Kelet-Magyarország, 1964. február (24. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-25 / 46. szám
XXI. ÉVFOLYAM, 46. SZÁM ÁRA: 50 fillér 1964. FEBRUÁR 25., KEDD A határozat A termelésben közvetlenül dolgozó, a gazdálkodást irányító, a mezőgazdasággal kapcsolatban lévő emberek, de maguk a falu mai életéi figyelő munkások, értelmiségiek is jóleső érzéssel olvashatták a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának február 20—22-i ülésén hozott határozatát a me- zőgazdaság helyzetéről, és fejlesztésének további feladatairól. A határozatban a párt és a kormány vezetői mélyrehatóan elemzik a mai magyar falu, a nagyüzemi mezőgazdaság jelenlegi helyzetét, a népgazdaság egészével szol ros összefüggésben a további feladatokat. Azért van a határozatnak átütő ereje, mert kivétel nélkül gondolatébresztőén szól valamennyi termelőszövetkezethez, legyen , az akár az erősebbek, akár a gyengébbek közül való. De szól a tsz- és más gazdálkodási formában dolgozó valamennyi mezőgazdasági termelőhöz is, s szavának a summája: az adottságok között, korszerű módszerekkel magasabb színvonalra ' emelni a termést, fokozni a hozamokat — a mezőgazdasági dolgozó, a közösség, az egész népgazdaság hasznára. És ezt azért teheti egyértelműén, mert megértek, mindinkább megérnek a nagyüzemi termelés szakadatlan növelésének a feltételei. A magyar, ezenbelül a szocial j ta mezőgazdaság történelmében először a határozat kimondja; a talajmunkák gépesítése megtörtént. Hallatlan ereje van ennek a ténynek. Különösen úgy mérhetjük le nagyságát, ha összehasonlítjuk a mai mezőgazdaság gépesített „hadseregét” a közel tegnapi, a barázdákban tehenek után ballagó parasztok tömegével. Minden dolgozó paraszthoz szól a határozat, s mégis ahogy olvassuk, az az érzés támad bennünk, hogy nekünk szabolcsi-szatmári embereknek külön is felhívja a figyelmünket. Egyrészt, azért mert még igen sok itt a tennivaló, másrészt pedig azért, hogy a mi adottságaink alapján a népgazdaság számos terméket vár tőlünk, olyat, amelynek termelése helyi specialitás. A gapona- kérdés megoldása melleit a napraforgó, dohány, burgonya, cukorrépa, gyümölcs és zöldség termesztésének, értékesítésének a fokozása, a hústermelés bővítése és olcsóbb;'! tétele nálgnk — mindez komoly hatással lehet és van a népgazdaság igényeinek • a jobb kielégítésére. Amikor a termelés fokozását irányozza elő és kéri a határozat, akkor komoly meglévő alapokra épít, megjelölte a további előrehaladás anyagi-technikai, politikai és szakmai forrásait is. És a segítés formái végrehajtásának a határideje rövid: egy—három éves Például a gépállomások átszervezése 19S3 végéig gépjavító állomásokká, szaktanácsadó bázisokká. Vagy a járulékos beruházások megoldása a telepít vényeknél. a tanyaközpontok korszerűsítése, az ipar mozgósítása a kemizálás, az öntözés, az építési beruházások végrehajtásának _ meggyorsítására. Rövid .időn belül tömegméretűvé kell tenni a szakmunkásképzést. Az előrehaladás az alapvető és fejlett módszerek alkalmazásával érhető el. Ehhez viszont az szükséges, hogy vezetők és egyszerű dolgozók mindinkább urává váljanak a modem gazdálkodás módszereinek, s csak akkor válhatnak a termelés mestereivé, ha állandóan képzik magukat. Több és egyre több jó szakemberre van szükség, olyanokra, akik elméletileg is, gyakorlatilag is birtokában vauinak a termelést legjobban fokozó módszereknek, olyanokra, akik bátran kiállnak a maradi gazdálkodási és szervezeti nézetek ellen, nem riadnak vissza a nehézségektől. Az élet követeli meg, hogy a mezőgazdaság állami irányító szervei a legszorosabb kapcsolatba kerüljenek a termeléssel; vetkőzzék le a hivatalnoki munkastílust, s hathatós segítséget nyújtsanak a termelőszövetkezeteknek. Ez világosan érthető követelmény: a legjobb termelési, . szervezeti módszereket propagáló irányító szakemberek akkoi adhatják át tudásukat igazán, ha nem felhívásokban, körlevelekben „élnek”, hanem a termelés helyén, a gazdálkodásban nyújtanak segítséget. Elvitathatatlan jelentősége van annak, hogy a párt határozata leszögezi: a háztáji gazdaságok mind az önellátásban, mind az árutermelésben komoly helyet foglalnak el. „A termelőszövetkezeti tagok, háztáji gazdaságait a közös gazdaságok szervesen kapcsolódó részének kell tekinteni. „Egyetlen józanul gondolkodó szövetkezeti vezetőnél sem szabad hatnia olyan „nagyüzemet féltő érvelésnek”, hogy ezeknek a kisegítő háztáji gazdaságoknak a léte, és a törvényes keretek közötti erősítése ellentmond a szocialista nagyüzemi gazdálkodásnak. A háztáji gazdaságok lebecsülése, segítésük elhanyagolása legkedvezőtlenebb hatással végső soron a közös gazdaság előrehaladására van. A dolgozó parasztok látják: jövőjük és egyre biztosabb jövőjük a nagyüzemi szocialista mezőgüdzaságban van. Ez s felismerés azonban nem zárja ki, sőt a gyorsabb előrehaladás érdekében megköveteli az anyagi érdekeltség még szélesebb körű, arányaiban egészségesebb alkalmazását — a szocialista elŐsjjtásl viszonyok mind reálisabb valóra váltását. Ezen a téren megyénk termelőszövetkezetei igen komoly lépéseket tettek eddig is, de a helyi viszonyok között az anyagi ösztönzés javításában, finomításában még jócskán van tennivaló. Az MSZMP Központi Bizottságának határozata — és helyi keretek között a megyei pártbizottság intézkedési terve — irány mutatást ad termelőszövetkezeti mozgalmunk további fejlődéséhez. A határozat végrehajtásában járási, községi, és szö- vetke-ioti pártszervezeteink fő feladata — összefogva a gazdasági vezetőkkel, a tagokkal, a falusi tömegszervekkel — az előrehaladást gátló tényezők eltávolítása, a dolgozók szocialista tudatának növelése a termelés fokozása, az anyagi jólét gyarapítása érdekében. S azért, hogy végérvényesen megszűnjenek a falu régi anyagi és társadalmi ellentétei. Samu András GÉPÁLLOMÁS! SZEMLÉK MÁRCIUSBAN A tervezettnél több gépet javítottak — Sok alkatrésszel adós az Autó kér. Aa erőgépek és a tavaszi feladatok elvégzéséhez feltétlenül szükséges munkagépek téli javításáról érdeklődtünk a Gépállomások Megyei Igazgatóságán. .Mint elmondották, bizonyos erőgépcsoportnál alkatrészhiány mutatkozott és ez még ma is fennáll. Egyébként a gépjavítások az ütemnek megfelelően folynak, a közbejött alkatrész akadályokat leküzdve, február végéig befejezik a főbb javítási munkákat. A javításoknál — az eredményekből is kitűnik — a termelőszövetkezetek erő és munkagépeit előnyben részesítették. Ennek következtében a tsz-gépek javításának aránya jobb mint a gépállomásiaké. A munkagépeket — ekék. tárcsák, vetőgépek, műtrágyaszórók. hengerek stb. — ütem szerint kijavították. A tsz-eknek, szerződésen túl, ötven pótkocsit javítottak ki és- 19 erőgépen végezték el a karbantartó javítást. Az említett alkatrészhiány miatt mintegy 300 darab UE— 28-as traktor javításának bizonytalan a határideje. A hiány clső;o ba-< az Au- toker által forgalmazott alkatrészeknél van. Ha ezek a gépek a nagyobb mérvű tavaszi munkák kezdetéig nem nyerhetnek javítást, igen komolyan befolyásolhatják a feladatok elvégzésének eredményességét. Amikor befejeződnek a téli műhelymunkák, a gépállomásokon megkezdik és március közepéig befejezik a gépek üzemképességi szemléjét, s utána a brigádok kivonulnak állomáshelyeikre — a termelőszövetkezetekbe. A termelőszövetkezetek és gépállomások termelési szerződéskötései sokkal egészségesebb arányban alakultak mint a korábbi években. A szövetkezetek legtöbbje — erősebbek és gyengébbek egyaránt — reálisan mérte fel saját gépeinek kapacitását, g a végzendő munka többi részére szerződést kötött a gépállomással. Több gépállomás körletében —■' mint például a vásárosna- ményi ős kisvárdai járásban — a gépállomások teljes kapacitását lekötötték szerződéssel a tsz-ek. A Hazafias Népfront harmadik kongresszusát megelőző eseménysorozat keretében hétfőn, február 24-én délután a Bessenyei Klubban megtartottá alakuló üléséj; az újjáválasztott nyíregyházi városi népfrontblzottság. Tárnái Imre elnök üdvözölte a népfrontbizottság most megválasztott 72 tagját, a vendégeket, akik között otf volt Koncz Károly, a HNF megyei titkára, Horváth Gabriella, a megyei pártbizottság munkatársa és Pokro- venszky József, a városi pártbizottság osztályvezetője. Dr. Pivarnyik Jánosné, a városi népfrontbizottság titkára beszámolt a legutóbbi választás óta végzett munkaMtmliában a dunai • r a •• n 1 jégtörők A jégtörő hajók szombaton és vasárnap is dolgoztak. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság utasítására hágom hajó több mint 30 kilométeres új szakasszal meghosszabbította a magyar—jugoszláv jégpáncélba vágott folyosót. Hétfőn reggelig a Sió torkolatától Paksig felhasilGtíák a Duna jegét. A 15—20 méter széles új szakasszal mögt már csaknem 150 kilométer hosszú és Pakstól a Dráva torkolatáig ér a magyar— jugoszláv jégtakaróban megnyitott folyosó. Az új műhelynek a teteje még nem készült el, de a fűrészgép már dolgozik. A töb^i építkezéshez itt készítik elő a faanyagot. A burgonyacsíráztatóban most a mesterek vertek tanyát. Amíg a burgonya ki nem szorítja őket, addig itt készítik elő az építkezési anyagokat. Az ibronyl ácsbrigád segít a M hold termését befogadó dohánypajta építésénél. Felvételűn!« azt a pillanatott örökítette meg, amikor a tetőszerkezethez szükséges faanyagot készítik elő. Foto: Hammel József Téli építkezés Apagyon Az apagyi Hunyadi Tsz-hen a hideg tél ellenére sem pihentek a tagok. Szorgalmas munkájukkal sok értékes épülettel' gazdagodott a termelőszövetkezet. Í Megtartotta alakuló ülését l\ az újjáválasztott nyíregyházi népfrontbizottság ról. Ismertette az eredmée nyékét, szólt a hiányosságokról s felvázolta az újjáválasztott népfrontbizottság legközelebbi feladatait. Az alakuló ülésen 13 tagú elnökséget választottak. A városi népfrontbizottság elnöke Tárnái Imre, titkára pedig dr. Pivarnyik Jánosné lett.
