Kelet-Magyarország, 1964. április (24. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-19 / 91. szám

A rakamazi dohánykertészek, Borbély Ignác brigádvezető irányításával gyomtalanítják

a zöldellő palánták ágyasait. Hammel J. felv.

Jövőre 25 000 holdat öntöznek megyénkben

Államunk sokat áldoz azért, hogy az öntözött területek szélesítésével a mezőgazdaságban is biztonságosabbá tegyük a termelést — mondja Jancsó Gyula, a Felsőtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője. — Minden olyan lehetőséget figyelembe veszünk, amely gazdaságosabbá és gyorsabbá teszi az öntözőművek építését.

Megyénk jó adottságát kihasználva, évról-évre növekszik az öntözött területek nagysága.

Például 1957-ben — a Keleti Főcsatorna körzetét kivéve — csak 1720 holdat öntöztek, míg 1962-ben 6460, 1963-ban 12 890, 1964-ben 17 600 és

1965-ben már 25 000 holdra fog emelkedni az öntözött területek nagysága.

— Megyénkben az öntözőfürtök és vízkiemelő művek építése- aránylag gyors ütemű. Ezt bizonyítja az építésükre fordított beruházások összege is.

; 1963-ban 10 milliót, 1964- ben már 31 millió forin- ; tot ruházunk be erre a célra.

A ráfordított költség aránylag gyorsan megtérül a szövetkezeteknek. Ezzel van ösz- szefüggósben a megnövekedett igény az öntözőberendezések iránt.

— Az igényekkel párhuzamosan gyorsítjuk meg az öntözőmüvek építését. Már épül a Tiszabecs—milotai öntözőfürt, ahol a környező termelő- szövetkezetekben megkezdtük az öntözendő területekhez a víz odavezetési munkálatait. Véglegesen elkészült a tu- nyogmutolcsi vízkiemelőmű tervdokumentációja, melynek kivitelező tervtárgyalása most folyik. Építését rövidesen megkezdjük és még ebben az évben több mint hárommillió forintot fordítunk az építésére

A mű — elkészülte után kilencezer hold öntözését teszi lehetővé.

Kísérlet Rakamazon

Hasznosítják az ipar szennyvizét

Nyilatkozik Jancsó Gyula,

a vízügyi igazgatóság vezetője

— Felmérés alatt van két újabb öntözőmű építése is. Az egyik Komlódtótfalun, a másik Rakamazon. Ha a vímű elkészül, közel 20 ezer holdat lehet majd vele öntözni.

A rakamazi öntözőmű például nyomócső rendszerrel épülne, s mint Ilyen, kísérletnek számít.

Jelenleg problémánk van a tervdokumentációk elkészítésével. mivel a Vízügyi Tervező Vállalatnak pillanatnyilag nincs szabad kapacitása.

— Az igazgatóság tervében szerepel továbbá három víztároló megépítése is, Székelyben, Laskodon és Császárszálláson. Megépítésük három és fél, négymillió köbméter víz tárolását és közel négyezer hold öntözését teszi lehetővé. A víztárolók megépítésére több mint egymillió forintot fordítunk.

— Az a gondolat is foglalkoztat bennünket, hogy

Nyíregyháza, Demecser és Nagyhalász ipari üzemeinek szennyvízét öntözésre haszonsítsuk.

Kísérleti intézetünk a szarvasi öntöaő Kísérleti Intézettel karöltve most kezdi meg ennek a technológiai megoldását, szovjet és más külföldi tapasztalatok felhasználásával. Ha sikerül megoldani, csak Nyíregyháza környékén a szennyvíz elhasználásával több mint ezer holdat lehetne öntözni.

— Legszívesebben az esöz- tető öntözőberendezést alkalmazzák a termelőszövetkezetek. Ezért már a kivitelező tervünket is így készítjük el.

Jelenleg a megyében folyó öntözés hetven százaléka esőztetö berendezéssel valósul meg.

Az eddigi igényeket még ki tudtuk elégíteni. Reméljük, a jövőben is eleget tudunk tenni a kívánalmaknak.

