Kelet-Magyarország, 1964. február (24. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-09 / 33. szám
EgY nagy magyar nyelvművelő % — Balassa József emlékezete — Fodor József: Az egyetlen szóért Öh mennyi éve lépsz és mégse vagy még Tetőn, — magad tetőjén — s egyre mész, Inad feszül, szemed, mint hegyre, néz. Míg perc és sors kegye s szeszélye hagy még. Nyugtot nem érsz (amíg nem int a nagy Vég), A Célért: a még=nem = mondott, merész, Roppant Egyetlenért, amíg csak ész Szülhet, s'mih ég, csügg, izzad annyi agy rég. A lehetetlenért, a legcsudábbért, Vak álomkörünkből mely legtovább ért, A mélyben, éjben, térnek tértelen Végtelenén. — Agy, izz, szív, tárd a Szót, mely Végső, minden: s mi titkok titka: ott lelj Oldást, Isten, világ, cél, Értelem! Menefaosz Ludemisz: Jó reggelt Jó reggelt... Valahol illatozó rózsabimbó, jó reggelt. Valahol csobogó víz, jó reggelt. Valahol daloló erdő, jó reggelt. Pillangók, lombok, madarak, jó reggelt. Tenger mosta szirtek sorvasztó kőbölcsőjébOl száll felétek hajnali fohászom könnyes sóhaja. Aprócska szem vágyakozik utánatok, két kicsiny kar, melynek ernyedt öleléséből kihullott, a játékbaba. Gyönyörű rózsabimbó és ti ligetek s vizek, bontsa ki szárnyát tündérmesétek, körülzsongva a kedves otthon fájdalmasan távoli fészkét. Felnevet majd örömében és boldogan tapsikol, hiszen csak ötéves még. Görögből fordította: BOLDOG BALÁZS Két új kultúrház épül Kulturális események a csengeri járásban A magyar nyelvtudományt a XVIII. század és a XIX. század fordulóján Sajnovics János, Gyarmathi Sámuel, majd Révai Miklós, a nagy rendszerező alapozták meg. Az ő hagyományaikat, s az utánuk következő Reguly Antalok és Szarvas Gáborok munkáját folytatta a múlt század hatvanas éveiben született magyar nyelvésznemzedék, amelynek figyelme kiterjedt a történeti nyelvtanra, nyelvünk hangállományának, szó- és alaktanának, kifejezésmódjának és készleteinek fejlődésére, amely kialakította az alkalmazott nyelvtudomány egyik fontos ágát, a nyelvművelést. Simonyi Zsigmond, Szinnyei József és Balassa József voltak ennek a nemzedéknek a legkiválóbbjai, akik — több más, a magyar nyelvvel kapcsolatos kutatási feladat mellett — különösen jelentős hivatásuknak tartották a leíró nyelvtan gyakorlati alkalmazásán alapuló nyelvhe- helyesség népszerűsítését, a a nyélvtisztaság ápolását és végül a nyelvszépítést, vagyis azt a törekvést, hogy nyelvünk alkalmassá legyen az érzelmi, hangulati elemek sokféle változatának kifejezésére. Ez a nemzedék — és három „nagy”-ja — fejlesztette tovább a Szarvas Gábor által alapított folyóiratot, a „Magyar Nyelvőr”-t, amely az első olyan nyelvtudományi közlöny volt nemcsak Magyarországon, de talán egész Európában, amely a legszorosabb kapcsolat hídját verte a nyelvtudomány művelői és a szépírók között. „A nyelvművelés élharcosai az, írók, — hangoztatta Simonyi Zsigmond — mi tudósok csak a muníciót szolgáltatjuk, annak minőségét ellenőrizzük”. Balassa József pedig — a magyar hangtan első történeti szempontú kutatója — szinte minden könyve bevezetésében leszögezte, hogy az alkalmazott nyelvtudomány ezer szállal kapcsolódik nemcsak az irodalomhoz, hanem a történettudományhoz is. „Nincs önmagában álló, elszigetelt nyelvészet! — írta legnépszerűbbé lett könyvében, „A magyar nyelv köny- vé”-ben. — Egyoldalú tudás sal, a nyelv múltjának, egész szerkezetének ismerete nélkül bármely nyelvi kérdés bírálata csak tapogatózás marad”. S ugyan e könyve egy másik helyén azt állapította