Kelet-Magyarország, 1964. április (24. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-15 / 87. szám

Szovjet—lengyel tárgyalások ái SZKP május elsejei jelszavai Carapliin felszólalása a genfi leszerelési értekezleten Genf, (MTI): A tizennyolchatalmi lesze­relési bizottság kedden 10,30 órákor plenáris ülésre ült osz­tóé a genfi nemzetek palotá­jában. Az elsőnek felszólaló, Carapkin szovjet küldött hangsúlyozta, hogy a nyugati hatalmak nyíltan kimutatták: nem kívánnak hozzákezdeni a leszerelés legfontosabb kérdésének megoldásához, a rakétákkal vívott nukleá­ris hábarú veszélyének ki­küszöböléséhez. Carapkin a továbbiakban rámutatott: a Szovjetunió, amely az általános és teljes leszerelés kérdésének mielőb­bi megoldására törekszik, azt a véleményt vallja, hogy ha­ladéktalanul ki keil küszöböl­ni a nukleáris hábarú veszé­lyét és fenyegetését. E cél elérését kívánják elősegíteni a Szovjetunió javaslatai az ál­talános és teljes leszerelésre. Ezt a célt szolgálják az úgy­nevezett atomernyőről el­hangzott szovjet javaslatok is. A Szovjetunió képviselője felszólalásában megcáfolta azo­kat a nyugati részről elhang­zott kijelentéseiket, amelyek szerint a szovjet terv túlságo­san rövid időt irányoz élő a leszerelés végrehajtására. Hangoztatta, a halált hozó fegyverek elpusztítására igen gyors módszer az, ha hajóra rakjuk, a nyílt tengerre visszük és ott egyszerűen a vízbe süllyesztjük azo­kat. Dumitrescu román küldött szintén rámutatott a szovjet javaslatokkal kapcsolatban el­hangzott nyugati kifogások tarthatatlanságára. Mason angol és Cavaletti olasz küldött felszólalásában megismételte azt a több ízben elhangzott érvet, hogy a szov­jet leszerelési terv „nem nyújt kielégítő biztosítékot az ellenőrzésre”, s az „nem sza­vatolja a Nyugat biztonsá­gát”. Burns tábornok, kanadai küldött felszólalásában han­goztatta, hogy a tizennyolchatalmi bi­zottság lényegében egy­helyben topog és ezt az állapotot nem lehet elfo­gadni. A leszerelési bizottság kö­vetkező ülését csütörtökön tartják Genfben. Esem c %gek sorokban USA űrhajós terv. Robert Gilruth, a houstoni (Texas) űrhajózási központ igazgatója hétfőn bejelentette, hogy ez év végén, vagy jövő év elején bocsátják fel a Ge­mini kétüléses amerikai űr­hajót, s annak kér utasa Virgil Grissom és John Young lesz. Grissom 1961-ben már néhány percig volt a világ­űrben. Megvadult elefántok. A dél-franciaországi Beziers- ben vasárnap délulán cirkusz­előadás közben megvadult három elefánt és a porondot elhagyva a kijárat felé rohant. Egy négyéves kisfiú az egyik elefánt lába alá került és a helyszínen meghalt. A közön­ség körében nagy pánik tört ki és a fejvesztett tolakodás­ban három további személy megsebesült. Az elefántok a cirkuszt' elhagyva, végig vág­tattak Beziers utcáin, az egyik állatot agyonlőttek, a másik kettőt megfékezték az idomítok. ' Szerencsés szerencse t­tv.sz és elvész a dolgozókról való gondoskodás. A küldöt­tek elítélték a KKP vezetői­nek a nemzeti kisebbségek­kel szemben alkalmazott nagyhatalmi politikáját. A Tadzsikisztáni Kommu­nista Párt Központi Bizottsá­gának plénumán is széles ko­rú eszmecserére került sor a KKP vezetőinek szakndáf te­vékenysége nyomán kialakult helyzetről. D. Raszulov, han­goztatta, hogy a tadzsik párt még szorosabbra tömö­ríti a dolgozókat az SZKP és lenini Központi Bizottsá­ga köré. S mindent megtesz a XXII. kongresszvs Utal ki­tűzött feladatok sikeres tel­jesítése