Kelet-Magyarország, 1964. április (24. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-03 / 78. szám

Hrnscsov elvtárs Koniárom megjiébcn díszruhába öltözve felvonul­tak a bábolnai általános is­kola lovas úttörő szakkö­rének tagjai. A legifjabb lovasok be­mutatója után felvonultak a gazdaság legértékesebb törzsménei, köztük a hí­res, 13 éves Obaján. Ez­után a fiatal tenyészkan- eák és a magyar félvér sportlovak bemutatója kö­vetkezett. Végül a vendé­gek megismerkedhettek az összes magyar fogatolási módokkal. Végül díszes ötösfogat vo­nult el a vendége': előtt. Ot, vakítóan fehérszőrű ara b tenyészkancát fogtak be, fe­kete csipkés magyar szer­számmal egy magyaros csek- leszi kocsi elé. A szovjet és magyar vendégek elragadta­tással figyelték a pompás látványt nyújtó fogatot, sőt N. Sz. Hruscsov és kádár János a „gyakorlatban” Is kipróbálták: beszálltak a ko­csiba és epy kört tettek a ménesudvarban. Kedves jelenet következett ezután: Burgert Róbert arra kérte N. Sz. Hruscsovot hogy a bábolnai látogatás emlékéül fogadja el a gazda­ság dolgozóinak ajándékát, az ötös fogatot. A szovjet párt- és kormányküldöttség vezetője meleg sza\ akkal kö­szönte meg az ajándékot. A ménesudvarról Nytikita Szergejevics Hruscsov es Kádár János, továbbá a szovjet párt- és kormánykül­döttség* topjai i tsétáltak a bábolnai ga>d .ság üzemi ét­kezdéjébe. Útközben sokan köszöntötték testvéri szeretet­tel a vendégeket és N. Sz. Hruscsov mosolyogva, derűse? viszonozta az üdvözlést. Kél munká-iörrel, Nemeth Ká­rollyal és Török Istvánnal néhány szót váltott, s mele­gen kezet szorított velük. Az üzemi étkezőben az MSZMP Komárom megyei bizottsága és a megyetanaos ebédet adott a vendegek tisz­teletére. Az ebeden Nemeslaki Ti­vadar az MSZMP Komá­rom megyei bizottságáé­nak első titkára, a Köz­ponti Bizsttság tagja .és N. Sz. Hruscsov pohár- köszöntőt mondott. ■"zután ajándékokat nyújtón­ak át a vendégeknek, amit szovjet párt- és' kormány- üldöttség .vezetőie emléktár- ;vak.kal viszonzott. A közvetlen, baráti han­gulatban nehéz volt a búcsú­ás, de a vendégeknek foly­atniuk kellett útjukat, mert Kocson már várták őket az Aranykalász Termelőszövet­kezet dolgozói. A falu hatá­rában díszkapú fogadta a látogatókat, orosz és magyar nyelvű felirattal: „Testvéri üdvözlet a kommunizmust épí­tő szovjet népnek!” Az út mentén’ zászlók lengtek, a falu apraja-nagyja kint volt a házak előtt, s lelkes éljen­zéssel, zászlócskákkal, ken­dőkkel integetve fogadták a vendégeket. Az MSZMP klubja előtt Kollok Péter, a tatai járási pártbizottság tik kára, Kovács György, a já­rási tanács vb elnöke, Kör­mendi Miklós, az Aranyka­lász Tsz elnöke, Zátxrrszky Zsigmond, a termelőszövetke­zet párttitkára és Stubnya Viktor, a községi tanács el­nöke köszöntötte a küldött­séget. A falubeli 'úttörők. pi­ros szegfű csokrokat nyújtot­tak át N. Sz. Hruscsovnak és feleségének, valamint a töb­bi vendégeknek. A klubhe- l,yiségl>en Körmendi Miklós tájékoztatta a vendégeket a szövetkezet múltjáról, fejlő­déséről, és a tervekről. Ezután Záborszky Zsigmond a termelőszövetkezet és a köz­ség pártszervezetének tevé­kenységéről adott tájékoztatót. N. Sz. Hruscsov köszönetét mondott a tájékoztatásokért és megjegyezte: a termelési mu­latók tanúsága szerint önök ugyanazon a területen máris lényegesen többet termelnek, mint korábban az