meg, hogy a „történelmi szempont társadalmi szempont is: a társadalom alakulása befolyással van a hangtan, a szótan, a mondattan, a nyelv egész gramatikája alakulására”. Éppen száz esztendeje, hogy — Baján, a kiskereskedői családból — megszületett Balassa József. Sokan ismerhettük a viszonylag fiatalabb generációk tagjai közül is külsejében és magatartásában szerény, de idős korában is minden iránt érdeklődő személyét, hiszen Balassa 1943-ban halt meg és még a halála előtt néhány nappal is_ itt sétált kedvelt Múzeumkőrútján, a könyvesboltok ki. rakatait nézegetve. De különben is barátkozó ember volt, s ha már kicsit, tavaszias volt az idő, a Múzeum tér padjain válaszolt az egyetemisták kérdéseire. Egyetemen — hivatalosan — csak 1919-ben, a Tanácsköztársaság alatt taníthatott: az első magyar proletárdiktatúra bukása után barátját, fegyvertársat, Simonyi Zsigmon- dot halálba kergette az ellenforradalom, Balassa Józseftől pedig — egyidöre — még a középiskolai tanárkodás lehetőségét is elvette. Egy nagy nyelvész, aki már fiatalon olyan jelentős műveket alkotott, mint „A fonetika elemei”, vagy „A ma gyár nyelvjárások osztályozása” a „mély béké”- ben sem lehetett egyetemi professzor nyíltan hangoztatott, haladó nézetei miatt. A Horthy-korszakban a Tudományos Akadémia kiadója nem vállalkozott művei megjelentetésére, s így lett Balassa József a nyelvművelés, a nyelvhelyesség és a nyelvtörténet népszerűsítője. A szükségből azonban erényt csinált, s a már említett „A magyar nyelv könyve” — amelynek felelős kiadója Laczkó Géza volt, a kiváló író, Balassa József egykori diákja — máig is egyik legjobb ismertetője a magyar nyelv múltjának és jelenének. Is- meletterjesztő előadások,! tanfolyamok előadóinak és hallgatóinak figyelmébe ajánljuk ezt a könyvet. Időszerű kulturális események iránt érdeklődtünk Far- nos Béla járási népművelési felügyelőtől Csengerben. — Nemrég tartottunk négynapos tanfolyamot a tsz-ek kultúrfelelőseinek. — mondja a népművelési felügyelő. — Húsz tsz küldte be a kultúr felelősöket. — Az volt a célunk, hogy megismertessük a kultúrfele- lősöket sajátos tennivalóikkal. Különösen a szakember- képzésben várunk sok segítséget tőlük. Ugyanis a járásban ezzel problémák vannak. A kultúrfelelősökre komoly feladat hárul a szakmunkástanfolyamok megszervezésében, a tanulás megkedvelteté- sében. — Mostani esemény a járásban a TIT szakosztályok megalakulása, melyet kedden beszéltek meg a járás politikai és kulturális vezetői. — Ugyancsak űj a mező- gazdasági könyvhónap alkalmából sorra kerülő több rendezvény, könyvankét, kiállítás könyvvásár. Tyúkodon, Csengerben, Urán és Porcsalmán rendezünk szakkönyvismertetőt, Csengerben, Porcsalmán. Gacsélyban és Hermánszegen mezőgazdasági szakkönyv-ki- állítást. Minden zárszámadáson ott lesznek a könyvárusítók, hogy a legújabb mezőgazda- sági szakkönyvekkel megismertessék a tsz-tagokat. — Az idei kulturális költségvetés jóváhagyása is esemény számba megy a járásban. Két jelentősebb létesítményt említek ebből, Csegöl- dön, ahol jelenleg színes kul- tűrház, jórészt helyi erőből 389 ezer forintos költséggel, s Urán, ahol igen rossz állapotban van a mostani kultúrház, csalinem félmilliós költséggel új, korszerű kultúrház épül ebben az évben. 1 Őszintén szólva hidegen hagy már hogy nem fogom bebarangolni a föld egész gömbfelületét. Viszont az az eshetőség, hogy egész életemben csupán egyetlen nőhöz legyen közöm, hovatovább önbecsülésen - rovására ment Családapa létermre elfogott a kalandvágy. Az égvilágon semmi bajom nem volt a fe.- leségemmel. Ezenkívül kétszeri szülés után Is araszos maradt a dereka. Némi mellőzhető személyeket leszámítva, tökéletes hitves. Mégis elhatároztam, hogy megcsalom. Természetesen valami feszes izomzatú, gazella-léptű lányra vágytam, olyan húsz év alatti gyanútlan hajadonra. Félrelépésemhez legfeljebb három napot szakíthattam ki többszörösen ellenőrzött időmből. Magam sem tudom miért, Balatoni űr edre esett a választásom. Mindesetre kellemes volt elképzelnem, hogy megnyerőén festek majd tűrkizfé- nyű Feliciámmal, s szőke göndörségem, markáns vonásaim fölött sem sikllanak él közömbösen az unatkozó, ábrándokkal telített lányok. Koromat még nem találtam aggasztónak. Harmincnégy év — kimondottan ideális. 2. Balatonfüred... csak annyiban prózaibb a tündérmeséknél, hogy nem képzelet szülte. hanem földi valóság. Gondolom, a nápolyi öbölben sem 1964. fehruár 9. vakítóbb a napfény, mint itt, és az alexandriai pálmafák sem ragyognak szebben, mint a füredi jegenyék. Fehér öltözetemben ruganyos tenisz- bajnoknak érezhettem magam, amint könnyed ajzöttsággal portyázgattam le s föl a sétány platánboltozata alatt. A fizikai tisztaság önmagában is jólesett, de a lelki felelőtlenség, az orzott törvényenkívüli- ség állapota a vártnál jobban felüdített. Furcsa módon állhatatlannak bizonyult ez a hangulat Kezdetben megerősítették reményeim hitelét a színesen rajzó nők, de amikor kezdeményezésre nógattam magam, csődöt mondott az elszántságom. Ijedten próbáltam felmérni. mi ez a szokatlan jelenség. Nem bocsátkozhattam lélektani elemzésbe, ezért kár lett volna Balatonfüredre utazni: Futólag csupán any- nyit állapítottam meg. hogy ellenőrizhetetlen forrásból, bonyolult áttételelven jut hatalomra bennem egy erő, amely gorombán lefékezi bátorságom lendületét. Kellemetlennek éreztem, hogy rám izzad az ing, tagjaim elpillednek, s cipőmet belepi a por. Mint ahogy piszkos autóval sem szeretek utazni, úgy a meddő portyázás reám rakódott szennyeződése is megfosztott az ünnepélyes illúzióktól. A strandra ballagtam, hogy megmártsam magam a Balatonban. Fony- nyadozó reményeiül újra kifényesedtek. Bizakodtam, hogy a strandon sokkal egyszerűbb az ismerkedés. Visszadobni az elgurult labdát, fölajánlani, szíves ~n sorba állok sörért, Vagy fagylaltért, odakinálni a napolajat, vagy egyszerűen leülni valaki mellé a hullámtö- rőre, mondani néhány érdéi nélküli közhelyet — egészen valószínű, hogy így eiegán- sabban, kevesebb fáradsággal alapozhatom meg a szerencsémet, mintha gusztustalan tolakodással szólítanék le valakit a sétányon. 3. íme a nő, akiért tízezer kilométert se vonakodnék' végigrobogni egyfolytában. Ö az, akiről az Énekek éneke szóL Sudár gyönyörűség. Tavaly kislány lehetett, s talán éppen ezekben a napokban érik teljessé a szobor: alakját még hamvasság derengi körül. ÁÍ1 a tus alatt, zuhanyozni szeretne, de nem sugárzik a viz. Lemondóan rándít egyet-kettőt a madzagon, aztán a földet is alig érintve elring a part felé. Én, mint jóravaló mesterember, a tushoz megyek, és néhány hozzáértő mozdulattal mégjavítom. Kutatom a barna, dallamosléptű lányt, akinek Ugyanúgy elefántcsont torony a nyaka, mint Salamon király kedveséé. Éppen a vízből gázolt ki, arcát a nap felé fordította, így rázta meg álmosítóan szép fejét. Majd narancsszínű ernyője alá héveredett a raffia- szőnyegre és hasonfekve olvasni kezdte Thomas Mann egyik vaskos kötetét. A közelben senki se napozott. Egyedül a