érdekében. Türkmenisztán Kommunis­ta Pártja Központi Bizottsá­gának plénumán először V. Poljakov, az SZKP Központi Bizottságának titkára tartotta meg referátumát, A Vitában a szónokok elítélték a kí­nai vezetőknek az SZKP-vel szembeni ellenséges cselek­ményeit, a kínai nép becsa­pására és a szovjet emberek ellen fordítására irányuló tö­rekvésükét. Párizsból jelentik: Ruy­mond Guyot, a Francia KP Politikai Bizottságának tagja az Humanité hasábjain vísz- szautasítja a kínai vezetők­nek a Francia KP elleni tá­madásait. Guyot a Francia KP koráb­bi Állásfoglalásait idézve rá­mutat, az adott helyzetben a francia kommunisták leg­főbb feladata, hogy a mun­kás- és demokratikus erőkét harcra szervezzék a szemé­lyi hatolom ellen egy de­mokratikus rendszer létreho­zásáért. Ez egyben azt is jelenti, hogy igazi parlamen­tért harcolnak. A Francia KP ezért nagy fontosságot tulajdonít, az arányos válasz­tási rendszerért folytatott küzdelemnek. A Francia KP a személyi hatalom ellen harcolva egy demokratikus, Gedsnha! a SzovJaíuuSóSsa indult Ulan Bator (TASZSZ): Jumzsagijn Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára, a Mongol Népköztár­saság miniszterelnöke, kedden egy IL—18-as repülőgépen a Szovjetunióba indult. elsősorban kommunista és szocialista többségi nemzet- gyűlés megválasztásának fel­tételeit teremti meg. ^Egy ilyen parlament azután tá­maszul szolgál a közös de­mokratikus programot meg­valósító' hatalmas mozgalom­nak. Az FKP ezért állítja harcának központjába az egység kérdését. A kínai vezetők — írja Guyot —. ezt az eggságpoli- likát támadják. Minden bea­vatkozásuk arra irányul, hogy a kommunista partokat elszigeteljék és kalandor poli­tikába taszítsál;, holott ez a politika azzal a veszéllyel fe­nyeget, hogy a kommumsta pártok alulmaradnak és be­folyás nélküli szektákká süllyednek. A kínai vezetőknek nap­jaink legégetőbb és legdön­tőbb kérdésekben vallott ál­láspontja — légyen az a bé­kéért folytatott harc vagy a szocializmushoz vezető út kérdése — arról tanúskodik, hogy egyáltalában nem bíz­nak a nép erejében és győ­zelmének lehetőségében. A Hondurasl kommunista Párt Központi Bizottsága ha­tározatot fogadott él amely­ben elveti a párt a KKP 1963 július 14-i levelében foglalt javaslatokat A Hondurasl Kommunista Párt teljes mértékben tá­mogatja az SZKP többi kommunista- és munkáspárt helyes álláspontját, amelyet a kínai vezetők megrágalmaz­tak igyekezve saját megen­gedhetetlen dogmatikus és szektás felfogásukat és poli­tikájukat rákényszeríteni a nemzetközi kommunista moz­galomra. Berlinben kedden nyilvános­ságra hozták a Német Szoci­alista Egységpárt Központi Bizottságának nyilatkozatát, amely szót emel a kommunis­ta és munkáspártok egységé­nek és összeforrottságának ér­dekében. A Német Szocialista Egység párt Központi Bizottsága emlé­keztet a kommunista és mun­káspártok 1957-es és 1960-as ér tekezlétein elfogadott okmá­nyokra, amelyekben közöséit dolgozták ki a békéért, a szo­cializmusért és a kommuniz­mus felépítéséért vívott h(V*c fő irányvonalát. A nylätko: t hangsúlyozza, hogy az NSZEP csakúgy, mint az SZKP és a többi marxista—leninista párt párt a jövőbén Is rendíthetet­lenül ezt az irányvonalat köve' ti, amelynek helyességét maga az élet igazolta. lenses. Egy nógymotoros ausztráliai személyszállító repülőgép, amelynek fedélzetén 59 utas tartózkodott, kedden — nem sokkal felszállás után — a szó szoros értelmében elvesz­tette egy légcsavarját és