itteni egyéni W (Folytatás az 1. oldalról.) gazdák, sőt a legeredménye­sebb egyéni gazdálkodók szintjét is elérték. Ez nagyon jó dolog. Felhívta a termelőszövetke­zet tagjainak figyelmét a me­zőgazdasági termelés szakosí­tásának jelentőségére. Elmondotta, hogy Ukraj­nában például vannak olyan körzetek, ahol a fő- növeny a len. Másutt főleg dohányt, illetve kendert, cukorrépát, vagy más ipa­ri növényt termesztenek. A szakosított termelés mind a népgazdaságnak mind a termelőszövetkeze­tek tagságának előnyös. Növeli a területegységre eső hozamot, és a jövedel­met is. A találkozás néhány per­cen belül közvetlen hangú, szakmai feltételeként a gépe­sítés fokozását jelölte meg. Több példát hozott fel arra, hogy a Szovjetunióban a gé­pesítés milyen nagy mérték­ben csökkenti a munkaráfordí­tást. Szvetlicsnij, a kiváló szovjet traktoros például már úgy dolgozik, hogy a cukor­répa termelés minden művele­tét géppel végzi, így elérte, hogy egy mázsa cukorrépa megtermelésére mindössze 9,5 perc munkaidőt kell fordíta­nia. A beszélgetés során hamaro­san szóba került a kukorica­termesztés is. Szépek az itte­ni eredmények — mondotta Hruscsov — de gondolom, a munkaszervezés további éssze­rűsítése, a munkafolyamatok fokozottabb gépesítése még bőséges tartalékokat rejt ma­gában. Késő délután volt, mire a rögtönzött tapasztalatcsere befejeződött, a vendégek azon­ban még szakítottak időt ar- , ra, hogy megnézzék a 7500 holdas közös gazdaság sertés- hizlaldáját és sertésfiaztató- ját. A kocsiak joggal büszkék sertéstenyésztésükre: ösz- szesen 2500 angol fehér hússertést gondoznak, 185 anyakocájuk van, és az egy kocára jutó évi sza­porulat 16 malac. Tavaly a közös gazdaság 1900 mázsa sertéshúst adott a fo­gyasztóknak. A látogatás utolsó állomása­ként megtekintették a barom­fitelepet Is. Már lassan sötéte­dett, amikor N. Sz. Hruscsov és a többi vendég búcsút vett a házigazdáktól, az Aranyka­lász Tsz vezetőitől és tagjai- tói. — Jó munkát, sok sikert, elvtársak — rázott kezet a szovjet párt- és kormánykül­döttség vezetője a tsz gazdái­val. — A mielőbbi viszontlátásra drága Hruscsov elvtárs! — hangzott nagy taps közben a válasz. A szívélyes búcsú után a gépkocsisor a tatai tóvárosker- tí vasútállomásra indult, ahol több ezer dolgozó gyűlt ősz- sze, hogy még egyszer üdvözöl­hesse a szeretett vendégeket. Az állomáson a megye veze­tői elbúcsúztak N. Sz. Hrus- csovtól, Nyina Petrovnától és a küldöttség tagjaitól, vala­mint Kádár Jánostól, felesé­gétől és a többi magyar párt­ós állami vezetőtől. — A ven­dégek hosszantartó lelke® ün­neplés közben szálltak fel a különvonatra, amely az esti órákban érkezett vissza Buda­pestre. Jelentősen bővült a magyar-szevjei vízügy! együttműködés A magyar és a szovjet víz­ügyi szakemberek az utóbbi másfél évtizedben rendkívül szoros baráti együttműkö­dést alakítottak ki a határ­menti területeken. A két or­szág szakemberei kiterjesz­tették az e gy ü ttm ű k ödést az árhullámok előrejelzésére és az egyezmény záradékában pedig azt is meghatározták, hogy nagy veszély esetén a hat-áron is vonuljanak át és segítsék egymást a magyar és a szovjet árvízvédelmi egységek. A legutóbbi tár­gyalásokon különösen jelen­tős új feladatokkal bővítették a két ország vízügyi Kap­csolatait. Most nemcsak az árvízveszély elhárításának, hanem a vízgazdálkodás táv­lati terveinek