök is. Az értekezleten felolvas­ták a dán külügymuüsz.ter előadását, majd dr. Diallo Telli, Guinea állandó kép­viselője az ENSZ-ben és az apartheiddel foglalkozó kü­lönleges rendkívüli bizottság elnöke előadásában kifejtet­te, hogy választani xell a gazdasági megtorlások, vagy a totális háború között. Ang­lia, mint Dél-Afrika legfon­tosabb hitelezője Kereske­delemmel és óriási tőkeberu­házásokkal segíti elő aa apartheid fenntartását. üláírtá1!« a jet—Iess«*yel kosos nyilatkozatot Szerdán á Kremlben közös nyilatkozatot írtak alá a Len­gyel Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének a Szov­jetunióban tett látogatása al­kalmából. A közös nyilatkozatot Nyikita Hruscsov, WladyslaWrGomuika és Jozef Cyranklewicz írta alá. A Reuter jelentése sze/int Szihanuk kambodzsai ál arn- fő szerdán levélben ford dt a SEATO főtitkárához és • bben határozottan elutasította, hogy a SEATO „oltalmába vegye” Kambodzsát. A levél rámutat, hogy a SEATO oltalma való­jában protektorátussá változtat­ná az országot. Ezért Kam­bodzsa hivatalosan kéri a SEATO Manilában ülésező képviselőit, ismerjék el és nyilvánítsák ki, hogy Kam­bodzsa területe kívül estit a SEATO beavatkozásának körén. Szerdán délután a fülöp- szigeti külügyminisztérium épületében ismét zártkörű ülést tartottak a SEATO mi­niszteri tanácsának ülésszakán részvevő politikusok. A két óra hosszat tartó szerda dél­utáni ülés után közlemény adtak ki, amely hitet tesz as agresziv SEATO katonai tömb eddigi célkitűzései mellett. Kambodzsa nem kér belőle ...

Next

/
Oldalképek
Tartalom