egyik motorját: műszaki hiba követ­keztében a propeller és a mo­toralkatrészek darabokban zu­hantak ki a gépből, megron­gáltak távvezetékeket és se­besüléseket is okoztak. A sú­lyosan sérült dakota egy és háromnegyed órával később azonban le tudott szállni. Robbanás amerikai urkisérlcti központban, A Cape Kennedy amerikai űrkísérleti központban ked­den felrobbant egy Delta-típu­sú rakéta, amelynek az leíl volna a feladata, hogy ápri­lis 21-én Nap-megfigyelő űr­laboratóriumot juttasson a vi­lágűrbe. A szerencsétlenség akkor következett be, amikói a Nap tanulmányozására szol­gáló műszereket a rakéta harmadik fokozatára szerel­ték A robbanás pillanatában a csarnokban nyolc ember tar. tózkodött, valamennyien meg­sérültek. A hivatalos jelenté­sek szerint 1950 óta eddig tía ember halt meg balesetek kö­vetkeztében az amerikai úr- kísérléti központban. Gerö János: AMIRE NINCS TÖRVÉNY 28. Ilyen hangnemben még so­ha nem beszélt Bujdosó az elnökkel. Piroska csak táto­gatta a száját, békítőleg köz­be akart avatkozni, de nem jutott szóhoz. SZilási is nehézen talált magára. — Mit képzelsz te tulaj­donképpen? Én vagyok az el­nök, vagy te? — Ennek semmi köze ah­hoz, amit javasoltam. — De annak van, hogy nem dirigálhatsz kényedre-kedved- re! Bujdosó már teljesén el­vesztette türelmét. Nem bírt Idegei fölült uralkodni, ki­sbajt, hogy zengett bele a szoba. — Én nem dirigáltam, ha­nem ésszerű javaslatot tet­tem, az, hogy nem érted, meg jellemző rád! — Hogy merészelsz velem így beszélni? Megtiltom! — A köztes vetést megtilt­hatod, de hogy megmondjam a véleményem, azt nem. Szilasi a dühtől fulladozva ordított és verte az asztalt. — Meg-til-tom! Meg-til-tom! És menj a fenébe a javasla­taiddal együtt... Bujdosó valami gorombasá­got akart mondani, dé az utol­só pillanatban meggondolta. Sarkon fordult, bevágta ma­ga után az ajtót és elvihar- zótt. Áz élnök pedig reszkető ke­zekkel hideg vizet töltött égy tiszta pohárba... Bujdosó másnap kora rég­gel, miután ellenőrizte a fe- jést az istállóban, kilovagolt a Kossuth határát jelző észa­ki rnesgyekafóhoz. Egyenesen ült á nyeregben és az árok mélyén lustán úszó vizet figyelte. Ha valaki távolról szemmel tartja, azt gondolhatta volna, hogy für­désre alkalmas helyet keres. Pedig az agronómusnak sok­kal hasznosabb dolgon járt az esze. Duzzasztógátakat ter­vezett a csatornára. Primitív, ősi módszerrel akarta elké­szíteni, hogy ne kerüljön pénzbe. Először Szakáll Jani bácsi tanyájával szemközt állapo­dott meg. Jegyezgetett vala­mit a noteszébe, anélkül, hogy leszállt volna a nyereg­ből, azután indulásra nó­gatta a lovát. „Ezt a tervemet vajon ki húzza keresztül?” — gondol­ta, és kesernyés mosolyra hú­zódott a szája. Ebben a perc­ben nevetségesnek és ostobá­nak tűnt előtte tegnapi visel­kedése. Együtt kell dolgozza­nak Szilasival, nem szabad kutya-macska barátságban él­ni. Ha nem érti meg, hogy jót akar, visszakozot kell fúj­ni. Egynéhányan úgysem válthatják még a Világot. Másfél kilométerrel lejjebb megtalálta áz újabb alkalmas helyét. Olyan tanya közelé­ben tervezte a duzzasztókat, ahol a legmegbízhatóbb tagok laktak. Mert ha valami felhő­szakadás jönne. késlekedés nélkül Utat kell engedni a Víznek. Nehogy elöntse a mélyfekvésű müveit területe­két. Errefelé a határ már bené­pesült. 'Farka ruhák villantak a földek felelt, lóvak húzták gőzölgő testtel az ekekapákat és férfiak basszusa hallatszott messzirehangzóan. Káromko­dás volt ez bizony, amolyan megszokott dolog. A lovakat bíztatták így. Városi ember talán megbotránkozott volna rajta, de Bujdosó ebben a környezetben nőtt fel, észre sem vette Amint haladt a csatorna gátján, kilométereken át ez a kép fogadta. Az utolsó duzzasztót a kő- v esutilöl nem messze, az úttörők földjével szentben tervezte. Itt csatlakozott két mellékág, ide kívánkozott a legerősebb elzáró. Szemlélődéséből a gyéreitek zsivaja riasztotta fel. Marika is ott állt közöttük, csopor­tokra választotta a gyereke­ket és utasításokat osztoga­tott. Bujdosónak nagyot dobbant a szíve. „Odamegyek” — há­tát ózta éi magát. A gyerekek mint régi is­merőst fogadták. Közrevették, kérdezgették, némelyik . pe­dig a szépen fejlődő krump­lival dicsekedett. Marika, miután tekinteté ta­lálkozott Bujdosóéval, egy kis­sé félrefcrdult és úttörónyak- kendőjét babrálta. Sután áll­dogáltok egy ideig, míg vég­re Bujdosó halkan elkezdte: — Itt lakunk egy tanyá­ban és még vasárnap se lá­tom. Pedig — ha még em­lékszik rá — megállapodtunk egy hosszabb sétában. — Igen, emlékszem. De látja, nem került rá sor. Va­sárnap egész délután a vő­legényemmel voltam, most meg itt van édesanyám. — Háztűznézőbe jött? — Úgy is lehet mondani. „Rövidesen megtartják az esküvőt” — gondolta letör­ve. Mindkettőjüknek kínos volt a bekövetkező csend. Marika a gyerekek felé fordult, tom­pa hangon kiáltott nekik va­lamit. — Látja, minden tanácsát megfogadtuk, szépen fejlődik a gazdaságunk — törte meg azután a csendet Marika. Tekintete rajtaragadt é férfin, látta a szemében fel­villanó fényt. Olyan ismeret­len izgató érzés rohanta még, amelyet még soha nem ta­pasztalt, a vőlegénye közelé­ben sem. Nem lehetett ezt hasonlítani a csókolózások önfeledt pillanatához, a kéz a kézben való Séták mámo­ros hangulatához. Nem ért hozzá a férfi, mégis úgy érezte, hogy testének égető melege átátamlik belé és betölti egész lényét. Ajka egy perc alatt kicaerepese- ctett, és nyakáról verejtékének hannatcseppje gördült mellé­nek két halma közé, ahol fehér blúza mohón beitta. Mindezt pontosan érezte, szinte beledermedt. Fájdal­masan összeszorította száját, hogy majdnem félj aj dúlt. Bujdosó egész idő alatt mozdulatlanul, forró pillantá­sokkal nézte. MoSt közelebb lépett és fáradt, élettelen hangon megszólalt: — Marika... én akkor me­gyek... tovább... Mert nehéz itt állni tétlenül maga mel­lett... Talán sejti, hogy első pillanattól kezdve... szóval ezt akartam mondani. Tu­dom, mér késő... ne hara­gudjon érte. És megfordult, bizonytalan, óvatos léptekkel megindult lova felé. A lány dermedten állt, érezte, hogy jó lenne vála­szolni valamit, de hang nem jött a torkára. Szemét könny futotta el, némán sírt, gye­rekes tehetetlenséggel és zsebkendőjével itatta fel könnyeit. A gyerekek Semmit fiém vettek észre a jelenetből. Csak az látták, hogy Bujdo­só tova felágaskodott és minden átmenet nélkül esze­veszett vágtába kezdett. Csakhamar él is tűnt sze­mük elől a hídon túl, az utat szegélyező akácsor sű­rűjében. Nem állt meg az irodánál sem, hagyta, hogy vigye a ló tetszése szerint. Jólesett most az arcába csapódó szél, az ingét púpozó, hűsítő áram­lat. Együk gondolat a másik után villant fel benne, mind szomorúak és lehangolok. Elvált felesége jutott eszé­be és keserű mosolyra húzó­dott a szája. Hogy esett neked, amikor az az idegen betört az éle­tedbe? Meg tudtad volna foltani! És most ugyanígy akarsz tenni? Nem, barátoes- kám, békében kell