feladatait is összehangolják. Ez a munka már kiterjed a Tisza víz­gyűjtő területének komplex hasznosítására, a vízkészlet­gazdálkodásra, az öntözésre, a belvízrendezésre és egyéb fontos munkálatokra. A Szov­jetunió már elkészítette Kár­pátalja 20 éves vízgazdáikor dási tervét. A legsürgősebb teendőket, vagyis a közös ha- tármenti területek feljeszté­Moszkva, (TASZSZ): A Szovjetunióban Szonda—1 elnevezésű önműködő űrállo­mást bocsátottak pályára több lépcsős hordozórakéta segítsé­gével A kísérlet célja a boly­góközi repülések kozmikus rendszerének kidolgozása. A tökéletesített hordozóra­kéta utolsó fokozata közbeeső pályára vitte azt a nehéz mesterséges holdat, amelyről a megadott ponton űrrakéta vált le. Az űrrakéta adta meg a Szonda—1 önműködő állo­másnak a második kozmikus sebességet és vitte az előre kiszámítotthoz közelálló »öp- pályára. serjek 1970-ig előirányzott feladatait még az idén ösz- szehangolják a magyar és a szovjet szakemberek. A tervek egyeztetését megkezd­ték. így a Beregszász kör­nyéki szovjet területen és a magyar oldalon a Szipa, a Csaroda, valamint a Dé- dai-Micz főcsatornák mentén egysége® műszaki elgondolás alapján mentesítik a mező- gazdaságot a belvízkártól és gondoskodnak több tízezer hold öntözéséről. A két or­szág kölcsönös érdekeinek figyelembe vételével határoz­zák meg a vízkészletek fel­használását is. Magyaror­szágnak különösen fontos e* a munka, mert folyóink a víznek több mint 90 százalé­kát külföldről kapják. A Ti­sza egész vízgyűjtő területé­nek komplex hasznosításában azonban nemcsak a Szovjet­unió és Magyarország, ha­nem Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia is érdekelt. Ezért a baráti szocialista or­szágok a KGST-keretében is megkezdték a távlati vízgaz­dálkodási tervek összehango­lását A Szonda--1 űrállomás be­rendezését kétféleképpen lehet bekapcsolni: vagy automatiku­san, a repülési programnak megfelelően, vagy a földről adett rádióparanesra. A Szonda—1-gyel már több­ször létesítettek összeköttetést. Az önműködő állomás repü­lésének megfigyelését és pá­lyaelemeinek meghatározását a Szovjetunió területén elhe­lyezett különleges mérőberen­dezés hajtja végre. A koordinációs számítóköz­pont feldolgozza az érkező in­formációkat Fellőtték a Szonda—1 új szovjet mesterséges holdat A forradalmi munkás—pa­raszt kormány, hazánk fel- szabadulásának 19. évforduló­ja alkalmából, a szocialista kultúra fejlesztése terén szer­zett kimagasló érdemeik el­ismeréséül, a Magyar Nép- köztársaság Kiváló Művésze kitüntető címet adományozta Bernáth Aurél Kossuth-di- jas és Munkácsy-díjas érde­mes művész, festümü vészneK. Fodor János Kossutn-dijas érdemes művésznek, a Ma­gyar Állami Operaház ma­gánénekesének, Hartai Fe­renc, érdemes művésznek, a Magyar Állami Operaház ze­nekara szólómü vészén el:, Kiss Manyi Kossuth-díjas érdemes művésznek, a Ma­dách Színház tagjának, Si- mándy József Kossuth-díjas érdemes művésznek, a Ma­gyar Állami Operaház ma­gánénekesének. A Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze kitüntető címet adományozta Barcsay Jenő, Kossuth-díjas festőmű­vésznek, Dajbukát Ilona szín­művésznek, a Madách Szín­ház tagjának. Deák Sándor, Jászai Mari-díjas színmű­vésznek, a Vígszínház tagjá­nak, Fenyő Emil színmű­vésznek a Nemzeti Színház tagjának, Herman Lipót Munkácsyi-díjas festőművész­nek, Hincz Gyula Kossuth- díjas és Munkácsy-díjas fes­tőművésznek, Holló László Kossuth-díjas és Munkácsy- díjas festőművésznek, Kö­tény Jenő Kossuth-díjas es Munkácsy-díjas szobrászmü- véznek, Kiss Ferenc színmű­vésznek, a Szegedi Nemzeti Színház tagjának, Palánkat Klára operaénekesnőnek, a Magyar Állami Operaház magánénekesinőjének, Petri Endre Liszt Ferenc-dijas zongoraművésznek, s zene- művészeti főiskola tanárának, Rátonyi Róbert Jászai Mari­díjas színművésznek a Fővá­rosi Operettszínház tagjának, R ubányi Vilmos karmester­nek, a Debreceni Csokonai Színház zenei vezetőjenek és Sándor Böske színművésznek az Állami Déryné Színház tagjának. A kitüntetéseket csütörtök délután Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a forradalmi mun­kás-paraszt kormány elnök- helyettese nyújtotta át az Országházban. Csütörtökön a Művelődés- ügyi Minisztériumban kiosz­tották a hazánk felszabadulá­sának 19. évfordulója alkal­mából adományozott 1964. évi művészeti díjakat. A József Attila-dlj I. FOKOZATÁT: Csanádi Imrének, „Ördö­gök szekerén” című verseskö­tetéért; Kolozsvárír-Gr andpi- erre Emilnek, „Párbeszéd a sorssal” című ' regényéért; Makai Imrének, az orosz és szovjet irodalom kiemelkedő színvonalú fordításáért; Sza­bolcs Miklósnak, a „Fiatal életek indulója” című, József Attila pályakezdését feldol­gozó munkájáért; Szüdi Györgynek, „Magunk törvé­nyé’ című verseskötetéért. H. FOKOZATÁT: Sánta Ferencnek, „Húsz óra” című regényéért; Szabó Istvánnak, „Varázslat kertje” című novelláskötetéért; Tóth Dezsőnek, a mai irodalom­mal foglalkozó kritikusi munkásságáért. III. FOKOZATÁT: • Mezei Andrásnak, ..Múlan­dóság sebei” című kötetéért. Róna Tibornak, rádiókabaré- ké-rt; Somogyi Tóth Sándor­nak, „Gyerektükor” című kis­regényéért A Jászai Mari-díj L FOKOZATÁT: A Thália Színház társula­tának, a mai drámai müvek újszerű, bátor tolmácsolá­sáért; Horváth Terinek, a Thália Színház tagjának, a „Rozsdatemető” Pék Máriája szerepében nyújtott kimagas­ló alakításáért; Kazán Ist­vánnak, a József Attila Szín­ház tagjának, rendezői mun­kásságáért; Simon Tiborn-tív. az artista pályán elért ki­magasló eredményeiért; Tö- rőcsik Marinak, a Nemezed Színház tagúnak színházi alakításaiért. II. FOKOZATÁT: Békés Italának, a Madách Színház tagjának, eredmé­nyes művészi munkájáért; Cselényi Józsefnek, a Víg­színház tagjának, kiemelkedő díszlettervezői munkássá­gáért; dr. Cseres Miklósnak, a Magyar Rádió rendezőjé­nek, rádiórendezői munkás­sága- elismeréséül; Hegedűs Ágnesnek, a Szolnoki Szig­ligeti Színház tagjának, az új magyar darabok női főszere­peiben nyújtott alakításaiért; Iványi Józsefnek, a Pécsi Nemzeti Színház tagjának, színészi alakításaiért; Ló r ind Hannának, a Miskolci Nem­zeti Színház tagjának, a Szent Johanna” címszerepé­ben nyújtott alakításáért; Sallay Kornéliának, az Ál­lami Déryné Színház tagjá­nak, művészi alakításaiért; Vargha Irénnek, a Mikolci Nemzeti Színház tagjának, eredményes művészi munká­jáért. III. FOKOZATÁT: Csorba Istvánnak, a Fővá­ros; Operettszínház tagjának operettekben nyújtott alakí­tásaiért; Dégi Istvánnak, a Debreceni Csokonai Színház tagjának, színészi alakítá­saiért; Kovács Marisnak, az Egri Gárdonyi Géza Színház tagjának, színészi munklssa- ga elismeréséül; Rorpanúczy Yvonnenak, az Állatni' Dé­ryné Színház tagjának, _ jel­meztervezői munkásságáéit. A