Van, ahol azonnal szeretnék megvalósítani az öntözést, de még lehetőség nincs rá. Megfelelő összegű beruházást kapunk, de

ennek felhasználását még most ott eszközöljük — a Tiszán, Szamoson — ahol meggyorsíthatjuk az építkezést.

Természetesen emellett csőku- tak építésével is segítjük az öntözést. Kétségtelen ez még nem olyan előnyös, mint a Tiszából, vagy a Szamosból nyert víz, de végsősoron ez is kifizető a mezőgazdasági termelés szempontjából.

B. L.

LUIIUÜUII IIHl | UH ■ VU&jgllUll«MII vuuitt

Műszaki rajz 1962 január óla —• Országos tervezési gondok akadályozzák a stadioni lakótelep kialakítását

terv elkészítése közben az újabb utasítás értelmében kohó habsalak — középblokk épület tervezésére utasították a vállalatot. Es ahányszor változott a típus, ugyanannyiszor a közmű adatok. a lakások száma, az alapberuházás, a kapcsolódó létesítmények száma, helye.

1963. második felében új termék jelent meg a magyar építőiparban, a berenteí gáz- szilikát. Keleten és Nyugaton évek óta alkalmazott kitűnő építőanyag. A gázszilikát gazdaságosságához nem fér kétség. Valószínűleg ezért rendelték ei, hogy az északi alközpont egyes tömbjeit is ebből keli építeni. A rendelkezés után a LAKOTERV-nek 12 épületet újra kell tervezni.

A lényeg, hogy 2 és fél évvel a megbízatás után ma sem készült el az a terv, amelynek alapján megkezdhetnék az építkezést. A legújabb variáció szerint tehát az észak; alközpont a következő technológiával épül: gázszilikát, kohó habsalak, öntött épület és itt-ott hagyományos. A döntés megszületéséhez idő, energia, tervezőmérnökök adminisztrációs tevékenysége, különböző főhatóságok főelőadóinak közreműködése és kö- tegnyi levelezés szükségeltetett.

És kezdődik élőiről

A soron következő, illetve az építéstechnikával párhuzamos gond a lakótelep fűtése, meleg víz szolgáltatása. Hogyan, miből, mivel? Ezt viszont az Országos Energiaiii- vatal szabja meg. Először a hagyományos cserépkályhás fűtés volt a kézenfekvő. Elvetették! Tömbfűtés? Nagy területet igényel, központi kazán kell hozzá. Elvetették' Gázfűtés! Az épületekben elhelyezett gázkályhákat a Nyíregyházát átszelő majdani gázvezetékből táplálnák. Ez az elképzelés sem élt sokáig, mert „kiderült”, hogy Nyíregyházán távfűtési lehetőség van. Nagyobb probléma a meleg víz. Rendelet szabályozza, hogy a használati meleg vizet lakásonként kell előállítani, központi kazánból nem szabad. S" kezdődött elölről. Villany? Földgáz? Bután? Végül is a földgáz mellett döntöttek. A vita hat érdekelt szerv részvételével egy esztendeig tartott. Es mindaddig nem lehetett pontot tenni a beruházási programra!

Külön fejezetet érdemel a beruházási programrész. Ez a szakasz rögzíti az összes kapcsolódó, járulékos létesítmények kivitelezési utasításait. Víz, út, világítás. hírközlés, csatorna, fűtés, stb. Ebbe aztán mindenki belekapcsolódott. Ide tartoznak a szerződésviták a megbízóval, az idegen tervező vállalatokkal, majd a saját felsőbb hatóságaikkal, a 10 százalékos hibapontos tervezés, a határidő felmondás, a hosszabbítás, kötbértárgyalás, végül a beruházó és az érdekeltek jóváhagyása. A beruházási program tárgyalására 23 szervet hívott meg a megyei tanács. Köztük aa Építésügyi Minisztériumot, a belkereskedelmit, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumot, az egészségügyit, a művelődésügyit, az Országos Tervhivatalt, az Országos

Energiagazdálkodási Hivatalt, a Beruházási Bankot, a területi főépítészt, plusz a helyi hatóságok képviselőit.