hagyni a jegyespárt. Menjen minden a maga útján, úgy, ahogy an­nak lenni kell. Azután másképp töpren­gett: Néni léhét véáétlíai, hogy érék óta éppen Marika ke­verte fél így a lelkemét. Miért nem Erzsiké, aki szin­tén üde, csinos teremtést Vagy Piroska, aki két kézzel kapaszkodna utánam? Mond­jon akárki amit akar. kiszá­míthatatlan titkokat rejteget az emberi lélek. Anélkül, hogy észrevette volna, jókora utat tett meg. A szántóföldek közé beékelő­dött birkalegelőig jutott el. Lova 1 ©csendesedet, idegesgo kapkodta főjét a fajokban támadó légyék élői. (Folytatjuk) Pártérlekezletdk a Szovjetunióban Újabb vélemények a KKP szakadó* politikájúiéi Moszkva, (TASZSZ): Kedden a Kremlben megkez­dődött a szovjet és a lengyel párt- és kormányküldöttség tárgyalásai. Szovjet részről Nyikila Hruscsov, Alekszej Ko­szigin, Anasztasz Mikojan, Nyi- koláj Podgornij, Jurij Andro­pov és mások vesznek részt a tárgyalásokon, lengyel részről Wladyslaw Gomulka, Jozef Cyrankiewicz és a küldöttség valamennyi tagja. A tárgyaláson megbeszélték a szovjet—lengyel politikai,- gazdasági és kulturális kap­csolatok kérdéseit, a két nép i testvéri barátsága és egylitt- I működése további erősítését, a jelenlegi nemzetközi hely- ' zetet. , A testvéri barátság szívé­lyes légkörében lezajlott tár­1 gyalásokon teljes kölcsönös ; megértés alakult ki valamennyi megvitatott kérdésben. Moszkva, (TASZSZ): Az SZKP Központi Bizottsá­ga közzétette ez évi május el­sejei jelszavait. Az első jelsza­vak egyike élteti a marxizmus —leninizmust, a nemzetköz kommunista és munkásmozga­lom egységét a moszkvai nyi­latkozatok elvi alapján. Felhív­ják a jelszavak a világ népeit harcoljanak a gyarmatirendszei teljes felszámolásáért, az álta­lános cs teljes leszerelésért, í tartós világbékéért. Egy jelszóban az SZKP köve­teli a német békeszerződéi megkötését, Nyugat-Berlin sza­bad, demilitarizált várossá nyil­vánítását. A jelszavak éltetik a szocia­lista világrendszert, majd test­véri üdvözlettel fordulnak a szocializmust építő kínai, al­bán, bolgár, magyar, vietnami, német. (NDK), koreai, kubai, mongol, lengyel, román, cseh­szlovák, jugoszláv dolgozókhoz. Ugyancsak üdvözlik az ázsiai, afrikai és latin-amerikai orszá­gok harcoló dolgozóit. Mint minden évben, ezúttal is éltetik a jelszavak az angol, az amerikai, a francia és a szovjet nép egységét és együtt­működését a tartós világbéke kérdésében. Moszkva (MTI): A Szovjet Szövetséges Köz­társaságok Kommunista Part­jai Központi Bizottságainak plénumain egyöntetűen jóvá­hagyták az SZKP Központi Bizottsága plénumának hatá­rozatait, a Központi Bizott­ság politikai irányvonalát és gyakorlati tevékenységét. A Lett KP Központi Bi­zottságának plénumán Pono- marjov, az SZKP Központi Bizottságának titkára tartott beszámolót, majd A. Velse, a Lett Központi Bizottságának első titkára szólalt fel. Rá­mutatott, hogy a pekingi ve­zetők nemcsak nézeteiket vet­ték a trockisták fegyvertárá­ból, hanem az SZKP cs a marxista—leninista pártok elleni frakció-harc formáit és eszközeit is. Az egyöntetűség és össze- forrotlság szellemében zaj­lott le a Kirgiz KP Központi Bizottságának olénuma, amelyen A. Rudakov, az SZKP Központi Bizottságának titkára számolt be. A plénum részt vevői rámutattak, hogy a KKP vezetősége olyan tár­sadalmat akar, amelyben idealizálják az erőszakot, korlátozzák a demokráciát, ahol virágzik a személyi kul-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom