Kelet-Magyarország, 1964. március (24. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-01 / 51. szám
Tudomány * Technika * Tudomány Nagy város a föld alatt Rovunk nagyvárosai roha- moMi] túliiépesedne!«. Mind mhezebbé válik oonriük a forgalom. Elavultak és szőkék az utcák, A „modernizálások” pedig annyira költségesek. hogy ki fizetőbbnek látszik új megoldások keresése. Ez a probléma foglalkoztatta James E. Kelly amerikai mérnököt Is, aki * sajátos „jenki gondolkodás” törvényei szerint tervezett egy új várost a — föld alá. Bármennyire meglépd is, de tény, hogy az USA épületeinek túlnyomóan nagy része földszintes, vagy 1—2 emeletes. A felhőkarcolók száma viszonylag elenyészően csekély, Á meglevő 'telekárak és az esetleges kisajátítási költségek pedig oly nagyok, hogy — Kelly számításai szerint *“• olcsóbb métropoU- sefe terjeszkedése a föld ■alatt. Kelly 100—ISO ezer erhbet befogadására alkalmas lakótelepeket szeretne építeni a föld alatt, főleg az USA területén fellelhető őriásbar- langokban. Kelly terved szerint a barlangok falát és ha aadékait műanyag borítaná A karszt- és talajvizek elszigetelése a legnagyobb gondja Ezeket szávattyúberende- zések távolítanak el. Az amerikai tervező föld alatti városának centruma az erőmű. Ez szolgáltatná a világítást, fűtést, a friss levegőt és a víztelenítést. Kelly úgy véli, hogy minden technikai probléma megoldására már megvannak az adottságok. Nehezebb viszont a leendő föld alatti emberek pszichológiai gátlásait leküzdeni. Kelly azt szeretné elérni, hogy az emberek egy percig se érezzék, hogy nem a föld felszínén élnek. Ezért szerepel tervében a nappal és az éjszaka szabályos váltakozása. Sőt az évszakok egymásutánja. Minap kelne fel a föld alatti város égboltján, lenne Hold és lennének csillagok. És esőcsináló gépek is működnének. A Kelly-féle városban épp úgy dolgoznának az emberek, mint a föld szírién. Létesülnének üzemek, hivatalok, iskolák, mezőgazdasági üzemek. Ez utóbbiak „talajszükségletéről” futószalagok gondoskodnának. Szabályosan vetnének és aratnának a föld alatti parasztok s még állattenyésztéssel is foglalkoznának. Milyen lenne az „élet” ezekben a városokban? Valódi emberi szükséglet-e ilyenek létrehozatala? A napi hírek krónikása nem tud megszabadulni attól a gyanújától, hogy ezt a föld alatti várost tulajdonképpen a nukleáris háborútól való félelem hozná létre. Bármilyen tetszetősök is a tervek, bármilyen csodákra képes is a technika — az igazi humanizmus elborzad az efféle föld alatti katakomba világtól. Jobb szabadon és biztonságban a föld felett élni_ A vakbél „rehabilitálása“ A vakbelet általában „felesleges szemnek tartják, amely az embernek nem válik hasznára, ezzel szemben tetemes kellemetlenségeket tud okozni. Sussdorf, californiai kutató most megkezdte a vakbél „rehabilitálását”. Az a meggyőződése, hogy a sűrű nyirok-hálósat, amely ebben az igaztalanul lebecsült testrészben található, nagy mennyiségű igen fontos antitestet termel, amelyek megvédik az egész szervezetet különféle fertőzésektől. AZ állatkísérletek eddig igazolták az érdekes új elméletet. Nagy mennyiségű radioaktív besugárzásnak vetették alá az állati szervezetet olymódon, hogy közben a vakbelet ne érje sugárzás. Megállapították, hogy ha a vakbélben a radioaktív besugárzás nem pusztítja el az ellenállóképességet, az egész test jóval nagyobb mértékben tartja meg általános ellenállóképessSgM. Földrengés — rendelésre Dusambe szovjet város közelében, egy elhagyatott pusztai dombon tudós szakértők kívánságára két háromemeletes húz épült. A lakók már be is költöztek. Ezek a különös lakók: mérőműszerek, amelyek feljegyzik a földlökések erejét, a faiak és mennyezetek rezgésének 1 adatait. Tádzsikisztánban sok lakóház és ipari létesítmény épül. Ebben a körzetben azonban gyakoriak a földrengések, ezért rendkívül fontos, hogy pontosan meghatározzák, mekkora „szilárdsági tartalékra” van 1964. március L szüksége egy-egy épületnek. A számításokat korábban is elvégezték, de az eredmény természetesen elméleti volt. Most viszont az épületek szilárdságát — mesterséges földrengésekkel teszik próbára. Tádzsikisztán Tudományos Akadémiája mellett külön intézet foglalkozik a szeizmikus kutatásokkal és a földrengésbiztocs építkezés kérdéseivel. Az intézet munkatársai, a Szovjet Tudományos Akadémia geofizikai intézetének és egy központi szakvállalatnak a munkatársaival karöltve, nemrégiben végrehajtották az ötvenedik kísérleti robbantást a bevezetőben említett próbatereden. A moszkvai é» a tadzsik szelamológusok egy csapáéra több bonyolult kérdésre kaptak választ. Kísérleti úton megállapították, hogy milyen erejű robbantásra van szükség. Tanulmányozták a robbantás következtében fellépett talajrezgések grafikonját: Tíz tonna robbanóanyag esetén, amit az épületekből 180 méternyire helyeztek el, a talajrezgések erőssége csak az ötödik fokoaatot érte el. A kísérlethez azonban nyolc - kilenc fokozat erősségű földlökésekre volt szükség. Ez már több száz tonna robbanóanyag felhasználását követelte. A kísérletek eredményeként most már úgy tervezhetik az új lakóházakat, hogy a legnagyobb földrengéseket Is kiáiló. birton , szilárdság-tartalékuk" legyen. Hogy fillérekbe kerüljön a burgonya „Javasoljuk a költségek csökkentése, valamint az anyagszállítás megkönnyítése céljából a megyénkben fellelhető bányák felülvizsgálatát, a talajjavító anyagokat ezekből biztosítsák”. (Megyei Tanács VB előterjesztése — 1JMÍ3. dec.) ARANYAT ÉR a szabolcsi homok. Art tartják, hogy itt hízik legzsírosabbra a dohány levele, a világpiacon a naranccsal egy áron jelzik a szabolcsi téli almát. A Nyírségben termelt gülbaba és rózsa burgonya hosszá évek óta a háziasszonyok kedvence. De nemcsak a dohány, a téli alma és a burgonya termeszthető Itt sikerrel, hanem szinte alig van olyan növény, amely ne hálálná meg jó terméseredménnyel a szabolcsi emberek gondoskodását, A nagyszerű termelési adottságok ellenére is a szabolcsi homok nem nyújtja mindig azt, amit a termesztő vár tőle. Mi ennek az oka? A Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának előterjesztéséből idézett mondat félig-meddig választ ad erre. A szabolcsi talaj javítása a legelmaradottabb az országban. 1968. decemberében éppen erről tanácskozott a megye fóruma. Azon a viharos hangulatú tanácsülésen olyan na«y fontosságú kérdésekről esett sző, mint a nyírségi táj talajvédelme, talajjavítása, a talajerő utánpótlása, egyszóval a megye mezőgazdaságának egvik legégetőbb kérdéekomplexuma. Nem árt esvetlen mondatot idézni belőle: „Ha megvizsgáljuk a mentve területén elterülő, javításra váró talajaink kiterjedését kiderül, hogy hozzávetőleg 250- 300 ezer hold homok területen válik szükségessé a talaj- javítás." A tudományos értekezésnek is beillő előterjesztés nemcsak ezt az egyetlen «zomorú számadatot tartalmazza. Abban a tempóban, amilyenben jelenleg a szabolcsi talaj j«vítá« halad, 30 évre lenne szükség, hogy megjavítsuk ezt a 300 ezer holdat. NO, DE MI LESZ addig? Hogyan tegyünk eleget országos kötelezettségeinknek •— csak egy példát említve — a burgonyatermesztésben? Hogyan tudjuk teliesíteni azokat a tervszámolkat, amelyek teljesítését joggal várja tölünk az ország. Van erre egyáltalában mód, van rá lehetőség? Lápimész! Nagyszerű talajjavító eszköz. Legalább 80 ezer holdon 40-100 centiméteres vastagságban található megyénkben. Szinte az egész Rétköz forrása lehetne ennek a talajjavító anyag'nak. Csak fel kellene használni. Rajta hát. kezdjük