gyerekek kéjes visongása és a távolabb piruló kürtöskalács illata merészkedett idáig. Na meg a kíváncsi tekintetek. Ügy kellett viselkednem, mintha a lány ismerőse lennék. Pontosan tudtam, hogy vigyorgásom szerfölött hülye, de mit tehettem volna? Legénykoromból ismertem az ilyen helyzeteket: a szilárd, tervszerűen felépített eltökéltség ilyenkor egy pillanat alatt szertefoszlik, a tehetetlenségi erő veszi át a kezdeményezést, s az ember nem tehet egyebet, minthogy a rögtönzésre bízza magát. Hanyagul melléje ültem. Mintha mellékes lenne az egész, szórakozottan tépkedni kezdtem a füvet. — Már jó a tus — kezdtem az ismerkedést. Meg se moccant. — A maga kedvéért csináltam meg — folytattam rábe- szélőn. Semmi válasz. — Igazán szólhatna, hiszen emberek vagyunk... Rámnézett, mintha csorgó- nyálú, tisztátlan együgyű lennék. Alig mozdult a szája: — Ha unatkozik, menjen haza a gyerekeihez. Olvasott tovább. ' Mint a tüdőbajtól, vagy a nemibetegségektől, mindig borzongva irtóztam a szégyentől. Most aztán cipelhettisT könyvek Tranzit Anna Seghers regénye. Franciaország rémet megszállása idején játszódik 1940—41 táján. A regény színhelye Marseille, a nagy kikötőváros. Ezrek és tízezerek reménykednek a hajózási irodák, konzulátusok előtt, vízumra, hajójegyre, kiutazási engedélyre várva. Az első személyben elbeszélt történet, egy németor- szSgi koncentrációs táborból menekült fiatal férfi színesen, fordulatosán, mély líraisággal megírt élménybeszámolója. A történet hősének neve, társa- dalmi-politikai-csalédi hova- tartozandósága mindvégig ismeretlen marad, jelképéül annak, hogy egy a, sok százezer hasonló közül, akik az ellenállásnak ezt a módját választották — a kivándorlást. A történet, — amely gazdag a bűnügyi regények izgalmasságát idéző fordulatokban, — egy árván maradt regény-kézirat sorsa körül pereg. A kézirat írója a legnagyobb titokban öngyilkos lett Párizsban, amikor a németek bevonultak. Barátainak mentőakciója már csak halála • után éri el; a pártfogolt' szerepébe akaratlanul a történet hőse cseppen bele, mert ő őrzi a gazdátlanul maradt kéziratot és egy marseillei konzul félreértése folytán a kézirat szerzőiének tekintik, mire — a nevek váltogatása különben is divat — az író nevét is felveszi. Hősünkben tehát folytatódik a halott író életesorsa, neki köszönheti, hogy különféle segélyakcióktól pénzt, útlevelet, vizumot kap, de majdnem örököse lesz szerelmének is. Marie, a halott író felesége, aki élőnek hiszi Párizsban hagyott férjét, újabb és újabb támpontokat kap, hogy férje Valóban Marseille-ban van, különféle konzulátusi és hajózási irodák névsoraiban fel-íel bukkan a neve. És egy nagy széfelem szövődik hősünk é* Marie a halott író felesége között. A regény a Kossuth Kiadó gondozásában jelent meg. A Szépirodalmi Könyvkiadó első negyedévi kiadványai A Szépirodalmi Könyki- adó első negyedévi tervében mintegy 50 mű szerepel. A mai regények sorát Bárány Tamás: A fiam, nem a lányom című kötete nyitja meg. Utópisztikus társadalmi képe)-, rajzol Déry Tibor: G. úr x-ben című könyvében. Megjelenik az első negyedévben Gárdos Mariska emlékiratainak második kötete, a „Kukoricán térdepelve”, Szabó Pál: Isten malmai című regénye a felszabadulás és a földosztás mozgalmas korának költői szépségű, hiteles ábrázolása. A tervben szereplő további érdekes regények: Moldova György: Sötét angyal, Rideg Sándor: Kristóf rózsafái. Szabó Magda: a Damaida és Szilvást Lajos: Albérlet a Síp utcában című munkája. A novellairodalmat Csurka István: Százötös mel'ék, Karinthy Ferenc: Téli fürdő. Palásti László: A mosoly iskolája, Sik Endre: Ellenméreg, Várkonyi Mihály: Hajnali szerep és Vészi Endre: Darazsak támadása című kötete képviseli a tervben. A versesköteéek közül nagy érdeklődésre tarthat számot Gereblyés László: Még tovább című gyűjteménye, amely a költő válogatott verseit tartalmazza. Két átfogó jellegű drámakötet is szerepel a tervben: Hubay Miklós: Hősökkel és hősök nélkül című könyve, a szerző legjelentősebb színműveinek gyűjteménye és Németh László társadalmi drámáinak két kötete. A klasszikus művek kiadási tervének legjelentősebb alkotásai: Gárdonyi Géza: Hosszúhajú veszedelem című elbeszélésgyűjteménye, Gábor .Andor: Igen, kollégáim! című cikkgyű j telhénye, Krúdy Gyula: A kékszalag hőse című regénye és Szabó Lőrinc: örök barátaink című kétkötetes műfordítás-antológiájának második kiadása. A népszerű olcsó könyvtár soron következő kötetei: Jan: kovich Ferenc: Hulló csillagok, Gárdonyi Géza: Ábel és Eszter, Jókai Mór: Szeretve mind a vérpadig, Apuleitts: Az aranyszamár, Balzac: Pons bácsi és ifj, Dumas: A kaméhás hölgy. A kincses könyvek sorozatban jelenik meg Jókai Mór: Az új földesúr és Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk című műve. tem sompolyogva. Ebben a gyalázatos percben azon sem csodálkoztam volna, ha fáklyává lobbanok. 4. Azt hiszem, Erika, a féleségem jobban szégyenné az esetet, mint én. Büszke, sőt néha gőgös férje szánalmas ügyefogyottként sodródott a móló felé. Nem bántam volna, ha szembetalálkozom vele. Leültem pihenni a lépcsőre, a szigonyt tartó bronzhalász mellé, hogy csituljon fárasztó zavarom. Az a lány soha nem fogja megtudni, hogy mennyire telibe talált, de én annál pontosabban tudtam, és ha tetszett, ha nem, arra kellett gondolnom, hogy miként keveredtem ide a két bronz- halász kékoxidos talpazatai közé. Átok, vagy áldás: nehéz lenne eldönteni, de bizonyos. hogy a célok valóra váiása jobb hiányérzetet fakaszt. Szerelőinas koromban, amikor csupán annyi volt a jelentőségem. hogy összeszedtem az olajosrongyokat a műhely betonjáról, Erika egyetlen kedves pillantását nem adtam volna oda Szaud király pazar háreméért. Lázárrá fogytam a tanulásban, de közben olyan boldog voltam a szerelemtől, hogy szívem belefájdult a jóba. Dehogy kellett volna más asszony! Csak azóta teher a hűség, amióta kifutottam a nyílt vizekre. így természetes, vagy én vagyok jel- lemtelen? Mit ér az olyan erény, amelyet csupán az alkalom hiénya őriz meg? De türelmetlenül szinte sértődötten hagytam abba a mo- ralizálgatást. Szabálytalan szerelemre vágyó mérnök vagyok, aki csak egyszer kívánja megkóstolni azt, amivel mások, nálánál ezerszer haszontalanabbak már torkig laktak. Tiszteltetem Tagore hársfáját — kitartok szándékom mellett, a felsülés ellenére is. 5. Mivel az ördög mindig a legfrissebb cimboráihoz a legkészségesebb, bizton számíthattam segítségére. Raffinál- tan tálalta az alkalmat, Híven elképzelésemhez, sötétedés után kiültem a mólócsárda egyik távoli asztala mellé. Előkelő magányosként. Szólt a jazz, zabolátlanul twistelteka mindkét nemből . való tüzes csikók. Mintegy páholyból leselkedve, vártam azt a bizonyos csinosnak nevezhető ha- jadont, aki látszólag csak egy pohár sörre szerénykedik ha valamely korosabb hölgy társaságában, ’ de valójában ugyanúgy szeretne titkos felelőtlenségbe hanyatlani, mini én. Hátulról lepett meg a kedves szirénhang: — Mit parancsol, uram? GERENCSÉR MIKLÓS: KALANDVÁQY
