Kelet-Magyarország, 1964. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-16 / 39. szám

„Eí nagyon jól van, tessék elhinni...“

A mai Ti&zateiek — idős Koioz&i Sándor szeméve!

Kívül még vakolatlan a ház. Mutatja, hogy nemrég épült. Végig a kövesút mentén sok ilyen porta látható Tiszateieken, mint a hetvenéves Koloz'si Sándor bácsié. Nem itt születet, de már itt legénykedett, ezen a. Tisza menti árterületen élt le egy emberöltőt. Szemtanúja volt minden apró változásnak, ami ezen a tanyaszérűen szétszórt településen történt az utóbbi évtizedekben.

Rádió szól a legkisebb szobában, ahová télére húzódik az idős házaspár, Sándor bácsi és talpig fdketét viselő felesége.

— Még egy hete sincs, hogy vettük. Most tanulgatjuk a ki-bekapcsolását — mutat az öreg a világvevő készülékre, melynek kivilágított skálalapján Budapest, London, Párizs. Moszkva olvasható.

Róza néni is olyan büszkeséggel futtatja végig tekintetét a bútornak beillő rádión, mintha ilyen a világon senkinek nem volna.

Kunyhó

a Csibakertben

— Tudja kérem, ml volt itt 40 esztendővel visszább? Csak nagy Kállai birtok, föld, meg sár, meg ökör, bivaj. Aaután itt voltunk mink is a Csibakertben, egymás hegyin hátán, mint a hal a hálóban. Rengeteg szegény ember.

— Mi szégyelljük — így Róza néni — nem mink voltunk az oka, hogy kunyhóba kellett meghúzódnunk, több család együtt.

Kedvére való a beszélgetés Sanyi bácsinak, akit arra kértünk, mondja el. hogyan látja

ő maga szemével ezt p kavargó, soha meg nem állapodó mai világot.

— Látja ezt a rádiót, kérem? Ez az envém már. Emlékszem, a bérlő gazda mint cibálta ki az újságpapírt a kerülő kezéből. Azt mondta, mi a fenének/az a parasztnak. Most mee? Ügvnökök jönnek, ntdtálják az embert, hogy rendelje meg az újságokat.

Bál — banda nélkül

Róza néni a rádió mellett lévő Nők lapjára mutat.

— Jár ide, a lámyoméknak. De mit érek vele. Nem tudok eligazodni a betűk között.

De a Jóska unoka! Az igen, aa kiismeri magát még az idegen szavakban Is. Nyíregyházán érettségizett, mielőtt behívták katonának,

nyakkendösen járt be az egyik pesti hivatalba.

Sándor bácsi is gyorsan eldicsekszik Tiszatelek új létesítményeivel: a kövesúttal,

a tanácsházzal, az orvosi rendelővel, meg a lcultúrházzal.

— Azelőtt, de örültünk, ha aa urasági pajtát ideadták bálozásra. Kiseperték a lányok, beállt a banda a sarokba, húzta reggelig. Most meg ott a szép bálterem a kultúrházban, csak beindítják a gépeket a fiatalok, banda se kell, már járják is, annyiszor, ahányszor tetszik nékik.

Róza néni közbevág:

— Csak az a baj, hogy nem kedvelik a régi nótát. Ki se tudom mondani, mit táncolnak, csak látom, hogy rángatóznak, reszketnek. Hát már ea is valami..?

Felnevet a két öreg: ha nekik, a fiataloknál: ez dukál, csinálják. Az öltözködésük Is olyan már, mint régen az uraké.

— Az én gyermekeimnél: még csak annyi ruhájuk volt, hogy szombaton kimostam vasárnapra. Ünnepi öltözetük Is egv kantus volt. Máma pedig még meg sem születik a raep- ség, az állam adja a kelenA megyei tanács mezőgazdasági osztálya és a TIT közös rendezésében dr. Csorba Zoltán a Növényvédelmi Kutató Intézet igazgatóhelyettese tartott előadást február 14-én a TIT Bessenyei klubban, a növényvédelem legújabb módszereiről. Az előadást több mint 30 szakember hallgatta meg, maid a hozzászólók Ismertették tapasztalataikat.

Dr. Csorba Zoltán bevezetőjében hangsúlyozta, az utóbbi évtizedekben rohamléptekben haladt előre a növényvédelem. A modern növényvédelemben döntő, nemcsak a kémiai hanem a biológiai hatás vizsgálata Is a kártevők és kártszen- vedők komplex vizsgálata, az é’ettani hatások elemzése.

Hazánkban, így megyénkben is több mint 100 féle nővény- védőszerrel védekeznek ma mór a rovarok, gyomnövények gombák káros hatása ellen. Nálunk különösen a gyümölcsösök védelme, a varasodás és lisztharmat elleni küzdelem jelentős. Szakembereink számos olyan vegyszert alkalmaznak, amelyeknek esőállógyét. Meg jön a mentő, viszi a várandósokat a szülőotthonba, azután kijár hozzájuk a védőnő. Hát ez nagyon jól van, tessék elhinni.

Róza néni többször megismétli: ez nagyon jól van, ő ilyenről álmodni se mert.

Niccodémi és a strand

Moziba, színelőadásra már nem járnak Kolozsi bácsiék, inkább csak leülnek a rádió mellé. Pedig jó lett volna — mondják — megnézni legutóbb a nyíregyháziakat. (Niccodémi Tacskóját mutatták be.) Meg azután ott a televízió is a kultúrházban.

Talán meg is szólnák az ilyen magunkfajta idős embert”.

Sándor bácsi mesélte azt is, amire gondolni sem mert: nyugdíjat kap az államtól.

— Most meg strandot csinálnak a népeknek, mondják, hogy még vendéglő is lesz.

Kolozs bécsi, meg a felesége elégedetten figyeli ezt a gyors iramú változást. Még ékkor is, ha maguk már nem tudnak lépést tartani vele.

sága. hatástartóssága, gombaölőképessége kiváló, éppen ezért nélkülözhetetlenek a kártevők elleni küzdelemben a terméseredmények fokozásában.

— A mezőgazdaság kemizá- lása — jelentette ki az előadó — nagy lehetőségeket nyújt a vegyszeres gyomirtásban, a növényi betegségek megszüntetésében.

Megyénkben az elmúlt évben 250 Rapid'őx légporlasz- tós gépet üzemeltettek, idén újabb 116 ilyen gépet kapnak a mezőgazdasági üzemek.

A vegyvédelmi kutatások jelenlegi állásával kapcsolatban dr. Csorba Zoltán beszélt a tartós és mélyhatású vegyszerekről, amelyek hosszú időn át, sok esetben egy-két évig is ellenállóvá teszik a növényeket, gyümölcsfákat egyes kárttevők ellen, vírusos megbetegedésekkel szemben. Jelentősek a csalogató vegyszerek is. amelyek lilalukkal ösz- szesyűjtik, magukhoz csalogatják a rovarokat, majd elpusztítják őket

S. E.

A. S.

Merre tart a növényvédelem?

Ren£o!etmagyarázat:

I felsMlatásl intézmény halip’ifnak iuüaiiiafé állami féniigaiésrél és üsi iiadíré!

Napjainkban sok szülőnek és tanulónak okoz gondot a pályaválasztás, a továbbtanulás. Az alábbiakban tájékoztatást kívánunk adni, a jelenleg fennálló rendelkezések értelmében a felsőoktatási intézmények nappali tagozatos hallgatói részére juttatható állami támogatásokról és ösztöndíjakról.

Az állami támogatás lehet:

1. szociális támogatás,

2. tanulmányi ösztöndíj.

E támogatásokat egymástól függetlenül adják.

A szociális támogatás

szempontjából a hallgatók — a szülők havi jövedelmének egy családtagra eső összegétől függően — három kategóriába sorolják.

X. kategóriába azokat., akiknek családjában az egy családtagra eső havi jövedelme a 800 Ft-ot nem éri el;

II. kategóriába azokat, akiknél e jövedelem 800—1100 Ft közé esik;

XII. kategóriába pedig azokat, akiknél ez az összeg az 1100 Ft-ot meghaladja.

A szociális támogatás diákotthoni elhelyezés, kedvezményes étkezés, rendszeres pénzbem támogatás, továbbá rendkívüli segély lehet.

Diákotthoni elhelyezésben elsősorban a felsőoktatási intézmény székhelyétől távollá* kó szülők gyermekeit részesítik. Ugyanakkor az alacsony jövedelmű fizikai dolgozók gyermekei részére az elhelyezésnél elsőbbséget biztosítanak.

A diákotthonban lakó hallgatók az étkezésért és a teljes ellátásért egységesen havi 200 Ft térítési dijat fizetnek. A kedvezményes étkezés (ebéd) térítési díja nap: 4

Ft A szociális szempontból indokolt esetben az ebéden kívül a vacsorát is kedvezményesen biztosítják, s ennek térítési díja napi 2,50 Ft.

Rendkívüli segélyt esetenként az arra rászoruló hallgatók kaphatnak.

A tanulmányi ösztöndíj lehet:

a) általános tanulmányi ösz- töndij,

b) Népköztársasági Tanulmányi ösztöndíj.

Általános tanulmányi ösztöndíjban

részesül minden hallgató, akinek tanulmányi átlageredménye legalább jó. Az ösztöndíjat a dékáni hivatal félévi Időtartamra állapítja meg. Az ösztöndíj mértéke a tanulmányi előmeneteltől függően havi 100—500 Ft-íg terjed.

Az I. évfolyam I. félévében Csalt az a hallgató kap általános tanulmányi ösztöndíjat, akiknek a felvételi vizsgán elért összpontszáma legalább 14 pont. Ezeknek a hallgatóknak ösztöndíja havi 100 Ft.

Népköztársasági Tanulmányi ösztöndíjban

a legkiválóbb hallgatók részesülhetnek. Az ösztöndíjnak i. II fokozata van. melynek havi összege 1000 Ft, illetőleg 700 Ft. Első éves hallgató ilyen ösztöndíjat nem kaphat.

A diákotthoni elhelyezést, a rendszeres péhzbeni támogatást, a kedvezményes étkezést, vagy a rendkívüli segély iránti kérelmet a dékáni hivatalhoz írásban kell benyújtani.

A diákotthoni elhelyezést a tanév megkezdése el5:t egy hónappal a kedvezményes étkezést minden fél év elején az igénybevételt megelőző hónap 15. napjáig lehet kérni.

Társadalmi tanulmányi ösztöndíj

A 22/1968. (IX. 21) Korm., illetőleg a 6'1963. (XI. 6 ) MM. sz. rendelet alapján -az állami vállalatok, gazdálkodó szervek, szövetkezetek, társadalmi szervezetek, valamint az állami költségvetési szervek — a rend'etben meghatározott pénzforrások terhére — főként fizikai dolgozók gyermekeinek, elsősorban a vidéki munkahelyek szakember szükségleteinek kielégítése érdekében, társadalmi tanulmányi ösztöndíjat adományozhatnak Ilyen ösztöndíj azok részére adományozható, akik felsőoktatási intézmény nappali tagozatára felvételüket kérték,

vagy felsőoktatási intézmények hallgatói, ha magatartásuk kifogástalan és tanulmányi eredményük legalább

közepes.

Az ösztöndíjat adományozó szerv és az ösztöndíjas hallgató írásbeli szerződést kötnek. melyben megállapodnak arra vonatkozólag is, hogy az ösztöndíjas tanulmányainak befejezése után hol. (melyik városban, faluban. illetőleg üzemben. Intézménynél) köteles szakképesítésének megfelelő munkát vállalni.

Az ösztöndíjas a szerződéiben legfeljebb annyi éven ál tartó munkaviszony létesítésére kötelezhető, ahány éven át társadalmi tanulmányi ösztöndíjat kapott.

Az ösztöndíj három részből áll;

alap ösztöndíjból,

ösztöndíj pótlékból és

ösztöndíj kiegészítésből.

Alnpőszíöndfjat a felsőoktatási intézmények hallgatói az egy családtagra eső havi. jövedelemtől függően havi 45C Ft, 350 Ft. illetőleg 250 FI összegben kaphatnak.

Ösztöndíj pótlékban az a hallgató részesül, aki az ösztöndíj szerződésben vidéken való munkára vállal kötelezettséget, Ennek havi összeg« 200 Ft.

Az ösztöndíj kiegészítői

az előző félévben elért tanulmányi eredménytől függően havi 300 Ft, ha az átlageredmény kitűnő. 250 Ft ha jeles és 150 Ft. ha jó rendű. A közepesrendű hallgató, hav; 100 Ft összegű ösztöndí] ki- eveszítést kaphat, de csak s dékán javaslatára. Az ösztöndíj kiegészítés az I. évfolyam I. fé'évében egységesen hav 150 Ft tekintettel arra. hogj egyetemi* tanulmányi átlag- eredmény ebben az időben í hallgatóknál még nem mérhe tő.

Tandíj

A felsőoktatási intézményei napnali tagozatos hallgató- kitűnő, jeles és jó tanulmány átlagerdmény esetén tandíj mer. ‘ esek. A közepes, vágj ennél gyengébb tanulmány eredményt elért hallgatók ; tanulmányi eredmény és i szülők havi jövedelmének égj családtagra iutó összege alap ián a rendeletben megállapított módon — szintén három kategóriába osztva — tandíja fizetnek.

SZÁLLÁSI LÁSZLÓ:

A VIRTUS

„Tiszahát, Szamoshát, Erdőhát, Túriját!"

Ki ne ismerné az idősebbek közül — még a megye határain is túl — ezeket a térképen nem jelölt, földrajzi helyeket! És lei ne emlékezne még élete végén is a hozzájuk fűzött személyes élményekre!

Akár a városban szerezte azokat, a megyeszerte hilt's vásárok alkalmával, vagy az arra vezető útjai során.

Egy-egy keleti vonású, jellegzetes arc, egy-egy szokatlan ruhadarab — bő gatya, pör- ge kalap, fekete lajbi, ke- ményszárú csizma — és ami legjobban nem megy ki az emlékezetből, maga a táj.

Mert aki nem látta még nyáron — főleg ezelőtt jó harminc évvel — például a Szamos kanyarjaiban meghúzódó, parányi falvakat, annak fogalma sem lehet egy lakóhely csendességéről.

Amikor úgy húsvét táján virágba borulnak a szilvások, vagy őszi ünnepnapom, amikor az érő és erjedő gyümölcs bódító illatot ereget

magából.

Az emberekben szunnyadó indulatot nem emlegetem. Azt bennem is elnyomja ez említett varázs és az emlékezetbe idézett döbbent pillanat, amire talán addig emlékezni fogok, míg keresztbe nem teszik én alattam is azt a sokat emlegetett akácfarú- dat

(T. i. (sáros őszön, vagy éppen tavaszon az említett helyele nagy részén villanyéi vastagságú rudakon, gyalog vitték ki a halottakat. Négyen, hatan, attól függően, milyen volt az illető é» a szépen megbántott, öl hosz- szúságú fát kettétörve tűzték a halott lábához. A törés volt felül és két arasznyira állott ki a. földből.)

Egy ilyen Szamos zúgban,

közel a folyó torkolatához — tehát ä két hátság találkozásánál — húzódik meg ősidők óta két parányi falu. Az egyik erről, a másik amarról a vízen, pontosan szembe egymással. Csak a nyárfáktól és diófáktól nem látnak egymás, udvarára.

Nevüket már a legrégibb Írások emlegetik. Az egyik megerősített udvarházáról

volt híres, valami Székely

nevű kapta vitézségéért, _ a másiknak pedig apátsága

volt. (Innen származik a neve is.)

Ha nem rengett a világ — amely elég ritkán volt — csendes, nyugodalmas helynek mutatkozott. Nemcsak azért, hogy a nagy sár miatt., néha hónapokra elzáródott a külvilágtól — a postát gyalog, meg lóháton hordták, hanem annál az egyszerű oknál fogva, hogy nem volt min osztozni.

Az apátság régen feloszlott. Még egy árva faker&szt sem jelzi voltát. Az udvarházat az urasággal együtt elsöpörte a történelem, s így legfeljebb egymás között tor- zsalkodhattiak az örökké változó mezsgyéken.

Meri a gyümölcsfákon soha nem vitatkoztak. Ha közel került a mezsgyéhez — hisz nem minden fát ember ültetett itt, hozta a víz, elhullott a varjú szájából — a55 áthajló ág, ha nem egyeztek meg külön, mindég a szomszédot illette. Még akkor is, ha haragba voltak.

Ezek mellett az árvíz okozott nekik legnagyobb gondot. Akár a tavaszi jeges ár jött meg, akár a nyár elején esedékes zöld áradás, ezt a he-gyokesi hulló Medárd napi esői: okozták, vagy esetleg a késő őszi víz.

Ezért emlékezetes és ködös hajnalokon gyakran szólaltak meg a kongó harangok s jajgató hangon adták tudtul a szendergőknek, hogy melyik falu miért van bajban.

A férfiak ilyenkor, mert ki mert volna nekivágni a jeges árnak, kiballagtak a lakhelyüket védő körgátakhoz és a hang - irányába fordulva megemelték kalapjukat.

Az asszonyok pedig köny- nyezteik. Elfojtott, halk szi- pogéssal és kendőjük sarkába suttogták el a bajba jutott rokonok nevét. Az Iste- nem-istonemet, az ezzel együtt elhangzó fohászokkal, mely napokig nem szűnt meg az asszonyi ajkakon.

A folyón át sohasem vezetett híd. Még az építésére sem gondoltak. Kiesett ez a víz a forgalomból és a komp, vagyis a hidas könnven lebonyolította a két falu forgalmát.

Nyáron, az áradások kivételével zökkenő nélkül, télen meg az utasokhoz alkalmazkodva. Ha zajlott csónakon, ha pedig nem volt elég vastag a jég, egyszerűen utat vágtak e fontos járműnek.

A jégjáró készítéséhez az állandó hideg után kezdtek. Amikor ászaikról kezdett fújni a szél és a Máramaro- 9i hegyek a kert alatt látszottak.

Ez a révészek dolga ma is. Azok locsolgatják fel éjszakára a jeget és erősítik meg a gyengébb részeken. Rőzsével, csutkakóróval és

egyéb hulladék anyaggal. Addig, mig meg nem bír egy szekeret.

Egy nagyon régi februári napon, közel — mint ahogy itt nevezik — a farsang farkához, mind a két faluban lakodalomra készültek. Nem egymástól függetlenül, hosy ki-ld a maga módján, a falu határán bejül, hanem közösen. Nem először és nem is utoljára.

A bal partról a jobb partra akarták vinni a menvasz- szonyt és nem akármilyen helyre. Szép volt a ház, gyönyörű a gyümölcsös, jól termett a pár holdas kis birtok, amely azt is jelentette egyben, hogy nemcsak a közvetlen rokonságból fog összetevődni a násznép. Ott lesznek majd a felmenők, nagyapák, nagymamák, nagynénik legalább negyedizáglenig a lemenők és válogatás nélltül az újak.

Olyan jó idő járt az előző napokban, sütött a nap, a szél pedig délről púhogott, hogy attól kellett tartani, megindul a jég.

Felszakadoznak a szélek, ahol főleg nagyobb a víz sodra és a jégjárást, ezt a félig mesterséges, félig természetes hidat örökre elviszi a víz. (Volt olyan veszélyes Időjárás, hogy hármat kellett csinálni egy télén.)

Mégsem úgy lett...

Az északra fordult szél, ez az örökké • szeszélyes elem, máról holnapra R víz fölé hajló nyárfák zúgása közben,

meghosszabbította életét < nevezetes alkotásnak.

Természetesen a hivatala legények legnagyobb örömé re. akik már hetek óta ké szültek a nem mindennap eseményre.

Elsősorban a lovakat abra kolgatták erősen. Némelyil titokban, hogy meg ne tudj: az apja, némelyik nyíltan Azután a rávaló szerszámo tették rendbe. Megújítaná! az istrángját, a csabtokai zablákat, kiíényesítgették é ha nem volt elég zörg vagy csengő összeíkéressélíó a szomszédoktól.

Ugyan úgy tettek a szala gokkal is.

Ezt egészítették ki aztán színes papírpántlikák, s még színesebb és szebb vá szón ken dók.

A nyoezóljmlányok ajándé ka ez, amit a lakod alor után a kocsis mondhat ma gáén.ak, amelyet a ló kan tárjába kötnek.

Ez a nap szombatra eset Az említett esemény pedi a délután két órájára, miv< a két falu közötti jó Idle méteres utat hatszor is meg teszik sürvedásig a gyors lt bú lovak.

A déli harangszó utá mégis megindult a gyülei« zés. Főleg a kocsisok nyuj. talankodtek, akik egy-eg nyoszolyólány kérése ürügyé — hogy már nem győztün várni, nem győztünk — v< gig parádézták a falut.

Szorosra fogott gyeplőszáj ral — hisz ritka lovat net vertek meg az indulástól -