Kelet-Magyarország, 1964. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-16 / 39. szám

„Eí nagyon jól van, tessék elhinni...“ A mai Ti&zateiek — idős Koioz&i Sándor szeméve! Kívül még vakolatlan a ház. Mutatja, hogy nemrég épült. Végig a kövesút men­tén sok ilyen porta látható Tiszateieken, mint a hetven­éves Koloz'si Sándor bácsié. Nem itt születet, de már itt legénykedett, ezen a. Tisza menti árterületen élt le egy emberöltőt. Szemtanúja volt minden apró változásnak, ami ezen a tanyaszérűen szétszórt településen történt az utóbbi évtizedekben. Rádió szól a legkisebb szo­bában, ahová télére húzódik az idős házaspár, Sándor bá­csi és talpig fdketét viselő felesége. — Még egy hete sincs, hogy vettük. Most tanulgatjuk a ki-bekapcsolását — mutat az öreg a világvevő készülékre, melynek kivilágított skála­lapján Budapest, London, Pá­rizs. Moszkva olvasható. Róza néni is olyan büsz­keséggel futtatja végig te­kintetét a bútornak beillő rádión, mintha ilyen a vi­lágon senkinek nem volna. Kunyhó a Csibakertben — Tudja kérem, ml volt itt 40 esztendővel visszább? Csak nagy Kállai birtok, föld, meg sár, meg ökör, bivaj. Aaután itt voltunk mink is a Csiba­kertben, egymás hegyin hátán, mint a hal a hálóban. Renge­teg szegény ember. — Mi szégyelljük — így Ró­za néni — nem mink voltunk az oka, hogy kunyhóba kellett meghúzódnunk, több család együtt. Kedvére való a beszélgetés Sanyi bácsinak, akit arra kér­tünk, mondja el. hogyan látja ő maga szemével ezt p kavar­gó, soha meg nem állapodó mai világot. — Látja ezt a rádiót, ké­rem? Ez az envém már. Em­lékszem, a bérlő gazda mint cibálta ki az újságpapírt a kerülő kezéből. Azt mondta, mi a fenének/az a paraszt­nak. Most mee? Ügvnökök jönnek, ntdtálják az embert, hogy rendelje meg az újsá­gokat. Bál — banda nélkül Róza néni a rádió mellett lévő Nők lapjára mutat. — Jár ide, a lámyoméknak. De mit érek vele. Nem tu­dok eligazodni a betűk kö­zött. De a Jóska unoka! Az igen, aa kiismeri magát még az idegen szavakban Is. Nyír­egyházán érettségizett, mie­lőtt behívták katonának, nyakkendösen járt be az egyik pesti hivatalba. Sándor bácsi is gyorsan eldicsekszik Tiszatelek új lé­tesítményeivel: a kövesúttal, a tanácsházzal, az orvosi ren­delővel, meg a lcultúrházzal. — Azelőtt, de örültünk, ha aa urasági pajtát ideadták bálozásra. Kiseperték a lá­nyok, beállt a banda a sarok­ba, húzta reggelig. Most meg ott a szép bálterem a kultúrházban, csak beindít­ják a gépeket a fiatalok, ban­da se kell, már járják is, annyiszor, ahányszor tetszik nékik. Róza néni közbevág: — Csak az a baj, hogy nem kedvelik a régi nótát. Ki se tudom mondani, mit táncol­nak, csak látom, hogy rán­gatóznak, reszketnek. Hát már ea is valami..? Felnevet a két öreg: ha ne­kik, a fiataloknál: ez dukál, csinálják. Az öltözködésük Is olyan már, mint régen az uraké. — Az én gyermekeimnél: még csak annyi ruhájuk volt, hogy szombaton kimostam va­sárnapra. Ünnepi öltözetük Is egv kantus volt. Máma pedig még meg sem születik a raep- ség, az állam adja a kelen­A megyei tanács mezőgaz­dasági osztálya és a TIT kö­zös rendezésében dr. Csorba Zoltán a Növényvédelmi Ku­tató Intézet igazgatóhelyettese tartott előadást február 14-én a TIT Bessenyei klubban, a növényvédelem legújabb mód­szereiről. Az előadást több mint 30 szakember hallgatta meg, maid a hozzászólók Is­mertették tapasztalataikat. Dr. Csorba Zoltán bevezető­jében hangsúlyozta, az utóbbi évtizedekben rohamléptekben haladt előre a növényvédelem. A modern növényvédelemben döntő, nemcsak a kémiai ha­nem a biológiai hatás vizsgá­lata Is a kártevők és kártszen- vedők komplex vizsgálata, az é’ettani hatások elemzése. Hazánkban, így megyénkben is több mint 100 féle nővény- védőszerrel védekeznek ma mór a rovarok, gyomnövények gombák káros hatása ellen. Nálunk különösen a gyümöl­csösök védelme, a varasodás és lisztharmat elleni küzde­lem jelentős. Szakembereink számos olyan vegyszert alkal­maznak, amelyeknek esőálló­gyét. Meg jön a mentő, viszi a várandósokat a szülőotthon­ba, azután kijár hozzájuk a védőnő. Hát ez nagyon jól van, tessék elhinni. Róza néni többször megis­métli: ez nagyon jól van, ő ilyenről álmodni se mert. Niccodémi és a strand Moziba, színelőadásra már nem járnak Kolozsi bácsiék, inkább csak leülnek a rádió mellé. Pedig jó lett volna — mondják — megnézni leg­utóbb a nyíregyháziakat. (Niccodémi Tacskóját mutat­ták be.) Meg azután ott a te­levízió is a kultúrházban. Talán meg is szólnák az ilyen magunkfajta idős em­bert”. Sándor bácsi mesélte azt is, amire gondolni sem mert: nyugdíjat kap az államtól. — Most meg strandot csi­nálnak a népeknek, mondják, hogy még vendéglő is lesz. Kolozs bécsi, meg a felesé­ge elégedetten figyeli ezt a gyors iramú változást. Még ékkor is, ha maguk már nem tudnak lépést tartani vele. sága. hatástartóssága, gomba­ölőképessége kiváló, éppen ezért nélkülözhetetlenek a kártevők elleni küzdelemben a terméseredmények fokozá­sában. — A mezőgazdaság kemizá- lása — jelentette ki az elő­adó — nagy lehetőségeket nyújt a vegyszeres gyomirtás­ban, a növényi betegségek megszüntetésében. Megyénkben az elmúlt év­ben 250 Rapid'őx légporlasz- tós gépet üzemeltettek, idén újabb 116 ilyen gépet kapnak a mezőgazdasági üzemek. A vegyvédelmi kutatások jelenlegi állásával kapcsolat­ban dr. Csorba Zoltán be­szélt a tartós és mélyhatású vegyszerekről, amelyek hosszú időn át, sok esetben egy-két évig is ellenállóvá teszik a nö­vényeket, gyümölcsfákat egyes kárttevők ellen, vírusos meg­betegedésekkel szemben. Je­lentősek a csalogató vegysze­rek is. amelyek lilalukkal ösz- szesyűjtik, magukhoz csalogat­ják a rovarokat, majd elpusz­títják őket S. E. A. S. Merre tart a növényvédelem? Ren£o!etmagyarázat: I felsMlatásl intézmény halip’ifnak iuüaiiiafé állami féniigaiésrél és üsi iiadíré! Napjainkban sok szülőnek és tanulónak okoz gondot a pályaválasztás, a továbbtanu­lás. Az alábbiakban tájékoz­tatást kívánunk adni, a jelen­leg fennálló rendelkezések ér­telmében a felsőoktatási in­tézmények nappali tagozatos hallgatói részére juttatható állami támogatásokról és ösz­töndíjakról. Az állami támogatás lehet: 1. szociális támogatás, 2. tanulmányi ösztöndíj. E támogatásokat egymástól függetlenül adják. A szociális támogatás szempontjából a hallgatók — a szülők havi jövedelmének egy családtagra eső összegé­től függően — három kategó­riába sorolják. X. kategóriába azokat., akik­nek családjában az egy csa­ládtagra eső havi jövedelme a 800 Ft-ot nem éri el; II. kategóriába azokat, akik­nél e jövedelem 800—1100 Ft közé esik; XII. kategóriába pedig azo­kat, akiknél ez az összeg az 1100 Ft-ot meghaladja. A szociális támogatás diák­otthoni elhelyezés, kedvezmé­nyes étkezés, rendszeres pénz­bem támogatás, továbbá rend­kívüli segély lehet. Diákotthoni elhelyezésben elsősorban a felsőoktatási in­tézmény székhelyétől távollá* kó szülők gyermekeit részesí­tik. Ugyanakkor az alacsony jövedelmű fizikai dolgozók gyermekei részére az elhelye­zésnél elsőbbséget biztosíta­nak. A diákotthonban lakó hall­gatók az étkezésért és a tel­jes ellátásért egységesen havi 200 Ft térítési dijat fizetnek. A kedvezményes étkezés (ebéd) térítési díja nap: 4 Ft A szociális szempontból indokolt esetben az ebéden kívül a vacsorát is kedvez­ményesen biztosítják, s ennek térítési díja napi 2,50 Ft. Rendkívüli segélyt eseten­ként az arra rászoruló hallga­tók kaphatnak. A tanulmányi ösztöndíj le­het: a) általános tanulmányi ösz- töndij, b) Népköztársasági Tanul­mányi ösztöndíj. Általános tanulmányi ösztöndíjban részesül minden hallgató, aki­nek tanulmányi átlageredmé­nye legalább jó. Az ösztöndí­jat a dékáni hivatal félévi Időtartamra állapítja meg. Az ösztöndíj mértéke a tanulmá­nyi előmeneteltől függően ha­vi 100—500 Ft-íg terjed. Az I. évfolyam I. félévében Csalt az a hallgató kap ál­talános tanulmányi ösztöndí­jat, akiknek a felvételi vizs­gán elért összpontszáma lega­lább 14 pont. Ezeknek a hall­gatóknak ösztöndíja havi 100 Ft. Népköztársasági Tanul­mányi ösztöndíjban a legkiválóbb hallgatók része­sülhetnek. Az ösztöndíjnak i. II fokozata van. melynek ha­vi összege 1000 Ft, illetőleg 700 Ft. Első éves hallgató ilyen ösztöndíjat nem kaphat. A diákotthoni elhelyezést, a rendszeres péhzbeni támoga­tást, a kedvezményes étkezést, vagy a rendkívüli segély iránti kérelmet a dékáni hi­vatalhoz írásban kell benyúj­tani. A diákotthoni elhelyezést a tanév megkezdése el5:t egy hónappal a kedvezményes ét­kezést minden fél év elején az igénybevételt megelőző hó­nap 15. napjáig lehet kérni. Társadalmi tanulmányi ösztöndíj A 22/1968. (IX. 21) Korm., illetőleg a 6'1963. (XI. 6 ) MM. sz. rendelet alapján -az állami vállalatok, gazdálkodó szervek, szövetkezetek, társadalmi szer­vezetek, valamint az állami költségvetési szervek — a rend'etben meghatározott pénzforrások terhére — főként fizikai dolgozók gyer­mekeinek, elsősorban a vidéki munkahelyek szakember szük­ségleteinek kielégítése érdeké­ben, társadalmi tanulmányi ösztöndíjat adományozhatnak Ilyen ösztöndíj azok részére adományozható, akik felsőok­tatási intézmény nappali ta­gozatára felvételüket kérték, vagy felsőoktatási intézmé­nyek hallgatói, ha magatar­tásuk kifogástalan és tanul­mányi eredményük legalább közepes. Az ösztöndíjat adományozó szerv és az ösztöndíjas hall­gató írásbeli szerződést köt­nek. melyben megállapodnak arra vonatkozólag is, hogy az ösztöndíjas tanulmányainak befejezése után hol. (melyik városban, faluban. illetőleg üzemben. Intézménynél) köte­les szakképesítésének megfe­lelő munkát vállalni. Az ösztöndíjas a szerződéi­ben legfeljebb annyi éven ál tartó munkaviszony létesíté­sére kötelezhető, ahány éven át társadalmi tanulmányi ösz­töndíjat kapott. Az ösztöndíj három részből áll; alap ösztöndíjból, ösztöndíj pótlékból és ösztöndíj kiegészítésből. Alnpőszíöndfjat a felsőokta­tási intézmények hallgatói az egy családtagra eső havi. jö­vedelemtől függően havi 45C Ft, 350 Ft. illetőleg 250 FI összegben kaphatnak. Ösztöndíj pótlékban az a hallgató részesül, aki az ösz­töndíj szerződésben vidéken való munkára vállal kötele­zettséget, Ennek havi összeg« 200 Ft. Az ösztöndíj kiegészítői az előző félévben elért tanul­mányi eredménytől függően havi 300 Ft, ha az átlagered­mény kitűnő. 250 Ft ha jeles és 150 Ft. ha jó rendű. A közepesrendű hallgató, hav; 100 Ft összegű ösztöndí] ki- eveszítést kaphat, de csak s dékán javaslatára. Az ösztön­díj kiegészítés az I. évfolyam I. fé'évében egységesen hav 150 Ft tekintettel arra. hogj egyetemi* tanulmányi átlag- eredmény ebben az időben í hallgatóknál még nem mérhe tő. Tandíj A felsőoktatási intézményei napnali tagozatos hallgató- ki­tűnő, jeles és jó tanulmány átlagerdmény esetén tandíj mer. ‘ esek. A közepes, vágj ennél gyengébb tanulmány eredményt elért hallgatók ; tanulmányi eredmény és i szülők havi jövedelmének égj családtagra iutó összege alap ián a rendeletben megállapí­tott módon — szintén három kategóriába osztva — tandíja fizetnek. SZÁLLÁSI LÁSZLÓ: A VIRTUS „Tiszahát, Szamoshát, Er­dőhát, Túriját!" Ki ne ismerné az idősebbek közül — még a megye hatá­rain is túl — ezeket a tér­képen nem jelölt, földrajzi helyeket! És lei ne emlékez­ne még élete végén is a hoz­zájuk fűzött személyes él­ményekre! Akár a városban szerezte azokat, a megyeszerte hilt's vásárok alkalmával, vagy az arra vezető útjai során. Egy-egy keleti vonású, jel­legzetes arc, egy-egy szokatlan ruhadarab — bő gatya, pör- ge kalap, fekete lajbi, ke- ményszárú csizma — és ami legjobban nem megy ki az emlékezetből, maga a táj. Mert aki nem látta még nyáron — főleg ezelőtt jó harminc évvel — például a Szamos kanyarjaiban meghú­zódó, parányi falvakat, an­nak fogalma sem lehet egy lakóhely csendességéről. Amikor úgy húsvét táján virágba borulnak a szilvások, vagy őszi ünnepnapom, ami­kor az érő és erjedő gyü­mölcs bódító illatot ereget magából. Az emberekben szunnyadó indulatot nem emlegetem. Azt bennem is elnyomja ez említett varázs és az emlé­kezetbe idézett döbbent pil­lanat, amire talán addig em­lékezni fogok, míg keresztbe nem teszik én alattam is azt a sokat emlegetett akácfarú- dat (T. i. (sáros őszön, vagy éppen tavaszon az említett helyele nagy részén villa­nyéi vastagságú rudakon, gyalog vitték ki a halottakat. Négyen, hatan, attól függően, milyen volt az illető é» a szépen megbántott, öl hosz- szúságú fát kettétörve tűzték a halott lábához. A törés volt felül és két arasznyira állott ki a. földből.) Egy ilyen Szamos zúgban, közel a folyó torkolatához — tehát ä két hátság találkozá­sánál — húzódik meg ősidők óta két parányi falu. Az egyik erről, a másik amarról a vízen, pontosan szembe egymással. Csak a nyárfák­tól és diófáktól nem látnak egymás, udvarára. Nevüket már a legrégibb Írások emlegetik. Az egyik megerősített udvarházáról volt híres, valami Székely nevű kapta vitézségéért, _ a másiknak pedig apátsága volt. (Innen származik a ne­ve is.) Ha nem rengett a világ — amely elég ritkán volt — csendes, nyugodalmas hely­nek mutatkozott. Nemcsak azért, hogy a nagy sár miatt., néha hónapokra elzáródott a külvilágtól — a postát gya­log, meg lóháton hordták, hanem annál az egyszerű ok­nál fogva, hogy nem volt min osztozni. Az apátság régen felosz­lott. Még egy árva faker&szt sem jelzi voltát. Az udvar­házat az urasággal együtt el­söpörte a történelem, s így legfeljebb egymás között tor- zsalkodhattiak az örökké vál­tozó mezsgyéken. Meri a gyümölcsfákon so­ha nem vitatkoztak. Ha kö­zel került a mezsgyéhez — hisz nem minden fát ember ültetett itt, hozta a víz, el­hullott a varjú szájából — a55 áthajló ág, ha nem egyez­tek meg külön, mindég a szomszédot illette. Még ak­kor is, ha haragba voltak. Ezek mellett az árvíz oko­zott nekik legnagyobb gon­dot. Akár a tavaszi jeges ár jött meg, akár a nyár elején esedékes zöld áradás, ezt a he-gyokesi hulló Medárd napi esői: okozták, vagy esetleg a késő őszi víz. Ezért emlékezetes és kö­dös hajnalokon gyakran szó­laltak meg a kongó haran­gok s jajgató hangon adták tudtul a szendergőknek, hogy melyik falu miért van baj­ban. A férfiak ilyenkor, mert ki mert volna nekivágni a jeges árnak, kiballagtak a lakhe­lyüket védő körgátakhoz és a hang - irányába fordulva megemelték kalapjukat. Az asszonyok pedig köny- nyezteik. Elfojtott, halk szi- pogéssal és kendőjük sarká­ba suttogták el a bajba ju­tott rokonok nevét. Az Iste- nem-istonemet, az ezzel együtt elhangzó fohászokkal, mely napokig nem szűnt meg az asszonyi ajkakon. A folyón át sohasem veze­tett híd. Még az építésére sem gondoltak. Kiesett ez a víz a forgalomból és a komp, vagyis a hidas könnven lebo­nyolította a két falu forgal­mát. Nyáron, az áradások kivé­telével zökkenő nélkül, té­len meg az utasokhoz alkal­mazkodva. Ha zajlott csóna­kon, ha pedig nem volt elég vastag a jég, egyszerűen utat vágtak e fontos járműnek. A jégjáró készítéséhez az állandó hideg után kezdtek. Amikor ászaikról kezdett fújni a szél és a Máramaro- 9i hegyek a kert alatt lát­szottak. Ez a révészek dolga ma is. Azok locsolgatják fel éj­szakára a jeget és erősítik meg a gyengébb részeken. Rőzsével, csutkakóróval és egyéb hulladék anyaggal. Ad­dig, mig meg nem bír egy szekeret. Egy nagyon régi februári napon, közel — mint ahogy itt nevezik — a farsang far­kához, mind a két faluban lakodalomra készültek. Nem egymástól függetlenül, hosy ki-ld a maga módján, a falu határán bejül, hanem közö­sen. Nem először és nem is utoljára. A bal partról a jobb part­ra akarták vinni a menvasz- szonyt és nem akármilyen helyre. Szép volt a ház, gyö­nyörű a gyümölcsös, jól ter­mett a pár holdas kis birtok, amely azt is jelentette egy­ben, hogy nemcsak a köz­vetlen rokonságból fog össze­tevődni a násznép. Ott lesz­nek majd a felmenők, nagy­apák, nagymamák, nagynénik legalább negyedizáglenig a lemenők és válogatás nélltül az újak. Olyan jó idő járt az előző napokban, sütött a nap, a szél pedig délről púhogott, hogy attól kellett tartani, megindul a jég. Felszakadoznak a szélek, ahol főleg nagyobb a víz sodra és a jégjárást, ezt a félig mesterséges, félig ter­mészetes hidat örökre elvi­szi a víz. (Volt olyan veszé­lyes Időjárás, hogy hármat kellett csinálni egy télén.) Mégsem úgy lett... Az északra fordult szél, ez az örökké • szeszélyes elem, máról holnapra R víz fölé hajló nyárfák zúgása közben, meghosszabbította életét < nevezetes alkotásnak. Természetesen a hivatala legények legnagyobb örömé re. akik már hetek óta ké szültek a nem mindennap eseményre. Elsősorban a lovakat abra kolgatták erősen. Némelyil titokban, hogy meg ne tudj: az apja, némelyik nyíltan Azután a rávaló szerszámo tették rendbe. Megújítaná! az istrángját, a csabtokai zablákat, kiíényesítgették é ha nem volt elég zörg vagy csengő összeíkéressélíó a szomszédoktól. Ugyan úgy tettek a szala gokkal is. Ezt egészítették ki aztán színes papírpántlikák, s még színesebb és szebb vá szón ken dók. A nyoezóljmlányok ajándé ka ez, amit a lakod alor után a kocsis mondhat ma gáén.ak, amelyet a ló kan tárjába kötnek. Ez a nap szombatra eset Az említett esemény pedi a délután két órájára, miv< a két falu közötti jó Idle méteres utat hatszor is meg teszik sürvedásig a gyors lt bú lovak. A déli harangszó utá mégis megindult a gyülei« zés. Főleg a kocsisok nyuj. talankodtek, akik egy-eg nyoszolyólány kérése ürügyé — hogy már nem győztün várni, nem győztünk — v< gig parádézták a falut. Szorosra fogott gyeplőszáj ral — hisz ritka lovat net vertek meg az indulástól -

Next

/
Oldalképek
Tartalom