Kelet-Magyarország, 1964. március (24. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-22 / 69. szám
minősítésből elégtelen Ne csak félmegoldást m ^ Utazás a Séfscsökön J£^s0CkLMÄCymi3^ JJrC&jni mindössze egy lapátnyél Három ember — egy szekrény Héhány esztendeje a tar- adalmi közéletben általános ■s helyes szokás, hogy mi lőtt valakiről minősítést, ellemaést írnak megbeszé- ík és aláíratják az illetővel s. Ha valamilyen megjegyzéssel nem azonosítja maját, ő is oda írhatja. Ez a iszta, becsületes dolog. Vem lehet belőle harag, nert nyílt és egyenes a vé- emény. Sajnos nem min- lenütt követik a vezetők szt az egyenes utat. Oj munkahelyén jutott iudomására A. J. fiatal ag- •ármémöknőnek is az, ml s a véleménye volt vezetőjének őróla. Vajon miért? Hisz A. J. 1962 májusában ierült a mátészalkai járási tanácshoz mint oktatási és igrárpropagandista. Másfél ssztendeig dolgozott itt. Ennyi idő állt rendelkezésükre ahhoz, hogy az igazságnak megfelelő, tárgyilagos minősítést készítsenek a fiatal agrármérnöknőről, aki 1963 novemberében került át a nyíregyházi járási tanácsra. Az A. J-ről készített jellemzést utána küldték ez év januárjában. Hamis jellemzést adtak róla. Szükségtelen felsorolni, hogyan is minősítik a fiatal mérnöknőt. Különös azonban, hogy a jellemzésnek alágépelték A. J. nevét is. Mi volt a céljuk? Az talán, hogy a nyíregyházi járási tanács vezetői majd aláíratják vele? Furcsa és erkölcstelen dolog. Ha V. JL a járási tanács vb. elnöke jobban bemül i a papírt, mint az embert, akkor talán így cselekedett volna. Ö azonban józanabS volt. S neki van igaza. Van egy közmondás: lakva ismerni meg az embert. S itt — bár csak néhány hónapja dolgozik A. J. — megismerték, megszerették, s a jellemzésben közöltek ellenére is elégedettek munkájával. S, ha még nem is került ez a hamis minősítés a tűzbe, hamarosan megsemmisítik, mert ellentmond a valóságnak. Az embereket elsősorban a munka, a közös tevékenység kapcsolja össze. Ebből következük, hogy őket is ne elsősorban a papírok, hanem munkájuk és magatartásuk után . ítéljük és bíráljuk. Ha az emberekről készített minősítések, jellemzések ezt tükrözik, akkor helyesek. Ha viszont a szubjektívizmus, a sértődöttség, vagy személyi unszimpátia fűti, nem lesz tárgyilagos az írásos vélemény. Az ilyen „bírálat’“ pedig nem segítő, nem a jobb munkára ösztönző, hanem esetleg súlyosan elkedvetleníthet, visszavethet egy embert. F. K. Záhony. Az 1742-es személyvonat még csikorogva fékez, de a lépcsőn utazók közül már sokan leszállnak. Egy perc múlva hömpölygő embertömeg népesíti be az állomás előtti teret... Reggel van. Kezdődik a műszakváltás. Mindennapos, szinte sablonos a kép; munkába igyekvő, és munkából hazatérő emberek zsivaja vegyül a gőzösök pöfékelő hangjába, a Diesel- mozdonycik monoton morajába. Váltók és ütközők csattognak, rakott és üres kocsisorok futnak ide-oda, a seregnyi vágánysoron. ,.KI KELL HASZNÁLNI AZ IDŐT../ Sablonos az utazás is; a kocsik zsúfolták, sok átrakó- munkásnak már Kisvárdán is csak a lépcsőkön jut hely. Nyáron még csak hagyján Illetékes helyeken már többször is szóvá tették. „Mentesítő munkásvonat kellene, vágj' hosszabb szerelvény.” Azonban a MÁV hallgat, nem intézkedik. Makacs vénemberként tartA nyírségi homoktalajok öntözése A sajtó és a rádió hírt lőtt arról, hogy a Nyírség állami gazdaságában ebben : évben kísérlet kezdődik a üterjes homoki kultúráknak lszín alatti vizekből történő ftözésére. A kísérlet nem el- í példája az ilyen természetű itűzésnek. A Duna—Tisza izén mái» a homokhátságon számos állami gazdaság és rmelőszövetkezet folytat gazosa gilag is igen jó eredmé- vű öntözést kisebb mélységű 0—50 m) csőkutakból, a yírségben pedig már ötödik re öntöznek almagyümöl- iöst, a Nyírlugosi Állami azidaságban, 80—130 méter lélységű kutakból, több év Magában is évi 12—15 000 fonttal növelve a holdankénti sztajövedelmet. A most in- uló kísérletnek is ezek a > példák a fő ösztönzői. Az öntözés távlatai A kísérlet célja nem csu- án helyi jelentőségű. Hozza- árulás lenne az egész mezo- azdaság közelebbről az onto- éses mezőgazdaság egyik át- ogó nagy problémájának toldásához. Arról van szó, ogy mai öntözött területeink, lC% távlati tervekben sze- epló öntözött területek ts 0—95 százalékban földa.jzilag z ország, főleg az Alföld nél.vcbb fekvésű területei. \zok a területek ezek. ame- yeken végigfolynak folyóvi- ;eink, hiszen a folyó mindig i legmélyebb helyeken jár. E erületeken bőven van ötöző- dz, az a folyókból közvetle- íüí vagy főművek segítségéül beszerezhető. Ugyanakkor - s ez földtani törényszerű- ;ég — felszín alatti vizek kis nélységben is bőven éppen izeken a területeken vannak, áyan kis mélységben, hogy 15 —40 méteres csőkutakkal .elszínre hozhatók. Ilyen te- .ület például a Szatmár-Bere- äi síkság, a Rétköz egy része, i Hortobágy, továbbá a Duna széles völgye, a Kisalföld. Ámde az is természeti törvény, hogy ezek a mélyebb fekvésű területek talajtanilag mindig kedvezőtlenebbek, mint a magasabb térszínek. A szikesek, rétiagyagos, kotus talajok legnagyobb része itt található. Az ilyen talajok pedig, egyrészt kevésbé alkalmasak a jövedelmező belterjes kultúrák számára, másrészt az öntözővizet soha nem hálálják meg olyan mértékben, mint a jobb talajok. A jobb talajok mindig a magasabb (110—150 méter a tenger szintje felett) térszíneken képződnek. A mélyrétegü fekete, vágj' barna vályogtalajok említendők első helyen és a homok, amely tápanyaggal és, vízzel bőven ellátva, a.leg- hálásabb, legjobb talaj, alkalmas szinte minden szántóföldi és kertészeti kultúra Számára. S a probléma , az, hogy éppen e jobb talajú területeken nincs felszíni öntővíz. A Hajdúhát ugyan részben megöntözhető a Keletifőcsatornából, de a Nyírség homokterületén legfeljebb a nyírvíz levezető csatornák hasznosíthatók, amelj'ekböl azonban — tározás ucján Is — a Nyírség területének alig 2 százaléka öntözhető. Márpedig 15—20 év múlva a Nyírségnek csak almával, szőlővel, dohánnyal beülteti része meg fogja haladni az egész terület 25 százalékát. Ezeknek a kultúráknak öntözése pedig elengedhetetlen, ha a terv- és export gazdaság igényeinek megfelelően állandóan magas és biztonságos termelési szintre törekszünk. Tudományosan ez ma már vitathatatlan álláspont. a Tudományos Akadémia mező- gazdasági osztálya 1963. szeptemberében széles körű öntözési ankétöt rendezett, több mint száz kutató és vezető szakember részvételével. Az ankét egyöntetű álláspontja volt, hogy a kertészeti kultúrák (gyümölcs, zöldség, szőlő stb.) esetében már a telepítési terveket is ahhoz leéli alkalmazni, hogy a tervbe vett területein lesz-e öntözővíz. 30 ..Balaton* a nyíri homok alatt Ez a feladat volt — a kezdeti jó példák mellett — azoknak a kutatásoknak ösztönzője, melyeket a Nyírségben és a Duna—Tisza közi homokhátságon végeztem. A kutatási eredmények azt mutatják, hogy öntözővíz, legalábbis a belterjes kultúrák öntözési igényeit kielégítő mennyiségben, az Alföld homokterületein is található. De nem a felszínen és nem is kis mélységben, hanem az u. n. csőkutas mélységnél mélyebben, a Nyírségben átlag 80—160 méter mélyen. E mélységek homokos és kisebb részben aprókavicsos rétegedbe Hatódva, sőt azokban lassan szivárogva, 25—30 Balaton víztömegének megfelelő ménynyiségű vízkincs tározódik. Ebből lehet használni vizet öntözési célokra is. De ha ez így van, miért van szükség kísérletre? A kísérlet célja csak részben viz- nyerési, sokkal inkább mezőgazdasági-öntözési természetű. Víznyerési szempontból ki kell kísérletezni pl. az egyes részterületekre jellemző optimális mélységet, azt, hogy milyen mélységekből kapjuk a legbővebb vízhozamot De ennél is fontosabb annak kikísérletezése, hogy mjlyen mélységből, milyen vízhozam mellett milyen kultúrák ön- tözhetők gazdaságosan? Az eddig kialakult normák ugyanis azt mondják, hogy gazdaságos a legfeljebb 50 méter mélységből nyert legalább 400—500 literes percenkénti vízhozam. Ha pl. szántóföldi takarmányt, kenyér- gabonát öntözünk, akkor ezek a normák hozzávetőleg helytállók. Ám a döntő kérdés az, hogy mit öntözünk. Mert pl. Nyírlugoson 130 méter mélységből 150 literes perchozam is nagyon gazdaságosnak bizonyult alma öntözésére. Érdemes kísérletezni Kísérletezni kell továbbá új öntözési formákkal is. Mert nagyobb vízhozam esetében jól bevált az esőztető öntözés. Ám ez elég komoly párolgási veszteséggel, tehát vízpazarlással is jár. Álló- kultúrált (gyümölcsös)- esetében például érdemes kikísérletezni sokoldalúan a kisebb vízigényű, de eredményes tőöntözés nagyüzemi formáit. A kísérlet előreláhaíóan néhány évet is igénybe vesz. De bízvást mondhatjuk, hogy közben maga a kísérlet is bővül, szélesedik. Hiszen Ma- gyarorszáson lényegében még az egész öntözés csak kísérleti stádiumban van. Másrészt néhány év szükséges ahhöz is, hogy termelőszövetkezeteink gazdaságilag és szervezetileg felkészüljenek az öntözés lo- gadására. Mert vitathatatlan, hogy a több termés, jobb és biztonságosabb termelés leg- hathatósabb eszköze az öntözés, amit a jobb talajú, magasabb térszíni fekvésű területeken is általánossá kell fejleszteni. Ám e nagyon hatható módszer nagyon gondos előkészület, a kivitelezésnél nagyon nagy' felkészültséget igényel. A Kelet-Magyarorstág részére ú-ta: Dr. Simon László, a Magyar Földrajzi Társaság főtitkára. ja még itt magát a tél. Csak a fagyott talajból enged egy kicsit, hogy a festékként tapadó ércporral színesíteni tudja az alvajárók lábbelijét. A vasérccel rakott vagonokban az emberek még csákánnyal olykor robbantással birkóznak meg az egybe- fagyott áruval.. A tavasz mégis közelít. A vagonok mentén egyre több a levetett pu- fajka, gyorsabban zúdulnak alá a több mázsás érccsomók. — Ez ma már a második — magj-arázza Kaibás János, a 43-as brigád vezetője. — 11a jói megy, még kettőt kirakunk a műszak végére. Nincsen már olyan ereje a fagynak, mint januárban. Akkor még az is megesett, hogy csak egy vagonnal raktunk ki egész nap. Az egyik meghibásodott bagger mellett türelmetlenül topog II. Horváth István, az 57-es álra köbligád irányítója: — Már régen készen lennénk, ha ez a gép le nem áll. A brigád addig sem tétlenkedik. Egy páran már a másik vágányra beállított vagonsor égjük kocsiját ürítik, Oda tart már III. Lakatos József és a brj gádvezető. Menet közben magyarázza Horváth; — Ha rendbeteszik a gépet és a vagon mellől elszedik az ércet, akkor visszajövünk és befejezzük a kipakolást. Ki kell használni az időt, mert erre az évre 124 százalékos átlagteljesílést vállalt a brigád. Szeretnénk a szocialista brigád oklevél mellé a jelvényt is megszerezni. MIRE JÓ A KOKSZKÁLYHA A kirakásra . váró vagon- sor túlsó oldalán a KC—3-as bagger- erőlködve szedi ti a kiürített vasércet a vagonok mellől. Félelmetes csörömpölését már megszokták az emberek, de azért vigyáznak, hogy' mindig tisztes távolságra legyenek tőle. Koncsónszki János kotrómester érti a szakmáját, de a záró-, emelő-, fordítókar, a lábfék. gázszabályozó egyidejű kezelése nemcsak kezét-lábát veszik igénybe, hanem a teljes figyelmét is lekötik. A mesteri fogásokkal irányított gép három tonnát is markol kosarával. Két gép áll. neki kell most pótolni a kiesést... A vagonsortól k'issé távolabb kokszkályhák, de a melegükre már nem sok szükség van. A tűzben inkább vasrudak melegednek. Néhány ügyeskezű „kovács” az üllőnek használt sínen nj'újtja, fonnál ja kocsimozgató feszí- tövassá. — Sajnos, nincsen raktáron, nekünk kell készíteni — magyarázza az egj'ik „ezermester” átrakómunkás. Varga István. a szakszervezeti bizottság termelési felelőse újabb hibát észlel a vagonsoroknúl lapátnyéllel emelik fel a kiürített vagonok nehéz vasajtaját. —. Miért nem acélrudat használnak? — kérdi őket, — Ez sincsen a raktárban — magyarázzák. — Vigyázzanak! — inti őket — mert ha eltörik a lapátnyél, az ajtó agyonütheti magukat. FÜRDŐ — NYÁRI HASZNÁLATRA A két szerszám nem sokba kerülne, mégsincsen. Ha a lapátnyél eltörik, az is kár. Nem beszélve a baleseti veszélyről. S végül az „egyedi” szerszámkészítés közvetve többe kerül, mjnt a kész beszerzése. A csúszda környékén fekete a föld. Különösen a kp- szénbrikettből felszálló porra panaszkodnak az emberek. Leeszj 'magút . >' bűyoe. vitás* keteg: :get okoz. csip; a szemet. Többen gyuil ka ban lévő szemüket mulatják. — Pedig már . el rendeltéig hogy ezt az árul locsolni kel! — mobd.i'! Karámos András, a 15 lagú b igád ve-’ zstöje. — Nem csinálják. Ráadásul még fürödni sem tudunk. • ÉIIELI EBÉDLŐK Megmutatják a szabadba nyíló ajtajú, viilanyboylerrel felszerelt, kis zuhanyozófülkét. Nem kell hozzá különösebb szakértelem, hogy eldöntsük; ezt az alkalmatosságot — legfeljebb — csak nyáron lehet használni. Az új - fürdő és öltöző hass* nálatának említésére csak mosolyognak: — Azoknak is kevés, akik már ott vannak. Három, embernek jut egy szekrény és ' sKzesen van üt zuhanyozó... — Százötven embernek még mindig nem tudunk adni szekrényt — egészíti ki Varga István. — A nemrégiben épült létesítmény oh'an zsúfolt, hogy a tisztálkodás le-gelemibb követelményét sem tudjuk megteremteni. Későre jár már az idő, mire az átrakó üzemi étkezdéjébe érünk. Tóth Kálmán konyhavezető örömmé) újságolja; — Február elsejétől bevezettük az éjszakai főzést. Sok utánajárás előzte meg* hogy teljesítsék a munkások e jogos igényét. Az országban elsőnek Záhonyban bevezették az éjszakai ebédfő- zést és kiszolgálást. Egyelőre még csali 116-an vannak akik rendszeresen étkeznek, de számuk egyre emelkedik. Az éjszakai műszakban is .iól esik a meleg, főtt étel. • Hasznos kezdeményezés. Jó lenne, ha ez a gondoskodás más irányba is kiterjedne! Tóth Árpád Felelősségteljes munkát kíván a faátrakás. A 2x50 mássa terhelést bíró daru seg vei könnyebb és gyorsabb is a munka. Felvételünk Komorón készült. ‘Hammel fets..
