Kelet-Magyarország, 1964. március (24. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-22 / 69. szám

A városiasodó Kisvárda ütcanyitás emeletes házakkal — Fúrják a strandfürdő forrását 296 közérdekű javaslat sorsa Kisvárda, a megye északi csücskének központja az utób­bi években szépen fejlődött. Ezerkilencszázwtvenhét és hatvanhárom között 101 lakás épült a községben magánerő­ből, új utcák keletkeztek. A környék nagyobb ipari üze­mén a Vulkánon kívül Kisvárda iparát gyarapítja a bútoripari vállalat, a ruháza­ti, fa- és fémipari és a ci­pész ktsz. — Mégsem vagyunk elége­dettek a fejlődés ütemével — fogalmazza meg sok kisvárdai véleményét Tótszegi Gyula, a községi tanács vb elnöke. — Még mindig kevés az ipari üzemünk, nincs egy szállo­dánk, kevés a járdánk, meg­rongálódottak az útjaink. Kellős közepébe vágunk ez­zel a helyi problémáknak. Hogy mennyire foglalkoztatja a közvéleményt a városjelölt Kisvárda sok gondja, arra bi­zonyíték az a 296 közérdekű bejelentés, javaslat, melyet a tanácstagoknak továbbítottak intézkedés, mérlegelés végett az 1963-as évben. 296 javaslat — A 296 közérdekű javaslat­ból 95 a választási kisgyűlé- seken hangzott el. Ebből 165-öt az elmúlt évben meg­valósítottunk, 111-et el kellett egyelőre utasítani. Az utób­biak meghaladták az anyagr erőinket, több iskola, óvoda építését kérték a dolgozók. úsz közérdekű javaslatot át­hoztunk a 64-es évre, mint megvalósíthatókat.„ Térkép a bejelentések, ja­vaslatok tára a legsürgősebb helyi gondokról. Kisvárda 116 utcájából mindössze 16-ban van kiépített vízlevezető csa­torna, az utcák egyharmadá- ban aszfaltjárda, felében be­tonút. 104 bejelentés ezekre vonatkozott. Mennyit oldanak meg ebből az idén? — Két utcánkat, a Hunyadi és a Szabolcs-Vezér utcát éj­jel-nappal rongálják a talaj­javító vállalat dömperei. A két út sürgős javításra szó­nál az idén. Ezenkívül felújít­juk 130 ezer forintos községfej­lesztésből, és mintegy 200— 260 ezer forintos megyei tá­mogatással a Rudas László utca útját, megjavíttatjuk a járdát a Baross Gábor, a Sza­bolcs-Vezér és a Kölesei Fe­renc utcákban. Az idén agy kilométerre futja 32 bejelentés sürgette az ut­cai közvilágítás javítását és villanyhálózat bővítését. Még 2 kilométeres villanyhálózatra lenne szüksége a községnek. Az idén megyei beruházással egy kilométert kötnek be ez a Nagymező dűlőt és a Vas­vári Pál utcát érinti. 65-re a Szüret, a Becskereki és a Marx Károly utcák lakóinak világítási gondját szüntetik meg. — Az ivóvíz is gyakran okoz bosszúságot. — Folytatja a ta­nács elnöke. — 33 közkutunk van, melyből 25 „üzemel”, Legalább 15—16-ra lenne még szükség. A következő évben hozzálátunk az ivóvízellátás megoldásához, törpe vízmüvet építünk. Már folynak az elő­készületek, a dokumentációk 100 ezer forintba kerülnek, 67-re tervezzük bekapcsolni a vízhálózatba a község utcáit. Nagyméretű társadalmi munka Megváltozik a járási szék­hely külső képe is az elkövet­kező években. Az idén új ut­cát nyitnak a Lenin és a Tom­por utcák között, velük pár­huzamosan. Ez lesz Kisvárda legmodernebb utcája, ahol több emeletes házak épülnek majd. Itt lenne a tervezett áruház. Ebben az évben to­vább épül az új 17 osztályos kórház, elkészül a banképület, megkezdik a bútoripari válla­lat telephelyének építését, Kls- várdára költözik a vízügyi igazgatóság II-es szakaszmér­nöksége, a Mártírok útján 10 irodából álló irodaház készül. — Legnagyobb vállalkozá­sunk az idén a strandfürdő lesz. A vár mellett 200 méter mélységnél tartanak a fúrók. Ha elegendő mennyiségű me­leg vizet találnak a szakembe­rek, még az idén megkezdjük a szabadtéri medence építését. A fúrás egymillió 80 ezer fo­rintba kerül. Az elmúlt évben 105 ezer forint értékű társa­dalmi munkát végeztek, főleg a, bérből, fizetésből élő dorgo- zók, akik nem fizetnek köz­ségfejlesztési hozzájárulást. Az idén még nagyobb társadalmi munkára számítunk a fürdő építésénél. Készül a község részletes rendezési terve, 54 ezer forint­ra rúg a tervezési munka összege. Déli irányban terjesz­kedik a község, a gépállomás­környéki részen kapnák he­lyet a ktsz-ek üzemházai, (az építőipari, fém- és faipari ktsz), a bútoripari vállalat a volt vágóhíd helyére költözik, ott építi ki gépparkját. Álla­mi lakóház a Gyár utcában épül, ebben az évben 16 la­kást adnak át a rászorulók­nak Egy év nem sok idő, de nem is kevés ahhoz, hogy vál­tozzék az egyik legnagyobb járási székhely arculata. Mindehhez jól jön az évi fél­millió forintos községfejleszté­si hozzájárulás, melyet több tízezer forintos társadalmi munkával toldanak meg Kis­várda lakói. P. G. Munkában a könyvkötők. Teremi Éva ifjú munkásnő nagy szorgalommal látja el a reá bízott feladatot, a Szabolcs megyei Nyomdaipari Vállalat könyvkötészetében. ÉLETKÉPEK Ablalcnézők Két férfi beszélget a vo­natban. A szemközti pádon közbeszól egy asszony: —• Maguk ecsediek, ugye? Amazok bólintanak. — Mondják, mi van maguk­nál? Figyeljük magukat, mgy„. Szomszédos a hatá- *unk. De milyen a maguk földje! Ritkaság! Mégis... A beszédesebbnek látszó :érfi megrántja a vállát. — Mi van? Baj az, ami­sor... mondjuk, hat gyermek /an egy családban, de a szü- ők különbséget tesznek köz­ük. Értheti. — Lehet érteni, meg nem s. Mi tiborszállásiak, inkább ízt tudjuk, hogy maguknál a gyerekek nem egyformák™ Nekünk miért sikerült a ta­valyi év is? Egy esetet mon­dok. Mikor jött ősz végén a hirtelen hideg, a tanácsházba szerelt hangszórón mondta be ä vezetőségünk: menjünk, ta­karjuk, földeljük a krumplit. Ha hiszi, ha nem, mind egy­szerre mentünk. Ez kellene maguknál is. Mindig. A két férfi fejét ingatva, szótlanul nézi az ablakot. Az elnök unokája Szárhegyig maszatos a csiz­mája, homlokáról gyöngyöző verejtéket seper a zsebkendő. Bejárta kora reggel óta a fél határt, átkarikázott a fa­lun. Járt a fametszőknél, trá­gyát hordóknál, megnézte a melegágyakat, volt a tanya- központban a csírázta tásnál és... Most negyedórája magya­ráz egyik tagnak az irodában, — ...Értsd meg, Pali, a könyvelők tévedtek. Nem jól számfejtették neked a mun­kaegységet. Rendezzük a dol­got — No, elnök élvtárs, tessék aláírogatni — tesz eléje halom megállapodást az áHatforgal- mi megbízottja. ■— Elnök elvtárs. mi legyen ezzel az üggyel? A gépvásár­lással kapcsolatos — nyújt át pecsétes levelet a tupíro- zott frizurás adminisztrátor lány. Gyors intézkedés, miközben többször órájára pillant. — Dehát elnök elvtárs... — áll eléje megint a magyaráza­tot váró. •— Ugyan, Pali. Mondtam már, hova szeretnék menni. Te a helyzetemben nem men­nél? — Repülnék. Csak, azt sze­retném még tudni... Végre! Rohan a tanácsház elé, az autóbuszhoz. Kezében szatyor. — Hova, elnök elvtárs? — szólítja egy másik felszálló. — A kórházba. A lányom­hoz. Fia van. Három nap óta. A feleségem, a vöm már látták, én nem. — Persze te is ember vagy — dünnyögi a másik. Nagyigényesek Előttem tipeg egy csupa fé­ké' ébe bu evő1 ált idős néni. A hosszú tél jeges útján pi­ciket lép. A hó szélin igyek­szik, ahol nem annyira sí­Megalakult a nyíregyházi r /r I Feladata a víz- és csatornarendszer 1yi.'Ts Jill 11 karbantartása, kibővítése — A tervről f nyilatkozik a vállalatvezető Szabolcs-Szatmár megyei Víz- és Csatornamű Vállalat néven, év elején átszervez­ték a Vízműépítő- és Kútkax- bantartó Vállalatot. Bdrká- nyi Lajos mérnöktől, az új üzem igazgatójától érdeklőd­tünk: — Mi tette szükségessé az átszervezést? — Köztudomású, hogy Nyíregyháza város közműve- sítési munkái folyamatban vannak. Rövidesen sor ke­rül a beruházások első üte­mének befejezésére; meg kell kezdeni az elkészült létesít­mények üzembe helyezését. A vízműszolgáltatásokat min­den városban és megyében az Országos Vízügyi Főigaz­gatóság szakfelügyelete alá tartozó vállalatok látják el. Tekintettel arra, hogy az ez irányú egységes vízszolgál­tatás Nyíregyházán most ve­szi kezdetét, szükségessé vált egy olyan vállalat lét­rehozása, amely képes e feladatok végrehajtására. — A régi vállalat ed­dig az egész megyében végzett kútfúrási, javítá­si munkát, több helyen, törpe vízműveket épített. Mi lesz most ezzel a tevé­kenységgel? — Vállalatunk fő profilja a szolgáltatás lesz. Termé­szetesen ez nem jelenti azt, hogy az építési munkákat megszüntetjük. Nekünk kell továbbra is folytatni a köz­ségi törpe vízművek építését és a közkutak fúrását, azok üzemben tartását, javítását. Az elmúlt évben például a vállalat két helyen épített a megyében törpe vízmüvet, az idén már három község­ben. E beruházások befeje­zése után, és a városban is folytatjuk a közművel el nem látott utcákban a fo­gyasztóknak az elosztóháló­zatra történő bekapcsolását. — Hogyan rendezkedett be a vállalat a megnöve­kedett feladatok ellátásá­ra? A szolgáltatás ellátása nagy felkészültséget igényel. A vízmű zavartalan üzemel­tetéséhez sok új berendezés­re, gépekre, jól képzett mű­szakiakra és szakmu nkások- ra van szükség. Már ebben az évben szükségünk lesz nyolc műszakira és mintegy félszáz új dolgozót kell fel­venni főleg szakmunkásokat; gépészt, vízvezetékszerelőt, karbantartót. Sajijos eddig kevés a jelentkező. Ezen úgy fogunk segíteni, hogy felku­tatjuk a megyéből eljáró, ilyen képzettséggel rendel­kező dolgozókat és igyek­szünk hazahívni őket. Nagy segítséget jelent, hogy több mint hatmillió fo­rint költséggel a Krúdy Gyu­la utcán . megépülnek a vízmű üzemeltetéséhez szük­séges műhelyek, raktárak és az ezzel kapcsolatos létesít­mények. Tudjuk, hogy az építőiparban nehézségeket okozott a rendkívüli időjárás, a szállítás. Mégis arra kér­jük az ÉM. Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalatot, hogy a lehetőséghez mérten minél előbb adják át vállala­tunk e leendő központját. Ez elengedhetetlen feltétele m városi vízmű biztonságos üzemvitelének és a szolgál­tatás mielőbbi megkezdésé­nek. — Mikor, hol és milyen sorrendben kezdik meg Nyíregyházán a vízszol­gáltatást? — Köztudomású, hogy a Nyíregyházi Konzervgyárat júniusiján feltétlenül üzembe kell helyezni. A gyár üze­meltetéséhez nagymennyisé­gű vízre lesz szükség, és ezt nekünk kell biztosítani. A fő erőket tehát a Kő táji út, Vasvári Pál utca, Rá­kóczi utca, Mező utca és a Vasgyár utcai szakasz épí­tésére összpontosítjuk. Ezzel egy időben folytatjuk a Sta­diontól a Kossuth utcán. Bel- loiannisz téren, Kossuth th­rone, a Zrínyi Hona és Szarvas utcákon át a vízto­ronyig haladó vezetékrend­szer megépítését. Az ez évi programban szerepel még a Vöröshadsereg utca, a Széc­henyi utca és a Mákarenkő utcai vízvezeték üzembe he­lyezése. A már emelheti, ez év­ben üzembe helyezendő há­lózatra megépítjük a közk«- takat is. Ha a vezetékek fer­tőtlenítése befejeződik, a közkutak üzemeltetése is kezdetét veszi. Ezután kö- vetkeifk a középületek — iskolák, kórház stb. — bekö­tése. A bérhazak, lakóházak vízellátása zömében a követ­kező évben, 1965-ben veszi kezdetét. t. á. Meggyesen is lesz meggy Megváltozik a hagyományos művelés — Nagy arányban g\ ümölcsösítenek A közhit szerint valamikor háromszáz esztendővel eze­lőtt, kis csenevész meggyes volt a település határában; erről kapta nevét. — A név igen, de gyümölcs nem sok maradt. Most majd lesz méltóképpen a névhez is, a tájhoz is. Vesződtünk a silány homokkal eleget — mondja Vadon Gusztáv, a nyírmeggyesi Petőfi Tsz elnö­ke. Útban a diplomáért Komoly alapja van a kije­lentésnek. Az utóbbi két esz­tendőben 1093 holdra növeke­dett a tsz gyümölcsöse. Ta­kes. Mikor beérem, a „jó reggeii. • után kérdem. — A néni is a tanyába tart? — Oda. A íiamékhoz. Ott laknak. Bejönnek ők is nem­sokára a faluba. — Mi a fia? — Mi lenne? Kocsis a tsz- ben. Azt szereti. — Hogy ilyen korán? — Mi az öregemmel a falu­ban lakunk. Jött tegnap a menyem, nézzek el ma náluk. Legyek a gyerekekkel. Van nekik két aranyos... A me­nyem Nyíregyházára megy, a fiam meg nem hagyja a munkát. Jövök én hozzájuk szívesen. A többi gyerekem­hez is. — Miért megy a menye Nyíregyházára? Messze van. — Vásárolni. Nincs ma messze semmi. A húsvét meg a kertalatt. — Két haiításnyira a fa­lu. Ott is van bolt. — Van. De a mai fiatalok nagyigényesek. Elmennék ezek portékáért egyenesen a gyá­rakba is. Nékünk bezzeg, a mi időnkben... Tipeg mellettem unokáihoz az öregasszony. Nem hagyom el a síkos úton... Asztalos Bálint vasznyílással további 60 hol­don almást, 147 holdon őszi­barackot telepítenek. 3867 hold közös szántóból kerek 1300 hold gyümölcsöse lesz — 30 hold meggyel! — a szövetke­zeti falunak. Igen ám, csak­hogy ez megváltoztatja a ha­gyományos termelési struktú­rát, s avatott hozzáértést kí­ván. — Gondoltunk erre — mo­solyog az elnök. — Tíz hó­nap alatt két fiatal szakem­bert szereztünk. Diplomájukon épp, hogy megszáradt a tin­ta, máris hoztuk őket. Egyik Radványi János agrármérnök, főagronómus helyettes, a má­sik, Nagy Károly kertészmér­nök. A közeli Mátészalkára valók. Nem nagy fáradság meglátogatni szüleiket. Nőtle­nek még. Ha megnősülnek, akkor is gondunk lesz rá, ne legyenek távol párjuktól... De Mikó Miklós főagronómusunk is útban van a diplomáért: kertészeti főiskolai levelező hallgató. Bizalom a fiataloknak Kezdetnek jó. De két-három ember — akármilyen diplomás —, nem lehet ott mindenütt. Ezerháromszáz holdas gyü­mölcsösben pedig évről évre sokszorozódik a várható ér­ték. Felesleges aggályoskoaas. Sőt külön dicséret illeti az itteni felfogást, mely szerint a fiataloknak kell többet tö­rődniük a holnappal tanulás­sal, jobb felkészüléssel. És minden lehető módon táplál­ják ezt a bizalmat. — Ösztöndíjasunkként tanul Humenyik János a Nyíregyhá­zi Felsőfokú Kertészeti Tech-, nikumban, Fogarasi Ilona, a Debreceni Agrártudományi Főiskolán. Másik két fiatalunk általános mezőgazdasági, egy kertészeti technikumba jár. Tizenheten itt helyben végzik a kertészeti és faiskolai szak­munkás tanfolyamot Jövőre már két szakmunkásképző osz­tályt működtetünk, mindket­tőt kertészeti szakkal. 4 csatorna elkészült — Tudjuk nagyon jól, el-/ képzeléseinket helyettünk sen­ki nem váltja valóra — foly­tatja az elnök. — Megvalósí­tásuk azért is könnyebb, mert, hogy úgy mondjam, az előkészítési viták során mind­jobban feloldódott a szakem­ber, szakmunkás ellenesség. Rájöttünk: ahogy ma tettünk valamit, nem biztos, hogy holnap ugyanúgy kell ten­nünk, Néhány éve dehogy gondoltunk arra, amit a té­len is csináltunk. Szakembe­reink javasolták: gyümölcsö­sünkben kisebb csatornázás szükséges. De. hogy ne szab­daljuk össze a területet, a te­lepítés szélein vezessük, mint­egy három kilométer hosszú, átlag másfél méter mélység­gel. így a szomszédos terüle­tek időszaki pangó vizeit is összegyűjthetjük és gyümölcsö­sünk jelentős részén magasabb lesz a talajvíz szint. Jobban fejlődnek fáink, több termést adnak. Alkalomadtán öntözhe­tünk, itt, folyó nélküli Nyír­meggyesen! A vízügy szakemberével felmérettük, kijelöltettük a helyet, azonnal munkához lát­tunk. ötven-hatvan tagunk dolgozott naponta a földmun­kánál, a legkeményebb hideg­ben is. Számítottunk rá, hogy nyáron ilyesmire nem futja erőnkből. Legutóbbi zárszám­adásunk mutatja: helyes úton vagyunk, kiléptünk a gyenge tsz-ek sorából. Nagyarányú gyümölcsösítésünk többre kö­telez. Állattenyésztésünket, növénytermesztésünket, gépesí­tésünket ennek megfelelőéit szervezzük át. Gyümölcsösünk* höz vezető bekötő kövesút ké­szül ebben az évben, távlati tervünkben iparvágány beve­zettet ése szerepel. A. &

Next

/
Oldalképek
Tartalom