Balázs Béla-díj I. FOKOZATÁT: Hersko Jánosnak, jelentős társadalmi problematikát tartalmazó „Párbeszéd” cí­mű filmjéért, a filmművész- képzés új rendszere kialakí­tásában végzett kimagasló te­vékenységéért. n. FOKOZATÁT: Csőke József, rendezőnek, a filmhíradók és a sportfilmek színvonalának emeléséért. Sza­bó Árpádnak, több díjat nyert kisfilm operatőri munkájáért. Bokor Péternek, a televízió rendezőjének, dokumentumfil­mek rendezéséért. Kerényi Zoltánnak, több évtizedes filmvágói munkásságáért. A Munkácsy Mihály-díj L FOKOZATÁT: Kőbán György, festőművész­nek, az országos tárlatokon bemutatott festményeiért. Molnár Béla, iparművésznek, a textilművészet különböző műfajaiban éjért eredmé­nyeiért. Papp Gábor, grafi­kusművésznek, politikai pla­kátjaiért. n. FOKOZATÁT: Gergely István, belső épí­tésznek, a külföldi kereskedel­mi kiállítások rendezéséért. Gorka Lívia, iparművésznek, magas színvonalú kerámia művekért. Segesdy György, szobrászművésznek, munkás­ságáért. különös tekintettel Fide] Castro szobráért Zala Tibor, grafikusművésznek, po­litikai plakátjaiért. III. FOKOZATÁT: Csohány Kálmán, grafikus- művésznek, könyvillusztrá- eióiért. Darvas Aroád. grafi­kusművésznek, politikai pla­kátjaiért. Engelsz József, öt­vösművésznek. értékes díszítő munkáiért. Foky Ottó, báb- lei1 vező-iparművésznek, tüm- bábúk tervezésében elért ered? menyeiért. Orosz János, fes­tőművésznek, az 1963, évben megrendezett önálló kiállítá­sán bemutatott műveiért Pé­csi László, textiltervező ipar­művésznek, a művészi. textil- tervezés terén kifejtett mun­kásságáért. A Liszt Ferenc-díj I. FOKOZATÁT: A Magyar Állami Operahá* balettkarának hazai és kül­földi szereplésükért, Komlós- sy Erzsébetnek, az Állami Operaház magánénekesének, művészi érdemeiért, különös tekintettel a „Samson és De­lila” női főszerepéért; Kovács Béla, klanirétmüvésznek, az Állami Operaház zenekari tagjának, jelentős hazai és küliöldi sikereiért; Pálócz Lászlónak, az Állami Ope- raház magánénekesének, mű­vészi érdemeiért, különös te. kintetlel az „Igor herceg" és a „Hári János” címszerepeiért» II. FOKOZATÁT: Borbély Gyulának, az Állami Operaház karmesterének, mű­vészi munkásságáért; Sipeki Leventének, az Állami Ope­raház balettmüvészének, ki­emelkedő művészi teljesítmé­nyeiért, Ugrai Klotildnak, az Állami Operaház balettmű­vésznőjének, a „Diótörö”, „Hattyúk tava” vezető szere­peiben nyújtott teljesítmé­nyeiért; Turián Vilmának, a Szegedi Nemzeti Színház ope- latársulata magánénekesnőjé­nek, a vidéki operakultúra fejlesztését szolgáló munkás­ságáért. III. FOKOZATÁT: Bretus Máriának és Tóth Sándornak, a pécsi balett- együttes saólótáncosainak, ki­emelkedő művészi munkájuk elismeréséül; Marsay Magdá­nak, a Debreceni Csokonai Színház operatársulata tagjá­nak, a vidéki operakultúra fejlesztésében elért eredmé­nyeiért. Az Erkel Ferenc-díj I. FOKOZATÁT: Fényes Szabolcs aeneszerző- nek, a könnyűzene és táncda­lok terén elért eredményeiért; Mihály András zeneszerzőnek, a Zeneművészeti Főiskola ta­nárának, 3. szimfóniájáért. n. FOKOZATÁT: Forrai Gábornak, az Állami Operaház díszlettervezőjének, díszlettervezői munkásságáért; Lendvai Kamilló zeneszerző­nek, az Állami Bábszínház karmesterének, hegedűverse­nyéért. Kiosztották az 1964. évi művészeti dijakat £ 1964. április 3.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom