Kelet-Magyarország, 1964. április (24. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-12 / 85. szám
Magyar—szovjet közös nyilatkozat (Folytatás az 1. oldalról). A szovjet nép nagyra értékeli a Magyar Népköztársaság erőfeszítéseit a béke biztosításáért, az államok közötti békés egymás mellett élés elveinek elfogadtatásáért és a szocialista közösség egységének, összeforrottságának megszilárdításáért vívott harcban. A szovjet emberek őszintén örülnek annak, hogy a Magyar Népköztársaság szüntelenül növeli nemzetközi tekintélyét, jelentősen bővítette külpolitikai kapcsolatait és tevékeny szerepet játszit az Egyesült Nemzetek Szervezetében, valamint más nemzetközi szervezetekben. A felek megállapítják, hogy a nemzetközi feszültség enyhítése szempontjából rendkívüli jelentőségű az államok általános és teljes leszereléséről szóló szerződés megkötése. Ugyancsak fontos minden olyan részegyezmény, amely e cél felé vezet. A genfi tizennyolchatalmi leszerelési értekezlet munkája mindeddig eredménytelen a nyugati hatalmak, elsősorban az Egyesült Államok politikája miatt. Az általános és teljes leszerelésre vonatkozó szovjet javaslatok jó alapul szolgálnak annak a feladatnak a megoldásához, amelyet az Egyesült Nemzetek Szervezetének tagállamai a genfi leszerelési értekezlet elé tűznek. A magyar fél támogatja a Szovjetuniónak és a többi szocialista országnak a tizennyolchatalmi bizottságban kifejtett azon erőfeszítéseit, hogy jöjjön létre szerződés az általános és teljes leszerelésről, szigorú nemzetközi ellenőrzés mellett, és tegyenek olyan intézkedéseket, amelyek lépésről lépésre csökkentenék a fegyverkezési hajszát, elősegítenék a nemzetközi feszültség enyhülését. Mindkét fél kijelenti, hogy továbbra is mindent megtesz az államok fegyveres erői létszámának és katonai költség- vetésének csökkentésére. A bombázó légierők megsemmisítésére, a nukleáris fegyverek további elterjedésének megakadályozására. a váratlan támadások megelőzését szolgáló intézkedések meghozatalára és a föld alatti atomkísérletek eltiltására tett szovjet javaslatok elfogadásáért. A felek megerősítik, hogy a Szovjetunió és a Magyar Nép- köztársaság, valamint a többi szocialista ország álláspontja szerint részben vagy egészben ki kell vonni és saját nemzeti határaik mögé kell visszavonni a külföldi területeken állomásozó csapatokat. Erre vonatkozólag a szocialista országok számos alkalommal terjesztettek elő megfelelő javaslatokat. A szovjet csapatok a Varsói Szerződésből eredő szövetségi kötelezettségek alapján tartózkodnak ideiglenesen a Magyar Népköztársaság területén. A szovjet csapatok ideiglenes magyarországi tartózkodását nem belső okok. hanem a jelenlegi nemzetközi helyzet teszi szükségessé. A Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság, a Varsói Szerződés többi szocialista tagországával együtt újból megerősíti azokat a javaslatait, hogy valamennyi külföldi csapatot vonjanak vissza más országok területéről nemzeti határaik mögé. A felek állást foglalnak a csapatoknak az idegen területekről való teljes vagy részleges kivonása mellett, beleértve Magyarországot is. ha azok a NATO-tagállamok, amelyeknek csapatai idegen területen állomásoznak, megfelelő kötelezettségeket vállalnak és egészen vagy részben visszavonják csapataikat nemzeti határaik mögé. Mindkét fél szükségesnek tartja hangsúlyozni annak nagy jelentőségét, hogy létrejött a légkörben, a világűrben és a vízalatt végzett atomfegyver- kísérletek megtiltásáról szóló szerződés, továbbá annak, hogy létrejött a Szovjetuniónak és az ft gyesült Államoknak az Egyesült Nemzetek Szervezete által megerősített megállapodása, amely szerint nem juttatnak a világűrbe nukleáris fegyvereket. A magyar fél rendkívül jelentősnek tartja N. Sz. Hrus- esovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének a világ állam- és kormányfőihez 1965 december 31-én intézett üzenetét a határ. é9 területi viták békés rendezéséről. _ A felek kijelentik: el kell érni, hogy az atomenergiát már a mai nemzedék életében csak békés célokra használják fel. Ehhez jó kezdetül szolgálna atomfegyvermentes övezetek létesítése Közép- és Eszak- Európában, a Balkán és a Földközi-tenger térségében,- Afrikában és a világ más részein, valamint az atom- és hidrogénfegyverek további eltévedésének megakadályozása. Ennek fő akadálya a NATO sokoldalú atomhaderejének létrehozása, mert ez megnyitja az atomfegyverhez vezető utat a nyugatnémet revansis- ták előtt. A felek támogatják a Német Demokratikus Köztársaság kormányának azt a javaslatát, hogy a két német állam — a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság — válal- jon kötelezettséget, hogy nem gyárt, nem használ fel, nem szerez be és nem helyez el területén atomfegyvert és a Lengyel Népköztárs 'mák azt a javaslatát, ho : írjanak alá megállapodást a Kö- zép-Európában elhelyezett alom fegyverkészletek további növelésének eltiltásáról. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió mint korábban, most is úgy véli, hogy a Varsói Szerződés és a NÁTO-tag- államai közötti megnemtámadási szerződés megkötése jelentősen csökkentené az új háború veszélyét, hozzájárulna a világon uralkodó feszültség további enyhüléséhez és a bizalom megteremtéséhez az államközi kapcsolatokban. Jelenleg a legfontosabb a nemzetközi feszültség legveszélyesebb gócainak megszüntetése. Sürgető kérdés ezzel kapcsolatban a második világháború maradványainak felszámolása és a német béke- szerződés megkötése mindkét szuverén német állammal: a Német Demokratikus Köztársasággal és a Német Szövetségi Köztársasággal. így lehet megbízható módon pontot tenni a második világháború végére és megfékezni a Nyugat- Németországban újjáéledő mi- litarizmust, hogy Európa népei biztonságban érezhessék magukat. A Német Demokratikus Köztársaság területén fekvő Nyu- gat-Berlin a szerződés megkötésével váljék demilitarizált szabad várossá. A felek kijelentik, hogy teljes eltökéltséggel állnak a szocializmus építésének útjára lépett hős kubai nép oldalán és teljes mértékben támogatják a Kubai Köztársaság kormányának öt ismert pontját, amelyek a helyzet normalizálásának alapját képezik a Ka- rib-tenger térségében. Mindkét félnek eltökélt szándéka, hogy a többi szocialista állammal, valamennyi békeszerető erővel együtt segítséget és támogatóst nyújt a kubai népnek a szabadságért és nemzeti függetlensége megszilárdításáért vívott igazságos harcához. A Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége most és a jövőben is messzemenő segítséget nyújt a szabadságukért' és függetlenségükért harcoló népeknek. A felek kifejezik szolidaritásukat Dél-Vietnam népével és mélységesen elítélik az amerikai imperialistáknak a szabadságért és nemzeti függetlenségéért küzdő dél-vietnami lakosság ellen folytatott háborúját. Felháborodással állapítják meg, hogy az Egyesült Államok agresszív köreinek cselekedetei azzal a veszéllyel járnak, hogy a Föld e térségében tovább terjed a -‘-háború. A felek támogatják Vietnám népének azt a követelését, hogy vessenek véget a külföldi imperialista beavatkozásnak Dél-Vietnam belügyei- be, űzzék ki a betolakodókat és ezzel Dél-Vietnam lakossága kapjon lehetőséget bel- ügyeinek önálló intézésére. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió elítéli az imperialista hatalmaknak azt a politikáját, amely akadályozza a gyűlöletes gyarmati rendszer teljes felszámolását Afrika földjén. A felek nagy jelentőségűnek tartják az afrikai állomok külügyminisztereinek laoszi értekezletén elfogadott közös nyilatkozatot, amely hozzájárul az afrikai országok együttműködéséhez függetlenségük védelmében. A Mcgyar Népköztársaság és a Szovjetunió támogatásáról biztosítja a ciprusi népet abban a jogos törekvésében, hogy biztosítsa szuverénitását és területi épségét, síkra száll a Ciprusi Köztársaság belügyei- be való minden beavatkozási kísértet ellen, mert úgy véli, hogy egyedül a ciprusi nép illetékes dönteni országa továbbfejlődése kérdéseiben. A felek reálpolitikai lépésként értékelik és mint ’ ilyet üdvözlik. a Kínai Népköztársaság és a Francia Köztársaság diplomáciai kapcsolatainak létrejöttét. A magyar és a szovjet fél ismételten kijelenti, hogy határozottan síkra száll a Kínai Népköztársaság törvényes jogainak helyreállításáért a2 Egyesült Nemzetek Szervezetében, az amerikai fegyveres erők kivonásáért Tajvan szigetéről, hogy ezzel végesza- kadjon az Egyesült Államok agressziójánaki ez ellen az ősi kínai terület ellen. A felek támogatják a koreai népnek és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának az amerikai megszállás beszüntetésére, az Egyesült Államok csapatainak Dél-Koreából való kivonására, Koreának demokratikus és békés alapon történő újraegyesítésére vonatkozó jogos követelését. A felek nagy jelentőséget .tulajdonítanak a szocialista országok kezdeményezésére, az Egyesült Nemzetek Szervezetének megfelelő határozata alapján összehívott kereskedelmi és fejlesztési konferenciának, és remélik, hogy a konferencia hozzájárul a különböző fejlettségi fokú és a különféle társadalmi rendszerű országok között az egyenlőség, a kölcsönös előnyök és a legnagyobb kedvezmény elvein alapuló kereskedelem fejlesztéséhez és ahhoz, hogy a nemzetközi kereskedelem mentesüljön a megkülönböztetés minden formájától. Ez elősegítené a népek közötti barátságot és együttműködést, és megkönnyítené a fejlődő országok gazdasági problémáinak megoldását. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja képviselői tájékoztatták egymást pártjaik tevékenységéről, megvizsgálták a két párt testvéri kapcsolatai további bővítésének és elmélyítésének lehetőségeit. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja képviselői megelégedéssel állapították meg, hogy a két pártnak a marxizmus—leninizmus magasztos eszméin alapuló kapcsolatai a magyar párt- és kormányküldöttség 1963. évi szovjetunióbe- li látogatása óta tovább bővültek és fejlődtek. Mindkét párt változatlanul fontos feladatának tartja a magyar nép és a Szovjetunió népei testvéri barátságának további erősítését. A két párt képviselői véleménycserét folytattak a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom jelenlegi helyzetéről és megállapították, hogy a két párt nézetei a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom minden fontos kérdésében teljesen megegyeznek. A két párt újból leszögezi, hogy az élet, a gyakorlat igazolta a kommunista és munkáspártok képviselőinek 1957. és 1960. évi moszkvai értekezletein elfogadott okmányokban foglalt elemzés és következtetések helyességét, és kijelentik^ hogy ezeket a dokumentumokat egész tevékenységük vezérfonalának tekintik. Korunk alapvető tartalma a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet, a két ellentétes rendszer harcának korszaka, a szocialista és nemzeti felszabadító forradalmak korszaka, az imperializmus összeomlásának és a gyarmati rendszer felszámolásának korszaka, az a korszak, amelyben mind újabb és újabb népek lépnek a szocializmus építésének útjára, amelyben a szocializmus és a kommunizmus világméretekben győzedelmeskedik. A történelmi fejlődés teljes egészében bebizonyította, hogy korunk fő megkülönböztető vonása az, hogy a szocialista világrendszer a társadalom fejlődésének döntő tényezőjévé válik. A szocialista országok mindenekelőtt gazdasági sikereikkel gyakorolnak alapvető befolyást a világtörténelem menetére. A szocialista közösség gazdasági és katonai erejének növekedése, a nemzeti felszabadító harc. valamint a nemzetközi munkás- és kommunista mozgalom sikerei a nemzeti küzdőtéren mindinkább a szocializmus javára változtatják meg az erőviszonyokat Az élet igazolta a kommunista és munkáspártok azon következtetésének helyességét, hogy a jelen körülmények között a világháború nem végzetszerűen elkerülhetetlen és a szocialista országok, a munkás* osztály nemzetközi forradalmi mozgalma, a népek felszabadító mozgalma, valamennyi békeszerető erő egyesült erőfeszítéseivel meg lehet akadályozni az új világháborút, meg lehet védeni és szilárdítani a békét. Mindkét párt képviselői megállapítják, hogy a békés egymás mellett élés politikája kedvező körülményeket teremt a kapitalista országok dolgozó tömegeinek osztályharca, a népek nemzeti felszabadító mozgalma számára. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja nagyra értékeli azoknak a kommunista pártoknak aktív tevékenységét, amelyek a kapitalizmus bonyolult körülményei között vívják hősi harcukat a munkásosztály és valamennyi dolgozó egységéért és különböző — békés és nem békés, parlamenti és parlamenten kívüli — harci formákat alkalmazva küzdenek a munkásmozgalom céljainak valóraváltásáért. A szocialista világrendszer létezésének és állandó erősödésének időszakában az imperialisták nem képesek a régi módon fellépni a népek, az egyre nagyobb sikereket elérő nemzeti felszabadító mozgalmak ellen. A gyarmatosítók a népek harca által kényszerítve sok esetben elismerték volt gyarmataik függetlenségét, de mindent megtesznek, hogy pozícióikat megtartsák, s nem riadnak vissza attól, hogy imperialista rabló módszerekkel számoljanak le a törvényes nemzeti jogaikat védelmező népekkel. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja ismételten kijelenti, hogy határozottan támogatja a nemzeti függetlenségükért, szabadságukért és a haladásért küzdő ázsiai, afrikai és latinamerikai népeket igazságos harcukban. — Az imperialisták minden lehetőséget igyekeznek felhasználni, hogy bomlasztó munkát végezzenek a szocialista országokban, megkísérlik gyengíteni a szocialista országok társadalmi rendjét és a szocialista országok testvéri közösségét. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja szent kötelességének tartja hogy küzdjön ez ellen a bomlasztó tevékenység ellen, és felhívja a figyelmet mindenféle ellenséges ideológia elleni, következetes harc fontosságára. A két párt képviselői kijelentik, hogy nem lehetséges az ellenséges ideológiák békés egymás mellett élése. A nemzetközi kommunista mozgalom alapvető elveivel összhangban mindkét párt a továbbiákban is megalkuvás nélkül harcol a revizionizmus, a dogmatizmus és a szektás- ság ellen, amelyek összeegyeztethetetlenek a marxizmus— leninizmussaL veszélyeztetik a kommunista és munkásmozgalom egységét, akadályozzák annak forradalmi harcát. A két párt képviselői egyetértenek abban, hogy meg kell védeni a szocialista országok és a nemzetközi kommunista mozgalom egységét minden bomlasztó kísérlettel szemben, bármely oldalról is eredjen az. Mindkét párt úgy véH, hogy a jelen viszonyok között a marxista—leninista pártok egyik legfontosabb feladata harc a nemzetközi kommunista mozgalom egységének meg szilárdításáért, a Kínai Kommunista Párt vezetőinek sza- kadár tevékenysége ellen, amely nagy kárt okoz a szocializmusért és a kommunizmusért folyó küzdelemnek. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja a leghatározottabban elítéli a frakciós tevékenységet folytató kínai vezetőket, akik a marxizmus —leninizmus iránti hűségre hivatkozó szólamokkal, baloldali ultra forradalmi frázisokkal takarózva támadást intéztek a kommunista világmozgalom jelenlegi alapvető elméleti és politikai irányvonala ellen. A kínai vezetők a stratégia és a taktika valamennyi alapvető kérdésében eltávolodtak a kommunista világmozgalomnak a kommunista és munkáspártok moszkvai tanácskozásain közösen kidolgozott lenini irányvonalától, és meghirdették saját vonalukat, amelyben a kispolgári, kalandor politika a nagyhatalmi sovinizmussal párosul. Számos kérdésben lényegében trockis- ta álláspontra csúsznak. Beavatkozva más pártok bel- ügyeibe, frakciókat szerveznek és saját külön álláspontjukat igyekeznek rákényszeríteni az egész szocialista táborra, a kommunista világmozgalomra. A Magyar Szocialista Munkáspárt megelégedéssel állapítja meg, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja maximális türelmet és önfegyelmet tanúsított, s minden lehetőt megtett, hogy beszüntesse a. nyalt vitát, erősítse a szocialista közösség és a nemzetközi munkásmozgalom összefer- rottságát. A Kínai Kommunista Párt vezetői mégis elutasították a Szovjetunió Kommunista Pártja kezdeményezését és a többi testvérpárt baráti figyelmeztetését. Eleinte saját külön ideológiai és politikai álláspontjukkal jelentkeztek, majd szüntelenül mélyítették ég szélesítették a nézeteltérések körét, kiterjesztették azokat az államközi kapcsolatokra a szocialista közösségen belül, majd nyílt politikai harcot kezdtek a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Szovjetunió, a többi testvéri ország és párt ellen. A Szovjetunió Kommunista Pártja nagyra értékeli a Magyar Szocialista Munkáspárt szilárd és következetes álláspontját a marxizmus—leninizmus elveinek védelmében, a kommunista világmozgalom egységének megszilárdításáért, a kommunista és munkáspártok 1957-es és 1960-as moszkvai tanácskozásán közösen kidolgozott fő irányvonal érvényesítéséért vívott harcban. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja úgy véli, hogy az adott helyzetben a leghatározottabban vissza kell utasítani a kínai vezetők antilenlnista koncepcióit és aknamunkáját. A kommunista és munkásmozgalom egységének és a szocialista közösségnek ér. dekei, valamennyi marxista—leninista párt internacionalista kötelezettségei azt parancsolják, hogy nyílt. eM harcot folytassunk azok ellen, akik az egységről szóló demagóg frázisokkal álcázzák opportunizmusukat, kispolgári, nacionalista mivoltukat ég a forradalmi világmozgalom, valamint a nemzetközi helyzet legfontosabb kérdéseiben vallott, lényegileg trockista nézeteiket. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja a marxizmus— leninizmus és a proletárnemzetköziség elvei alapján továbbra is fáradhatatlanul harcol a szocialista országok ösz- szeforrottságáért és a nemzetközi kommunista mozgalom egységének megszilárdításáért. A Magyar Szocialista Munkáspárt nagyra értékeli a Szovjetunió Kommunista Pártjának a szocializmus és a kommunizmus felépítéséért vívott forradalmi harcában szerzett tapasztalatait, és úgy véli, hogy e tapasztalatok tanulmányozása. alkalmazása nagy jelentőségű a Magyar Szocialista Munkáspárt és a magyar nép számára. A nemzetközi munkásmozgalomban az elmúlt esztendőkben végbement óriási fellendülés bizonysága annak, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának elméleti munkássága, azt összefoglaló huszadik és huszonkettedik kongresszusa valamennyi kommunista párt számára nagy jelentőségű, mert általános érvényű. A világ kommunista és munkáspártjainak 1960-as történelmi jelentőségű tanácskozása megerősítette és okmányaiban rögzítette a Szovjetunió Kommunista Pártja huszadik kongresszusának valamennyi nemzetközi érvényű megállapítását. A Szovjetunió Kommunista Pártjának képviselői megelégedéssel állapították meg, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt jelentősen hozzájárul az államok szocialista közösségének megszilárdításáért, a marxizmus—leninizmu* győzelméért, a tartós békéért folyó harchoz az egész világon. A Szovjetunió párt- és kormányküldöttségének látogatása és a látogatás alkalmával folytatott eszmecsere eredményeként tovább erősödött a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége népeinek baráti kapcsolata, testvéri együttműködése, tovább szilárdult a Magyar Szocialista Munkáspártnak és a Szovjetunió Kommunista Pártjának a marxizmus—leninizmus, a proletár nemzetköziség megingathatatlan elvein alapuló egysége és összeforrottsága. Kelt Budapest, 1964. év április 9. napján. KADAR JANOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Népköztársaság forradalmi munkás—paraszt kormányának elnöke. N. SZ. HRUSCSOV, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. Az űrhajósok nyilatkoznak Moszkva, (TASZSZ): A Pravda szombati száma Gagarin űrrepülésének évfordulója alkalmából közli a hat szovjet űrhajós portréját és nyilatkozatát. Jurij Gagarin ezredes a Vosztok—1 fedélzetén végzett első űrrepüléséről emlékezik meg. Majd ismerteti a szovjet űrhajózás azóta elért óriási eredményeit. German Tyitov, a 2-es számú szovjet űrpilóta felszólítja a különböző országok szakembereit, keljenek versenyre a világűr békés meghódításáért. Nyikolajev beszámol arról, milyen nagy energiával képezik magukat napról, napra az űrhajósok, hogy a korszerű technika színvonalára emeljék ismereteiket. Pavel Popovict továbbfejlesztve ezt a gondolatot rámutat, hogy a világűr úttörőinek minden újabb kísérlet alkalmával megnövekedett nehézségekkel kell szembenézniük, s ezért mindig újabb és újabb képességek és ismeretek megszerzésére van szükség. Bikovszkij alezredes méltatja az űrhajók tökéletesítésében elért eredményeket. Valentyina Nyikolajeva Tye- reskova az összes űrhajósok nevében kijelenti: „nincs mész* sze a nap, amikor az indító- helyekről még tökéletesebb űrhajók emelkednék a világűrt)«, amelyek a szovjet emberekét eljuttatják a Naprendszer bolygóira. 1964. április 12. 2