23 szerv kifogásol

Néhány kivonat az elhangzott bírálatokból.

Megyei tanács egészségügyi osztálya: Az iskolához száa méternyi közelségbe telepíthető szórakozóhely.

Közlekedés és Postaügyi

Minisztérium: A Sóstói úton haladó kisvasút mellett a lakóépület tűztávolságon belül van.

Beruházási Bank: Túl nagyok a lakások, költségesek az építkezési létesítmények, elég ha 70 százalékukban van fürdőszoba és 40 százalékban beépített konyha.

Országos Tervhivatal: a beépítési terv túlságosan levegős, alacsony a laksűrűség. Gazdaságtalan az egész tervezés, 9 millió forint megtakarítást javasolnak.

És így tovább, mind a 23 szerv képviselője. Nem is beszélve a levélbeni kifogásokról.

Kifogás tehát sok volt, s a tervező vállalat mindaddig nem tekintheti befejezettnek munkáját, ameddig megbízója és az érdekeltek jóvá nem hagyják. Ha valamivel nem ért egyet, a kifogásoló felsőbb hatósághoz kell fordulnia, illetve saját főhalóságához. Kezdődhet megint elölről a vita, érvelés, tárgyalás, jegyzőkönyv, kötbér, jogászat.

Már meg sem merjük jósolni — meddig.

Arató Erzsébet

Az ÉLETÜNK című felszabadulási pályázatunkra érkezett írás

(Hammel J. felv.)

Tél volt. Január. A kocsiút két oldalán lombtalan fák unatkoztak, beljebb a gazdaság gyümölcsöse. Az út ropogó haván egy fehérbó- dés szekér gurult Nyírma- da felé. Kovács Bertalan. A tanyasi gyerekeket szállított az iskolába.

A fehérre meszelt bódéban huszonnégy-huszonöt gyermek ül. Prémes kabátjuk gallérja fölhajtva a nyakukba, s míg egyik-másik magába húzódva átnézte a leckét, a többség a fogatos fia, Jóska köré kuporodott, akinek a térdén Európa térképe pihent. Szökés haja keskeny arcába hullott, amint nekigörnyedve mutogatta ujjával az országokat társainak.

— Te, Jósika — szólt az egyik fiú — ma este az, iskolában lesz egy irodalmi est. Eljössz? Ma élő megyei írókról fognak beszélni.

— Igen? Akkor jó, akkor elmegyek.

A beszélgetés lassan a

szülőktől hallott történetek

A szekér

felelevenítésébe ment át, hogy hogy jártak édesapáék iskolába, és ehhez hasonló dolgok.

Kinn a nyírségi szél hordta a havat, s Kovács Bertalan behúzódott az ülés végébe. Füle ott volt az ablakocska mellett, úgy, hogy mindent tökéletesen hallott, amit a gyerekek benn beszéltek ... Elmosolyodott.

— Milyen élvezettel mesélik ők egymásnak ezeket az időlépté történeteket — gondolta — mintha egy-egy izgalmas elbeszélés lenne. Pedig nem is olyan élvezetesek voltak azok. Ajaj! Hogy is volt azon a téli napon? — összehúzta magán a kabátot, megigazította a kucsmáját, s miközben a lovak előretörtek a szürkeségben. ő a gondolataiba merült.

— Nyolcán indultunk a tanyáról a faluba. Nyolc tía-tizenkét éves gyerek, a cselédek gyermekei. Szorosan egymás mellett haladtunk a sötét hajnalon. A

fiúk elől nagy csizmákban taposták az utat, aztán a három lány, és végül a két kisebb fiú.

Az iskolából délben nem mentünk haza, mert a tanya túl messze volt, hét kilométerre, s így a tanteremben ettük meg a papírzacskóba csomagolt káposztás tésztát. Be jól esett!

Délután együtt mentünk haza. Juliska maradt le egyszer, akkor meg a hidegtől, vagy a fáradtságtól majdnem elaludt az árokszélen. Meg is fagyott volna, ha nem megyünk érte ...

És ha tanultunk is, vagy ha valamelyikünk tovább akart tanulni, nem engedték. Szegény jó nagybátyámnak is annak idején azt mondta a tekintetes úr, mikor Kálmán fiát gimnáziumba akarta adni Várdá- ba: „Jó, jó, hogy okos a legényke, de nézd Péter nem lesz abból semmi jó, ha a te fiad később is tanul. Nem jó az, ha az effajta legényke elmegy hazulról. Megárt neki a tudás, aztán a végén csak lenézne benneteket.”

És most? Tanulhatnak, művelődhetnek. Nem állja senki útjukat. Nyáron is a Jóslta gyerek Sóstón volt úttörőtáborban. Meg ez is, hogy behozzuk őket a faluba, hogy többet tanulhassanak. Hát volt ez így va- laha is? Aztán most is valami irodalmi estről beszéltek, meg az írókról. Ml meg azt se tudtuk, ki volt Móricz Zsigmond. pedig ő is itt született.

Mint egy kisebb város, olyan Nyírmada. Betonozott útjai, új utcái sok új házzal.

Mozi, eszpresszó, kultúr- ház, könyvtár és sok helyütt tv. Bizony, más itt az élett, mint régen. Más itt is, az országnak ebben az eldugott megyéjében.

A kocsi végiggurult a fő utcán az iskola elé. Mint egy vándorszínészeket hordozó ekhós szekérről, úgy ugráltak ki a diákok a« építményből. Benn az iskolában a jó, meleg tanterem várt rájuk, s egyből elfelejtették azokat a történeteket, amiket útközben meséltek egymásnak.

Jónás Erzsébet Nyíregyháza, Zója u. 6.

1964. április 19.

Az idén már lakásokat kel- t lett volna átadni az új város- , részben, amely Nyíregyháza ( északi részén, a leendő nagykörúttal északra és közvetlen ' délre — a stadion mellett — * épül meg, tizenöt lakótömböt, * tömbönként 500—600 lakást ‘ foglalva magában. Az önálló j egységeket képező négyemele- ' tes kocka- és sávházak a kö- 1 zös zöld területtel szinte családi környezetet teremtenek. 1 A lakótelephez szükséges ‘ szolgáltatói létesítmények: is- 5 kola, óvoda, orvosi rendelő, * gyógyszertár, szupermarket, • filmszínház központi helyen, J egy tömbben találhatók.

i

Három fő probléma

E nagyszerű és millióba ke- ! rülő városrészt azonban egyelőre csak a műszaki rajzon, ^ helyesebben a beépítési terven ! láthattuk, pedig az új város- ‘ részben már júniusban át kel- , let volna adni az első lakáso- , kát. A város rendezői ezt a | területet jelölték ki, mint j legmegfelelőbbet, ez a rész az, , ahol szanálásmentesen meg- Á kezdődhetett volna az északi ( alközpont építése. Hogy még- , sem így történt, hogy jelenleg j, is még a terv módosítgatása- E nál tartanak, annak okai or- t szágos jellegű gondokra, ba- j jókra vezethetők vissza: valamennyi tervezésünk, építkezésünk gyengéinek következménye. Az északi alközpont tervezési huzavonájában há- . rom fő problémát említenénk. ‘ A tervezés bizonytalanságát, az energiaszolgáltatás körüli zavarokat, valamint a beruhá- ; zási programon való hónapokig ‘ tartó vitát. j

A megyei tanács az általá- j nos rendezési terv birtokában , 1962. januárjában bízta meg \ a LAKOTERV-et az északi al- j központ beépítési tervének el- ( készítésével. Hogy egy-egy ] adott terület milyen techno- , lógiával építhető, ezt az Epí- . tésügyi Minisztérium Telepü- , lésfejlesztési Osztálya az Or- , szágos Tervhivatallal egyet- , értésben állapítja meg. Az . északi alközpont esetében ez , tisztázatlan maradt. ;

Miből építkezzünk?

i

Az általános rendezési terv ‘ elkészültekor a hagyományos | módon való építkezést írták elő. Ezt követte a második ; utasítás: hagyományos módon • ugyan, de szekciós építménye- ; két kell tervezni. A beépítési 1

3