Kelet-Magyarország, 1964. március (24. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-26 / 72. szám

Világpolitika sorokban l A. francia lap jelent esek sze­rint De Gaulle a karib-ten- geri francia gyarmatokon tett látogatásakor elhatározta, hogy Guayana ban Cayenne közelé­ben rakétakilövő helyet és űr­kutató központot létesítenek. ★ At amerikai katonai pa­rancsnokság a Nyugat-Berlin és Nyugat-Németország kö­zötti NDK útvonalon 600 ame­rikai katonát és tisztet irá­nyított át az NSZK-ba. A provokációs manővert Nyugat- Németország amerikai had­gyakorlatok ürügyén hajtották végre. ★ Johnson amerikai elnök kedden Rusk külügy- és McNamara hadügyminiszter­rel a legutóbbi dél-vietnami fejleményekről tanácskozott. , ★ A Drapeau Rouge keddi száma közli a Belga Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának határozatát, amely szerint a belga dolgozók ér­deklődéssel fogadták a párt­nak azt a javaslatát, hogy a közelgő községi és parla­menti választásokon a kom­munisták és a szocialisták je­löltjei egységes listán indul­janak. ★ Nasszer. az Egyesült Arab Köztársaság elnöke kedden el­rendelte a Shell” és az „An- gio-Sgyptian Óli-Fields” olaj- társaságok állami kezelésbe vételét — jelentette a MEN közép-keleti hírügynökség. ★ A Helsinkibe érkezett And­rej Gromiko szovjet külügy­miniszter kedden részt vett és felszólalt a Finn—Szovjet Ba­ráti Társaság és a Paasikivi társaság közös ünnepi gyűlé­sén amelyen megjelent Urhc Kekkonen köztársasági elnök valamint a kormány több tag­ja Gromiko felszólalásában £ szovjet—finn jószomszédi kap­csolatok alakulásával foglal­kozott és érintett egy sót fontos nemzetközi kérdést. ★ Subandrio Indonéz külügy­miniszter szerdán úton Hol lnndiába Bangkokba érkezett ahol újságíróknak nyilatkozót a Malaysia Államszövetséggé támadt viszályról és a viszálj endeaésének lehetőségéről Közölte, hogy kormánya ked­vezően fogadta a fülöpsziget alelnök hétfőn Indonéziáira; intézett közvetítő javaslatát ..Bizonyos feltételekkel” Tndo nézia kész ismét tárgyalni i malayisiaí válság rendezésé ről. Németország kettészakitásáért a nyugatnémet tőkések a felelősek Lothar Bolz nyilatkozata Újabb ENSZ-csapatok érkeznek Ciprusra Március 25-én volt 10 esz­tendeje annak, hogy közzétet­ték a Szovjetunió és a Né­met Demokratikus Köztársa­ság viszonyáról szóló szovjet kormánynyilatkozatot. Az év­fordulóval kapcsolatban Lot­har Bolz a Német Demokrati­lms Köztársaság külügymi­nisztere válaszolt a TASZSZ tudósítójának néhány kérdé­sére. Az NDK külügyminisztere hangsúlyozta a szovjet kor­mánynyilatkozat jelentőségét a német nép békés jövője szempontjából, A nyilatkozat célja az volt, hogy ellensú­lyozza Németországnak a nyugatnémet monopoltőke ál­tal kiprovokált kettészakítá- sát, elősegítse a két német ál­lam közeledését és kölcsönös megértését, megnyissa az utat Németország békés, demokra­tikus fejlődése számára. Az 1954. március 25-én kelt szovjet kormánynyilatkozat — mutatott rá Lothar Bolz — az NDK kormányának szuve­rén jogokat biztosított bel- és külpolitikai kérdések megol­dásában, ideértve a Nyugat- Németországgal fennálló kap­csolatokat is. A ciprusi és a görög kor­mány képviselői a szerdára virradó éjszaka hivatalosan bejelentették, hogy elfogad­ják Tuomioja finn diplomatát az ENSZ cipriusi közvetítőjé­nek. Miután Anglia és Török­ország sem emelt kifogást Tuomioja személye ellen, immár semmi akadálya, hogy a finn diplomata hozzálásson feladatához. A UPI ENSZ körökre hivat­kozva közli, hogy a közvetítő még a hét vége előtt Ciprus­ra érkezik. Koszi s: in Sesriiiiiól Alekszej Koszigin, a szov­jet Minisztertanács első el­nökhelyettese szerdán felke­reste Antonio Segni olasz köztársasági elnököt és be­szélgetést folytatott vele a Folytatódott a „Jacksonville-! háború" A floridai Jackson vilié-ben kedden is folytatódtak a tüntetések. Az' egyenlő jo­gokat követelő négerek és a rendőrség között újabb he­ves összetűzésekre került sor. A városban valóságos ostromállapot van. A hírügynökségi jelentések szerint az esti óráikban szór­ványos puskalövésedet lehe­tett hallani: ebeknek azonban szerencsére nein volt áldoza­tuk. A tüntetők számos áru­ház és üzlet kirakatát betör­ték, több helyütt gyújtópa­lackokat dobáltak. A város­ban egész nap szirénázva szá­guldozták a tűzoltóautók: három helyen keletkezett tűz viszont legalább negyven ha­mis bejelentés érkezett! A rendőrség igyekszik elvágni a néger negyedet a város többi részétől: az autóbuszok nem közlekednek erre. Az utcákon megerősített rendőrőrjáratok vadásznak a fiatal tüntetőkre. Kedden újabb száz négert tartóztat­tak le: köztük 42 fiatalkorút. szovjet—olasz kapcsolatok fejlődéséről. A baráti meg­beszélésen Kozirev szovjet nagykövet is jelen volt. Koszi gin szerdán beszédet mondott az olasz üzleti kö-- ■rök képviselői előtt. Dicsé­rettel szólt az olasz üzleti körök realisztikus szemléle­téről, s- megállapította, hogy az olasz üzletemberek állan­dóan törekszenek a különbö­ző társadalmi rendszerű ál­lamok kereskedelmi kapcso­latainak fejlesztésére. A genfi világkereskedelmi értekezletéről szólva elmon­dotta, hogy a Szovjetunió konkrét és hatékony eredmé­nyeket vár a konferenciától, minden ország egyenjogú ke­reskedelmi helyzetét, a fej­lődő országok lehetőségeinek javítását óhajtja. Ismét Cipruson van Gyani indiai tábornok, a ciprusi ENSZ-erők parancsnoka, aki kedden érkezett Nicosiába, miután Indiában tett rövid magánlátogatást és Genfben tárgyalásokat folytatott U Thant ENSZ-főtitkárral. A tábornok kijelentette, hogy az ENSZ-haderd szervezé­se „ hét végére olyan sza­kaszba érkezik, amikor e haderő „már képes lesz önálló akciókat végrehaj­tani". Gyani Genfben U Thantón kí­vül tárgyalt Martin kanadai külügyminiszterrel is. A tár­gyalásnak az ad nyomatékot, hogy Kanada jelentős erőfe­szítéseket tett a ciprusi ENSZ- erők létrehozás^ érdekében és nagy létszámú kontingenssel képviselteti magát a szigeten. Frank Aiken Írország kül­ügyminisztere közölte U Thant főtitkárral, hogy az ország áp­rilis elején hatszáz főnyi ka­tonaságot küld Ciprusra. Az AFP bécsi jelentése sze­rint megtörténtek az előké­születek a Ciprusra küldendő osztrák egészségügyi egység elindítására. Görögország és Törökor­szág között változatlanul tart a feszültség Ciprus miatt. Az AP jelentése szerint az elmúlt hetek sorozatos tőrök hadgya­korlatai közül kedden kezdődött meg a legna­gyobb. Kenderun kikötőjéből csapa­tokkal megrakott hajók futot­tak ki. a választások előtt Gaston Detfene Johnsonnál Gaston Defterre 45 perces Amikor megkérdezték tőle, beszélgetésit folytatott. John- szó volt-e De Gaulle francia son amerikai elnökkel. Mié- elnök külpolitikájáról is, lőtt az elnök fogadta vol- Defterre azt válaszolta, na, találkozott Rusk külügy- Johnson „nagyon kedves miniszterrel is. ember” és nem mond semmi j A Johnsonnál folytatott kellemetlent egy franciának megbeszélés után a francia „még akkor sem, ha az De j szocialista politikus nyilat- Gaulle ellenjelöltje.” Deffer- kozott újságírók kérdéseire, re ismételten kijelentette, ha Elmondotta, hogy az elnökkel elnök lenne, változtatna a külpolitikai kérdésekről, francia külpolitikán és mo­Franciaország és az Egyesült raológ helyett megbesaélése- Államok viszonyáról, Délke- két folytatna a szövetségesek- let-Ázsia problémájáról és kel, beleértve az Egyesült „még sok másról” beszéltek. Államokat és Európát.” Johnson: — Esküszöm, szebben dalolnak, mint a legkon­zervatívabb sellőkü Endrődi István rajza Események sorokban Megmentett expedíció Az Amazonas őserdejébe* indiánoktól megtámadott pe rui expedíció tagjait meg mentették és egy f olyant naszádra szállították. A . hajc az expedíció tagjait a Yague rana folyón Iquitosba szállít ja Álarcosok rablótámadása Kedden három álarco* bandita rajtaütött egy. tori­nói bankon és hatmillió lírái elrabolt. A banditák elha­gyott gépkocsiját egy órával később a rendőrség megta lálta. Földrengés Törökország keleti részé­ben földrengés volt. Száz ház megrongálódott,. , Egy asz- szony meghalt. Lelőtt helikopter i 1 A dél-vietnami szabadság- harcosok lelőttek egy ameri­kai helikoptert 500 kilomé­ternyire Saigontól északra. A helikopteren tartózkodó öt amerikai és egy vietnami katona megsebesült. Kolerajárvány Indiában Nagpur térségé­ben kolerajárvány pusztít. A halottak száma 44, a meg­betegedetteké 229. Retorzió Bagdadban * A. bagdadi katonai tör­vényszék hétfőn 25 személyt tizenegy hónaptól tíz eszten­deig terjedő börtönbüntetésre ítélt annak a vádnak az alapján, hogy „az állam biz­tonsága ellen áskálódtak és zavargásra uszítottak a la­kosság körében.” Hasonló vád alapján március 21-én 23 személyt ítélt el a Kato­nai bíróság Bagdadban. Oswald anyja az ENSZ-ben Lee Oswald anyja egy hol­land újságíró , meghívására kedden az ENSZ-be látoga­tott és válaszolt az újság­írók kérdéseire fiával kap­csolatban. „Meg vagyok győződve ar­ról, hogy fiam összeesküvés ; áldozata lett,. — mondotta. — 1 Több bizonyítékom van an- | nak igazolására, hogy fiam j az amerikai kormány ügyriíi- j ke volt, mint a dallasi rend- ! őrségnek arra, hogy ő ölte | meg Kennedyt.” Az asszony i szerint Ru-byt megfizették, i hogy fiát „elhallgattassa.'' Gero János: AMIRE NINCS TÖRVÉNY 19. Ö meg már az első évben gyűrűs menyasszony lett Még­hozzá érettségizett intelligens fiatalember jegyese. És mégis, az utóbbi időben egyre kevesebbet gondolt Jós­kára. Nem leste már lépteit, amelyeket messziről megis­mert. Nem figyelte a motorok hangját sem, nem várta a Pannónia érkezését. Sokat ol­vasott, valósággal falta a re­gényeket. Választ akart kapni azoícra a furcsa, nyugtalanító érzésekre, amelyek váratlanul meglepték. — Fia hallgatsz, ez azt je­lenti, hogy eltaláltam szomo­rúságod okát — mondta Erzsi­ké a hosszú csend után együtt­érzéssel. Megsimogatta haját, aztán kissé megbántva folytat­ta: — Mondd, ez . a barátság? Ezt fogadtuk mi egymásnak, ilyen őszinteséget? Miért nem szóltál már előbb? Marika fájdalmas arecal né­zett barátnőjére. — Ne bánts! Azt hiszed, én tisztában vagyok magammal? Talán csak megszédültem... nem... nem bírom megmagya­1WÍ4. március 26. rázni. Őrültség, hiszep Jóska szeret engem. Ö meg lehet, hogy csak futó kalandot ke­res. .. Nem tudok semmit! Ér­ted? — Beleszerették — Nem tudom. — Ajjaj! — ingatta a fejét Erzsiké — azt hiszem, akkor valóban nagy baj van. — Mi lenne? Megy a világ tovább. — Jóskának nem hazudhatsz. Úgyis észreveszi. — Nem akarom, hogy észre­vegye! Majd kigyógyulok ebből a betegségből. Különben is bu­taság, hiszen Bujdosót alig is­merem. —. És ha nem múlik el? Ha még súlyosabbá válik? Marika szája elgörbült. Majdnem elpityeredett. — Hagyjál! Nem bírom to­vább! Beszéljünk másról. — Azt megtehetjük, de a gondolatod mégis nála jár egész nap, vagy talán éjjel is. Bármennyire is szeretnéd, á leszámolás elől nem térhetsz ki. önmagad elől nem mene­külhetsz. Neked kell döntened, ebbe még én se szólhatok be­le. Azt hiszem megértem, mi megy végbe benned. Szeret­ted Jóskát, úgy érezted, bol­dog vagy, és akkor becsapott a mennykő. Ne haragudj, nem tudok okosabban fogalmazni. Arra kérlek, nagyon gondold meg, mit teszel. Nézd, mind­ketten jól tudjuk, hogy a falu­si pedagógusnők fele soha nem megy férjhez. Egyszerűen nincs kihez. Szűz százalékkal többen vagyunk, mint a íérfi kartár­sak. Marikám, ha kimondha­tatlanul is, talán csak a szíved legmélyén vajon ez a félelem nem sürgetett az eljegyzésben? — Nem! — tiltakozott Mari­ka sápadt arccaL — Érdek­ből. .. félelemből... hát csak ennyire ismersz? — Ha nem lennél menyasz- szony, tudnád melyiket vá­laszd? — Akkor könnyebb lenne. .. De így... közelebbről meg se ismerhetem. — Hogy álltok egyáltalán? Mondott már valamit? — Megkísérelte. — És te? — Ha lehet, kerülöm. Nem akarom! Érted? Nem akarom. Homlokára szorítva kezét az ablakhoz lépett és beletartotta arcát a friss légáramba, amely tele volt a puszta százfajta vi­rágának megnyugtató, ismerős illatával. Erzsiké zaj nélkül odament hozzá, vigasztalni akarta. De ebben a pillanatban kopogtak az ajtón és Bujdosó lépett be. Nem vette észre a háziak ar­cán a meghökkenést, s látoga­tásának okát fesztelenül kezd­te ecsetelni. — Kislányok, most az agro- nómus „bácsi” kér maguktól egy roppant nagy szívessé­get. Erzsiké, maga megy hol­nap Nyíregyházára, * ugye? Hozzon nekem egy szifont, jó?... A tanítónők csak lassan ocsúdtak fel a meglepetésből. Váratlanul érte őket az agro- nómus megjelenése éppen most, amikor róla beszélget­tek. Marika görcsösen szorítot­ta a függöny szélét, érezte, hogy kifut arcából a vér. Va­lami üdvözlésfélét nagynehe- zen elrebegett, de aztán el­hagyta az ereje, mozdulni se bírt. Erzsiké előbb összeszedte magát. — Rendben van! De ha mégegyszer azt mondja, hogy kislányok, én bácsinak szólí­tom ezentúl. — Jaj, ne ijesztgessen! — kiáltott fel színészkedve. — Inkább soha nem ejtem ki ezt a szót. Marika egyre növekvő bel­ső nyugtalansággal hallgatta a derűsen beszélő férfit. Csakugyan lezárta volna kettő­jük nagy témáját? Ilyen köny- nyedén határt tudott szabni érzéseinek, hogy- meg se pró­bál küzdeni, a felélesztett pa­razsat lángralobbantani? De- hát akkor csúfot űztek belőle, csak egy eset volt a sok kö­zül, egzotikus kis tanyasi ta- hítónő, akit nem sikerült az első alkalommal levenni a lá­báról, akiért nem érdemes to­vábbi erőfeszítést tenni. Még a tekintetemet is ke­rüli, nehogy a leikébe pillant­sak — gondolta gyötrődve. Fejét lehorgasztva, némán né­zett maga elé. Már nem ér­zett íullasztó izgalmat, se a forróságot az arcán, csak eny­he szomorúságot, amely las­san rátelepedett a szívére. — Mi a baj, kedves Mari­ka? Bánatosnak látszik — kérdezte Bujdosó csendesen. Erzsiké várakozva nézett barátnőjére. Ügy érezte: eb­ben a pillanatban felesleges harmadik. — A. tejet elfelejtettem fel­tenni a tűzre — mondta kis tétovázás után, és kisietett a konyhába. Marika lerázta magáról a dermedtséget. Felemelte a le­jét és erőltetve elmosolyo­dott. — Fáradt vagyok... sokat olvasok és töprengek mosta­nában. — Nekem szabad tudnom, mi nyugtalanítja? — Lehet, hogy egyszer majd elmondom — ígérte bi­zonytalanul. Most nem mondhatja? — Még nem... gondolkod­nom kell előbb. Talán az idő majd eligazít sokmindenben. Az ablak felé fordult és az üvegen át kinézett a virágos­kertre. Rövid hallgatás után a férfi nyugodt hangját hal­lotta: — Vasárnap délelőtt sétál­hatnánk valamerre... Mond­juk az úttörőgazdaságba. — Nem! — rázta a fejét. — Vasárnap nem mehetek. — A vőlegénye? Némán bólintott. — Hát... akkor majd más. napon... ha mindkettőnknek alkalmas lesz — dörmögte Bujdosó félszegen. A tehetetlenség csöndje kö­zéjük ereszkedett. A férfi nem bírt mást mon­dani, pedig már tudta: a lány többet vár. Túlságosan nagy volt a tét, s talán a felelősség riasztotta meg, talán csak az, hogy még nem gondolta végig következetesen, mi tör­ténne, ha Marika szakítana vőlegényével. — Mariira, nekünk feltétle­nül beszélnünk kell — törte meg akadozva a csendet. Ma­gára bízoni az időpontot, amikor jónak látja. Alig mondta ki, máris megbánta. Szégyellte határo­zatlanságát, a gyávaságnak is beillő bizonytalan ígérgetést. Marika végre megfordult. Színtelen hangon mondta: — Árpád, tudja mit? Ne siessük el. Hátha megbánná valamelyikünk. Az udvaron most súlyos léptekkel közeledett. valaki. Úgy kopogtatott pár másod­perc múlva, mintha ököllel verné a deszkát. Sütős volt az új látogató. A feszült hangulatból semmit nem vett észre. Arca öröm­től sugárzott, még köszönni is elfelejtett izgalmában. Ég fe­lé tartva karját, így kiáltott. — Nyissátok ki a rádiót! Ember Van a világűrben! Még az iménti beszélgetés hatása alatt voltak, s első pillanatban alig fogták fel szavai értelmét. Marika en­gedelmesen a telepes rádió­hoz nyúlt, bekapcsolta. Erzsiké ebben a pillanat­ban lépett be. Meglepett ar­cot vágott, de még fel sem ocsúdhatott, Sütős arcon csó­kolta. — Ember van a világűr­ben, Erzsiké! Az első ember Mint valami gyerek, aki nem tud örömével mit kezd? ni, most az agronómust ölel' te át. — A kisfiam látta, hogy idejöttél, nem bírtam ma, gamban tartani ezt a szenzá' ciós hírt, utánad indultam. (Folytatjuk1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom