Kelet-Magyarország, 1964. március (24. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-01 / 51. szám

ÉVI FELMILLIÁRD ÉRTÉKŰ ÁRUFA — NAGY LÉPÉS A MEGYE IPAROSODÁSÁBAN Egy hét múlva békekölcsön sorsolás Az ide! első államkölcsön húzásokat az első, az ötö­dik és a hatodik békekölcsön 1964. első félévi sorsoláséit — március 9-én és 10-én Nádor utca 15. szám alatti mű­velődési termében bonyolítja le az OTP. Az első napon, hétfőn, délután 2 órai kezdettel az első békekölcsönt sorsolják, 73100 kötvényre 21,4 millió forintot Kedden délelőtt 10 órakor kezdődnek a húzá­sok. Először az ötödik békekölcsönből 244 200 kötvényre 38,4 millió forintot majd a hatodik békekölcsönből 362 400 kötvényre 57,1 millió forintot sorsolnak ki nyere­mény és törlesztés formájában. A kétnapos húzáson tehát a három békekölcsönből a sze­rencsés nyerteseknek összesen 679 700 kötvényre 116,9 millió forint jut. A nyeremények kifizetését március 16-án kezdik meg. Befejezéshez közeledik a Széchenyi utcai új SZTK. A falba helyezik az ablakkcr*. tekét. Foto: Hammel József Ember a „pSaccon" Háború, sebesülés, piaci „mesterség“ — Hivatal reggel 8-tól este 5-ig Hivatala az utca, ponto­sabban a Rákóczi úti sarok Kézikocsi kisfuvarosnak meg ilyen forgalmas hely a.' leg­jobb. Közel a piac. sokan megfordulnak erre, s ha va­laki szállítani akar valamit, kéznél van Pazár oJános és a többi Pazár Jánosok. Pa- zárnak ez a „mestersége.” Van egy kocsija, minden reg­gel kihúzza a bódé végéhez és várja a jószerencsét. Mi­kor vége lett a háborúnak, ide került a placcra a kol­légák mellé „A kocsi nem kér enni“ — Erre kértem engedélyt, merthogy nem kell utána adózni. Ez a kocsi meg nein kér enni — mutatja, s topog lábával a latyakos, sáros hó­ién. Élesen figyel, nem köze­lit-e valaki feléje, hogy Ha jelentésekkel lel leheti ne építeni a szocializmust^ mi már bizonyosan a kom­munizmus felső fokún áll­nánk. Mert egyetlen nemzet nem tud olyan nagyvona­lúan, olyan elegánsan jelen­teni, mint mi. így történhe­tett meg, hogy míg más álla­mok gazdasági nyavalyákkal nyűglődtek, birkóztam, mi megnyertük a száncsatát, megoldottuk a gabonakérdést, kiaszfaltoztuk a tejuiat és Világszínvonalra emeltük a káposztasavanyítást. Tudni­illik az úgy történt, hogy ha a Vadgerlés Tsz-ben jelszán- iottak és bevezettek nyolc­van holdat, az elnök felke­rekítette százra. Ne mondják a járási elvtársik, hogy a nagy dologidőben csak pipáz- galnak a jó magyar parasz­tok. Bejött azután a jelentés a Cinege, a Hegyoldal meg a Győzelem Tsz-ből is a tanácsházá/ra, ahol Mancika összeadta a holdakat és az összesített jelentést az elnök elé tette. Ránézett az elnök, regcsóvált a a fejét, keserűvé r-'-L számban a dohányfüst Hlszén C alapos fejmosás kap, ha csak háromszáznegy- ven holdat jelent. Hatszáz hold a terv, és már csak ö nap va: háUra. Legalábl Jel cm f és a jelentésekről 1964. március 1. Közép-Enröpa egyik legkorszerűbb late’epe Tuzséran zik magukat. Az alapfokú fa­ipari szaktanfolyamon jelenleg 123-an vesznék részt, többen felső-, középfokon, vagy gimná­ziumban tanulnak. Az általános iskola VII., VIII. osztályát az elmúlt évben 33-an végezték el. ] Ebben az oktatási évben hu-í szonhatan tanulnak. j A darabbéres fizikai dolgozók! havi átlagkeresete az elmúlt év­ben 1568 forint volt. Ennek el­lenére a munkaerőhiány ma már szinte állandó jellegű. Az elmúlt évben például átlagosan kétszáz emberrel volt kevesebb a kelleténél. A környéken már nincs felesleges munkaerő, csak a távolabbi helységekből kap­nak embereket, akik idővel megúnják a bonyolult oda- visszautazással járó törődést. A telep munkásai közül jelenleg is több, mint hétszázan utaznak naponta. Löbh segítséget! Csak Nyíregyháza felől mint­egy 600 dolgozó utazik a telepre a reggeli 1742-es számú sze­mélyvonattal. Ha az 1710-es Szabolcs Express késik, akkor ennek a vonatnak meg kell vár­nia. Emiatt a munkások gyak­ran csak munkakezdés után ér­keznek meg a telepre. Nem különb a helyzetük a munkából Baktalórántháza felé hazatérőknek sem. Ezen a vo­nalon naponta 100—150 ember utazik. A tuzséri új üzem jelentős ipari létesítménye a megyének. Közel 1400 embernek ad műn­két, megélhetést, milliós érté­keket a népgazdaságnak. A munkábajárás nehézségei azon­ban erős kerékkötői a további fejődésnek, a szervezett törzsgárda kialakításának. A telep várja az új munkásokat, s de vezetői szeretnék, ha a mun- j kába járás körülményeit a MÁV . is soron kívül igyekezne köny- 1 nyebbé, kulturáltabbá tenni! j Tóth Árpád j zalékra emelik a gépesítés fo­kát. A hatalmas terület vi­lágító testeit is most szerelik. Milliós megtakarítások A telepen megkezdték a feldolgozást. Évente mintegy hatezer köbméter ládaelemet készítenek hulladékból, ami több mint félmillió ládát je­lent! Ezt a tevékenységet to­vább fokozzák. Ipari tevé­kenység még a telepen a fa­ragott fa előállítása is, ame­lyet az építkezéseknél hasz­nálnak fél. Ebből évente 20 ezer köbmétert készítenek ás szállítanak el a telepről. A papírta kérgezésé, feldolgozás­ra való előkészítése is sok munkalehetőséget biztosít a telep dolgozóinak. A telepen folyó manipulá­lás folytán megszűntek az ÉRDÉRT Vállalat telepei kö­zött a keresztfuvarok. Hazzá- vetőleges számítások szerint évente 5—6 ezer vagon vá­lik így szabaddá, amelyeket a MÁV a szállítás más terüle­tén hasznosíthat. Miért van munkaerőhiány ? Az ÉRDÉRT Vállalat már jó- előre felkészült a telep üzemel­tetésére, a szakmunkás gárda kialakítására. A különböző te­lepeken már az üzembe helyezés előtt megkezdték a fiatalok képzését. Két évvel ezelőtt — a munka megkezdésekor — már negyvenkét szakembert kapott a telep. Azóta újabb 68 dolgozó vett részt kétéves faipari szak- tanfolyamon. Ezek az emberek már különböző üzemrészeket irányítanak. 1 Közben rohamosan nőtt a t munkáslétszám is: 1962-ben . már 695-en dolgoztak a telepen, míg az elmúlt évben már jóval több mint ezren. Az új munká- i sok közül is sokan tovább képe­Hivatalosan csak a közel­múltban adták át rendelteté­sének az ÉRDÉRT Vállalat tuzséri telepét. A Nehézipari Minisztériumot, a KPM-ot és az Országos Erdészeti Főigaz­gatóságot alapos indokok késztették arra, hogy létre­hozzák ezt a faátrakó és ma­nipuláló üzemet. A több mint 140 millió forint beru­házással épült létesítménynek fontos szerepe van a Szov­jetunióból érkező import fa­anyag fogadásában, átdolgo­zásában és továbbításában. Új üzem 46 hektáron Az építőipar rohamos fej­lődése. a kislakásépítkezések fokozódó üteme, a bányászat évről évre nagyobb mennyi­ségű fát igényel. Az ország faimportjának 1950-ben még csak harminc százalékát tet­te ki a Szovjetunióból, Zá­honyon keresztül érkező áru. Tíz évvel később — 1960-ban — már 90—95 százalékra emelkedett az arány: évente mintegy kétmillió köbméter fát kapunk a baráti szovjet néptől. E hatalmas mennyi­ségű árut a meglévő beren­dezésekkel átrakni, továbbí­tani már nem lehetett A telepet — több vállalat közreműködésével — 1959-ben kezdték el építeni. Negyven hektárnyi területet hálóztak be sínekkel, épületekkel, ( Láttak el korszerű, nagy tel­jesítményű faátrakó- és meg­munkáló gépekkel. A tuzséri telep ma mái nemcsak a vállalat legna­gyobb, legjobban gépesítet faátrakó, osztályozó és fel­dolgozó üzeme, hanem Közép Európában is az elsők közöt van. A munkát eddig 85 szá zalékban gépesítették. Négy nagy teljesítményű portálda rú, 33 vagonberakógép, a: egész telepet tíz kálométei hosszan behálózó beskenj nyomtávú vasút, a hozzátar­tozó 22 pályakocsival, szállí­tószalagok; korszerű máglya zógépek, teherautók, vonta­tók, villany- és benzinmoto­ros láncfűrészek könnyítik i nehéz fizikai munkát. A telet évi több mint 500 millió fo rint értékű áruval kapcsoló­dik be az ország vérkeringé sébe. A gépesítés még nem feje ződött be. Rövidesen újabl vagonberakógépek, autódarui és homlokvillás targoncái kapcsolódnak a munkába. A: újabb gépekkel már 90 szá térem a Vöröskereszttől, neg máshonnan is. Fát vá* gok, szenet hordok, mikor nit, ami jön. Rám bízzák az e-íész lakást“ Szegényesen, de tisztessé­gesen él a kézikocsi kisfu­varos. Kinn laknak a Vilá­gos tanyán, s minden reggel jnnaa járnak be feleségével. — Több helyen rámbiz- sák az egész lakást, mert íudják, hogy nem nyúlok semmihez sem. Pedig megtörténik, hogy még a kenyérrevalót sem kereste meg aznap, s korog i gyomra. — így a szerdai, szombati piaci napokon akad még va- Lami. De ma még semmi. Csak állok és várok... Pró­báltam én már más munkát keresni, de nem vesznek fel, mert beteg vagyok, sérvem van, s nem ismerem a be­tűket. Nem járhattam isko­lába, mert apám is szegény ember volt. „Ezermester”. Minden .munkát elvállalt ami egy kis pénzt nozott a ház­hoz. Én sem kezdhettem más­hoz. Elég baj ez nekem. „Állandó helyre elmennék“ Nem az orvosok, hanem az idő tanította meg arra, hogy hidegben rétegesen öl­tözködjön. Fél. kopott téli­kabát, alatta zubbony, szvet- ter, ing van rajta. — Nem mondom. ránk férne. Van egy fiúnk is. de beteg, s már csak miatta is elmennék szívesen vala­hová dolgozni, egy állandó h elvre. Szólítja valaki. Csillan a Tvyae. A kézikocsi után nyúl, s húzza. Valamit szál­lítani kell. Később aztán visszajön a placcra. Odaadja a pénzt fe­leségének. S áll. vár tovább Estig. Mert a „hivatala” reggeltől estig tart Farkas Kálmán azonnal készen álljon kocsi- k jával. 11 Csaknem két évtizede áll f: itt, télen nyáron. Mindig fuvarra várva. — Régebben még csak ke­restem is, de most — le­gyint — nagyon gyenge az üzlet kérem. — De valami­ből élni kell. Nem igaz?! ír- g ni olvasni nem tudok, a há- v borúban a balkaromra meg- ® sebesültem, s gyengébb mint a másik, mert kivágtak az z orvosok belőle egy darabot, t Ha a feleségét nem hívják s valahová mosni, takarítani . , r o is itt van vele. — Öten vagyunk kézikocsi a kisfuvarosok s így csak néha akad munkánk. Én még csak ? megvagyok. Orrolnak is rám \ a többiek egy kicsit úgy t veszem észre, mert azért 1 ha fuvar nem is akad min- 1 dig, más munka csak meg- { kerül. Jönnek énbozám ide j #em lesz csak hetvenöt? Egy kis gyomlálás ráfér erre a jelentésre! Még majd ne­künk kell aztán segíteni a többi járásnak... S jelent hetvennégy szá­zalékot. Csakhogy a megye sem olyan hiszékeny ám már! Ha ezek a járások együttesen hetvenhat százalékot jelen­tenek, abból legfeljebb het­ven igaz, a többi máz! Leg­jobb lesz ha hatvankilenc megy föl... Végül aztán legfölül kike­rekedik hatvanöt százalék, amiből megállapítják, hogy a dolgozó magyar parasztság egyetlen esztendőben sem fárdozott még olyan lelkes odaadással a népgazdaság ke­nyeréért, mint éppen ezen az őszön. Nem rohammunkával ugyan, de megfontoltan, gon­dosan szánt és vet, s Hátra­lévő nyolc—tíz napon teljes bizonysággal földbe kerülnek az őszi kalászosok. — Nem cicomás egy kicsit ez a helyzet? — kérdezi a minisztériumi főosztályvezető a jelentés összesítőiétől. — Nem, kérem. Teljesen kizárt dolog. Hat százaWzot leemeltem róla « realitás ér­dekébe* K*. Simon István Hanem azóta perdült egyet- kettőt a sorskerék, kifakad­tunk ezerszer is a lakkozás el­len, meguntuk a szépíttetést. S ma már másként jelen­tünk. Valahogy így: ,,Jelemiem a községi ta­nácsnak, hogy az őszi búzát a tervezett kétszáznyolcvan holdból száznyolcvanon elve­tettük, a cukorrépát a vetés- terület hetvenöt százalékáról betakarítottuk, a kukorica­szárat az utolsó holdról is levágtuk — Zina Péter, sk. az Arany Cinke Termelőszö­vetkezet elnölce. „Jön a má­sik, a harmadik jelentés is, a titkárnő összeadja és a tanácselnök elé teszi az ívet. Az elnök nézi, nézegeti, el­húzza a száját. Túl szép a menyasszony. Hiszen akkor már kilencven százalékra vé­geztek... — Mancika! Számolja új­ra és faragjon le tíz—tizen­két százalékot! Becsapjak bennünket ezek az elnölcók.. Másnap számol a járási fö- agronómus is. Nyolcvanhat- százalék... Hm, egész jó...! De mennyi lehet ebben a szépítés? Ha utána nézünk. gyón jól tudja, hogy száz­tízezer a terv! Nem fogadha­tom el a jelentést. Nézze meg, jól számoltak-e? Sze­rintem legalább húszezerrel többnek kell lennie. — De kérem, elnök elvtárs, magunk között... tizenhéttel több... — Nem érdekel! Ezzel az eredménnyel csak kinevetnek bennünket! Mit gondol, a szomszéd megye jobban vet, mint mi? — Legfeljebb jobban je­lent... — Nem jelenthet jobban. Én megtudtam, hogy nyolc- vanötezret jelentett, ügy he­gyezze meg a ceruzáját, hogi néhány ezerrel megelőzzük őket... 1 S a jelentés elment. Mét fönt is ragasztottak hozzt néhány százezer holdat, hopi ott se érhesse szó a ház ele­jét, s a végén kiderült a szá­mológépek labirintusában, hogy a dolgozó magyar pa­rasztság egyetlen esztendő­ben sem fáradozott mét olyan lelkes odaadással t népgazdaság kenyeréért mint éppen azon az őszön 1952-ben. négyszázhúszra fel kell sró­folni. És megnyálazta a ce­ruzáját. — Megnyomni « munkát, elvtársak! Megnyomni! — harsogta a telefonba a járá­si főagronómus. — Mit szól­nak a megyénél, ha megtud­ják, hogy tizennyolcezer holdból még csak tizenegyben van benne a mag! Ez semmi! öt nap alatt nem érjük utói a tervet! S hogy rá se mondhassák a megyénél: rosszul dolgozott — addig számolgizolt, addig , gyakorolta az összeadás ma- ; gas tudományát, amíg tiszte- ' sebb eredmény kerekedett ki, tizenötezer kétszáz! Igeit, [ ez már impozánsabb. Talán ’ a versenyben is hoz vala- 1 mit. Bár nem lehet tudni, 1 mennyit jelentett a másik , három járás. A megye azonban már tudta. > — Hetvenkétezer holdnál . állunk! — tette az elnök elé t a papírt a mezőgazdasági - osztály vezetője. Az elnök haragosan nézett rá- t — Hetvenkettő? Le akar -> engem buktatni? Maga na­

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom