Kelet-Magyarország, 1964. február (24. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-26 / 47. szám
XXL ÉVFOLYAM, 47. SZÁM ÄRA: 50 fillér 1964. FEBRUAR 26, SZERDA „Négyórások*' (3 oldat) Totó tanácsadó (4. oldal) Olvasóink leveleiből (3. oldal) 1962-höz viszonyítva 200 milliós jöredelemgyarapodás megyénk tsz-eiben Előzetes értékelés a múlt évi gazdálkodásról Szabolcs-Szatmár megye termelőszövetkezetei az idei tervtárgyalási közgyűlésekre készülnek. Az 1963. évi zár- számadási mérlegek alapján pedig ezekben a napokban kerül sor a termelőszövetkezetek gazdálkodásának a részletes számviteli elemzésére a megyei tanácson: valamennyi tsz-nek feldolgozzák az adatait. Azonban a legfőbb járási adatok már rendelkezésre állnak, így mód van arra, hogy előzetes mérleget készítsünk a megye tsz-gaz- daságainak, a járásoknak az eredményeiről. Az elmúlt év majdnem olyan aszályos volt, mint az 1962-es esztendő. Az 1963-as év főbb gazdasági eredményei mégis jelentős fejlődést mutatnak. Ez bizonyítóka annak, hogy a korábbi években sem a kedvezőtlen időjárás volt a döntő a kisebb eredményekben, hanem a gyakorlatlanság a nagyüzemi gazdálkodás irányításában, a tagok részéről a bizalmatlanság és az ezzel együtt járó lazább munkafegyelem. Ezek a gondok a termelőszövetkezetek legtöbbjénél már megszűntek, ezért érhették el a korábbi évhez viszonyítva a jobb eredményeket. Az 1962-es esztendővel összehasonlítva, a nagy- kállói járás és Nyíregyháza város kivételével, minden járásban gyarapodott a halmozott teljes termelési érték: a megyében a növekedés 11 és fél százalékos. A bruttó jövedelem az egy esztendővel korábbihoz mérve. 214 millió forinttal nőtt. A gazdálkodási alap szilárdu- lását, az idei termelés további fokozásának a biztosítékát mutatja az, hogy a termelőszövetkezetek állóeszközének az értéke több mint egyharmadával magasabb mint 1962-ben volt. Az egy redukált szántóra jutó szilár- dulást — az állóeszközök értéke mellett — a gazdálkodási eredmények is mutatják. A gazdálkodási eredmény javulása meghaladja a 25 százalékot a megyében, de a viszonylagos fejlődés a nyírbátori járásban a legnagyobb: közel kétszerese az előző évinek. 1962-ben — Nyíregyháza város után — a csengeri járásban volt legnagyobb az egy redukált szántóra jutó gazdálkodási eredmény — tehát náluk látszik legnehezebbnek a további előrelépés — s a valóság az. hogy tényleges értékben elhagyták a nyíregyháziakat, az eredményjavulás közel őtvep százalékos. A nagy, átfogó számok végeredményében az egy tagra jutó részesedésben válnak kézzel foghatóvá. A tagok jövedelmén keresztül realizálódik közvetlenül az egész évi szorgos munka. Ezen a téren is komoly haladás volt a termelőszövetkezetekben — még akkor is, ha a tsz-ek egy kisebb része a gyengék vagy a gyengébbek közé tartozik. Az egyéves fejlődés a megyében: 18 százalékkal nőtt az egy tagra jutó részesedés, és meghaladta a tízezer forintot. S. A. Tért hódít a vegyszeres gyomirtás a kisvárdai járásban Jelentés a tavaszi munkák megkezdéséről A kisvárdai járás termelőszövetkezetei az idén sokkal kedvezőbb körülmények között kepdhetik a tavaszi munkáikat mint a korábbi években tehették — állapította meg tegnapi ülésén a járási tanács végrehajtó bizottsága. A termelőszövetkezetek húsz és fél ezer holdon vetettek az elmúlt ősszel kenyérgabonát. Nagy figyelmet fordítanak a gabonafélék tavaszi ápolására. Az ajaki Búzakalász Tsz elsőként kezdte meg a járásban az áttelelt vetés fejtrágyázását. A kenyérgabona területénei: közel felén, 9661 holdon akarnak a termelőszövetkezetek vegyszeres gyomirtást végezni. E fontos munkához többségében a tsz-ek növényvédelmi gépel rendelkezésre állnak, a többi területen a növényvédő állomás segítségével szándékoznak a gabonafélék gyomtalanítását elvégezni. Soha nem volt még olyan kedvező a járás tavaszi műtrágyaellátása mint az idén; kereken százezer mázsa vegyes műtrágyára kaptak keretet, 57 000 mázsával többet mint tavaly. A műtrágya elosztásánál nagy gondot fordítottak a járási vezetők a gyenge termelőszövetkezetekre. A termelőszövetkezetek az elmúlt évben több mint 25 ezer holdon végezték el a mélyszántást; csupán az erősen homokos területeket hagyták tavaszra. Ez nagy előny nemcsak a várható nagyobb terméseredmény szempontjából, huneui azért is, mert így jobban gazdálkodhatnak a tavaszi munkák során a gépi erőkkel. A tavaszi talaj- és vetési munkák mintegy 50 000 normálholdat tesznek ki. Ehhez 191 tsz, és 132 gépállomási erőgép, és 800 lófogat áll rendelkezésükre. így megvan az alap ahhoz, hogy optimális időben — március közepétől április végéig — elvégezzék a munkákat. A vetőmagvak lényegében — 60 mázsa lucernamag kivételével — rendelkezésre állnak a tavaszi vetésekhez. Kedvező a vetőmagvaknál például az, hogy a korai hibrid kukoricából kétharmadát kapták az összes igénynek, s csak egyharmada a későbbi. Egyébként a kemizálás _ nagyobb arányú alkalmazására mutat az, hogy a kenyérgabona vegyszeres gyomirtása mellett nagy figyelmet fordítanak a kukoricára és egyéb növényekre is. Kukoricából a tsz-ek terve szerint 1500 holdat részesítenek vegyszeres gyomirtásban. A lucerna, burgonya és a legelők vegyszer szükségletét ezekben a napokban mérik fel a szövetkezetekben. A vetőburgonya — előre láthatóan — jól telelt a közös gazdaságokban. Eddig Bőnkén és a dombrádi Vörös Csillag Tsz-ben tapasztaltait kisebb mértékű romlást. A tsz-ek a gyümölcsösker- tekben is megkezdték a munkát. A Tiszalöki Erőmű gépházában a Tisza „termeli” az áramot. Az emberek csak felügyelnek Foto: Hammel József Eddig mintegy 300 holdon végeztéié el a metszést és. a fák tisztogatását. Három tsz- ben végzik hetven hold fiatal gyümölcsös körülkerítését. Kádár János fogadta hazánk új athéni és nicosiai nagyköveiét nagykövetét, aki Magyaror* szágot ugyancsak nagyköveti rangban Ciprus Köztársaságban is képviseli. A nagykövet a közeljövőben utazik állomáshelyére. Kádár János, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke kedden fogadta Hollai Imrét, hazánk új athéni rendkívüli és meghatalmazott A kínai nagykövet vacsorája a kínai tavasz ünnepe alkalmából Csei Ce-min, a Kínai Nép- köztársaság budapesti nagykövete kedden este vacsorát adott a kínai tavasz ünnepe alkalmából. A vacsorán részt vett dr. Molnár Erik, a Magyar Kínai Baráti Társaság elnöke, Erdélyt Károly külügyminiszter-helyettes, Szalai Béla, külkereskedelmi mi-* niszterhelyettes, Pataki János, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének főtitkára, továbbá a Külügyminisztérium, a Külkereskedelmi Minisztérium, a Honvédelmi Minisztérium és a Művelődésügyi Minisztérium több vezető beosztású munkatársa. Péter János fogadta a Ghánái Köztársaság új nagykövetét Péter János külügyminiszter kedden fogadta Henry Botchway Kofi Marrah-t, a Ghánái Köztársaság új budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét megbízólevelének a közeljövőben történő átadásával kapcsolatban. Megnyílt Moszkvában a KGST Végrehajtó Bizottságának ülésszaka Kedden Mihail Leszecsko szovjet miniszterelnök-helyettes atnöklésóvel megnyílt Moszkvában a KGST Végrehajtó Bizottságának U. ülésszaka. Megvitatják azt a kérdést, hogyan lehetne tovább bővíteni a KGST-országbk gazdasági, tudományos és technikai együttműködését. Az ülésszekon Bulgária, Csehszlovákia Lengyelország, Magyarország, a Mongol Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, Románia és a Szovjetunió képviselői vannak jelen. Tudományos burgon ya termeszté sí és nemesítési országos tanácskozás Nyíregyházán Háromnapos országos burgonyatermesztési és nemesítési tudományos tanácskozás kezdődött február 25-én Nyíregyházán. Megvitatják az ország kutató intézeteinek tudományos munkatársai és a kiváló termelők a vető és az áruburgonya termelés valamint a nemesítés problémáit. A tanácskozáson részt vesz Borsy Sarolta, Kossuth-díjas burgonyanemesi tő, a Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia tudományos főmunkatársa, dr. Lóng Géza, a Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia rektorhelyettese, a Földművelésügyi Minisztérium képviseletében Sárközi Ferenc, főelőadó, dr. Móré József, osztályvezető, dr. Klencs- ner Imre, a Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet igazgatója, Teichmann Vilmos, kis- várdaj kísérleti gazdaság vezető kutatója, a társadalmi és tömegszervek képviselői és a termelés számos kiváló szakembere. A tudományos tanácskozáson megvitatják a vetőburgonyaszaporítás hazai problémáit. A Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet beszámol a hazánk egyik legnagyobb burgonyáién* mő táján, a Nyírségben eléri eredményeiről. Többek között a fajta-fenntartásos nemesítésről/ és az új fajták előállításáról.