Hordjuk oda a lápimeszet ahol égetően nagy szükség van rá. Javítsuk meg vele ezt a 300 ezer holdat, Sajnos, nem ilyen egyszerű Pénz, adminisztráció, keret ügyintézés. Labirintus, a paragrafusok útvesztője, amelyek éppen akkor zárják el ezt a járható utat, amikor a legnagyobb szükség lenne a zöld jelzésre. Csak egy példát. \ lékei Szabad Föld Termelőszövetkezetben a múlt évben olyan területen termesztették a burgonyát, amelyre előzőleg lápimeszet hordtak. A Nyírségi Mezőgazdasági Kutató Intézet munkatársának, Á Tóth Józsefnek irányításával nemcsak talajjavítási, hanem művelési és műtrágyázás! kísérleteket i= folytattak, amelvék nagyszerű eredményt hoztak. A 100 lioldag parcellán duplájára emelkedett a burgonya terméshozama. A kutatóintézet munkatársainak véleménye szerint nemcsak Jékén hanem ki- sebb-naigyobb eltérésekkel az egész megyében alkalmazni lehetne a ldnlmeszes talajjavítást. A lelőhelyért sem kellene messzire menni, hiszen a megye határain belül 200 lelőhelyet lehetne rövid idő alatt feltárni., A Kisvárda melletti láp! földet már évek óta használják talajjavításra, sajnos ennek nagy része az Alföldre kerül. Nem azt sajnáljuk, hogy másutt használják fel, hisaen ott is nagy szükség van rá. Azt kifogásuljuk, hogy a megyének miért nem jut több belőle. A szabolcsi talajjavítás lényegesen kevesebbe kerülne, mint a hagyományos kötött talajon alkalmazott dlgózás, vagy más javítási mód. hiszen gok helyen szinte üzemen belül lehetne megváltoztatni a talaj szerkezetét. A szállítási költségek alig kerülnének valamibe, sok termelőszövetkezet saját gépeivel is meg tudná valósítani a homok szerkezetének megváltoztatását. nem Újdonságok ezek. hiszen ha kicsit más formában is, de ezek a gondolatok elhangzottak már egywzer a Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács decemberi ülésén A kérdés nem új. amelyikei az ülésen részt vevő budapesti szakémbe ékhez ioidult a megye fóruma. Nőm új. hiszen azelőtt is tágabb keretet kértünk már a szabolcsi talaj megjavítására. Mégis, amikor elosztották, az 1964-es talajjavítást keretet, Szabolcs-Szatmár az utolsó sorban állt. A tanácsülésen .is szinte mereven eltita-ították Szabolcsnak azt az igényét, bőgj' a következő években legalább 15-20 ezer lin'd ra emeljék a megye talajjavítást keretét. Tudjuk, hogy nemcsak Szabolcs .fordult ilyen iranvú kérelemmé! a Földművelő íizyl Minisztériumhoz és az Országos Tervhivatalhoz. Másutt is szükség van a talaj iavításra, de talán egyetlen helyen ssm annyira, mint éppen ezen a különleges adottságokkal rendelkező nyírségi tájon. Saját erőnkből nem tudunk többet tenni, mint amennyit eddig tettünk. A Nyírségi Mezőgazdasági Kutató Intézet munkatársai megadják az eszmei segítséget. Szinte saját hatáskörükön túl is hajlandók a kutatók olyan kísérleteket végezni, amelyek elősegíthetnék a szabolcsi talajjavítás mielőbbi megvalósítását.. Legközelebbi tervei nk- ben, a nyíregyházi központi laboratórium megépítése után, olyan célkitűzések szerepelnek, mint a termelőszövetkezetenként! sajátos talajvizsgálat és azok legmesz- szebbmenő értékelése. Sajnos, ők ennél többet nem tehetnek. NAGY SEGÍTSÉG LENNE ez Is, a megye azonban elsősorban olyan segítséget vár, amely gyorsan változtatná meg a szabolcsi homok szerkezetét. Az kérjük, hogy ne attól tegyék függővé a keret elosztását, hogy ki jelentkezett előbb az igényével, hanem a&szierint, hogy hol van arra a legnagyobb szükség! Zárójelbe kellene tenni itt, hogy költségvetési számítások bizonyítják: Szabolcsban lényegesen kevesebbe kerülne a talajjavítás, mint az ország más vidékein. Éppen az előbb említett közeli lelőhelyek miatt. Ha virágzóvá akarjuk tenni a Nyírséget, ha azt akarjuk, hogy fillérekbe kerüljön a burgonya, zsírosabb legyen a szwbolcsi dohány levele, a tehető leggyorsabb tempóban kell megváltoztatnunk a szabolcsi talaj szerkezetét. Pallai János RENDELETMAGYARÁZAT: A szerfás istállók tűzvédelméről Az elmúlt évben a belügyminiszter új rendelettel szabályozta a tűzrendészetre vonatkozó előírásodat [1/1963. (VII. 5.) B. M.I, amelynek értelmében az eddigieknél nagyobb gondossággal kell eljárni a tűzesetek megelőzésében. Fokozott elővigyázatosság szükséges ott, ahol sok a gyúlékony anyag. Különösen vonatkozik ez a szerfás istállókra. A füstcsővek elvezetéséről Fontos szabály, hogy csak a tűzrendészet! követelményeknek megfelelő tüzelőberendezést szabad használni. Nagy gondot kell fordítani az istállóval szomszédos helyiségek füstcsöveinek szabályos elvezetésére is, mert a füstcsőből kipattanó szikra — ha az nem a kéménybe torkollik, — előbb- utóbb meggyújtja a közelben lévő könnyen gyűlő telőszerkezetet. A Hajdú megyei Nagykereki- ben a Kossuth Termelőszövetkezet kőkutl üzemegységében úgy keletkezett tűz, hogy a ta- karmányosba beállított kályha füstcsövét szabálytalanul, az ablakon keresztül vezették ki. Fűtés közben a füstcsőből kipattanó szikra meggyújtotta n tetőszerkezetet. A kár kb. 170 ezer Ft volt. Ügyelni kell arra is, hogy az Istállóban mindenki tartsa meg a dohányzásra vonatkozó tilalmat. Egy égő és gondatlanul eldobott cigarettavég, egy szál gyufa könnyen lehet anyagi veszteség okozója. Istállókban csak zárt világítás lehet Január 12-én a székesfehérvári járásban lévő Mátyásdombon leégett egy 38 m-es istálló tetőszerkezete. A tűz következtében elpusztult 16 ló és 1 csikó. A feltevés szerint a tpzet gondatlanul eldobott égő cigarettavég okozta. Számos esetben okozott tüzet a szabálytalan világítás is. Ezért fontos, hogy azokban az istállókban, ahol villanyvilágítás nincs, csak zárt (pl. viharlámpa, elemlámpa stb) világítást alkalmazzunk. Ügyelni kell arra, hogy a viharlámpát az istállóban nem szabad feltölteni, vagy azt égő állapotban utána tölteni. A feltöltés következtében ugyanis — bármennyire is óvatosan járunk el — az üzemanyag elcsöpöghet, kiömölhet. Lámpagyújtáskor a kiömlött üzemanyag lángralob- banhat és tüzet okozhat. Hasonló a helyzet akkor is, ha a lámpát égő állapotban töltjük fel. Az égő láng mellett az egész üzemanyag belobbanhat A vizesfási állami gazdaság H. sz. üzemegységében az éjjeliőr a juhhodály gondozói szobájában a viharlámpákat akarta megtölteni. Közben az üzemanyag a kezére, a kabátjára és a földre folyt. A gyufa gyújtásakor a lámpa belobbant, kabátja meggyulladt. Ijedtében a lámpát eldobta, kabátját levette és a tüzet otthagyva, kirohant. A tűz a gondozói szobából a nyitott ajtón keresztül továbbterjedt és meggyújtotta a tető alsó részén a szigetelőként alkalmazott nádpallót. A kár kb. 100 ezer forint volt. A lámpák elhelyezés* Zárt világítás mellett is könnyen tűz keletkezhet, ha a lámpa elhelyezésénél nem járunk el kellő körültekintéssel, így többek között ügyelni kell arra, hogy az istállóban a lámpát úgy helyezzük el, hogy azt az állatok le ne verhessék. Feldőlóskor, leeséskor ugyanig a lámpa eltörhet, az üzemanyag elfolyik és tüzet okoz. A lámpát csak nem éghető anyaggal (drót, stb) szabad felfüggeszteni. Gondolni kell arra is, hogy a lámpa melege, sugárzó hője a közvetlen környezetében elhelyezett éghető anyagot meg- gyűjtja. A lámpát tehát úgy kell elhelyezni, hogy annak 50 cm-es körzetében éghető anyag ne legyen. A Belügyminisztérium tűzrendészet! szervei a községi önkéntes tűzoltóság tagjai a közös gazdaságok vezetőinek segítséget kívánnak nyújtani ahhoz, hogy a tűzeseteket megelőzhessék. Ehhez azonban feltétlenül szükséges, hogy maguk is szerezzenek érvényt a felsorolt tűzrendészen előírások megtartásának.
